Magyarország, 1902. július (9. évfolyam, 155-181. szám)

1902-07-01 / 155. szám

Budapest, 1902. kedd, július­­ MAGYAR­OR­SZÁG éve kezdték meg a vakok ipari képzését is,annak be­látásával, hogy nem azért élnek a vakok, hogy az em­berek szánalma legyen állandó osztályrészük, hanem nekik is, mint más embernek, joguk van két kezük munkája után megélni, az egyoldalú zenei kiképzés­nek pedig se erkölcsi, se praktikus értelme nem volt. Hogy e­z rövid idő óta is milyen tökéletes, a hasonló külföldi szervezetek szakszerűségével egy színvo­nalon álló ,a vakok művelése és képzése ha­zánkban, azt szépen dokumentálta a vakok mai vizsgája is, a­melyet a vakok foglalkoztató­egyesületének növendékeivel tartottak a Vakok Kir. Orsz. Intézetében. Ez az intézet 5 évi iskolai és 3 évi ipari képzést ad a vakoknak,, a tehetsége­sebbeket pedig zeneileg képezik ki. Az intézetbe alapítványokra veszik fel a vakot nyolcz évre, amely után megszűnik alapítványa, s átmegy a foglalkoz­tatóba. A vizsga elméleti és zenei részből állt, a vakok iparczikkei pedig az intézet épületében vol­tak kiállítva. Délelőtt kilencz órakor kezdődött a vizsga Pivár Ignácz intézeti igazgató s egyesületi alelnök vezeté­sével. A termet nagy közönség töltötte meg. Török Sándor tanár vizsgáztatta őket az elméleti részből igen szép eredménynyel. A vakok a kérdésekre ér­telmesen, szabatosan adták meg feleletüket. Az írás- és olvasásbeli vizsgán a Szózat első strófáját írták le kétféle írásnemben. Az egyik a Klein-féle írás, mely a közönséges betűk lepontozásából áll, s melyet akkor használnak, ha szüleikkel vagy ismerőseikkel írásbelileg érintkeznek. A másik a Braille-féle írás, a vakok spec­iális írása, melynek lényege hat, kette­sével egymás alatt levő pontnak különböző helyzetű használata. Rendesen ez utóbbi írásmodort használ­ják a vakok, mert ez a pontozásban sokkal egysze­­r­űbb és könnyebb. Puch­ Emil a zenéből vizsgáztatta őket s itt is sikeresen vizsgáztak. Az ipari műhelyekben — nagyobb forgalom mel­lett — eddig a kefekötés, kosárfonás és nádszék­­befonás ágaival foglalkoztak, a jövő tanévtől kezdve pedig egy új iparágra, a kötélverésre is tanítják őket. Pivár Ignácz záróbeszédében erkölcsösségre, haza­szeretetre és munkakedvre buzdította a vizsgázó vakokat, ezenfelül odaadó munkálkodásáért köszönetet szavazott Vitár Rezső gondnoknak, Török Sándornak és Fuchs Emilnek. Vizsga után záró­ünnepet tartottak, melyen beszélt Dobrovitzky Árpád és Puhala Sándor bölcsészethallgató, a vakok körének tb. titkára, énekeltek: Palócz Amália, Haszmann Teréz és Ho­­rescsák Róza, szavaltak: Posevitz Mariska, Stern Zoltán, Dancs Norbert és Miklós Lajos, gordonkán játszott Braun Ruben. A «Szózat» eléneklésével ért véget az ünnep. SPORT. Az alagi lóversenyek. Budapest, június 30. Bátran a budapesti pályán képzelhette magát teg­nap az ember, amikor végignézett a közel 6000 főre rugó publikumon , amikor látta az óriási mezőnyö­ket, meg az azokban szereplő jobbnál-jobb lovakat. .Maynak a tegnapinál fényesebb napja nem volt , a versenyek minden igazi barátja örömmel gratulál­hatott a szerencsés kezű intézőségnek a felmutatott sikerhez. A programmon levő hat futamban 65 ló indult, ami bizonyára rekordot