Magyarország, 1904. szeptember (11. évfolyam, 209-234. szám)

1904-09-01 / 209. szám

Budapest, 1904. csütörtök, szeptember 1 MAGYARORSZÁG A japániak tüzelésüket egész nap az oroszok déli frontja ellen konc­entrálták. Az orosz ve­zérkar arra magyarázza a japáni hadművelete­ket, hogy a japáni tüzérség a heves tüzeléssel mennél hamarabb meg akarja szólaltatni az összes orosz ütegeket, hogy így azok hadállá­sait megállapíthassa. A japáni seregek Liaojangtól nyugatra, a Liao völgyében már a múlt hét óta minden figyelmüket arra fordították, hogy az oroszok jobbszárnyát megtámadhassák. Ezek az ope­­rác­iók az oroszok felfogása szerint a nagy hadsereg működésétől függetlenek. Egy mai távirat, amely állítólag Kuroki főhadiszállásán van feladva, azt jelenti Rómába, hogy a japániak jobbszárnya Silike ellen előnyomult. Ha ez a különítmény elég erős, úgy Kuro­­patkin visszavonulása Mukden felé komoly ve­szedelemben forog. Eddig érkezett táviratok szerint a japániak tizenhárom támadást intéztek az orosz állások ellen, de az oroszoknak csak kettőt sikerült visszaverni. Az egész orosz hadsereget a japániak tizenöt-húsz kilométernyire szorították vissza eredeti állásaiból. Az oroszok a déli fronton súlyos veszteségeket szenvedtek. Tüzér­ségük nagy ügyességgel működött, állásait maga Kuropatkin választotta ki. Mindazonáltal az oroszoknak húsz ágyújuk a japániak ke­zébe került. Egy mukdeni távirat jelenti, hogy az öt napja folyó csaták sebesülteit tizennyolc­ vona­ton vitték Mukdenbe. A sebesültek egyike be­széli, hogy 27-én közvetlenül Kuropatkin ve­zérkarának állása mellett számos bomba rob­bant fel, melyek kíséretéből több tisztet meg­öltek. Az anpingi csatában a japániak kétezer ha­lottat és sebesültet veszítettek. Anpingnál, vala­mint Ansancsannál azonban nyolcz ágyút fog­laltak el. Szent-Pétervár, augusztus 81. (Magántávirat.) A városban ma az a hir ter­jedt el, hogy két japáni hadosztálynak sike­rült magát Liaojang és Mukden hősé beékelnie és hogy ez a két hadosztály Ku­ropatkin serege elöl a visszavonulási utat elvágta. Páris, augusztus 81. (Saját tudósítónktól.) Liaojangból érkezett hírek szerint a város és a környék lakossága a háztetőkről és egymásba akasztott tüzilétrák­­ról nézte a harcztéren történőket mindaddig, míg néhány embert a várostól pár versztnyire bomb­a­szilánkok megöltek vagy pedig megsebesí­tettek és ennélfogva parancsot nem adtak ki, hogy a kiváncsiakat leshelyeikről el kell távo­lítani. Ma reggel már a városba is hullott né­hány löveg. A japáni ágyuk számát Liaojang körül 800-ra becsülik. Szt.-Pétervár, augusztus 31. (Hivatalos) Szaharov tábornok tegnapi keletű távirattal jelenti Liaojangból. Az éjjel az ellen­ség igen sok ágyút állított föl állásainkkal szemben és támadást intézett Liaojangtól délre előretolt állásaink ellen. Reggel öt órakor heves tüzérh­arcz volt. Délelőtt kilencz óra felé konstatáltuk, hogy a japániak főtámadásukat állásaink középpontja ellen irányították. A Schrap­­nell-tűz csapataink minden részében jelenté­keny veszteséget okozott. Pokatilov alezredes, a kelet-szibériai dandár 6. ütegének parancs­noka elesett. A japániak makacs támadást intéztek csapataink c­entruma ellen és kilencz órakor élcsapataink közvetetlen közelében voltak. Szt.-Pétervár, augusztus 31. Szaharov tábornok táviratozza a vezérkarnak tegnapról. A japániak ma reggel 5 órától este 9 óráig támadták előretolt állásainkat Liaojang mellett és a Haipsiho partjának mentén. A tüzérségi és fegyver­tüzelés időnként a leg­nagyobb hevességre fokozódott. A japániak legerősebb támadása a c­entrumban lévő állásaink és a jobboldal ellen irányult. Az ellenség szá­mos támadását visszavertük és csapataink az egész harczvonalon ellentámadásokat intéztek ellenük. Szuronyharczig jutott a dolog. Több állást, amelyeket a japániak harcz közben elvettek tőlünk, végül ismét visszahódítottunk. A tüzérségi harcz alatt ütegeink sikeresen versenyeztek az ellenség tüzérségével. Délután 4 órakor