Magyarország, 1904. február (11. évfolyam, 28-51. szám)

1904-02-19 / 43. szám

is­ rézt nagy élvezettel hallgattuk. Bőven kárpótolt ő bennünket Gmeinere Lula elmaradásáért. Bársony­puha s különösen az alsó regiszterben gyönyörűen csengő alt­ját sértetlenül hozta vissza két évi távol­lét után ez a kitűnő művésznő, akinek nemesen egyszerű énekmodora s előadásának szívbe szökő bensősége ezúttal is megkapta a közönséget. Gluck «Orfeusz»-ából énekelte a fájdalmas panaszkodás­sal teli nagy áriát, majd pedig Brahms dalaiból énekelt hármat. Ezzel persze még nem volt kime­rítve a művésznő programmja, mert a közönség szűnni nem akaró tapsaira ráadást is kellett adnia. Azt a dalt adta elő Csajkovszky-tól, amelylyel két év előtt is elbájolta közönségünket. Beethoven má­sodik szimfóniája volt a befejező száma a tegnapi hangversenynek. Szépen interpretálta ezt a zenekar Kerner mesteri vezetése alatt s igy teljesen rá is szolgált arra a meleg elismerésre, melyben ré­szesült. > ' ■ ' — (Néprajzi Társaság 1.) Kuun Géza gróf, a tár­saság tiszteleti elnöke prezideált a Néprajzi Társaság­­tegnap délután tartott ülésén, amelyen Csiky János olvasott föl a XVI. századbeli magyar muzsikáról. Fölsorolta azokat a följegyzéseket, amelyek a magyar muzsikáról szólanak, fejtegette a népdal és a nép­zene ritmusát. Fejtegetéseit illusztrálta is. Nyolcz számot mutatott be, mindnyáj a XVI. századbeli rekonstruált magyar muzsika. A legrégibb egy daltöredék 1510-ből, azután egy virágének 1540-ből, tánczdal 1562-ből, fegyvertáncz 1588-ből, dali-táncz 1583-ből, ugrós-táncz 1583-ból és hajdu-táncz 1580-ból. Az énekrészeket Raskó Géza adta elő, bárfán Revere Gyula kísérte. A tánczdarabok bemutatására Csiky János egész kis orkesztert szervezett, amely tárogatóból, (játszta Pol­gár Géza), hárfából (Revere Gyula), oboából (Rossi Frigyes), klamnétból (Hartmann Jenő), fagótból (Ziskra Jenő) és spanyol csörgőből (Dienzl Oszkár) állott. A bemutatott régi dalok úgy ritmus, mint me­lódia tekintetében igen érdekesek. Kivált a ritmusuk meglepően gazdag és változatos. Hermann Antal a néprajzi bibliográfia művelését ajánlotta melegen. A Zárt ülésen az újabb néprajzi irodalomból ismertetett néhány munkát, köztük Kreusz Frigyesnek egy német nyelvű könyvét, amely írásban és képekben az asszonyt bájról értekezik.­­ (Puccini balsikere.) Tegnap este volt a bemu­tatója a milánói Scala-színházban Puccini «Madame Butterfly» czimű új operájának, amelynek szöveg­könyve Belasco Dávid «Pillangó kisasszony» czimű, nálunk is ismert drámájából készült. Az operának nem volt sikere. A közönség sok reminiszczencziát talált benne az olasz mester régebbi dalműveiből és a japán sujet sem tudta megnyerni tetszését. Az első felvonás után háromszor hívták lámpák elé Puccinit, a második felvonást fagyosan fogadta a közönség.­­ (Vígszínház.) A Vígszínház igazgatósága el­fogadta előadásra truthi Somának a Szaharai kon­zul czímű 3 felvonásos bohózatát. A darab a jövő szezonban fog színre kerülni, mivel az idei szezon munkarendjébe már nem lehet beilleszteni.