Magyarország, 1902. november (9. évfolyam, 260-285. szám)

1902-11-26 / 281. szám

e­ dezte a nagyérdekű, kiállítást, mely a legbecsesebb és legritkább kéziratban, nyomtatványokban, okleve­lekben, irodalmi ereklyékben h­ű képét nyújtja a magyar nemzet politikai és művelődés­történetének. Pompásan áttekinthető sorozatban ott vannak a leg­régibb magyar kódexek eredeti példányai, a Halotti beszédtől kezdve, a legrégibb misekönyvet, az ős­nyomtatványok, a legelső magyar könyvet, az összes Korvin-kódexek, a legrégibb magyar bibliák, Árpád­­házi királyaink pecsétes oklevelei, czimeres nemes­levelek, középkori pecsétek, XVI—XIX. századbeli történeti emlékek, köztük Kossuth Lajos eredeti kéz­írásai és a negyvennyolc­as korszakra vonatkozó eredeti okmányok. Arany János, Petőfi Sándor és legnagyobb költőink eredeti kéziratai. E nagybecsű ereklyéket eddig csak a kutatók láthatók. A Széchenyi könyvtár kiállításával egyidejűleg nyílik meg a múzeum­díj hadtörténeti kiállítása, továbbá a Delhaes-féle gyűjtemény, mely a régiségtár folyosóin fölállított hatalmas szekrényekben van elhelyezve . Az egyes csoportok legnevezetesebb tárgyai: Az ősnyomtatványok: a Capitula concordial­ezimű ősnyomtatvány, melynek minden levelét egy-egy aranynyal fizette meg 1812-ben József nádor,a leg­régibb nyomtatvány Cicero „De oratoreu 1465-dik évi subiacói kiadás. A kiállításban látható még: Dante, Divina Comedia (1472), V. Kelemen pápa Con­­stitutiomak 1471. évi kiadása, cseh nyelvű biblia 1488-ból, Tiinring Menyhért, Teuerbank 1517-ből, Magyarországi misekönyv 1480-ból, esztergomi mise­­könyv, stb. A legelső magyar könyvek: a dubniczi magyar krónika, amit 1835-ben gr. Illésházi István ajándé­kozott a Múzeumnak; az 1473-diki Budai krónika, amit mint az első magyarországi nyomtatványt egy bécsi árverésen 100 ezüst forintért vettek meg ; Thuróczy krónikájának 1478-ban Augsburgban hár­tyára nyomtatott példánya, amit a nádor 400 ínért vett meg egy árverésen; ezenkívül a legrégibb ma­gyar bibliáknak egész gyűjteménye. A legrégibb magyar kódexek eredeti példányai : Szent István legendájának XII. századi codexe, amit Frankfurt város ajándékaképpen a nádor személye­sen hozott a könyvtárba. Janus Pannoniusnak ver­sei, XV. századi kódex Apnonyi Lajos ajándéka. Rauzánus Péter Magyarország története ; Szent Er­zsébet élete a XIII. századból; magyarországi Miklós manuáléja ; Nagylaki István breviáriuma ; IV. Kele­men pápa leveleinek iktatókönyve ; II. Lajos király udvari számadás­könyve. Az összes Korvin-kódexek : Két Korvina a Janko­­vich Miklós-féle világhírű könyvgyűjteményből; négy Korvina, amelyeket a király 1860-ben kapott a török szultántól, és amelyeket a Múzeumnak ajándékozott; egy Korvina, amelyet losonczi Farkas Lajos nagy­becsű könyvtárával szereztek meg; Alavantes fes­tette Korvin-kódex, amit 6500 frankért Trotti őrgróf könyvtárából vettek; Francesco Chierico és A­tavan­­tesnek remek­művű Korvinái, melyeket 1891-ben ajándékozott a király a Múzeumnak ; összesen tíz kódex, melyekből hatot a király ajándékozott. A legrégibb misekönyvek, kezdve a Halotti beszé­den, amelyet 1812-ben a pozsonyi káptalan hazafias ajándékából kapott Pray-kódexben találtak ; egy 1494-ben magyar területen, Zenggben nyomtatott misekönyv egyetlen teljes példánya, amelyet 1500 márkáért vásároltak meg egy müncheni árverésen ; ez an glagol betűkkel nyomtatott misekönyv az ó-szláv irodalomnak egyetlen teljes példányban létező ter­méke, korra nézve harmadik nyomtatvány, mely