Magyarország, 1901. május (8. évfolyam, 103-128. szám)
1901-05-11 / 111. szám
TZ MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. szombat, május 11 . KÖZGAZDASÁG. A fiumei hajógyár ügye. (A Howaldt—Hegedűs konfliktus.) Budapest, május 10. Mint értesülünk — nagy konfliktus támadt az Adria-szerződésből kifolyólag a fiumei Howaldt-féle hajógyár és Hegedűs miniszter között. Tudvalevő dolog, hogy az Adriának nyújtott busás milliókból az Adria nem Magyarországon rendeli meg a hajókat, hanem Angliában. Tehát a magyar nép keserves verejtékén szerzett milliói idegen munkások és idegen gyárak javára fognak fordíttatni, a magyar vasipar és a magyar hajóipar pedig ismét elesik az adókban kipréselt összegek némi visszatérítésétől. A dolog azonban nem megy minden fennakadás nélkül. Hegedűs miniszter előzetes kötelezettséget vállalt a fiumei Howardt-féle hajógyárral szemben a hajónak Magyarországban leendő építése iránt. A vállalat, amely Fiumében 600 munkást foglalkoztat, most ennek az ígéretnek realizálását kívánja, annyival is inkább, mert az előmunkálatokat megtette. Az Adria azonban makacsul ragaszkodik hozzá, hogy mind a 8 hajót Angliában készítteti, daczára annak, hogy a magyarországi gyár is teljes szavatosságot vállal érte, hogy a hajó ugyanolyan lesz, mint az angol, különben nem kell azt átvenni. Az Adria arra hivatkozik, hogy mind a 8 hajót Angliában már előre, a miniszter ígérete alapján megrendelte. A fiumei Holvaldt-féle hajógyár is hivatkozik arra, hogy a miniszter ígérete alapján ő is megtette a Magyarországban építendő két hajóra nézve az előmunkálatokat. Tehát ragaszkodik a hajó építéséhez. Mindenesetre nagyobb bonyodalmak fognak még ez ügyből előállani. Ez ügyben különben a tényállást Lázár Pál műegyetemi tanár úr, lapunk közgazdasági szerkesztője, mint a fiumei Dock-vállalat igazgatósági tagja a következőkben közli velünk: • Az Adria-szerződés előzetes megkötése alkalmával Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter úr garanciát vállalt az Adriával szemben, hogy a szerződést a törvényhozás el fogja fogadni és ezen garanczia alapján az Adria 8 hajót megrendelt Angliában. Ugyanekkor felszólította Hegedűs a fiumei hajógyárat is, hogy hajlandó-e ugyanolyan feltételek, mellett, mint az angolok, két hajót építeni, melyet ő fog az Adria számlájára megrendelni, de az Adria csak úgy tartozik azokat átvenni és kifizetni, ha azok mindenben tökéletesen egyenértékűek az angol hajókkal. A fiumei hajógyár, miután a miniszter a törvény által megszabott építési prémiumokat biztosította a két hajó részére, minden kikötés nélkül elfogadta a miniszter feltételeit, így tehát Hegedűs előzetes szerződéssel a fiumei hajógyárral szemben is le volt kötve csak úgy, mint az Adriával szemben, mindig azon feltétel mellett, hogy a törvényhozás a szerződést elfogadja. Howardték fiumei gyára látva, hogy az Adria oly biztosra vette az előzetes szerződést, hogy nyolc hajót már meg is rendelt, hozzálátott szintén az előmunkálatokhoz, amit annál inkább meg kellett tennie, mert az egyik hajóra jövő év július vége, a másikra december vége lett szállítási határidőül kikötve. Május hó 3-án Budapestre érkezett a fiumei hajógyár főrészvényese és igazgatója, Howaldt és ekkor megtudta, hogy a kormány elejti a 2 magyar hajó építését. Széll Kálmán módosítását lojálisan az Adria, társasággal közösen állapította meg, de Howaldttal nem tárgyalt, mert sejtelme sem volt arról, hogy ezzel is kötött Hegedűs egy előzetes szerződést. Howardt, ki a kezdet óta fiumei telepe elé gördített nehézségek szerencsés legyőzése után, most annyira fejlesztette telepét, hogy 600 munkást foglalkoztat s már arra is vállalkozott, hogy teljesen saját rizikójára épit 2 nagy hajót állami ellenőrzés mellett Fiuméban s igy egy csapásra tönkre teszi azon rágalmakat, melyeket butaság vagy rosszakarat szórt világgá ezen Toméi gyártelep ellen —most egyszerre jogtalanul összes reményeitől megfosztva érezte magát. Melesleg