Magyarország, 1904. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1904-03-24 / 72. szám

1, hogy a tudós professzor milyen szuverén biztosság­gal vezeti az emberi hangokat a legkomplikáltabb zenei képleteken keresztül. Utalunk itt mind­járt a Iliik rész hatalmas fugájára : »Sors csapásai és viharok ingatták a büszke fák koro­náit», — nemkülönben a III. rész záró­fugájára amely öt-hat szólamává is válik. A remekül meg­­instrumentált alkotás magánszólamait, Kaczér Mar­git, Scamparini, Pichler és Ney Dávid éneklik, a kórusokat az Opera teljes énekkara, az orgonán pedig Nosoda Károly játszik. A hangversenyt Goldmark «Tavaszszal» czímű uvertürjével fejezik be. Hangverseny-cziklusuk bere­kesztésére nem találhattak volna méltóbb alkotást filharmonikusaink, akiktől nem vonhatjuk meg elis­merő szavunkat azért a buzgó működésért, melyet a lefolyt idényben is kifejtettek. Külön elismerést juttatunk Kerner karmesternek azért a sok fárad­ságért és odaadó igyekezetért, melyet a darabok betanítására fordított. A filharmonikusok sikereinek ötven százalékát bátran az ő javára írhatjuk. (m. a.) — (A Mészáros-pályázat) sorsa, mint értesü­lünk, legközelebb már eldől a Nemzeti Színháznál. A bíráló bizottság, melynek a nyolczvanhat pálya­művet át kellett tanulmányoznia, a jövő héten meg­tartja ülését s az eredményt még ebben a hónap­ban, legkésőbb április 1-én hirdetik ki.­­ (Hüvelyk Kata.) A Magyar Színház szombaton bemutatandó franczia operettjének, a Hüvelyk Katá­nak szereposztása a következő : Hüvelyk Kata — Tomcsányi Rusi, Goralié — Körmi Berta, Romigoux anyó — Sziklainé, Adélé — Rácz Margit, Clara — Abelovszky Margit, Ger­trude, Louise, Agathe, Therese — Talián Anna, Szabó Erzsi, Nemes Elza, Lédeczi Mariska, Tapro­­nardné — Iványiné, Gabanat — Sziklai Kornél, Andoche — B. Szabó József, Dubichon — Fenyeri, Tibrac — Beltai, Maringuet — Farkas, Romigoux — Giresh, Gornignet — Irányi, Gabarit — Gömör Jenő, Lafoularde — Marton. — (A Thália Művészi Társaság) e hó 27-én, vasárnap d. u. 4 órakor a Vasúti és Hajózási Club nagy üléstermében (Andrássy­ út 69.) tartja első köz­gyűlését.­­ (A Társadalomtudományi Társaság) e hó 24-én, csütörtökön este fél 7 órakor a kereskedelmi és iparkamara dísztermében ülést tart, melynek tárgya: Dr. Barlagi Béla előadása, a munkás bal­esetbiztosításról szóló előadói tervezetről. 10­00­ T . (Vasquez grófné Münchenben.) Vasquez grófné, mint Münchenből jelentik, tegnap lépett fel másodszor az ottani Operában. Ismét Donna Annát énekelte és sikere még nagyobb volt, mint az első alkalommal. A közönség minden felvonás végén és nyílt színen is lelkesen tapsolta a jeles művésznőt. — (A tavaszi tárlat ünnepélyes megnyitása.) Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítását Berzeviczy Albert dr. közoktatásügyi mi­niszter a jövő szerdán, e hó 30-án délben 12 óra­kor nyitja meg ünnepélyesen.