Ma­gyarország területén látott napvilágot , a pozsonyi Szentháromság-kongregáczió könyvei 7 kötetben. Ritka ny­omtatvánok: Az első magyar nyelvtannak Sylvester (Erdősi) János „Grammatica Hungaro-latina” czímű művének 1539 diki egyetlen ismert példánya; a Puerilia colloquia 1531. évi krakkói kiadásának egyetlen példánya; mutatvány azok közül a régi nyomtatványok közül, amelyeket Fraknói Vilmos könyvtárőr régi bekötési táblákból fejtett ki; a Thuroczi krónika bri­nni kiadása 1488-ból, Ber­buc­hten geográfiája 1472 körül és Izotomeus 1186, mindannyi a Sanfranconi-könyvtárból, melyben ritka teljességgel van meg a Dunára vonatkozó régi és új irodalom; Buda, Érsekújvár, Sziget megvételére vo­natkozó hét darab XVII. századi német és latin nyomtatvány ; a gotthaischer Hofkahnder hét ritka kötete; Dávid Ferencz több ritka munkája a XVI. századból.; a Corpus Scaptorum históriae Byzantinae (bonni kiadás) teljes példánya. Béai oklevelek: Nagy István nagyhírű kézirat­­gyűjteményéből XIII—XVIII.századi oklevelek; mo­hácsi vész előtti oklevelek a Kállay, a báró Jenze­­nak és Hamvay családok levéltárából; további har­­mincs családi levéltár, XVI—XIX. századi irat és mohácsi vész előtti oklevél; a Hunyady-oklevelek, melyeket külföldi okiratokért kapott a Múzeum. Árp­idházi királyaink pecsétes oklevelei: egy 1109-iki eredeti oklevél, amely je­lenleg a legrégibb eredeti oklevél, ez Kálmán király görög-latin okle­vele a veszprémvölgyi apáczák részére ; egy 1198- ban kelt eredeti oklevél, mely az előbbinek meg­szerzése előtt az intézett legrégibb oklevele volt. Czimeres nemeslevelek: A legrégibb festett czime­res levél, melynek kelte 1405. XVI—XIX. századbeli történeti emlékek, köztük Kossuth Lajos eredeti kéziratai és a negyvennyolczas korszakra vonatkozó eredeti okmányok, melyeknek egy részét Kossuth Lajos titkárától, Vörös Antaltól vettek meg, más részét gr. Streitd Bélától szereztek meg és az 1894-ben 100.000 írtért megvett Kossuth­­iratok legnevezetesebbjei; a XVI. század elejéről való egyházjogi tractatus a győri püspöknek ajánlva: 38 kötetnyi hiteles másolat a királyi könyvekből. V. László koronázási hit­levele ; Vitéz János esz­tergomi érsek oklevele ; Lajos király rendelete 1526- ból. Német ujságlap a mohácsi és tárói (1526); Ujságlap egy 1529-ben a bazini zsidóktól elkövetett gyermekgyilkosságról; Luther Márton levele ; Újság­­lap Szigetvár veszedelméről; Titkos irás kulcsa ; Angol és spanyol egykorú tudósítások Budavár visszavételéről; A legelső állandó magyar újság egv száma ; Mária Terézia sajátkezű levele Grassalkovich grófhoz. Ritka kéziratok és irodalmi ereklyék: Arany Já­nos, Petőfi Sándor és legnagyobb költőink eredeti kéziratai; kéziratok Kölcsey Ferencz hagyatékából; Magyarországi­ Mihály: Sermones tredicim czimű munkájának XV. századi kézirata, melyet Angolor­szágban írtak,­ egy XV. századi velenczei krónika a Sánfranconi-gyű­jteményből; Istvánffy Miklós történeti apparátusából 8 kötet kézirat; Vörösmarty „Vén d­igini,'s a-nak eredeti fogalmazványa ; Ihaly Kálmán ajándéka, a Diarium Trunchiniense; a Martinovics­­féle összeesküvésben részes Oz Pál és Szolárcsy Sándor lefoglalt iratai; Zök­énél emlékek a XIX. századból (kéziratok). Gróf Széchenyi Ferencz beadványa Ferencz király­hoz a Nemzeti Múzeum alapításáról; a muzeum alapító levele, első vendégkönyve, I. Napoleon prok­­lamácziója a magyarokhoz, gróf Széchenyi Ferencz búcsúja István fiától, Kossuth országgyűési tudósí­tásainak eredeti kézirata, Pulszky Ferencz naplója, Petőfi Sándor Nemzeti lista, (Petőfi által hitelesített első szabad sajtó­termék), Falragasz m­árcz. 16.