Magyarország, 1903. június (10. évfolyam, 129-154. szám)

1903-06-09 / 135. szám

1a­ bollák Neu Sándor szatmári kereskedő üzletét, mire a csendőrség nyomozást indított és egy egész rabló­bandát fedezett fel, amelynek a feje N. Nagy Antal volt. N. Nagy Antal éveken keresztül volt az illavai fegyház lakója, de a hosszú rabság sem irtotta ki belőle a rablás szenvedélyét. Kiskáposztás János kisteleki szélmalom-tulajdonosnál fogták el az öreg zsiványt, ahol egy nagy szita alá rejtőzött. A csend­őrség most a banda többi tagjait keresi. — Villám a tenger alatt. Különös eset történt nemrégiben Cherbourg kikötővárosban. A kikötőben ugyanis a tenger alatt tanulmányi czélból aknák vannak fúrva, melyek robbanó­anyaggal vannak teli. A napokban aztán heves zivatar dúlt a kikötőben s a villám egy ott horgonyzó bárkába is lecsapott. A villám a horgonylánczon át a tenger fenekére hatolt s ott véletlenül éppen egy aknát talált útjában, mire az fölrobbant. A hamburg-amerikai Bismarck gő­zös éppen akkor futott be a kikötőbe. Gondolhatni, hogy meg voltak lepetve a hajón levők, amikor köz­vetlen mellettük a sima tengerből egyszerre óriási hullámhegyeket láttak kiemelkedni, amelyek részben a fedélzetet is elbon­tották. A gőzös mindazáltal sértet­len maradt. — A Központi Tejcsarnok nyilatkozata. A Központi Tejcsarnok igazgatósága ma nyilatkozatot küldött be hozzánk, abban az ismeretes ügyben, melyről a lapokban már annyi szó esett. E nyilat­kozatból kiderül, hogy az egész csak hajsza volt, amit e tiszteletreméltó egyesület ellen rosszakarói intéztek. A tejcsarnok különben — hosszú évek becsületes munkájával — sokkal inkább megnyerte már a nagyközönség rokonszenvét, semhogy a mél­tatlan támadások ártalmára lehettek volna. A nyilatkozat, melynek közlésére az igazgatóság fölkér bennünket, szó szerint a következő: Az általunk képviselt Központi Tejcsarnok Szövet­kezet a VII. ker. kapitányság ismert ítéletéből kifo­lyólag a legerősebb hírlapi támadásoknak lett kitéve, melyekre mindaddig, míg az ügyek felebbezése foly­tán hozandó ítéletek és szövetkezetünk belső ügy­kezelésének vizsgálata alapján beigazolt tényekkel fel nem derüítettek — nem kívántunk nyilatkozni. Miután jelenleg mind a két eljárás befejeztetett, közölhetjük, hogy szövetkezetünk tejes üvegeinek ügyében az újabban meghozott ítélettel szövetkeze­tünk jóhiszeműsége minden kétséget kizáró módon meg lett állapítva és csupán a forgalomban lévő üve­gek egy részének szabálytalan jelzése miatt lett üzlet­vezetőnk birsággal sújtva. Minthogy továbbá üve­geink gépek által rendesen a jelző vonal fölé töltetnek, ennélfogva a fogyasztó közönség nem ká­rosodott és a szövetkezet tényleg ilynemű kihágásban el sem marasztaltatott. A rendőri vizsgálat kiterjedt a tejcsarnok bá­dogedényeire is, melyekre vonatkozólag teljesen meg­felelő űrmérték állapíttatott meg és felmentő ítélet hozatott. Amint tejes üvegeink hiányos jelzéséről tudomást nyertünk, rögtön intézkedtünk, hogy újabb üveg­beszerzésekkel a hiányos jelzésű üvegek kiselejtez­­tessenek, s a szállító üveggyárnak, mely az üvegek megfelelő és szabályos voltáért szerződése értelmében szavatossággal tartozik, azonnal visszaadassanak. Egyúttal az általunk megejtett szorgos vizsgálat ki­derítette, hogy közegeinket legfeljebb