Magyarország, 1901. július (8. évfolyam, 155-179. szám)

1901-07-28 / 177. szám

8 MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. vasárnap, julius 28. – Morganatikus gyermekek. Budapest, julius 27. A konopisli kastély ablakát megkopogtatta a gólya. Kis főherczegnőt tett le a csipkés, selymes bölcsőbe és ezúttal nagy diplomatának is bizonyult a hosszú körű madár. Nagy zűrzavarnak, esetleges torzsal­kodásnak vette elejét talán, hogy nem fiút hozott, fiút, aki már születésekor arra lett volna praedesz­­tinálva, hogy ne legyen szerepe a világhistóriában. A leánynak ellenben erre úgy sem kell aspirálni. Mióta a Habsburgok uralkodnak, egyedül Mária Terézia került trónra. Ellenben volt elég morganatikus házasság és mor­ganatikus gyermek az uralkodó családban. Hogy a nagyon régmúltra ne kalandozzunk vissza, találunk az újabb időkben is. Itt van mindjárt János főherczeg, II. Lipót csá­szárnak egyik fia. Valahol utazott Stájerországban, s egy postaház­hoz érve, lovakat akart váltani. A postamester azonban desperátus volt, mert kocsisa valami búcsún jól fölhajtva, holtrészegen horkolt a széna­padláson. A jó stájer tépte a haját, nem tudta mit csináljon, de csakhamar megvigasztalta Anna nevű leánya, alá ajánlkozott, hogy elhajtja ő a lovakat a legkö­zelebbi posta­állomásig.­­ A csinos Plochl Anna igen jól festhetett a nyalka postás-mundérban, mert János főherczeg rajta fe­lejtette a szemét, s mikor a postásfiú kivallotta, hogy ő tulajdonképpen a postamesternek a lánya, igen gyakran eljárt a kis postaházhoz. Akkor még ritkábban estek a morganatikus há­zasságok. Nagy lett a zugás, hogy János föherczeg kijelentette, hogy ő nőül veszi Plock­l Annát. ■ Sehogy sem akartak beleegyezni az udvarnál, de végre is győzött a szerelmes föherczeg akarata. János főherczeg holtig boldog lett a szép posta­­mester-lánynyal, és az összeköttetésükből származó gyermekek lettek a mai Merán-grófok. A Meron grófok törzse ma is virágzik Stájer­­országban, a főherczeg és neje pedig ott nyugosz­­nak Rottenstein várához közel, szép mauzóleumban. Ugyancsak egy új, főrangú nemzetség származott a Mária Lujza főherczegnő és Neipperg Ádám gróf házasságából. Ezek a Montenuorok. Mária Lujza sohasem érzett vonzalmat I. Napó­leon iránt. A házasság teljesen a politika műve volt, bizonyítja ezt még egy transzparent fölirása is, amelyet 1814. június 16-án, Ferencz császárnak a párisi békekötés után Bécsbe történt bevonulásakor tettek ki egy ablakba: »Dicséret atyának és fiúnak. Az emberiség megváltására föláldozta az atya a fiút. Európát megváltandó, Ferencz leányát adta oda. Tisztelet atyának és leányának,» Napóleonnak Elbába történt száműzetése után Bécsbe jött Mária Lujza, s egy október 6-án, Schön- Immnban adott udvari ebéden már mint Parma- Piacenza és Guastalla herczegnője szerepelt. Ez után az ebéd után jegyezte föl egy akkor az udvar körében forgó főúr, hogy: -------Baratsay gróf kapitány, aki Mária Lujza főherczegnő mellett mint helyettes főudvarmester fungált, és Bécsbe kísérte, megmondta nekünk, hogy soha többé nem megyen vissza császári urához, de ez még titok­o ■. A nagy császár májusban hunyta örök álomra szemeit, s Mária­ Lujzának augusztusban született meg fia, a későbbi Montenuovo herczeg. Mint serdülő ifjú a Hohenzollern-Hechingen c­e­­vaux-leger-ezredbe lépett be, és a harminczas évek­ben hosszabb ideig állomásozott Zemplén megyében. A többi tisztekkel eljárt a magyar nemesi házakba is, és gyakran tánczolt névnapokon Bernáthéknál Kapsában, Kazinczyéknál Bariban, még az ivást is győzte. Csak pénzt nem tudott neki eleget küldeni fő­­herczegi édesanyja. Amint mondani szokás, elköl­tötte volna a Krisztus palástját is. Képes volt a legkisebb faluban is elverni a pénzt, s ha egyebet nem tudott tenni, százasokból csinált afféle apró papirmalmokat. Ezeket föltűzte egy pálcza végire, s addig forgatta, mig csak rongygyá nem szakad­tak. De nagyon jó szive is volt, s akárhány tiszt­társáért fizetett tetemes adósságokat. Henrik