jelent ezen a téren. Azt talán ezek után mondanunk is fölösleges, hogy a versenyek mindvégig érdekesek voltak s hogy a Császár Ferencz kitűnő vezetése alatt preczíze működő totalizatőrnek, s a kinn levő három bookmachernak ugyancsak sok dolga akadt. A futamok közül a Park-handicap volt a legfon­tosabb, ebben Olgát és Limonádét favorizálták leg­inkább, a győztes azonban óriási, bár indokolatlan meglepetésre a top weightet vivő Sunpir idein lett. 67 kiló alatt vert ez a kitűnő Dunare ivadék oly jó lovakat, mint Akárhogy, Parapluse, Adoma, Limonádé, Biztos, stb., s evvel újabb bizonyságot tett nagy klasszisáról. Lovasa Smejda volt, aki nagy ügyes­séggel hozta fel őt a kellő pillanatban. A Megnyitó handicap-ban 14 ló közül annyira lefogadta istállója Kelengyé­ jét, hogy más lóra alig kötöttek fogadásokat. Relengye — bár a mezőnyben egyáltalán nem volt kedvező helye — meg is nyerte a versenyt. Az Eladók versenyé­ben Oleni­or-é volt az első esély, de Pityke jobban megnehezítette volna győ­zelmét, ha ügyesebb lovasa akad. A kétéves nyeretlenek versenyé­ben silány lovak állottak a starthoz. Az eddig mindig idegeské­d Alfbnrb ezúttal igen jól ugrott el s végig vezetve" nyerte meg versenyét. Az árverésen élénk vetélkedés fejlődött ki érte s végül is 4700 koronáért Petanovits József vette meg a mént. Az űrlovasok egyetlen versenyét, a Lelény-díjat végigvezetve Boka nyerte meg,de győzelmében nagy része volt Szemere Kálmánnak, aki nagy erélylyel lovagolta őt. A favorit Bóka második lett. Az Akadály-versenyt igen erős pácéban futották le a győztese végül Nyájas lett, amelyre csak a meg­lehetősen roszul ugró Mystery volt veszélyes. A tegnapi versenyek eredménye a következő : I. Megnyitó handicap. 1800 korona. 1400 m. Első gróf Dégenfeld Kelengyébe (lov. Maino), máso­dik Haladj, harmadik Tscherkessin. Tutott 14 e lő. Tot. 101 28. Helyre 50, 82, 840, 152. II. Eladók versenye. 1800 korona, 1200 méter. Első Losonczy Gy. Glen­d'or­ia (lov. Smejda), máso­dik Becsvágy, harmadik Pityke. Futott 12 ló. Tot. 10­29- Helyre SO: 72, 176, 96. HI. Park Handicap. 4000 korona, 1600 méter. Első báró Königswarter Semper­­dem-je (lov. Smejda), második Biztos, harmadik Cserhát. Futott 15 ló. Tot. 10: 243. Helyre 50: 276, 136, 144. IV. Kétéves nyeretlenek versenye. 3000 ko­rona. 1000 méter. Első Schossberger S. Alfonzo-ja. (lov. Koblicsek), második Maud, harmadik Orbiart. Futott 12 ló. Tot. 10: 38. Helyre 60: 96,142, 218. V. Lelényi díj. 1200 korona. 2400 méter. Első gróf Orssich P. Bobd-sz (lov. Szemere), második Boba, harmadik Fizess. Futott 5 ló. Tot. 10: 49. Helyre 50 : 84, 82. VI. Almaviva akadályverseny. 1800 korona. 4000 méter. Első Mravik P. Nyájas­a (lov. Csurár), második Mystery, harmadik Leányka. Futott 7 fő. Tot: 10 : 34. Helyre 50 : 82, 58, 68. A holnapi második napon a 4000 koronás Nyári díj. (1600 m.) emelkedik ki legjobban. Ebben a kor­­teher versenyben igen jó társaság pályázhat, amely­ből Marathon, Ugyanaz és Sebes említendők meg első helyen. Ha ez utóbbinak hosszú volna a távolság, akkor Cserhát is számításba jöhet. A megnyitó Welter handicapben penalitása daczára ismét győzhet Kelengye, de ha Metcalf mester he­lyette Atalayát, Olgát, vagy Allotriát küldi harczba, ezekkel is érhet el eredményt. Kívülük Fü­löp emlí­tendő meg. A Kétévesek eladóversenyében Alte­wiese, Fráter és Kis bögre a legjobbak. A Szt.