­­ (A hajdúk hadnagya ötvenedszer.) A Magyar Színház csütörtöki jubiláns előadása pont­ban fél 8 órakor kezdődik a prológussal, s a színház igazgatósága kéri a közönséget, hogy pontosan je­lenjék meg. Az est folyamán készülő ünnepségek közt hatásosnak ígérkezik az I. felvonás befejező tablója villamos effektusaival és a virágdíszes Petneházy- és Barkóczay-trombításokkal. Minden látogató a színlappal együtt megkapja a színház emléklapját is, amelyet a főszereplők arczképe diszít. A jubiláns előadáson a Czímszerepet Báthonyi Ákos, a kadétot—Szentgyörgyi Lenke, Barbarinát— Tomcsányi Rusi, Széd­sziget—Sziklai Kornél, az ezredest—B. Szabó, Harast—Tollagi, Jadvigát az I. és 111. fölvonásban Dénes Ella, a II-ikban Keleti Juliska játsza. — (A kolozsvári színház dolga.) Kolozsvár város törvényhatósági bizottsága tegnap, mint meg­írtuk, tárgytalannak jelentette ki a magyar építő­művészeknek a miniszterelnökhöz intézett ama kérését, hogy a kolozsvári színház építésére pályá­zatot hirdessen. Harminc­egy szavazattal huszonkettő ellenében kimondotta a törvényhatósági bizottság azt is, hogy pályázat kihirdetése a kérdés megoldá­sát évekre elodázná. Kolozsvári tudósítónk ma azt jelenti, hogy a városi közgyűlés e tegnapi határo­zata ellen több bizottsági tag a miniszterelnökhöz fllebbez és pályázat kiírását kéri. A feliratnak, amelyet Iruszkó István szerkesztett, lényege ez: A színház terveinek Fellner és Helmer bécsi mű­építészekkel, nyilvános verseny kizárásával való el­­készitése az 1897. évi XX. törvényczikkbe ütközik. E törvényczikk 38. szakasza ugyanis előírja, hogy szerződésnek, egyezménynek, az állam nevében való megkötése, vagy azokat pótló ajánlatok elfogadása nyilvános verseny útján történik. E törvény ren­delkezéseit a minisztertanács 29/1891 jegyzőkönyvi száma alatt mindenik minisztérium részére külön utasítással ellátva kiadta. A sürgősség nem okolja meg, hogy a törvény által megkövetelt versenytár­gyalás mellőztessék. A Budapesten e tárgyban tar­tott tanácskozáson részt vett kolozsvári tagok jelen­tése szerint, az osztrák színházépítő­ c­ég még csak a vázlatokat készítette el. Ezek árát ki kell egyenlíteni és a pályázatot nyomban kiírni. Ezzel eleget tesz­nek a törvény előírásának is és orvosolják a magyar építőművészek sérelmét is. Téves az az állítás, hogy a pályázati hirdetés az építésre nézve késedelmet okoz. Szakértők állítása szerint két-három hónap alatt a tervek az építés megkezdésére pályázati hir­detés esetén rendelkezésre fognak államni. Ez­által egyfelől a törvényes követelményeknek, másfelől pedig a magyar építőművészek becsületének is ele­get tesznek. A városi közgyűlés ma délután vita után szótöbbséggel megszavazta az új színház ré­szére szükséges díszletraktár számára a telket. El­határozta továbbá, hogy feliratban kéri a kormányt, hogy építtessen díszes lépcsőházat a színházhoz. Mozgalom indult meg, hogy a színház élére Bölöny József kerüljön, mint intendáns. A mozgalom élén Wesselényi Béla báró áll, aki aláírásokkal ellá­tott kérvényt küldöttséggel fog a miniszterelnökhöz vinni. TÖRVÉNYSZÉK. * Ügyészségi megbízott kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter Csinkota Ignácz privigyei kir. járásbirósági joggyakornokot a privigyei kir. járás­­bíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyetteséül rendelte ki. * Tolmács-kinevezés. A nagyváradi kir. tör­vényszék elnöke Sztringó Antal nagyváradi lakost, a nagyváradi kir. törvényszékhez állandó román tol­­mácsosá kinevezte. * Ügyvédi kamarák köréből. Az aradi ügy­védi kamara közzé teszi, hogy dr. Goldberger Ödön szarvasi ügyvédet, a zalaegerszegi ügyvédi ka­mara területére Somogycsurgóra történt átköl­tözése következtében, az ügyvédek lajstromából kitörölte. Irodáját dr. Fuksz Béla szarvasi ügyvéd vette át. * Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Gergics Károly billédi