­­ (A németországi Wagner-elő­adások sta­tisztikája.) Egy bayreuthi újság most teszi közzé az 1903. évi Wagner-előadások statisztikáját. Eszerint az elmúlt esztendőben a német színpadokon össze­sen 1406 est volt, 67-el több, mint 1902-ben. A legtöbb előadást (279) ebben az esztendőben is a «Lohengrin» érte meg. A többi Wagner-operák az előadások száma szerint a következő rendben kö­vetkeznek: Tannhäuser 273, A bolygó hollandi 181, Mester­dalnokok 172, A v­al kiírok 138, Siegfried 134, Istenek alkonya 92, Rajna kincse 74, Tristan és Isolde 60, Rienzi 23. A legtöbb Wagner-előadás (68) Berlinben volt, utána következnek Hamburg 63, Drezda 59, München 58 előadással. Bécsben 53 Wagner-est volt a lefolyt évben.­­ (Ókori Lexikon.) A Franklin-Társulat kiadá­sában s Pecz Vilmos szerkesztésében megjelenő Ókori Lexikon­nak megjelent a 32-ik füzete, mely a munka II. kötetének 53—56-ise éveit foglalja ma­gában. A Sphodriastól Szobrászokig terjedő czikkek közül kiemeljük a Sullae, Sulpicii, Syracusae, Syria­dea, Szelek, Színjátékok, Szobrászok czímű, nagyobb kiterjedésüeket. A füzetet 29 ábra díszíti, melyek közül kettő (748. Odysseus a Sphinx előtt, relief, M. N. Muzeum, 759. Atellanus feje borostyánkőből, Soproni Városi Muzeum) Hungaricum. A füzet ára 1 korona ; a folytatólagos füzetek julius és augusz­tus kivételével a hó 15-ike táján jelennek meg.­­ (A Társadalomtudományi Társaság) e hó 21-én, vasárnap d. e. 11 órakor a kereskedelmi és iparkamara dísztermében felolvasó ülést tart, mely­nek tárgya: «A társadalmi fejlődés iránya» czimü cziklus 11. expozéja, a gr/ Batthyány Erviné «Az anarchizmustól». MAGYARORSZÁG Budapest, 1904. péntek, február 19. TÖRVÉNYSZÉK. * Zsitvay Leó sajtópere. Pozsonyból telefo­nálja tudósítónk, hogy a pozsonyi esküdtbíróság ma tárgyalja Zsitvay Leó budapesti büntetőtör­vényszéki elnök sajtópanaszát. A sajtóper vádlottja Sterbinszky Emil, akit rágalmazás miatt helyeztek vád alá, mert a szoczialisták lapjában «Munkára, hóhérok!» czim alatt egy sajtóbirósági itéletről czik­­ket irt s ezzel kapcsolatban Zsitvay Leó személyét megtámadta. A Kúria a sajtóper tárgyalására a po­zsonyi esküdtbiróságot delegálta. A tárgyalást Pe­­töcz törvényszéki elnök vezeti, szavazóbirák dr. Spor­­zon és dr. Auguszt, a vádhatóságot Markovics kir. alügyész képviseli, a vádlottat dr. Gál Jenő buda­pesti ügyvéd védi. A tárgyalásnak sok hallgatója van, mert Zsitvayt pozsonyi hivataloskodása idejé­ből sokan ismerik. Az elnök megalakítja az esküdt­széket, erre dr. Gál Jenő azt kifogásolta, hogy a törvényszék közvetlen idézéssel állította az es­küdtbíróság elé a vádlottat, de különben sem lehet illetékes a pozsonyi sajtóbíróság Zsitvay Leó panaszát tárgyalni, mert Zsitvay Leó fia ennek a törvényszéknek fenhatósága alá tartozó pozsonyi járásbíróságnak egyik bírája s igy a törvényt alkalmazó bíróság tagjaira vonatkozván az érdekeltség minden kételyen felül áll; de különben Petőcz, e perben ítélkező tanács elnöke, évek hosszú során át együtt hivat­aloskodott Zsitvay Leóval s igy nem itélkezhetik egykori hiva­­taltársa perében, a védő kéri a törvényszéket, hogy mondja ki, hogy ebben a perben nem illetékes bíráskodni. A törvényszék rövid tanácsko­zás után elutasította a védő kérelmét, aki erre az inkriminált czikk tartalmának valódiságát kívánta bizonyítani. Zsitvay Leó elnöklete alatt ítélkező ta­nács tagjainak dr. Loleschall és Chramaszla buda­pesti büntetőtörvényszéki bíráknak tanukként való kihallgatását s több tanúnak beidéztetését kéri s e végből a tárgyalás elnapolását, hogy a tanukat ki lehessen hallgatni. A bíróság a védő által előterjesztett bizonyítást megtagadta