Magyarország, 1904. január (11. évfolyam, 1-27. szám)

1904-01-24 / 21. szám

Budapest, 1904. vasárnap, január 24. MAGYARORSZÁG- " KÖZGAZDASÁG. A soroksári Duna-ág. Budapest, január 23. Mint olvasóinkat már értesítettük, külföldi pénzcsoportok komoly ajánlatot tettek kormá­nyunknak a Duna—Tisza-csatorna létesítésére nézve. Értesülésünk szerint a kormány egyik vagy másik ajánlattevő útján meg is fogja valósíttatni e rég vajúdó csatornát. Ha azon­ban a kormánynak e terve tényleg komoly, akkor érthetetlen előttünk a földművelésügyi minisztériumnak azon szándéka, hogy az ere­deti beruházási költségvetésbe felvett soroksári Duna-ágat egyelőre ki nem építi, illetőleg az e czélra már egyszer felvett költségeket az újon­nan a Ház elé terjesztendő beruházási törvény­­javaslatba felvenni nem óhajtja. Lehet, hogy a miniszterelnök úrnak ismert takarékossági programmja bírja rá Talliánt e lépésre. Részünkről már véleményt mondtunk azon takarékosság köpenye alatt űzött tékozlásról, mely garasokat kuporgat meg és ezek árán millióktól fosztja meg a nemzetet! Ilyen a nemzet jövedelmi forrásaival űzött tékozlás volna az, ha akkor, midőn megvaló­sítani készülünk a Duna—Tisza-csatornát, nem építenénk ki egyidejűleg a soroksári Duna-ágat is. Éppen az ezen Duna-ággal kapcsolatosan építendő kikötő-medenc­e képezné azon góczpontot, mely az új forgalmi körzetet a fő­városhoz kötné és lehetővé tenné az ideirányí­­tott forgalom rendszeres lebonyolítását. Hisz csak nem üres beszéd volt a földmi­­velési minisztérium beruházási programmjának azon érvelése, melyet éppen a soroksári Duna­­ág sürgős építése érdekében sorompóba állí­tott. A meggyőződés teljes hevével argumentált a földmivelési minisztérium amellett, hogy vét­kes mulasztás volna, ha a kérdéses Duna-ágat, annak nagy közgazdasági, közegészségügyi és a főváros árbiztonsági szempontjából mielőbb ki nem építenénk. Hát csak nem változtak meg azóta az ország közgazdasági viszonyai. Vagy talán egy újabb baczillus-teória tenné már most a közegészségi okokból is nélkülözhetet­lennek mondott Duna-ág kiépítését fölöslegessé ? S ha jól tudjuk, a főváros árvíz­viszonyai sem változtak meg a Széll-kabinet óta! Ha tehát nem akarják megingatni a nagy­­közönség hitét a minisztériumi érvelések ko­molysága iránt, úgy lesznek kissé következe­tesek az urak. Amit ma szükségesnek és nél­külözhetetlennek mondanak, azt ne dobják félre másnap, mint egy haszontalan üres ha­lasztót. S különösen ne kövessenek ilyen in­gatag politikát, olyan közgazdasági kérdések­ben, melyek horderejét a magyar közönség maga is érzi és tudja. Vagy ejtsék el tehát az összes csatorna és kikötő tervezgetéseket, vagy ha valamit alkotni akarnak, akkor ne álljanak meg félúton. A soroksári Duna-ág rendezését és hajózha­tóvá tételét­ teljesen azon keretben kell foga­natosítani, amint azt az eredeti Darányi-féle beruházási törvényjavaslat kontemplálta. Feltétlen szükséges tehát a soroksári ágnak az összekötő vasúti híd alatti elzárása ,és ott hajóbejár­ó és előmedszere építése, mely­ben a hajók az átzsilipelésig várakoznak. Épp oly nélkülözhetetlen a hajózható kama­­rális zsilip és a soroksári ágat élő vízzel táp­láló zsilip építése. Hogy ezen munkálatokat a gubacsi zárgátban építendő áthidalt hajózó nyilasnak és a sorok­sári ágnak a gubacsi zárgáttal Majosházáig való rendezésének kell kiegészíteni, az termé­­é­szetes. Mindezen munkálatokra öt millió korona volt előirányozva, mely összeg valóban nem oly horribilis, hogy annak csak rövid időre való elhalasztása is indokolható volna. Ezen munkálatoknak mielőbb való foganato­sítása már azért is fontos, mert