­Mihályi díjban (űrlovas verseny) Lator, Menykő és Fakati, az Eladók handicapjéban Sparta- Judité, Boba és Hallek II., végül a Pavolin Gát­verseny handicapban Azért is, Sötét és Bakator pályázhat legtöbb kilátással. Jelöltjeink a következők: I. Kelengye—Fülöp—Olga II. Alte­wiese—Fráter—Kis bögre HI. Marathon—Ugyanaz—Sebes IV. Lator—Menykő—Fakati V. Spartafucile—Koba—Hailoh 11. VI. Azért is—Sötét—Bakator. A Magyar Turf tippei: I. Gr. Degenfeld ist.—Fülöp—br. Harkányi ist. II. Ágnes II.—Kis bögre—Alte Wiese III. Marathon— Ugyanaz— Sebes IV. Lator—Fakati—Mravik ist. V. Spartafucile—Hailoh II.—Rusticus VI. Bakator—Sötét—Azért is. A Vadász és Versenylap tippei: I. Kelengve—Piccador II. Alte Wiese—Kis bögre TU. Marathon—Ugyanaz IV. Mravik ist.—Lator V. Anecdote—Hailoh II. VI. Azért is—Praterstern. M—r.* Az alagi lóversenyekhez a belépőjegyek már előre is megválthatók Breuer nővérek dohánytőzs­déjében a Teréz-körút és Podmaniczky-utcza sarkán (a nyugati pályaudvarral szemben), ahol a közönség kényelmére három pénztár van felállítva, mely kizá­rólag csak a versenyhez szóló belépő­jegyek kiadá­sával foglalkozik. Ugyanott a hivatalos programm is kapható. )—( A pária-bécsi automobil-verseny. Tegnap fejeződött be a világszerte nagy érdeklődést keltett páris-bécsi automobil-verseny. Salzburgból tegnap n­yolc­vannégyen indultak el s ezek közül elsőnek 2 óra 18 perczkor Marcell Renault érkezett Bécsbe, másodiknak Zborovszky 2 óra 42 perczkor, harma­diknak Farmon Maurice 2 óra 57 perczkor, negye­diknek Baras 3 óra 1 perczkor, hetediknek Forest báró érkezett be, akinek gépe megsérült és ezért egyik bizottsági gép vontatta el a czél előtt. Ezt a versenyzőt diszkvalifikálták. Délután ötödfél órág még FŐVÁROSI ÜGYEK.­ ­ A Szt.-Gellért-bórház megbővítése. A szé­kesfőváros közgyűlése, az 1900. évben elhatározta, hogy a IX. ker. gyáli­ uton levő Szt.-Gellért kórház négy uj beteg-pavillonját,bakteriológiai laboratóriumát és tetem-házát fölépíti s megszavazta az erre elő­irányzott 278.937 korona 39 fillért. Ugyanakkor föl­­iratilag kérte a belügyminisztert, hogy az építés költségeit majd az országos betegápolási alap terhére utaltassa át. A miniszter akkor nem volt erre haj­landó, de a közgyűlés újabb feliratot intézett hozzá ilyen irányban s a miniszter — miután meg­hallgatta az ez ügyben kiküldött értekezlet véleményét kijelenti, hogy mivel a Szt.-Gellért kórháznak az lesz a hivatása, hogy a Szt.­László kórházba be nem férő és fertőző betegségben szenvedőket magába foglalja, a költségek felerészét átvállalja s megtéríti a betegápolási alapból. Ezt főleg azért teszi, hogy ha hirtelen állna be valamely járványos betegség, legyen a beteg számára elégséges hely. A főváros annak idején azt is kérte, hogy a Szt.-Gellért kór­ház kapja meg a közkórházi jelleget, ezt azonban a miniszter nem tartja szükségesnek, mert ez a kór­ház úgyis csak a Szt.­László és Szt.-Rókus kórházak fiókjául tekinthető.