s a tanuk felesketését is mellőzte. A per iratai közül felolvasták Zsitvay Leónak azt a nyilatkozatát, mely szerint ő az inkri­minált czikkben személyére vonatkozó sértést nem látott, a perbe fogott szerző megbüntetését nem kívánta s kijelentette, hogy az igazságügymi­niszter az ő (Zsitvay) akarata ellenére adott megha­talmazást a kir. ügyészségnek, hogy vádlott ellen indítson eljárást. Ennek a nyilatkozatnak felolvasá­sával a bizonyítási eljárás véget ért s délután négy órakor megkezdték a perbeszédeket. * Ügyvédi kamarák köréből. A kassai ügy­védi kamara közhírré teszi, hogy dr. Sárváry Fe­­rencz ügyvédet Szerencs székhelylyel a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvette, Farkas Vilmos ügyvéd székhelyét Szerencsről a kamara területén belül Tállyára tette át, s a pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Haas Lipót ügyvéd Puchó és dr. Elury Jenő ügyvéd Pozsony székhelyivel az ügyvédek lajstromába fel­vétettek ; dr. Mank Lipót vágbeszterczei ügyvéd pedig ugyanazon jegyzékből saját kérelmére töröl­tetett, — a szatmárnémetii ügyvédi kamara köz­hírré teszi, hogy dr. Komáromy Zoltán ügyvédet a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe Szat­márnémeti székhelylyel, dr. Sternberg Endre ügy­védet a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe Nagykároly székhelylyel bejegyezte. * Védjegyper. A «Harlandi» pamut- és czérna­­gyár r. t. védjegybitorlás miatt feljelentette Mahrer Salamon pénzügynököt és czérnakészítőt, mert a részvénytársaság «Uránia» szóból álló védjegyét használta. Klein Miksa király­ utczai kereskedőt is perbe fogta a társaság, ki az e védjegygyel ellátott czérnát árulta. Szilva Géza büntető biró tárgyalta a panaszt, s dr. Zoltán Géza indítványára Mahrer Salamont meg Klein Miksát 200 korona pénzbünte­tésre s a költségek fizetésére ítélte s kötelezte őket, hogy az ítéletet a «Magyarország»-ban közzétegyék. * A pachói nabob, Jankovich Gyulának a sokat emlegetett bünpörét tárgyalta ma Kúria. Janstovich a »puchói nábob« név alatt tűnt fel először. Va­gyonát elköltötte s amikor már alig volt valamije, puchói birtoka pedig tudon­tul volt terhelve adós­sággal, a legfurfangosabb csalásokhoz folyamodott, hogy pénzhez jusson. Bútort, szőnyeget, vetőmagot hordószámra vásárolt, hozatott czipőkenőcsöt, sza­lámit, lószerszámot vagyonszámra. A kereskedők és gyárosokhoz küldött megrendelésein a lévő papiro­son a nemesi czimer mellett ott ékeskedett e német szó: »Herrschaft Puche«, holott az egész birtok nem állt 100 holdnál több­ől s ez is meg volt ter­helve adóssággal. A megrendelt árukat Jankovich, Feld Adolf ügynök és Liptai Kornél segélyével azonnal eladta olcsó pénzért. Tóth Jusztina még 8800 forint készpénzt is kölcsönzött Jankovichnak, aki magát folyton «aranykulcsos vitéz»-nek adta ki. Mikor aztán rájöttek a nábob turpisságára egyszerre 130 feljelentés érkezett ellene, amelyből az ügyész­ség 44 csalási és 2 sikkasztási bűnügynek vádját tartotta fenn. Ekkor le is tartóztatták a gavallért, akit csak sógora jótállása mellett a törvényszék ítéletének meghozatala után helyezték szabadlábra. A törvényszék Jankovich Gyulát bűnösnek mondotta ki kilenczrendbeli csalás bűntettében és egy­­rendbeli jogtalan elsajátítás vétségében és ezért összbüntetésül egyévi börtönre és tíz­szer negyven korona pénzbüntetésre, Feld Adol­fot