Magyarország, 1902. november (9. évfolyam, 260-285. szám)
1902-11-07 / 265. szám
Budapest 1902. péntek, november . MAGYARORSZÁG Színházak műsora. Nemzeti Színház. Szombaton: Halálos csönd (másodszor). Vasárnap d. u.: A szigetvári vértanuk. Este: Halálos csönd (harmadszor). Magy. kir. Operaház. Szombaton: A bajazzók. Piros czipő. Vasárnap : A nürnbergi mesterdalnokok. Népszínház. Szombaton: Niobe (másodszor). Vasárnap d. u.: Náni. Este: Niobe (harmadszor). Vígszínház. Szombaton : Loute (először). Vasárnap d. u.: A csókon szerzett vőlegény (Fedák Sári vendégföllépésével). Este: Loute (másodszor). Magyar Színház. Szombaton: Balkézről. Vasárnap délután: B. A. L. E. K. Este: Balkézről. FŐVÁROSI ÜGYEK. X Kecskeméthy Győző áldozatai. A székesfőváros közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya Márkus József főpolgármester elnöklése mellett ma ismételten foglalkozott a Kecskeméthy-féle lopásból kifolyó fegyelmi ügyekkel, amelyekben az érdeklettek : Pesti Ferencz IV. kerületi elöljáró, Hoffmann Sándor adófő pénztáros, Színréry Ede kerületi pénztáros és Leypold Lajos kerületi ellenőr. Az itt megnevezett főbb tisztviselők ellen a polgármester a kötelességszerű felügyelet elmulasztása czímén indította meg a fegyelmi eljárást. A fegyelmi választmány a legutóbb tartott ülésén több újabb adat beszerzését határozta el s a folytatólagos tárgyalást a mai napra tűzte ki. A mai tárgyaláson, a fegyelmi választmány tagjai közül, az elnöklő főpolgármesteren kívül megjelentek : Wagner Géza, Gaszner Pál, Verédy Károly és Morzsányi Károly; meg volt híva s megjelent Lampl Hugó főszámvevő is. A fegyelmi vizsgálat alá helyezettek írásbelileg terjesztették elő a védelmüket, kifejtve, hogy a lopás nem a kellő felügyelet hiányából, hanem a pénzszállításra vonatkozó szabályzat fogyatékossága miatt történhetett meg, amelynél fogva lehető volt, hogy igen nagy összegek szállítását is reá bízták egy-eg gyakornokra, vagy szolgára. Kecskeméthy Győző kilesett egy olyan alkalmat, amikor nagy összeg , 588.000 korona volt reá bízva s ekkor követte el a lopást, kijátszva a mellé rendelt hivatalszolga felügyeletét. A székesfővárosi tiszti főügyész azt indítványozta a fegyelmi vizsgálat alá vettekre nézve, hogy Pesti Ferencz elüljáró marasztaltassák el 200 korona pénzbírságban s mondassék ki reá az anyagi felelősség, ugyanezt indítványozta Hoffmann Sándor adó-főpénztárosra, mig Személy Ede kerületi pénztárosra és Leypold Lajos kerületi ellenőrre a hivatalvesztést és az anyagi felelősség kimondását kérte s ugyanez volt az indítványa Kecskeméthy Győzőre nézve is. A fegyelmi választmány csaknem egy órai tanácskozás után hirdette ki az ítéletet, a következőkben: A fegyelmi választmány Kecskeméthy Győző gyakornokot hivatalvesztésre és az anyagi felelősség viselésére ítéli. Székély Ede kerületi pénztárost 1000 korona, Leypold Lajos kerületi ellenőrt 500 korona, Hoffmann Sándor adó-főpénztárost 500 korona pénzbírságra, Leypold Lajos ellen szintén kimondva az anyagi felelősséget. Pesti Ferencz kerületi elöljárót a fegyelmi választmány a vád alól fölmenti s ellene a fegyelmi eljárás abbanhagyását rendeli el. Egri Jéggyár csőd előtt. Négy esztendővel ezelőtt létesült a mészárosok és hentesek jéggyára, hogy megtörje a jéggyárosok karteljét. A gyár alapításakor javában folyt a