­­ Az I. kerületi Fehérvári-út rendezése. A székesfőváros közgyűlése nemrégiben kimondotta, hogy az I. kerületbeli Fehérvári-útnak a Ferencz József-h­íd és az átlói-út közötti szakaszát ez idő sze­rint nem rendeztetheti, mert nem mutatható ki erre a huszonöt versenyző érkezett meg Bécsbe.” Szerencsét­­­­lenségben tegnap sem volt hiány. A 85 sz. automobil­­-i Frankenmark közelében nekiment a vasúti kerítésnek. A kocsi annyira megrongálódott, hogy nem folytathatta útját. Emberéletben nem esett kár. Gehrersdorf mellett a 97. számú automobil borult föl. A vezetőnek eltörött a válla. A kocsi darabokra szakadt. St.-Pöltenben a 188. számú gépkocsi hajtott neki az után előtte ha­­­­ladó kocsinak s annyira megrongálódott, hogy kény­telen volt a versenyt föladni. Amstettenben állítólag Brid­et, a 43. számú automobil tulajdonosa járt rosszul. A vasúti átjárónál lezuhant a kocsijával és olyan szerencsétlenül esett le, hogy fél szemét a jobb karját súlyosan megsebesítette. Az automobilisták magyarországi kirándulására vonatkozólag Bácsból ezeket táviratozzák nekünk . A páris-bécsi automobilverseny után tartott nagy ebéden minden teríték mellett ott volt egy magyar meghívó a budapesti kirándulásra, melyre Szápáry Pál gróf teszt alakjában is meghívta a­ vendégeket. A teszt után a zenekar a Rákóczy-indulót játszotta. A Magyar Automobil Klub igazgatósága részéről gróf Szapáry Pál elnökön kívül számosan voltak jelen, így Esterházy Mihály gróf és Törley József alelnö­­kök, Thoroczkay Miklós gróf, Born Frigyes báró, Bermann Gyula vezértitkár. Fényi és nagyban buz­­gólkodtak a meghívás sikere érdekében. A franczia klub elnöke nejével együtt voltak az elsők, akik az évet aláírták, hogy Budapestre jönnek és kilátás van rá, hogy számosan érkeznek a vendégek közül a székesfővárosba. Brucktól kezdve magyar nemzeti­­szinű jelvények lesznek a kocsikon, Pozsonyban,­­Győrben és Tatán pedig rendező bizottság fogja az érkezőket várni. )—( A szegedi regatta. Tegnap délután folyt le Szegeden a regatta. A versenyen a fővárosi evezős egyletek közül egyedül a budapesti Pannónia evezős­­klub versenyzői jelentek meg. Mindamellett e, nagy­közönség érdeklődéssel nézte végig a küzdelmeket. A verseny délután 2 órakor kezdődött, és az esti órákban ért véget, még pedig a szegedi regattisták vereségével, mert mind a hat verseny első díjait a Pannónia elyzet-klub nyerte el. A versenyek befe­jeztével az ellenfelek, mint jóbarátok jöttek össze a tiszteletükre rendezett banketten a Kass-féle vendég­, főben, hogy Szeged szépei iránt, — kik a nagy höseg daczára oly kitartóan kisérték figyelemmel a verse­nyeket, — lerójják adósságukat és a bankett után megtánczoltassék őket. A sikerült tánczmulatság a kora reggeli órákban ért véget. A versenyek részletes eredménye a következő: I. Senior négyes. Indult a Szegedi csónakázó egy­let és Pannónia. Első Pannónia. II. Junior skiff. Indult Szeged és Pannónia. Első Parniczky Lóránt (P. E. C.). III. Junior négyes. Indult Szeged és Pannónia. Első Pannónia. IV. Senior skiff. Indult Pannónia egyedül. Első Mannó Miltiades. V. Palánkos négyes. Indult Pannónia és Szeged. Első Pannónia. VI. Nyolc­as verseny. Indult egyedül Pannónia. A negyedik versenyre nevezett Nemzeti és Duna s a hatodik versenyre nevezett Nemzeti és Maros nem jelentek meg a startnál.

Next