bűnösnek mondotta kilenczrendbeli csalás büntettében való bűnrészességben és azért nyolcz havi börtönre és tízszer 40 korona pénzbüntetésre, végül bűnösnek mondta Liptai Kornélt egyrendbeli bűnpártolás vétségében a kiszabott büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. A kir. Tábla az ítéletet egész terjedelmében helybenhagyta. A kir. Kúria Doganu biró előadásában pedig, dr. Baumgarten Izidor koronaügyészhelyettes indítvá­nyára a semmiségi panaszok elutasításával megerő­­si megerősítette a Tábla ítéletét. * Elárult üzleti titok. Kramer Aurél Adler Ig­­náczczal és Adler Arthurral együtt néhány évvel ezelőtt megalapította a magyar gyermekczipőgyár részvénytársaságot. A gyárból azonban Kramer vég­kielégítéssel kilépett s ezen alkalommal azt a köte­lező nyilatkozatot tette, hogy a főváros területén nem fog újabb czipőgyárat alapítani. Ezen ígérete daczára a fővárossal szomszédos Erzsébetfalván egy másik czipőgyárat alapított s ennek virágzóvá téte­léhez felhasználta a magyar gyermekczipőgyár Schlanger Ferencz nevű könyvelőjének hűtlen­ségét, aki — Adlerék bizalmával visszaélve — kiszolgáltatta az erzsébetfalvai czipőgyár tulajdonosának, Kramer Arthurnak, a magyar gyermekczipőgyár üzleti titkait, vevőinek neveit és mintáit. Mikor Adlerék rájöttek könyvelőjük hűt­lenségére, egy hitelezői értekezleten elmondották többeknek Schlanger Ferencz eljárását. Schlanger erre rágalmazási és becsületsértési pert indított úgy Adler Ignácz, mint Adler Arthur ellen s panaszbe­adványában tagadta, hogy ő főnökeinek bizalmával visszaélt volna. A büntetőjárásbíróságnál Bató Ritó ma tárgyalta Schlanger Ferencznek ezt a panaszát. Miután azonban Adlerék több tanúval igazolták, hogy Schlanger csakugyan hűtlenséget követett el velük szemben, a biró úgy Adler Ignáczot, mint Adler Arthurt dr. Káldor Gyula védelme után fel­mentette a rágalmazás vétségének vádja alól A panaszos felebbezett az ítélet ellen. Kivonat a hivatalos lapból. — 39. szám, február 18.—­­ Áthelyezések. A m. kir. belügyminiszter Engel­ S­thaler László újvidéki kir. törvényszéki jegyzőt az újvidéki kir. járásbírósághoz, Gábel Kristóf újvidéki kir. járásbirósági aljegyzőt az újvidéki kir. törvény­székhez, Tarr Dezső szarvasi kir. járásbirósági ír­nokot a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át. Pályázatok: A nyitrai pénzügyigazgatóságnál számgyakornoki állásra 14 nap alatt,­­ a tordai pénzügyigazgatóságnál titkári állásra 14 nap alatt, — a jászberényi járásbíróságnál fogházorvosi állásra június 30-ig, — a belovári pénzügyigazgatóságnál segédtitkári állásra 14 nap alatt, — a zilahi kir. ügyészségnél irnoki állásra 4 hét alatt, — a zom­­bori törvényszéki fogháznál felügyelői állásra 4 hét alatt adandók be a kérvények. ISTYLLIT-TÉR. Ezen rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Kitűnően jövedelmező nagy bérház a Józsefvárosban eladó, vagy egy körúti vagy a körút közelében fekvő megfelelő értékű bérpale­­táért elcserélendő. Csakis komoly reflektánsok nyerhet­­nek bővebb felvilágosítást a központi irodában Múzeum­­utcza 3 szám. 20001 V­ivó terem. Volpini Attilla előkelő társaság által látogatott vívó­termét Eötvös utcza 39. sz. alatt ismét meg­nyitotta. Tanítványok Volpini személyes vezetés alatt képeztettnek ki a kard és tőrvívásban. A vívóterem a czéllövészet gyakorlására is be van rendezve

Next