Magyarország, 1904. szeptember (11. évfolyam, 209-234. szám)
1904-09-01 / 209. szám
Budapest, 1904. csütörtök, szeptember 1 MAGYARORSZÁG A japániak tüzelésüket egész nap az oroszok déli frontja ellen koncentrálták. Az orosz vezérkar arra magyarázza a japáni hadműveleteket, hogy a japáni tüzérség a heves tüzeléssel mennél hamarabb meg akarja szólaltatni az összes orosz ütegeket, hogy így azok hadállásait megállapíthassa. A japáni seregek Liaojangtól nyugatra, a Liao völgyében már a múlt hét óta minden figyelmüket arra fordították, hogy az oroszok jobbszárnyát megtámadhassák. Ezek az operációk az oroszok felfogása szerint a nagy hadsereg működésétől függetlenek. Egy mai távirat, amely állítólag Kuroki főhadiszállásán van feladva, azt jelenti Rómába, hogy a japániak jobbszárnya Silike ellen előnyomult. Ha ez a különítmény elég erős, úgy Kuropatkin visszavonulása Mukden felé komoly veszedelemben forog. Eddig érkezett táviratok szerint a japániak tizenhárom támadást intéztek az orosz állások ellen, de az oroszoknak csak kettőt sikerült visszaverni. Az egész orosz hadsereget a japániak tizenöt-húsz kilométernyire szorították vissza eredeti állásaiból. Az oroszok a déli fronton súlyos veszteségeket szenvedtek. Tüzérségük nagy ügyességgel működött, állásait maga Kuropatkin választotta ki. Mindazonáltal az oroszoknak húsz ágyújuk a japániak kezébe került. Egy mukdeni távirat jelenti, hogy az öt napja folyó csaták sebesülteit tizennyolc vonaton vitték Mukdenbe. A sebesültek egyike beszéli, hogy 27-én közvetlenül Kuropatkin vezérkarának állása mellett számos bomba robbant fel, melyek kíséretéből több tisztet megöltek. Az anpingi csatában a japániak kétezer halottat és sebesültet veszítettek. Anpingnál, valamint Ansancsannál azonban nyolcz ágyút foglaltak el. Szent-Pétervár, augusztus 81. (Magántávirat.) A városban ma az a hir terjedt el, hogy két japáni hadosztálynak sikerült magát Liaojang és Mukden hősé beékelnie és hogy ez a két hadosztály Kuropatkin serege elöl a visszavonulási utat elvágta. Páris, augusztus 81. (Saját tudósítónktól.) Liaojangból érkezett hírek szerint a város és a környék lakossága a háztetőkről és egymásba akasztott tüzilétrákról nézte a harcztéren történőket mindaddig, míg néhány embert a várostól pár versztnyire bombaszilánkok megöltek vagy pedig megsebesítettek és ennélfogva parancsot nem adtak ki, hogy a kiváncsiakat leshelyeikről el kell távolítani. Ma reggel már a városba is hullott néhány löveg. A japáni ágyuk számát Liaojang körül 800-ra becsülik. Szt.-Pétervár, augusztus 31. (Hivatalos) Szaharov tábornok tegnapi keletű távirattal jelenti Liaojangból. Az éjjel az ellenség igen sok ágyút állított föl állásainkkal szemben és támadást intézett Liaojangtól délre előretolt állásaink ellen. Reggel öt órakor heves tüzérharcz volt. Délelőtt kilencz óra felé konstatáltuk, hogy a japániak főtámadásukat állásaink középpontja ellen irányították. A Schrapnell-tűz csapataink minden részében jelentékeny veszteséget okozott. Pokatilov alezredes, a kelet-szibériai dandár 6. ütegének parancsnoka elesett. A japániak makacs támadást intéztek csapataink centruma ellen és kilencz órakor élcsapataink közvetetlen közelében voltak. Szt.