magyar iparpártolás hangoztatása s ennek hatása alatt az alapító két ipartestület a 350—400.000 koronára preliminált gyár építését egyik budapesti hajó- és gépgyárra bízta. A jéggyár meg is épült, de az iparosok baján nem segített. Az első két évben egyáltalán nem működött, folytonosan javítgatták s mindent termelt, csak jeget nem. Az alapító szövetkezet a folytonos üzemzavarok következtében egyre rosszabb helyzetbe jutott, most pedig csőd alatt áll. Az idei jégtermelési szezont ugyanis a hitelező gépgyár magának foglalta le s a bevételtől megfosztott szövetkezet végképp tönkre jutott. A csődbejutás a főváros két legerősebb ipartestületét: a mészáros- és hentesipartestületet s azonfelül körülbelül kétszáz iparost olyan válságba sodorhat, amely a főváros piaczán sem marad nyom nélkül. Az érdekelt felek most egyezség létesítésén fáradoznak, hogy megmenekülhessenek a csődtől, amelynek bekövetkezése — önhibáján kívül — egész sereg embert tenne tönkre. X Horánszky-utoza. A tanács ma tárgyalta a közmunkatanács átiratát, amelyben tudatta, hogy nem a Zerge-, hanem a Karpfenstein-alezéit nevezte el Horánszky Nándor nevéről. A tanács a tegnapi közgyűlésen tett interpelláció értelmében mai üléséből átiratot intéz a közmunkatanácshoz a határozat megváltoztatása iránt. Szénbánya a főváros területén. A Salgótarjáni kőszénbánya rt. azt az ajánlatot tette a fővárosnak, hogy a budakeszi erdő területén szénrétegek után kutatásokat végeztet. Arra az esetre, ha csakugyan talál szenet, kéri a bányászás jogának 60 évre való biztosítását úgy, hogy minden kiemelt tonna szén után 30 fillért fizet a fővárosnak. A tanács a kérelmet már csak azért is visszautasította, mert a budakeszi erdő területét, amely főleg üdülőhely, nem engedheti megbolygatni. • Visszaélés vasúti díjkedvezménynyel. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a központi vásárcsarnokba irányított vasúti szállítmányoknál a fennálló díjkedvezményt olyképp módosítsák, hogy a kedvezményt csak az a vásárcsarnoki bérlő kaphassa, aki legalább is egy hónapi helybérrel bír. A főváros ez ellen feliratot intézett a miniszterhez, amire ő most a következőkben felel: A módosítást azért rendelte el, mert a M. Á. V. igazgatóságának jelentéséből olyan nagymérvű viszszásságoknak jött a nyomára, hogy azok elegendő okul szolgálhattak volna a kedvezmény végleges megszüntetésére, vagy legalább lényeges megszorítására is, mert az eredetileg csak a vásárcsarnoki intézmény megkedveltetésére és megszilárdítására volt szánva s igy kivételes és ideiglenes jelleggel birt. Már pedig a vásárcsarnoki intézmény időközben átment a kezdet nehézségein s megszilárdult. De a miniszter mindemellett is mellőzte a kedvezmény megszüntetését s csak csekély megszorítását rendelte el. A főváros kérésére utasította egyszersmind a miniszter a M. A. V. igazgatóságát, hogy a visszaélések konkrét eseteit és természetét a székesfőváros tanácsával ismertesse meg s a fővárossal közös értekezletben határozza meg azokat a módozatokat, amelyek mellett a dunaparti főévszak piaczra kitelepített árusok díjkedvezménye szabályozható. Kéri végül a miniszter a fővárost, hogy ezen az értekezleten vegyen részt, s a M. Á. V. igazgatóságát, valamint őt magát a viszszásságok tisztázása és megszüntetése körül támogassa. A főváros közgyűlése. A főváros