mondva a cég — amint azt beigazolni is tudja — időközben 2 idegen hajó építését utasította vissza, mert lekötve érezte magát az Adria-hajók részére. A fiumei telep megmentésére már most Howardt, ki czélja elérésében semmiféle áldozattól nem riadt vissza, küldöncz útján május hó 3-án déli 12 és fél órakor a kereskedelmi miniszter elnöki osztályánál ismert ajánlatát átadta és biztosra vette, hogy Hegedűs miniszter őt hivatni fogja, hogy vele a feltételekről értekezzék. Miután ez nem történt meg és tudvalevő volt, hogy 4-én már eldől az Adria sorsa, felkérte Rakovszkyt, hogy a Házban Hegedűs figyelmét e beadványra hívja fel. A miniszter azzal védekezett, hogy csak 4-én reggel vett tudomást a beadványról, s az most már elkésett, s különben is az Adriának már van egy még 10 évig futó szerződése s igy nem lehet más céggel tárgyalni. Howardt azonban arra is hajlandó lett volna, hogy most minden ellenszolgálat nélkül nyújtja ugyanazon szolgálatokat, mint az Adria, ha neki az Adria-szerződés lejárta után az elsőbbség biztosíttatik. Ilyképpen az ország megtakarította volna az adómentességet s virágzó hajóipart is nyert volna. De bármit is ajánlott volna fel Howardt, a miniszter nem felelhetett másképp, mert hisz ő le volt kötve az Adriával szemben. Május hó 4-én Rakovszky támadása után felállott Pichler képviselő úr és felsorolta ugyanazon tarthatatlan vádakat, melyeket a fiumei gyár ellen már előzőleg kétszer is pertraktált a Házban, a melyekre gróf Batthyány Tivadar bebizonyította, hogy mindazon légből kapott állítások. Ez a támadás a Vieszti Stabilimento Tecnicónak áll érdekében, melyre elsőrendű fontossággal bír, hogy a magyarországi gyártelep Fiuméban meg ne erősödjék, így tehát a harcz a magyar ipar ellen folyik egy osztrák cég érdekében ! Miután a fiumei gyárat a hajó építésétől meg akarták fosztani, Howaldt az ügyet a miniszterelnök elé vitte. Megindultak a tárgyalások Hegedűsnél, melyek arra bírták Howardtot, hogy a Hegedűssel való közvetetten tárgyalásokról lemondjon és elutazzék. Most Széll Kálmán kezében van a dolog és a fiumei gyártelep tőle várja igazságos érdekeinek védelmét. Ezzel az ügygyel áll összefüggésben, hogy az Ungaro-Croata-szerződés általános vitája alkalmából e czímen még személyes kérdés czímén felállott ismét Pichler képviselő úr s minden indító ok nélkül újból előránczigálta a fiumei Howardt-féle hajógyáripar ügyét, de most már a Deck-társulásra fogta rá, amivel előbb a Howardt-féle gyárat támadta. Felszólalásának czélja az volt, hogy Hegedűsnek alkalmat adjon a Dock ellen nyilatkozhatni, lévén Howardt a Dock-vállalatnak is főrészvényese. Hegedűs kapott is az alkalmon és rövidesen kijelentette, hogy a Dock-társulat nem felel meg kötelezettségeinek. Én magam is három éve vagyok e társaság igazgatósági tagja. Évi tantemem 500 forint. Eddig alig mulasztottam 12 igazgatósági ülést. Mindannyiszor hivatalból jelen volt a miniszteri biztos is és sohasem fordult elő, hogy a társaság ellen egyetlen egy panaszt is felhozott volna. De nem is tehette. Mert mire vállalkozott a Dock-társaság ? Arra, hogy épít két dockot. Egyet 60 m. hosszúságúra, a másikat 40 m.-re. A két dock készen van, a miniszter kiküldött szakértőjétől mint teljesen megfelelő át van véve és az üzemnek átadatott. Kötelezte magát továbbá a Dock-társaság arra, hogy a két dockban a minisztertől helybenhagyott árszabás szerint fog dockolásokat végezni s soha külföldi hajót magyar hajó rovására semmiféle előnyben részesíteni nem fog. Ez irányban sem volt soha semmi panasz. Végül vállalkozott a dock-társulat arra, hogy a minisztertől darab szerint előírt berendezéssel hajógyárat fog létesíteni. Nos, a hajógyár mostani berendezése több mint kétszer annyi berendezéssel bír, mint amennyire szerződésszerűleg kötelezve volt. Ezen berendezéssel építette a fiumei hajógyár az orosz pontonokat és dockot 1.700.000 koronáért, Diósgyőrött vásárolva az összes vasanyagot, anélkül, hogy ezért egy garas szubvencziót