az utolsó idő­ben beszállított üvegek átvételénél terheli a kellő gondosság hiánya. Különben örömmel konstatáljuk, hogy az ellenünk intézett támadások nem találtak visszhangra; a fogyasztó közönség bizalma irántunk nem ingott meg, mert épp oly mértékben veszi tejterményeinket, mint azelőtt. Ezúttal is felkérjük a t. fogyasztó közönséget, hogy bármely szabálytalanság észlelése esetén akár központunknál, akár városi fiókjainknál észrevételeiket az ott fekvő panaszkönyvbe beírni szíveskedjenek, s biztosítjuk, hogy azok orvoslása iránt azonnal intézkedni fogunk. De nem szolgált reá a központi tejcsarnok ezen támadásokra már az okból sem, mert azt a szövet­kezet lelkes tagjai két évtizeden át tetemes anyagi áldozatok árán fejlesztették oly magas színvonalra, hogy a fő- és székváros közélelmezésének elismert tényezőjévé lett s önérzetesen állíthatjuk, hogy kevés nagy város bír ily a közegészségre különösen fontos intézménynyel. Mindezek alapján szövetkezetünk és üzletvezető­ségünk ellen intézett támadásokat határozottan visz­­szautasitjuk s ezentúl minden rosszakaratú támadás ellen illetékes uton fogunk megtorlást keresni. — Öngyilkos kereskedősegéd. Sichermann Gyula 26 éves kereskedősegéd az újpesti Népsziget mellett, a vasúti vágányokon főbelőtte magát és meghalt. Levelet találtak nála, amelyben azt írja, hogy gyógyithatatlan tüdőbaja miatt lett öngyilkossá. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — Tolvaj cselédek. Katona Mari kispesti szü­letésű 16 éves cselédleány, aki Klein Arthur keres­kedőnél a Dob­ utcza 21. szám alatt szolgált, tegnap felvette az asszonyának a selyem ruháját, magához vett több értékes ékszert és elment a Teleky-tér 5. számú korcsmába. Javában udvaroltak neki a fiatal­emberek, amikor a detektívek elcsípték. A rendőr­ség lopás miatt letartóztatta még Nagy Mari és Lendova Erzsébet cselédeket. — Ismeretlen halott. Tegnap délután ugy 7 óra tájban Úszódon (dunamelléki község), egy 20—22 évesnek látszó női hullát fogtak ki a Dunából. A hulla alacsony termetű, szökés-vörös hajú, barna szemöldökű, jól táplált, fiatal nő, ruházata kék karton blúz és szoknya, fehér ing, fekete harisnya, fűzős magas czipő, fülében kis függő, ujján keskeny aranygyűrű korálkővel, nyakán ezüstlánc, értékte­len Mária-éremmel. Zsebében volt egy kézi tükör, kis zsebkendő monogram nélkül. — RENDŐRI HÍREK. — Elfogott tolvajok. A rendőrség letartóztatott egy csomó tolvajt. Petró Anna 28 éves csavargónőt tetten érték, amikor be­tört Moór Istvánnak Rákosfalván Rákóczi-tér 1-ső számú lakásába. Kiderült, hogy Rákosfalván egész csomó betörést követett el. — Boday Lajos 15 éves iskolás fiú Barna József Izabella­ tér 2. szám alatt lakó felügyelőt lopta meg. — A rendőrség letartóz­tatott egy másik tanulót is, aki Farkas István bank, hivatalnok József-körúti 50. számú lakásáról akar lopni.­­ Elfogták Endes József 22 éves ügynököt zsebmetszés miatt, Harasztek Imre és Annus József 15 éves csavargókat, akik a Lehel-utczában villamos huzalokat loptak és özv. Takács Ferenczné, szül. Németh Julia házmesternőt, aki Munkás-utcza 4. sz. alól a beszedett házbéreket sikkasztotta el. — Vak­merő tolvajok. Az este Diamant József bérkocsis, amint haza ment Szigony­ utcza 29. sz. alá, egyszerre elébe ugrott két ember és rákiáltott: »Ha egy szót szólsz, agyonütünk.