közgyűlésén tegnap szóba került a közmunkatanácsnak az az önkényes eljárása, hogy a polgárság óhajtását figyelmen kívül hagyva, a Zerge-utcza helyett a Karpfenstein-utczát nevezte el az elhunyt Horánszky Nándorról. Smoncsics Béla interpellált e tárgyban, és kérte a közmunkatanács határozatának megsemmisítését, már azért is, mert 1700 körül Karpfenstein Ferencz a régi Pestnek jótevője volt, aki egész vagyonát közczélokra hagyta. Matuska Alajos helyettes polgármester kijelenti, hogy az erről szóló átirat a közmunkák tanácsától eddig elé a fővároshoz még nem érkezett, de ha megérkezik is, gondoskodni fog róla, hogy a vonatkozó határozat végre ne hajtassék. A holnapi tanácsülésből sürgős átirat megy a közmunkák tanácsához, hogy a Zerge-utczát nevezzék Horánszky nevéről. Még három interpelláczió volt, melyek a farkasréti temetői vasút megnyitását, a Gellérthegy szabályozását és a marhavásártéri vásárpénztár házikezelésbe való vételét sürgetik meg. Aztán áttérhetett a közgyűlés a napirendre. Ennek során elhatározták, hogy az alapok és alapítványok pénzeiből 600.000 koronát olyan 41/5 százalékos adómentes záloglevelekbe fektetnek, amelyek árvapénzek elhelyezésére alkalmasak s amelyek átvételi ára a névértéket meg nem haladja. Elfogadta a közgyűlés Boross Somának régebben tett azt az indítványát, hogy a székesfőváros kölcsönkötvényeit, bánatpénzül, vagy biztosítékul, mindig névértékükben fogadják el. A A közúti vaspályatársaság azt kérte, hogy engedje meg a főváros hatósága a vonalain való homokszállítást. A közgyűlés fölhatalmazza a tanácsot, hogy az ilyen alkalmi szállításokra megadhassa a hozzájárulását. Elfogadták hosszabb vita után a köztisztasági új szabályrendeletet és a tanácsnak azt a javaslatát, amely az egészségügyi lapok beszüntetését kéri a belügyminisztertől. Felebbezések és nyugdíjügyek elintézésével ért véget a közgyűlés. A szegényházak kitelepítése. A főváros háztartása dolgában kiküldött harminczas bizottság azt a javaslatot tette, hogy a fővárosi szegényházakat s árva- és szeretetházakat ki kell telepíteni a vidékre. A tanács, mivel a kitelepítés igen nagy költséget okozna, javasolja, hogy a közgyűlés ezúttal ne tűzze napirendre ezt a kérdést, hanem akkor tanulmányoztassa, ha majd ilyen új emberbaráti intézetet akar állítani. Elutasított gyógyszerészek. Többen az iránt folyamodtak, hogy az V. ker. Váczi-úton, a Katona- és Wahrmann-utczák közti részen új patikát nyithassanak. A főváros hatósága a kérelem teljesítése ellen nyilatkozott s a belügyminiszter most szintén elutasította a folyamodókat. A Fehér kereszt egyesület újból kérte az eddigi 2400 korona évi segélyének a megadását. A tanács, arra való tekintettel, hogy az egyesület a gyermeknevelés terén a székesfőváros közterhein nagyobb mértékben nem könnyít, a kérelmet elutasította. SZÍNHÁZ, művészet. (Blaha Lujza a Nemzeti Színházban.) Hétfőn, november 10 én lép föl először Blaha Lujza a Nemzeti Színházban mint rendes tag. Szigligeti Edének és Balázs Sándornak a műsoron már évek óta nem szerepelt színművét, a Strike-ot adják elő ebből az alkalomból. Blaha Lujza régi szerepét, Szilizáné korcsmárosnét fogja játszani. A többi szerep kiosztása a következő : Somvári gyáros : Molnár; Anasztázia, neje: Rákosi Szidi; Max; fiuk: Dezső; Angyalka, leányuk : Ligeti Juliska ; István bácsi: Szacsvay; Eszter, neje: Jászai Mari; Lajtos takács : Gabányi ; Gyula, fia : Mihályit ; Ágnes : Cs. Alszeghy Irma ; Kovács Jenő : Rózsahegyi; Anselm : Újházi ; Fridrik : Gál; András : Abonyi ; Péter : Bakó ; Főbiró : Hetényi. — (A városligeti állandó színház ) A tanács ma tárgyalta azt a szerződést, amelyet Feld Zsigmonddal köt a főváros a Városligeti Színkörnek állandó színházzá leendő átalakítása tárgyában. Feld a színkört 155.000 korona költséggel alakítja át s a pénzszerzés tekintetében a főváros nem korlátozza A szerződésben az engedély ötven esztendőre szól s ez alatt az idő alatt a Városligetben hasonló jellegű színházra nem adnak engedélyt. A jelenleg élvezett 12.000 korona évi szubvencziót Feld 1911-ig kapja s köteles az engedély idő alatt a fővárosnak az úri jog elismerése fejében 1 darab 20 koronás aranyat fizetni. A főváros a szerződés életbelépte után felügyelő bizottságot küld ki, amely az előadandó darabokat s a szinház művészi nivóját ellenőrzi. Feld köteles évenkint három jótékony szóló előadást rendezni s a dijakat csak a tanács engedelmével emelheti. A szerződéstervezet holnap kerül a pénzügyi bizottság elé. (filharmóniai hangverseny.) Mindössze csak másfél óráig tartott a filharmonikusok tegnapi hangversenye. A közönséget nem fárasztotta a műsor, nem lankasztotta érdeklődését a zenei élvezetek iránt a műveknek minden változatosság nélkül való egymásra halmozása, hanem éber figyelemmel, tartós fogékonysággal követhette az est művészi mozzanatait, amelyeket nemcsak a kitűnő vendég, Kraus Ernő tett nagyjelentőségűvé énekművészetével, de az est egyéb eseményei is, mindenekfölött pedig a zenekarnak magas szinvonalu művészi összejátszása. Weber «Ünnepi megnyitó»-jának halványuló szineit bearanyozta a mesteri interpretáczió, melyben a mű Kernernek minusziózusan gondos vezetése alatt részesült s művészi árnyalatokban gazdag, előadásban élvezhettük minden tételében és részletében a Goldmarch orkesztrális remekművét, a Falusi lakodalmat is. Az est egyetlen újdonsága: Svendsen norvég rhapszodiája már kevésbbé tarthat igényt arra, hogy «remekmű»-nek tekintessék, de azért szívesen hallgattuk meg, mert erősen nemzeti jellege, szokatlan harmóniai és instrumentális hatásai érdeklődést tudtak bennünk kelteni. A főfigyelem persze az est vendégére, Kraus Ernőre irányult. Ezt az érdeklődést teljességében igazolta a kitűnő hírnév, amely Kraus idejövetelét megelőzte. Kraus Ernő hősi orgánuma tele van erővel és énekművészete magában összpontosítja a tudásnak és megnemesült ízlésnek minden művészi ingrediencziáját. A hangja maga nem érzéki szépségével vesztegeti meg füleinket, hanem sajátságos timbre-jével, tömörségével és minden moduláczióra képes hajlékonyságával. Énekművészetében a német alaposság az olasz iskolában elsajátított ízléses énekmodorral egyesül. Mint «par exellence» Wagner-énekes, természetesen a bayreuthi mester alkotásaiból állította össze műsorát. Előadta Walter Stoltzing bemutató dalát, Siegmund tavaszi dalát és ráadásul Stoltzing második dalát ugyancsak a Mesterdalnokok első felvonásából, a zenei deklamácziónak teljes készségével. A közönség lelkes elismeréssel ünnepelte a nagy művészt. (Ábrányiné Wein Margit dalestélye.) Ábrányiné Wein Margit pénteken, november 7-ikén, este fél 8 órakor a Royal-szálló termében tartandó 11