-Pétervár, augusztus 31. Szaharov tábornok táviratozza a vezérkarnak tegnapról. A japániak ma reggel 5 órától este 9 óráig támadták előretolt állásainkat Liaojang mellett és a Haipsiho partjának mentén. A tüzérségi és fegyvertüzelés időnként a legnagyobb hevességre fokozódott. A japániak legerősebb támadása a centrumban lévő állásaink és a jobboldal ellen irányult. Az ellenség számos támadását visszavertük és csapataink az egész harczvonalon ellentámadásokat intéztek ellenük. Szuronyharczig jutott a dolog. Több állást, amelyeket a japániak harcz közben elvettek tőlünk, végül ismét visszahódítottunk. A tüzérségi harcz alatt ütegeink sikeresen versenyeztek az ellenség tüzérségével. Délután 4 órakor észrevehető volt, hogy az ellenség jelentékeny hadereje megkerülni igyekezik jobboldalunkat. A hadsereg főtartalékából néhány zászlóaljat rendeltek ki, amelyek közül egy rész a japániak oldala ellen nyomult, kemény harcz után megakadályozta megkerülő mozdulatukat és visszavonulásra kényszerítette őket. Port-Arthur ostroma, London, augusztus 31. (Magántávirat.) A Daily Mail jelenti Csifuból egy odaérkezett ácsmester elbeszélése alapján, aki munkásokat keres az ostrom munkálatai számára, hogy az ötödik számú erőd előtt napokon át rettenetes küzdelmek folytak. A japániak kétszer foglalták el az erődöt és kétszer verték vissza őket. Csak a harmadik rohamnál sikerült nekik az erődöt végleg elfoglalni. Az oroszok ebben a küzdelemben 1500 embert veszítettek. A japániak vesztesége még nagyobb volt, de igen sok kuli is volt közöttük, akiket az árkoknak zsákokkal való kitöltésénél használtak. A Port-Arthurban levő csapatok számát 10.000 emberre becsülik. Az ostromló japániak legnehezebb feladatát képezi, hogy a csaknem merőlegesen épült elfoglalt erődökre ágyúikat felvontassák. Tokió, augusztus 31. A japáni ostromló sereg Port-Arthur vízvezetékét, amely Csunhijang közelében van, hatalmába kerítette s ezzel a védő sereget veszedelmes helyzetbe hozta. Egy másik tokiói távirat jelenti, hogy Stössel tábornok a legválságosabb helyzetbe jutott a port-arthuri vízvezeték elvesztése következtében, mert a védő sereg víz nélkül fog szűkölködni. A vízvezeték elfoglalása siettetni fogja Port-Arthur elestét. London, augusztus 31. (.Magántávirat) A londoni japáni követség titkára kijelentette, hogy a japániak mindaddig nem tesznek közzé hivatalos jelentéseket Port- Arthur ostromáról, amíg a város és az erődök kivétel nélkül az ő kezükben nem lesznek. Arra a kérdésre, hogy mikorra lehet a vár elestét várni, a követ így válaszolt: — Minden orosz jelentés daczára a vár eleste igen közelálló. Azt hiszem, hogy Port Arthur bukása már legfeljebb csak napok kérdése. London, augusztus 31. (Magántávirat.) A Daily Telegraph jelenti Csifuból: Az oroszok amaz intézkedése folytán, hogy az erődöket átszámozzák, az egymással szembenálló pozíciókat megállapítani nagyon nehézzé vált. Biztos immár, hogy a japániaknak nagy támadása — miután a várgyűrűt azokon a helyeken, melyek a többi erődök meghódítása szempontjából fontosak, át nem törhették — nem sikerült. A japániak legutolsó előnyomulását egy sáskahad betöréséhez hasonlóan írják le. A japáni katonák vérpatakokon gázoltak át és mellükkel egyenesen belerohantak a szuronyokba. Tömegesen estek el, miközben földmunkálatokat végeztek. Mihelyest egy japáni elesett, azonnal másik lépett a helyébe és csákányt vagy kapát ragadott. A japániak bajtársaik holttesteire léptek fel, hogy az erődbe beugorjanak, miközben az erőd falain kihajolt orosz katonák őket szuronyaikkal valósággal felspékelték. Amikor az erőd védelmezői végre a fáradtságtól lerogytak, az ostromlók testeiken hatoltak át és a falakon japániak és oroszok egyetlen harczoló tömeggé gabalyodtak össze, melyben a puskáknak nem lehetett már hasznát venni, minthogy a szuronyokkal vaktában döfködtek. Több katonának a fejét vágták le. Irtózatos gyilkolás folyt, közben pedig dörögtek az ágyuk és olyan fülsiketítő zaj támadt, hogy a parancsokat már csak jelzésekkel lehetett megadni. A port-arthuri újság, a Növi Kraj beszéli, hogy a japáni halottak közt fiatal fiuk és őszhaju öregek voltak. Jól informált japáni körök Csifuban nem tagadják, hogy a nagy roham nem sikerült. A Novi Kraj