« Ezzel kiugrottak a lakásból és elmenekültek. A bérkocsis azután vette csak észre, hogy támadói ellopták nagy összeget érő ékszereit. MAGYAECRSZá© Budapest, 1903. kedd, június 9. : Wright-Dilson tennis raketek Kertész Tódornál. Színházak műsora. Nemzeti Színház. Szerdán: Nero anyja. Csütörtö­kön: A titok. Pénteken: Constantin abbé. Szomba­ton : Az aranyember. Vasárnap: A titok. Magy. kir. Operaház. Szerdán: Nincs előadás. Csütörtökön: Aida. (Dippel A. vendégfelléptével.) Pénteken: Nincs előadás. Szombaton: A Rajna kincse. Vasárnap : A walkür. Népszínház. Szerdán: Rip van Winkle. Csütörtö­kön d. u.: San­ Toy. Este: Hoffmann meséi. Pénte­ken : Bob herczeg. Szombaton: Rip van Winkle. Vasárnap délután: Solymosi Elek színésziskolájának vizsgálati előadása. Este: Bob herczeg. Vígszínház. Szerdán: Dupont. Csütörtökön : Trilby. Pénteken: Dupont. Szombaton: Osztrigás Miczi. Va­sárnap: Dupont. Magyar Színház. Egész héten: A drótostót. Uránia. Szerdán: A táncz. Csütörtökön: A fehér czár birodalma. Pénteken: Amerika. Szombaton: A Quarnero vizein. Vasárnap: Velencze. Fővárosi Nyári Színház. Szerdán: A gerolsteini nagyherczegnő. Csütörtökön délután: A szökött ka­tona. Este : Klo-Klo. Pénteken : Klo-Klo. Szombaton: San-Toy. Vasárnap délután: Piroska és a farkas. Este: San-Toy. Kisfaludy Színház. Szerdán: A nagymama. (Rá­kosi Szidi és Ligeti Juliska, a Nemzeti Színház tag­jainak vendégszereplése.) Csütörtökön délután: A peleskei nótárius. Este: Rip van Winkle. (Rákosi Szidi szinésziskolájának vizsgálati előadása.) Szom­bton: Egy szó az orvosi gyakorlat terén. Nagy postalopás a fővárosban. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 8. Említettük, hogy Micsinai az isaszeghi korona­erdőben bujdosik. Nosza mégis indult a hajsza a postatolvaj után, hogy az erdőben elfoghassák. Azonban kétnnapi hosszas kutatásnak semmi ered­ménye nem lett. A bozótos, hegyszakadékos nehe­zen járható erdőben oly ügyesen elbujdosott, hogy nyomát sem találták meg. Sőt Micsinainak sikerült az erdőből is kijutnia, amelyet pedig a rendőrség, csendőrség egészen körülzárt. Ugyanis isaszeghi parasztasszonyok találkoztak Micsinaival, amint az erdőből kifelé tartott és útját Valkó felé vette. Ugyancsak a váczszentlászlói pusztán a számadó­­juhász leánya is találkozott Micsinaival. Ugyanazt az öltözéket viseli, amelyben pénteken este egyik isaszeghi vendégfogadóban látták. Tegnap délután a túrai határban lévő Schossber­­ger birtokán látták Micsinait. A buzaföldön át tartott Hatvan felé. Az uradalmi intéző kérdőre vonta, hogy mit keres itt a búzaföldön, mire a kérdezett isme­retlen futásnak eredt. Az intéző azt állítja, hogy a menekülő ember Micsinai lehetett. Postakocsis —---------------------------------—----------------—-----------1 egyenruha volt rajta. Üldözőbe vették őt a béresek, juhászok, de akkorra már eltűnt a határban. Micsinai útja most már nem is szökés, hanem az üldözött vad menekülése. Minden község csendőrörse mozgósítva van A községekben kidobolták, hogy ha Micsinai valahol szállást kérne vagy ételneműt venne, nem szabad neki adni, hanem azonnal le kell tartóztatni. Az egész gödöllői és isaszeghi, valamint a közeli községek lakossága talpon van, hogy a tolvajt el­fogja. Dömjén Benő