kapott volna. Ez a száraz tényállás, melyről a miniszter úr szakközegei utján minden pillanatban meggyőződhetik. Lázár PáL A new-yorki börzén tegnap a forgalom lázas izgatottsággal nyílt meg. A legtöbb érték nagymérvű realisatiók nyomása alatt tetemes árfolyamveszteséget szenvedett. A lázas izgatottság egész napon át tartott. Northern Pacific Commerce hatalmas ingadozásokon ment keresztül; az árfolyamcsökkenések többszörösen meghaladták a tíz százalékot. Union Pacific Commerce 24-el alacsonyabb. Részvényforgalom 3.252.000 darab. New Yorkból táviratozzék délután, hogy az értéktőzsde ma mindjárt megnyitáskor nagyon izgatott volt. Egy vágya volt mindenkinek: eladni papírjait. Az üzlet élénk volt és az első félórában úgy látszott, mintha egy papírnak sem akadna támogatója, noha a Northern-Pacific-részvények a megrémült baissierek kínálatára emelkedtek. 10 óra 33 perckor 500 darab azonnal szállítandó Northern-Pacific-részvényért 300 dollárt fizettek, 100 darabot pedig holnap való szállításra 230 dollárjával adtak el. Az egész idő alatt a többi papírok mind hanyatlottak és úgy látszott, mintha ki volna adva a parancs, hogy mindent az árra való tekintet nélkül adjanak el. Ez a vad hangulat szakadatlanul tartott 10 óra 15 perczig, amikor egy pillanatra úgy látszott, mintha az árfolyamok tartani akarnák magukat. Northern Common Sharesből nagy tételek érkeztek Európából a Majestic és Servia hajókkal armtrage-c cégek számlájára. Ezeket a tételeket a reggeli tőzsdeórákban kézbesítették és a tőzsdén készletben tartották a rögtöni szállításra. Ez azonban csak egy csepp volt az őrült kereslet mellett. Időközben az érdeklődés arra a hírre összpontosult, hogy tanácskozások folynak a végre, hogy a két versenyző tábor, az Union-Pacific vasút és a Northern-Pacific-vasút csoportja között tartós megegyezés előkészítése czéljából fegyverszünet-feleöjjön létre. A Kohn, Leb és társa e cég vezetése alatt álló párt tagadja, hogy a baissiereket sarokba akarja szorítani, sőt ellenkezőleg kijelentette, hogy vásárlásai egyesegyedül arra szolgálnak, hogy Northern Pacific-részvényeket szerezzen, hogy befolyást gyakorolhasson a szavazásokra. 11 óra tájban az üzlet ezekben a papírokban olyan lázas volt, hogy az árak egy és ugyanabban az időben 25—30 százalékkal ingadoztak, sőt egy esetben 1000 dollárt is adtak készpénzben a részvény darabjáért. 11 óra után úgy tetszett, mintha már éppenséggel nem volna mire támaszkodnia a piacznak. Az árfolyamok hanyatt-homlok estek. 11 óra 40 perckor tudomásra jutott, hogy a Morgan Company és a Kohn, Leb és társa cégek éppen most abban egyeztek meg, hogy a Northern Pacific-részvényeknek a mai napon való szállítását nem akarják kierőszakolni. Erre a hírre a tőzsde általában javult. A kedvezőbb hangulat azután tovább is tartott. Egy órakor egy cég egy millió dollárt ajánlott fel kölcsönt 6 százalékra és azt beszélték, hogy más cégek is odakölcsönzik rendelkezésükre álló tőkéjüket a kurzusok további hanyatlásának megakadályozása végett. A bankok mindazonáltal tartózkodók és arra határozták el magukat, hogy csak rendes ügyfeleiknek adnak kölcsönt. Egy óra 50 perckor 60 százalékot ajánlottak pénzért. Két óra tájban enyhült ugyan a lázas izgatottság, de még egyre tartott. Az árfolyamok azonban mind a nap legalacsonyabb árfolyama fölé emelkedtek. Zárlatkor is nagyon izgatott volt még a hangulat rohamos árhullámzás mellett, de azért az árfolyamok a tegnapihoz képest jóval magasabb színvonalukról nem estek vissza. Részvényforgalom 6.422.000 darab. A bécsi Allgemeine Versorgungsanstalt, ez a centralista időkből származó osztrák intézet, amelynek Magyarországon sok száz érdekeltje van, május hó 15-én tartja Bécsben közgyűlését, mely alkalommal igen fontos ügyek kerülnek tárgyalásra. Felette kívánatos, hogy a magyar érdekek minél tömegesebben jelenjenek meg ezen a közgyűlésen, hogy jelenlétükkel és szavazatukkal diadalra segítsék az úgynevezett «reformpártnak» a törekvéseit.