kir. járásbirósági aljegyzőt a nagykikindai kir. törvényszékhez helyezte át. * Egy tót agitátor bünpöre. (Esküdtszéki tár­gyalás.) A Turóczszentmártonban megjelenő «Na­­rodnie Noviny» czimü tót politikai lap még mindig hirdeti a felvidéki békés tót nép között az izzó magyar­­gyűlöletet. — Strobl János, Prágából bevándorolt cseh nyomdász, Jankó Kleu írói álnév alatt irt czikkeivel nagyban segített ezt a magyargyűlöletet éleszteni. Múlt év julius 8-án is irt egy cziki­et iValme si auchovnei jeanoim czim alatt, melyben azt állította, hogy az idegen nyelvű állami isko­lákban a magyar nyelv tanításával elbutitják a gyermekeket a zsarnok, gyűlölt magyarok. Az ügyészség pörbe fogta a mozsdátlan szájú agitátort s a budapesti esküdtszék ma tárgyalta a port. A tót agitátor ma megtagadta czikkében foglalt izgató állításait s azzal védekezett, hogy cseh oldalról próbálták a magyarországi tótokat lázítani a magyarok ellen, ő erre reflektált lapjában anélkül, hogy izgatni akart volna a magyarok ellen. Az esküdtek azonban nem hittek neki s dr. Geszti Andor kir. ügyész vádbeszédére a bíróság Stroblt egy havi állam­fogházra s 600 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet e­len dr. Mudrony Soma védő semmiségi panaszt jelentett be. * Az ügyvédi kamara panasza. Szabó Lajos ügyvéd, volt országgyűlési képviselőnek sok ügyes­bajos dolga akadt az ügyvédi kamara választmá­nyával, mint fegyelmi bírósággal, amely őt végül az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztette. Szabó Lajos e fölötti elkeseredésében sértő szavakkal támadta meg a kamara választmányát abban a fölebbezésben, amelyet a Kúriához beadott. Azt írta fölebbezésé­­ben, hogy a kamara egy csapásra rá akarja kenni azt a sok piszkot, amelyet fegyelmi ügyeiben összehalmozott. Hamisnak mondta a kamara előtt lefolyt végtárgyalásról fölvett jegyzőkönyvet s azt állította, hogy a választmány zsidó tagjai nem bírják elfelejteni, hogy ő egy ízben antisze­mita képviselő volt. E felebbezés miatt Szabó nyil­vános rágalmazásért került a budapesti büntető törvényszék elé. A tárgyaláson a kamara ügyésze kijelentette, hogy az esetben, ha Szabó Lajos bocsánatot kér a kamarától, eláll a panasztól. Szabó Lajos erre meg­követte a kamarát és kijelentette, hogy felebbezésé­­ben téves informácziók vezérelték. A kir. ügyész mindamellett — hivatalból üldözendő rágalmazásról lévén szó — a vádat fentartotta, mire a törvényszék a vádlottat 90 korona pénzbüntetésre ítélte. A kir. ítélőtábla Frenreisz István elnöklete alatt és Valkó Pál bíró előadása alapján ma tárgyalta ez ügyet, s­­ helybenhagyta az elsőbíróság ítéletét . Főispán és hírlapíró, Szolnok-Doboka várme­gye Széll Kálmánnak miniszterelnök korában üdvözlő feliratot küldött, amire egy fővárosi ellenzéki lap éles czikkben megtámadta Deésy Zoltán Szolnok­­dobokai főispánt. Ezt a czikket a Kolozsváron meg­jelenő »Újság« czimü lap a forrás megnevezésével átvette s kommentár nélkül leközölte. A megsértett főispán a budapesti lap szerkesztőjével lovagiás után intézte el dolgát, ellenben az »Újság« ellen egy másik kolozsvári lapban sértő nyilatkozatot tett közzé, amelyre Herczeg Jenő, a nevezett lap munkatársa, sértő módon válaszolt, köpönyegforgató­nak és politikai elvtagadónak mondván a főispánt. Ezen czikkek miatt egymás ellen kölcsönösen pert indítottak becsületsértés és rágalmazás miatt. A kolozsvári