detektívfelügyelő nagy buzgalommal és önfeláldozással kutatja fel a detektívekkel az ott elterülő bozótos erdőket, tanyákat, a szántóföldet. Tegnap a péczeli, a kelecsényi kis erdőt kutatta detektivjeivel. Útjában a Teleky-féle majorhoz jutott. Mezei munkások dolgoztak itt, akiktől Dömjén meg­kérdezte, hogy nem látták-e a szökevényt. Leírta, hogyan néz ki Micsinai. Erre jelentkezett egy öreg béres, aki elmondotta, hogy beszélt egy ilyen em­berrel, aki a major szélén megpihent. Azután tovább ment. Elmondotta, hogy annak az embernek, akivel beszélt, két középső ujja be volt kötve. Ez a középső ujja az, amelyről hiányzik a köröm. Meg is kérdezte a kéres: — Miért van bekötve az ujja ? — Egy kutya megharapta, válaszolta a gyanús idegen. A béres még elmondotta, hogy Maglód felé ment a szökevény. Dömjén e felvilágosítás után Maglódra ment, ahol egy szatócstól megtudta, hogy Micsinai csakugyan ott járt, sőt nála ennivalót is vásárolt. Valószínű ezekből, hogy a tolvaj Tarcsa felé szökik. Most már egészen bizonyos, hogy Micsinai ki­szökött az isaszeghi erdőből. Ma reggel Emesz és Szűcs detektívek táviratban jelentették, hogy Micsinay tegnap megfordult Hatvanban és többen látták a vásáron. A nyomozó detektívek megállapították már azt is, hogy Micsinai a lopás éjszakáján 9 óra 55 perc­kor Mátyásföldön vic­inálisra ült és azon ment Kerepesig. Nagyon izgatottnak látszott. Ez fel is tűnt a kalauznak, aki figyelmeztette is a kerepesi csendőrt. Ez azonban nem vette komolyan a dolgot. Érdekes, hogy ekkor már nem volt Micsinovnál a vaskazetta. Ma délben Demjén Benő detektívfelügyelő tizenöt detektivvel Hatvanba utazott, hogy ott megejtse a további nyomozást. Ötös csoportokban fognak elin­­dulni Hatvanból és Turóczszentmártonból. A nyomo­zási irány Kassa és Miskolcz városok. Erős a gyanú, hogy Micsinai Miskolcz környékén bujdosik. A de­tektívek a nyomozást kocsin fogják végezni. Micsinait kézrekerítését különösen a vidéki ható­ságok nehezítik meg. A detektívek elmondják, hogy sok községben a jegyző nem is igen tudott a nagy postalopásról. Más helyen pedig a rendőrségek a nagy postalopásról küldött távirati értesítését egysze­rűen tudomásul vették, azt adva okul, hogy a nyo­mozás úgyis csak titokban folyik. SPORT. Az osztrák derby. — Saját tudósítónktól. — Bécs, június 7. Az a sok száz magyar, aki ma feljött ide a csá­szárvárosba, gyönyörködve, örömmel nézte végig a nagy osztrák klasszikus versenyt, a bécsi derbyt. Magyar ló nyerte el megint az osztrák szomszéd 100,000 koronáját, ami által a magyar telivértenyész­­tés híre nőtt megint magasabbra. A legnépszerűbb magyar istállótulajdonosok egyikének Blaskovich Ernőnek a lova, a Király-dij nyerő Beregvölgy lett az idei győztese a nagy klasszikus versenynek Kincsem e dédunokája ugyanazokat a színeket, a fehéret és világoskéket vitte diadalra, a­melyeket a nagy Kin­csem hordozott szerte e világban diadalról-diadalra. Kilencz ló vette fel a harczot a gyönyörű sárga ménnel a csúf, esős és hideg délutánon, de e ki­lencz ló közül egy sem akadt, amely a favorit győ­zelmét csak egy pillanatra is kétessé tehette volna. A starternistánkban jelzett nyolcz lovon kívül még Tárnokot és Fertőt indította útnak istállójuk s igy­­ a társaság tiz lóból állott. A »ring«-ben csendes

Next