azok elkészül­tével az alkotandó kikötő körül megindulhatna a magánvállalkozás is, nevezetesen a kereske­delmi és ipari kikötő legalább egy részének kiépítése, elevátorok építkezése, gyártelepek kitelepítése, amelyek mind a teher- és rendező­pályaudvar végleges megoldását és elhelyezését vonnák maguk után. Végre a soroksári Duna-ág kikötőmedenc­é­­jének építését már azért is sürgősnek tartjuk, hogy annak foganatosításával végre megszűn­jék azon áldatlan kanapé-proc­esszus, mely a főváros téli kikötője körül az ország nagy kárára, évek sora óta folyik a kereskedelem­ügyi és földmivelésügyi minisztériumok között. A földmivelési minisztérium — ismeretlen okokból — nagy költséggel és jobb ügyhöz méltó csökönyösséggel forszírozza a Lágymá­nyoson a téli kikötőt, holott az sem iparunk­nak, sem forgalmunknak érdekében nem áll s semmi szolgálatot nem tesz, de nem is tehet, mert hiszen még rendező-pályaudvara sincs és vasúti hálózatunk helyes irányítása mellett — nem is lehet! Nem akarjuk feltételezni, hogy ugyanazon szellem, mely a téli kikötő kérdésében hozta létre a kanapé-proc­esszust, hogy ugyanennek befolyása akarja most megbénítani a kereske­delmi minisztérium Duna—Tisza-csatorna tervét azzal, hogy elodázza a soroksári Dunaág ren­dezését ! Hazánk érdekében kérjük tehát az urakat, hogy hagyjanak kicsinyes egyéni érdekhar­­czaikkal, hanem használják fel azon hatalmat, melyet a nemzet kezükbe adott és alkossanak közös erővel — nagyok és hatalmasat: az ország javára és saját dicsőségükre. Lázár Pál: Ásványvizeink a st.-louisi kiállításon. Az április hónapban megnyíló st.-louisi világ­kiállításon Magyarország kiválóbb ásványvizei is képviselve lesznek, még­pedig két külön csoportban, nevezetesen külön az élvezeti és ismét külön a gyógy- és keserűvizek. Minthogy azonban ennek a részvételnek első­sorban nem az a c­éla, hogy Magyarország a kiállítás e csoportjában is részt vegyen, hanem különösen az, hogy a tengeri szállításra alkalmas ásvány­vizeink szántára újabb piac­ok is teremtessenek. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, aki ásványvizeink ottani bemutatását kezdemé­nyezte, oly gyakorlati terjesztési módhoz fo­lyamodott, mely bizonyára nem téveszti el halását a praktikus amerikaiaknál sem ; elha­tározta ugyanis, hogy a kiállításra ingyenes fogyasztásra legkiválóbb élvezeti vizeinkből né­hány vagyonrakományt küld ki St.­Louisba, ahol a kiállítási időben nagy hőség lévén, a látogatók üdítésére is fog szolgálni. A vizet a­­forrástulajdonosok Hieronymi miniszter felhívá­sára ingyen bocsátják rendelkezésre, míg a szállítást Fiuméból St.­Louisba a kereskedelmi tárc­a fedezi. A németek Kínában. A német imperialisztikus politika nem elégszik meg erkölcsi sikerekkel. Ahol a német sas megjelenik, ott hamar megjelenik a saruin szárnyalt Mercur is, hogy maga részére biz­­tosítsa az anyagiakat. Alig vetették meg lábukat a németek Kínában, most már Hankowban az ottani német érdekek védelmére nagy hivatalos helyisége­ket építenek, mind megannyi ügynöksége a német kereskedelemnek. 5 kilós postacsomagok Spanyolor­szágba. Mint Madridból értesülünk, a spanyol kormány 5 kilós postacsomagokat kivétel nélkül a legkedvezőbb tarifa szerint vámol el, ami rendkívül előmozdíthatja a magánfelekkel való kereskedelmi összeköttetést. Olasz kivándorlás Dél-Amerikába. Az olasz kormány azon életrevaló tervvel foglal­kozik, hogy Patagóniában nagy területeket vásárol s oda irányítja az olasz emigrácziót. Az uj kolónia góczpontja legyen azután az olasz—dél-amerikai összeköttetésnek. Előléptetések a földmivelésügyi miniszté­riumban. A földmivelésügyi