főher­­czegnek egy színésznővel kötött házasságából szár­mazott a mai Campoformis herczegné, az Erészt főherczegéből pedig a Waldburg bárók. Utóbbi egy zalamegyei nemes család leányát, Skublics Laurát vette nőül, ezt a házasságot azonban legutóbbi időkig még morganatikusnak sem akarta elismerni az udvar. Ernészt főherczeg különben rajongott a magyar nőkért. Mint fiatal tisztnek Prágában is volt egy magyar ideálja. A ritka szépségű Cs. grófnő. A nagy rajongás nem tetszett az udvarnak és el­­zétette Prágából a szerelmes főherczeget. Mielőtt eltávozott volna azonban, odaállíttatta az ezred ze­nekarát az ideál ablaka alá és holdsugaras nyári éjszakában elfutatta az ábrándos búcsudalt: Die Lieb’ blüht nur einmal — Und nachher ist’s gar . . . Skublics Laurával kötött házassága azonban meg­­c­áfolja a szentimentális nótát. Egyik fia, Waldburg Ernő báró, ott lakik Budán, s csak a napokban hozták hírül az újságok, hogy az uralkodócsalád valami évi járadékot biztosított számára. Külföldi uralkodók közül is többen kötöttek mor­ganatikus házasságot. Ilyen volt a Viktor Emánuel olasz király és a későbbi Mirafiori grófné összeköttetése. Az ebből származott fiú, Mirafiori gróf,­­rendesen az olasz udvar közelében tartózkodott, s a tavaly oly tra­gikus véget ért Umberto király nagyon jó volt mos­toha fivéréhez. Mirafiori gróf kedves, könnyűvérű ember volt. Sze­rette a zenét, a szép asszonyokat, a jó társaságot, s úgy cselekedeteiben, mint modorában sokban emlé­keztetett atyjára, a ré galantuomára. Érdekes volt 11. Sándor czár és a bűbájos Del­­gorucki herczegnő házassága. A herczegnő úgy mint gyermekei Szentpétervárott a czári palotában laktak és a legnagyobb tisztelet­nek örvendtek. Mikor II. Sándort halálra sebezte a kesztulisi csatorna mellett történt merénylet, a hal­dokló uralkodót akkor is a szép herczegnő lakosz­tályába vitték, s a herczegnő karjai közt lehelte ki lelkét a hatalmas czár. II. Sándor halála óta morganatikus gyermekei többnyire Cannesban, a tündérszép Riviérán töltötték a telet. A szép, fiatal Dolgot­ucki herczegkisasszonyt körülrajongták ennek az internaczionális Bábelnek a gavallérjai, s az ott időző orosz nagyherczegek mind elmentek látogatóba II. Sándor özvegyéhez. Kisebb német herczegek közül tömérdek kötött morganatikus házasságot, de nem mindegyükből szár­mazott család. Ránk magyarokra nagyon érdekes Württemberg Sándor herczeg morganatikus házas­sága. A herczeg a csodaszép Rhédey Claudiát, Rhédey László és Inczédy Ágnes leányát vette nőül, s fia a Teck herczeg czímét kapta. A Teck herczegi család később Angliába ment lakni, s a mai angol trónörökös neje, Teck herczegné, ebből az illustris famíliából származik. Szegény öreg báró Horváth Miklós, a­ki egyre az atyafisá­­gokat kutatta, egyszer elmesélte nekünk, hogy neki az angol királyné tulajdonképpen sógorasszonya. Felvitte aztán a Rhédeyek családfáját a leghomá­lyosabb időkig, s a végén kisütötte, hogy tulajdon­képpen az angol királyi háznak szerencse a Rhédey­­atyafiság, így különben nemrégen azt is kiderítették, hogy Chotek Zsófiának, a mai Hohenberg herczegnőnek egyik őse Habsburg volt. Az pedig bizonyos, hogy magyar vér is foly ereiben, mert ősanyja barátai Huszár Mária volt, akit gróf Chotek Károly vett feleségül. Huszár Béla levéltárában máig is vannak levelek, amelyeket gróf Chotekné Hornban lakó fivé­rének irt. Egyik-másik levélben előfordul a pénz punktuma is, mert bizony sok kellett a fényes Bécs vármegyében, és a nemes magyar úrasszony nem engedte, hogy kitegyenek rajta az osztrák meg cseh grófnék, Ferencz Ferdinand főherczeg leányának a szüle­tésében még van egy nevezetes tünet is. Minden családban többé-kevésbbé akkor örülnek igazán, ha az első gyerek fiú. A konopiszi kastélyban éppen az ellenkezője keltett örömöt. Ferencz Ferdinánd szive valósággal megkönnyebbült, mikor a tudós asszony elébe tartotta a bepólyázott csöpp herczegnőt, s ezúttal örömmel jelentette: — Leány, fenséges uram ! Ezúttal elmaradt