esküdtbiróság Deésy Zoltán főispánt 130 korona, Herczeg Jenőt pedig 500 korona pénzbünte­tésre ítélte. A kir. Kúria Kelemen Mór elnöklete alatt s Tamnai János előadása alapján a benyújtott semmiségi panaszokat visszautasította. * Párbaj. A múlt év nyarán egy közös építke­zési pályázat rendjén Allmann Gyula és Révész Sámuel építészek összekülömböztek* Egyik a má­siknak a pályázat körül tanúsított tevékenységét inkorrektnek mondotta, ugy hogy az ügy a Magyar Mérnök és Építész-Egylet döntése alá került. Ennek az egyletnek tanácsa megállapította, hogy mindkét fél eljárása tisztességes és jóhiszemű volt. Minthogy azonban Ullmann Gyula tartalékos huszárhadnagy is, az ügynek lovagiás után is folytatása lett. A múlt év május 3-án megvívott kardpárbajban Ull­­mann­ Gyula szenvedett könnyebb sérülést. A pár­bajozó építészeket ma vonta felelősségre a büntető­törvényszék Oláh biró elnöklete alatt s dr. Balázs Elemér kir. ügyész vád- és dr. Várkonyi Oszkár és Bródy Ernő védbeszédei után mindkét felet 8— 8 napi államfogházra ítélte. A felek megnyugodtak az Ítéletben. M­A­GY A JK, r Jet S Budapest, 1604 csütörtök, márcztus sm. NYELT-TÉR. Ezen rovat alatt közléitekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. TO­BBT an8°l szivarka a hüv­ly és papir. Nyilatkozat. Egy párját ritkító eset az a mi velem, ki elsőrangú jószágügynök vagyok és a főváros több elsőrangú, kávé­házában üzletileg mindennap megfordulok, tegnap dél­után uzsonna időben megtörtént. Éppen a Corsa­­kávéházban tárgyaltam egy ügyfelemmel, midőn várat­lanul megjelent Krecsányi Kálmán az ő detektívjeivel és majdnem minden vendéget igazolásra szólított fel. Én nem is igen törődtem az egész dologgal, midőn Sarkady detektív fölkért, hogy ötöt Krecsányi detektívfőnökhöz kövessem. Én ezen felszólításnak minden szó nélkül azonnal eleget tettem. Abbeli kérésemre, hogy miben állhatnék szolgálatára, ő engem ridegen a többi kihall­­gatandók közé parancsolt. És igazolásra szólított fel. Én erre üzleti könyvemmel igazoltam is maga­mat, megjegyezve, hogy ha ő engem úgy múlt Rohoncsi Izidort — ki időközben nevemet Löbl-ről Rohonczi-ra magyarosítottam, nem is ismer — de mint Loki Izidor­ mint a párisi Nagy Mulató volt igazgató-tulajdonosát nem csak, hogy ismer, hanem nagyon is jól. (3 mindennek daczára engem nem akart megismerni és rendőri felügyelet alá helyezett! Tehát a n. é. közönség belátására bocsájtom, kér­­dezem, hogy lehet e valakit ismeretlennek nyilvánítani, kit valaki 1896-ban sajátkezű­leg irt újévi gratuláczióval tisztelt meg. Különben a többit a tisztelt rendőrség be­látására bízom, hogy lettem e valaha a legcsekélyebb vétség miatt is törvényileg megrendszabályozva ! Budapest, 1904. márczius 23. Tisztelettel Radanczi Izidor s. k. Mindenütt kapható mélkfilSzeretetisn fogtisztító»8*er, a fog­ a hát, tisztán, fehéren és épségbsatar«,ja. Régóta érzett hiányt pótol a kis fél üveges töltésű Schmidthauer Igmándi keserüvize, a­mely elegendő 2—3-szori ASSI««. »»*&■» *3* Bünden használatra, cs S m­W, üzletben beszerezhető, rendes adag csak a fele, mint egyéb keserűviz-ajjj alkalmasa rds­zekből, miért a üvegekbeni töltésre Főszétküldés a forrástulajdonos Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.___________ Amerikai czipők ooo elsőrendű készítmény, o o o főh. udvari, szállító, czipőraktárában Budapest, Kossuth­­ Lajos utcza 4 sz.

Next