minisztériumban, mint megírtuk, közelebb nyugdíjba megy Tormay Béla és Máday Izidor miniszteri tanácsos. Tormay he­lyébe és pedig államtitkári czímmel Kapaics Radó miniszteri tanácsos, a Máday helyébe pedig dr. Bartóky József miniszteri osztálytanácsos az elnöki és a telepítési osztály vezetője lép. Torpedómegrendelések Oroszország­nak. Néhány nap óta két magasrangú orosz katonatiszt időzik Fiumében. Az illetők olyannyira őrzik inkognitójukat, hogy a torpedógyár területét, ahova szálltak, azóta el se hagyták, részükre lakást is ott rendeztek be. Ide­jövetelük állítólag nagy megrendeléssel van össze­függésben, melyet az orosz kormány eszközölt a fiumei torpedógyárnál s amelyet ez év őszéig kell lebonyolítania a gyárnak. A német szénprodukc­ió emelkedése. Mint berlini levelezőnk értesít, a legújabb német közgaz­dasági fellendülést legvilágosabban a rulitvölgyi széntelepek produkczió-emelése tükrözi vissza. így 1903-ban a szindikátusi telepek termelése 53-50 millió tonnára rúgott, mely mennyiség még az 1900. év fényes eredményét is másfél millió tonnával múlta fölül. Az olaszok Tunisban. A tunisi olasz kamara mintaraktárt rendezett be saját házá­ban és ügynökök útján gondoskodik arról, hogy a tunisi kereskedők meglátogassák e rak­tárakat és ez után kereskedelmi összekötte­tésbe lépjenek Olaszországgal. Magyar Jelzálog-Hitelbank. Ezen bank 10 százalék díjjal visszafizetendő 4 százalékos forint­értékű, valamint 4 százalékos koronaértékű községi kötelezőinek tervszerű évi sorsolása ez évi február hó 1-én délelőtt 10 órakor fog a bank helyiségeiben megtartatni. Megindult hajózás. Az Első cs. kir. sz. Duna­ Gőzhajózási Társaság közli, hogy a zimony—belgrád —pancsovai helyi hajójáratokat e hó 24-én, vasárnap újra megindítja. A tenyészállat-értékesítés szervezése. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete elhatározta, hogy tenyészállatok értékesítésére külön osztályt szervez A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének e szándékát a földmivelésügyi miniszter melegen felkarolta és az osztály működésének ellenőrzésére Sterban János orsz­­tesgazdasági felügyelőt küldte ki. A tenyészállat­­értékesítő osztálynak feladata lesz a belforgalomban a keresletet és kínálatot összpontosítani, továbbá új tenyészeteket alapítani, importálni, a meglevő állo­mányok fejlesztésére szolgáló tenyészanyagot, végül a fölösleges tenyészállatokat export után értékesí­teni s e czélra megfelelő piaczokat biztosítani Az új osztály vezetését a szövetkezet igazgatósága Festhy Bélára, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia intéző­segédjére és Pick Oszvaldra, az ismert impor­tőrre bízta. A szövetkezet ügyeinek intézésében Pirkner János miniszteri osztálytanácsos, főfelügyelő s részt vesz. Üzleti hetiszemle. Búzaliszt. Búzaliszt mai jegyzése: 0 1 2 3 4 5 6 7 13.10 12.70 12.30 11.70 11.30 10.90 10.10 9.40 7Vs 8 F G AB dara­b dara­b 8.50 5.70 4.10 120 14.10 13.70 Arpaliszt mai jegyzése:­­ 0 1 2 3 3B 9.75 9.25 8.75 8.50 8.— Köleskása mai jegyzése: 0 1 2 3 4 0776 11.25 10.75 10.25 9.75' Tengeridara mai jegyzése: Finom Közép Goromba A. Polenta ~9.50 11.— 1L— 11.75 ' Takarmány csikkek: Arpadercze 5.30 K. Takarmánydercze 4.70 » Köleskorpa 3.— » Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) A múlt héten igen tömegesen rendeltek vetőmagot, miért is az összes magfélékben — bükkönyt és mu­hart kivéve — szilárd irányzat jelezhető. Vöröshete­­magnak nemcsak szilárd volt az irányzata, hanem árjegyzése 2 — 3 koronával emelkedett is. Ez az emelkedés avval indokolható, hogy mindazon tételek, melyeket jelenleg úgy a termelők, mint a spekulál 15

Next