-di­­káról, Damjanich kinevezése, Damjanich parancsa, Mészáros Lázár levele Kossuthoz. Görgei tábornok proklamácziója Isaszegh után. Gr. Rüdiger orosz tábornok levelere Görgeihez. Kossuth és a kormány lemondása 1849. aug. 11-én. Dank Agap ferencz­­rendi atya nyugtatványa 70 írtról, amennyibe az okt. 6-án kivégzett gr. Batthyány Lajos holtestjének eltemetése került. Irodalmi emlékek (kéziratok): Vörösmarty Mihály a „Vén czigány“ ezimü költeményének kézirata, Petőfi Sándor verseinek kézirata (ki van nyitva azon az oldalon, melyen a Magyar ifjakhoz ezimü vers olvas­ható számos javítással), Arany János Toldijának kézirata, Petőfi irattárczája. A Delhaes-gyűjtemény. A gyűjtemény nevezetesebb tárgyai: XVI— XVII. századbeli fegyveren, u. m­. az alabár­­dok igen változatos sorozatával, puskákkal, nyű­göd formájú sisakkal, vértezet-részekkel (nyak­vért, mellvas, karvért, vaskertyű, lábvas), spanyol, német, olasz és franczia kardokkal, pisztolyokkal, számszeríjakkal stb. A középkori, meg a keleti fegyverek. A szebb darabok, u. m. a középkori sisakok, mellvértek, számszeríjak, számszerű­stöiht­zek, egy XV. század­beli paizs, aztán XVI. századbeli magyar pallos és hegyes tőr, török sisakok, díszes karvértek, hímzett tegezek stb., ideiglenesen szekrényekben vannak kiállítva, melyek ut­án következik a Deihaes-gyűjtemény egyéb régi­ képekből álló többi része. Nevezetesen: az 1-ső és 2 ik szekrényben vannak az őskori tárgyak, amott különösen figyelemreméltók a kardok, karvédő tekercsek és kézvédő korongok, emitt a fibulák (ruhakapcsok­, karpgreczek és egyébb éksze­rek. A 3-ik szekrényben következnek az egyiptomi emlékek, istenek bálványképei, amulettek, scarabeuso (a régi egyiptomiak által szentnek tartott közönséges ganajturó bogár), ékszerek stb. A 4. és 5-ik szekrény­ben vannak az antik emlékek, előbb a görög és etruszk festett edények, görög terracotta-szobrocskák, római bronz­szobrocskák, agyagmécsek, üveg- és bronztárgyak, aztán a Delhaes-gyűjteménynek a kö­zépkori sisakok mellett a legszebb és legértékesebb darabjai, a görög és római sisakok, továbbá díszes ezüstéisszerek, különféle bronztárgyak. A 6-ik szek­rény népvándorláskori ékszereket, középkori egyházi tárgyakat, újkori ötvösműveket, délszláv ékszereket és zsebórákat foglal magában. A 8-ik szekrényben különféle agyag-, majolika- és porezellántárgyak, terracotta-szobrok, európai és keleti dísztálak, kan­csók stb. láthatók. A De­haes-gyű­jteményt tavaly örökölte a Múzeum és most kerül először bemutatásra. Delhaes István atyja, De fines Miklós Hollandiából költözött Pestre, itt nagykereskedő volt s nőül vette Lukits Emerencziát. 1843-ban született fia, István, ki korán Bécsbe került s a festő-akadémián V­urzin­­i­ser tanítványa lett. Mint festő restaurátora volt Lichtenstein herczeg képtárának, több önálló műve közt legjelentékenyebb az a nagy történeti kép, mely Hunyady Mátyást ábrázolja, amint Bécs előtt királyi sátorában ülve fogadja Bécs város magisztrátusát s átveszi a város kulcsait. E kép is hozzánk került most a nagy hagyatékkal együtt. Delhaes István, bár Bécsben meghonosodott, mindig magyar állam­polgár maradt. 