az or­­ligát csak és a fiatal apa őszinte örömébe nem vegyült üröm. A leány végre is nulla a világhistóriában. Felnő, elveszi valami jóravaló fejedelmi sarj, vagy előkelő mágnás — lehet az is, hogy magyar ember felesége lesz a pötty herczegnő és visszakerül a délibábos hazába barátni Huszár Mária késő leszármazója. Gróf Vay Sándor. SPORT. )—(A nemzetközi kerékpár- és motor­verseny, melyet holnap, vasárnap délután 8 órakor a csömöri­­úti millennáris versenypályán rendez a Budapesti Training Iskola, az ezidei kerékpárszezon egyik leg­érdekesebb sportélvezetét fogja nyújtani. A legjele­­sebb­ magyar kerékpárosok, mint a magyar derby­­győztes Bih­ary, a budapesti nagy­díj győztese Her­czeg, a lembergi nagy­díj második helyezettje és többszörös bajnok Bäumler és Magyarország 1 klmé­­teres bajnoka Frisch találkozni fognak Ferkove­­cslll, a horvát bajnokkal, az osztrák bajnokkal Máder-rel és a kiváló prágai versenyzőkkel, Vondric­-csal és Jed­licsk­h-sal. A többi résztvevő közt is számos jó erő van, akik mindannyian számottevő■ jelöltjei a magyar kritériumnak, kik közül különösen Meth, Dietrich, Angerer és Scheirich említendők föl. A ver­­senyprogramm többi számai méltó keretet képeznek a főszámhoz. A vadászverseny, mint érdekes újdon­ság , az 50 kiéteres versenyben a bécsi Dietrich, a szabadkai Száríts, Katzer, Papp szereplése és a motorverseny szépszámú nevezései olyan szép sport­élvezetet ígérnek, amely megfelel a fővárosi sport­­közönség fokozottabb igényeinek. )—( Országos lawntennis-versenyek. A balaton­­földvári sportünnep keretében a Magyar Athletikai Club augusztus hó 15—20-ig országos jellegű lawn­­tennis-versenyeket rendez. E versenyek főpontja a Széchenyi vándordíjért való küzdelem. Gróf Széchenyi Imre, a M. A. C. alelnöke, aki Viktor öccsével alap­ját vetette a M. A. C. balatonföldvári házának s ottani sportműködésének, a klub tavalyi jubileuma alkalmából értékes vándordíjat alapított a földvári tennis-versenyekre. E díj háromszor egymásután vagy ötször egyáltalában védendő. Egyes versenyre van kitűzve. Azonkívül II. oszt. egyes, hölgy-egyes, férfi kettős és vegyes kettős szerepel a balatonföld­­vári tennis-programmon, melyekre arany-, ezüst- és bronzérmeket, valamint tiszteletdíjakat ajánl föl a klub s a balatonföldvári fürdőközönség. A részletes feltételeket a M. A. C. titkársága közli (VIII., Szent­­királyi utcza 17.). , FŐVÁROSI ÜGYEK. , Mibe kerül a köztisztaság ? A fővárosi köztisztasági bizottság ma délelőtt Dévény Gyula tanácsjegyző elnöklésével tartott ülésében megálla­pította a jövő évi köztisztaság költségvetését. Esze­rint az utczák és terek tisztítása és öntözése 1.513.300 koronába fog kerülni, vagyis 12.300 ko­ronával többe, mint amennyi az idei költségvetésbe föl van véve. Ez a többlet azért állott elő, mert ez összegben benne vannak a budai szemét házilagos kezelésének első beszerzései is, továbbá a budai utczák fokozottabb tisztítására külön 24.000 koronát vettek föl. A házi szemét kifuvarozására 374.000 koronát vett föl a bizottság. A jövő év köztisztasági kiadásai 1.887.300 koronára fognak rúgni. Előrelát­hatólag azonban ez az összeg a jövő évet követő esztendőkben, amikor első beszerzésekre többé szük­ség nem lesz, tetemesen csökkenni fog.­­ Mozgó népkonyhák. Az Odesszában lévő konzulunk azt a jelentést tette a belügyminiszternek, hogy Oroszországban nagyon el van terjedve az a szokás, hogy a szegény köznép részére mozgó­konyhákat állítanak föl a nagyobb városok élénk közlekedésű utczáin, amelyekben levest és főzelék­féléket adnak néhány fillérért, így olcsó áron látják el a munkásokat jó és tápláló étellel, akik különben pálinkára és kenyérre volnának utalva. A leves literjét s az ételek adagját 5 képekért (mintegy 8 krajczárért) adják. A konyhákat magán­­vállalkozó tartja fönn, hatósági ellenőrzés mellett. A konyhákat váltakozva nyitják meg nap nap után a munkásoktól leginkább látogatott utczákban. Az ekképp berendezett konyha mintegy 38.000 ko-

Next