továbbá leírja, hogy milyen halálmegvetéssel törtek a japániak, rohamot roham után ismételve a legbevehetetlenebbeknek látszó hadállások ellen, miközben őket folyton újra visszaverték. A nagy háromnapos támadás után a japániak augusztus 23-án éjjel megpihentek, mire újból összevonták csapataikat és az orosz védelmi vonal keleti szárnyán levő Zavedontin-erődöt támadták meg. A japániak indiánok módjára hason csúszva másztak fel a halmokra, míg végre éjfél felé egy helyen sikerült az erőd e behatolniok. A «Novi Kraj» azt állítja, hogy a japániakat saját shrapneleik hajtották előre, melyeknek a tüzelése miatt visszafelé menni nem lehetett. Augusztus 24 én nehéz ágyúharcz fejlődött ki, melyben a vár nagyon sokat szenvedett. Ugyanaznap délután a japániak kétségbeesett támadást intéztek Palicseng ellen, melyet nagy veszteségekkel verték vissza. Vilmos császár mint békeközvetítő, Berlin, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A «New York Herald» állítólag egy előkelő személyiségtől arról értesül, hogy Vilmos császár a háborúban Oroszországnak fel fogja ajánlani közvetítő szolgálatait és megteszi a kezdeményező lépést a czárnál. E közleményről félhivatalos forrásból azt is jelentik, hogy alaptalan. A balti tengeri flotta. London, augusztus 31. (Magántávirat.) Jó forrásból közüli, hogy a balti hajóraj a Földközi-tengerre készül s addig fog ott tartózkodni, míg Kelet-Ázsiában az oroszokra nézve kedvezőbben alakul a helyzet. Hir szerint a balti flotta az önkéntes hajóraj két hajójáról szenet vett fel. A két orosz gőzös Odesszából indult ki és a Dardanellákon való átvonuláskor a kereskedelmi lobogót tűzte ki. Paris, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A czár a jövő héten a balti hajóraj fölött Liebauban szemlét fog tartani. Szt.-Pétervár, augusztus 31. (Magántávirat.) Megerősítik, hogy a balti hajóraj gyakorlatain többrendbeli szerencsétlenség történt. Két hajó súlyosan megrongálódott, egy harmadik hajón pedig felrobbant egy ágyú és a parancsnokot 30 matrózzal együtt megölte. (Boris nagyherczeg Szent-Péterváron, Szt.-Pétervár, augusztus 31. Vladimirovics Boris nagyherczeg tegnap este ideérkezett. Udvari körökben azt beszélik, hogy a nagyherczeg azért érkezett Szent-Pétervárra, hogy a mandzsuriai hadsereg üdvözletét a trónörökös születése alkalmából a czárnak átadja. Mondják, hogy Kuropatkin nagy örömmel fogadta az alkalmat, hogy a nagyherczegtől megszabaduljon. A nagyherczeg eddig botrányai folytán valósággal gúnytárgya volt a hadseregnek. Szt-Pétervár, augusztus 31. Az orosz távirati ügynökség jelenti: Egy berlini lap Boris nagyherczegnek Szt.-Pétervárra történt kiküldését Kuropatkin tábornok ama szándékára vezeti vissza, hogy a nagyherczegtől megszabaduljon. Hogy ez a hir mennyire alaptalan, kiderül abból a körülményből, hogy a nagyherczeg már kétheti itt tartózkodás után visszatér a háború színterére. Orosz czirkáló spanyol vizeken, Barcelona, auguszus 31. A Don orosz czirkáló innét elhajózott. Hir szerint azt a parancsot kapta, hogy angol gőzösöket, amelyek hadicsempészárut szállítanak, üldözzön. Oroszország hadiköltségei, Szt.-Pétervár, augusztus 31. Egy orosz pénzügyi szaklap számításokat tesz közzé a háború eddigi hat hónapjának költségeiről. Eszerint a háború eddig 257 és fél millió rubeljébe került Oroszországnak. A további hadikiadásokra 200 millió külső és 150 millió belső kölcsön van még előirányozva. Ilyenformán Oroszországnak még a háború tizenhat hónapjára van fedezete. A reakczionárius Moszkovszkija Vjedomoszti kikel az ellen, hogy ilyen nagy háborút aránylag jelentéktelen összegekkel akarnak viselni A Buss katonai lap ezzel szemben azt mondja, hogy a hadiköltségek máris az állami költségvetés* .