1901. április 10-án hunyta el s nagy­becsű gyűjteményét, mely kivált antik egyiptomi tárgyakban gazdag, a Nemzeti Múzeumnak hagyo­mányozta. MAGYAR­ORSZÁG Budapest, 1902. szerda, november 26. KÜLFÖLD, Olasz reformot!. Holnap nyílik meg hosszú szünet után az olasz kamara a kormányra nézve igen kedvező kilátások közt. A kormány ugyanis Sonnino agitáczióját ellensúlyozandó, még a megnyitás előtt közzétette gazdasági, pénzügyi és politikai programmját, amely a szo­­czialisták legvérmesebb reményeit is felülmúlta. A Programm ugyanis a következő : 1. A sóadónak 40 centesimoról 25 centesimora való leszállítása. 2. Minden olyan ingatlan után való adónak eltörlése, amelyiknek jövedelme nem halad túl 10 lírán. 3. A mezei lakások adójának el­törlése. 4. Az erdőkultúrához tartozó összes ingatlanok adójának eltörlése. 5. Az összes agrár­iparvállalatok adójának eltörlése. 6. Min­den új iparvállalat adójának időleges törlése. 7. A Camagna megjavítása. 8. A válásról szóló törvény. Mindezek az állami bevételeket 60 millió órával csökkentik évenként. Az állami bevéte­lek azonban minden várakozást felülmúló módon emelkednek, így pl. a t. év július 1-től november 11-ig 22 millió líra volt az indirekt adók fölös­lege, a vasutaké 2 millió, a távíróé 2 és fél millió. A kormány tehát biztosra veszi, hogy a mérleg egyensúlya helyre fog állani. A ravasz Zanardelli jól kieszelte a hatást, mert­­ a pro­gramra idő előtti közzététele által leszerelt min­den agitácziót. Hanem a válási törvénynyel annál több kalamitása lesz, mert nagyban fo­lyik ellene az agitáczió. Reformátusok konventje, Budapest, november 25. Az ev. református egyetemes konvent ma délelőtt 10 órakor kezdte meg tanácskozásait Bánffy Dezső báró főgondnok és Kun Bertalan püspök együttes elnöklésével. A konvent tagjai az istentisztelet vé­geztével a lónyay­ utczai főgimnázium dísztermében gyűltek össze. Ott láttuk: Darányi Ignácz és Cseh Ervin minisztereket, Hegedűs Sándort, Tisza István grófot, Vay Béla bárót, Degenfeld József grófot, Antal Gábor, Bartók György és Kiss Áron püspö­köket (a gyengélkedő Szász Károlyt Koncz Imre esperes helyettesíti), Vécsey Tamást, Bernáth Ele­mér debreczeni táblai elnököt, Dókus Ernőt, Nagy Dezsőt, továbbá Baksay Sándor, Fejes István espe­reseket, Szilády Áront és másokat. A gyűlést Kán Bertalan püspök ájtatos fohásza vezette be, melyben a sok viszontagságot élő és el­lenségektől körülvett református egyházra isten ál­dását és segedelmét kéri. Ezután áttértek a napirendre. A konvent sajnálattal veszi tudomásul Szabó Sán­dor és Bánó Géza konventi rendes tagok elhalálo­zását s részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Hegedűs Sándornak dunántúli egyházkerületi fő­­gondnokká történt megválasztását és ünnepies be­­iktatát a konvent örvendetes tudomásul veszi. Szász Károly dunamelléki püspök elnézést kér a konventtől, amiért gyöngélkedése miatt a tanácsko­zásokon meg nem jelenhetik. Koncz Imre vértes­aljai esperest bízza meg helyettesítésével. A konvent részvéttel értesült Szász Károly gyöngélkedéséről. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye Tisza Kálmán konventi elnök elhunyta alkalmából meleg­hangú részvétiratot intézett a kon­venhez. Az egye­temes gyűlés köszönettel fogadja a részvétet, s jegyzőkönyvben fejezi ki érte háláját. Ezután szavazással betöltötték néhai Szabó János helyét a konvent rendes és rendkívüli bíróságában. Rendes bírósági tag Széll Kálmán esyperes lett, a rendkívüli bi­óság tagja Zsigmond Sándor, mind­kettő egyhangúlag. Néhai Szabó János és megboldogult Tisza Kál­­mán helyeit a közös protestáns ügyeket tárgyaló konventi szakbizottságban Tisza István gróffal és Hegedűs Sándorral tölti be a­ konvent. j

Next