észrevehető volt, hogy az ellenség jelentékeny hadereje megkerülni igyekezik jobb­oldalunkat. A hadsereg főtartalékából néhány zászlóaljat rendeltek ki, amelyek közül egy rész a japániak oldala ellen nyomult, kemény harcz után megakadályozta megkerülő mozdula­tukat és visszavonulásra kényszerítette őket. Port-Arthur ostroma, London, augusztus 31. (Magántávirat.) A Daily­ Mail jelenti Csifuból egy odaérkezett ácsmester elbeszélése alap­ján, aki munkásokat keres az ostrom munká­latai számára, hogy az ötödik számú erőd előtt napokon át rettenetes küzdelmek folytak. A japániak kétszer foglalták el az erődöt és kétszer verték vissza őket. Csak a harmadik rohamnál sikerült nekik az erődöt végleg elfog­lalni. Az oroszok ebben a küzdelemben 1500 embert veszítettek. A japániak vesztesége még nagyobb volt, de igen sok kuli is volt közöttük, akiket az árkoknak zsákokkal való kitöltésénél használtak. A Port-Arthurban levő csapatok számát 10.000 emberre becsülik. Az ostromló japániak legnehezebb feladatát képezi, hogy a csaknem merőlegesen épült elfoglalt erődökre ágyúikat felvontassák. Tokió, augusztus 31. A japáni ostromló­ sereg Port-Arthur vízveze­tékét, amely Csunhijang közelében van, hatal­mába kerítette s ezzel a védő sereget vesze­delmes helyzetbe hozta. Egy másik tokiói távirat jelenti, hogy Stössel tábornok a legválságosabb helyzetbe jutott a port-arthuri vízvezeték elvesztése következ­tében, mert a védő sereg víz nélkül fog szű­kölködni. A vízvezeték elfoglalása siettetni fogja Port-Arthur elestét. London, augusztus 31. (.Magántávirat) A londoni japáni követség titkára kijelentette, hogy a japániak mindaddig nem tesznek közzé hivatalos jelentéseket Port- Arthur ostromáról, amíg a város és az erődök kivétel nélkül az ő kezükben nem lesznek. Arra a kérdésre, hogy mikorra lehet a vár elestét várni, a követ így válaszolt: — Minden orosz jelentés daczára a vár eleste igen közelálló. Azt hiszem, hogy Port­ Arthur bukása már legfeljebb csak napok kérdése. London, augusztus 31. (Magántávirat.) A Daily Telegraph jelenti Csifuból: Az oroszok amaz intézkedése folytán, hogy az erődöket átszámozzák, az egymással szembenálló pozíc­iókat megállapí­tani nagyon nehézzé vált. Biztos immár, hogy a japániaknak nagy támadása — miután a várgyűrűt azokon a helyeken, melyek a többi erődök meghódítása szempontjá­ból fontosak, át nem törhették — nem sikerült. A japániak legutolsó előnyomulá­sát egy sáskahad betöréséhez hasonlóan írják le. A japáni katonák vérpatakokon gázoltak át és mellükkel egyenesen belerohantak a szuro­nyokba. Tömegesen estek el, miközben föld­­munkálatokat végeztek. Mihelyest egy japáni elesett, azonnal másik lépett a helyébe és csákányt vagy kapát ragadott. A japániak bajtársaik holttesteire léptek fel, hogy az erődbe beugorjanak, miközben az erőd fa­lain kihajolt orosz katonák őket szuro­nyaikkal valósággal felspékelték. Amikor az erőd védelmezői végre a fáradtságtól le­rogytak, az ostromlók testeiken hatoltak át és a falakon japániak és oroszok egyetlen harczoló tömeggé gabalyodtak össze, melyben a puskáknak nem lehetett már hasznát venni, minthogy a szuronyokkal vaktában döfködtek. Több katonának a fejét vágták le. Irtózatos gyilkolás folyt, közben pedig dörögtek az ágyuk és olyan fülsiketítő zaj támadt, hogy a parancsokat már csak jelzésekkel lehetett megadni. A port-arthuri újság, a Növi Kraj beszéli, hogy a japáni halottak közt fiatal fiuk és őszhaju öregek voltak. Jól informált japáni körök Csifuban nem tagadják, hogy a nagy roham nem sikerült. A Novi Kraj továbbá leírja, hogy milyen halálmegvetéssel törtek a japániak, rohamot roham után ismételve a legbevehetetlenebbek­­nek látszó hadállások ellen, miközben őket folyton újra visszaverték. A nagy háromnapos támadás után a japániak augusztus 23-án éjjel megpihentek, mire újból összevonták csapataikat és az orosz védelmi vonal ke­leti szárnyán levő Zavedontin-erődöt támad­ták meg.­­ A japániak indiánok mód­jára hason csúszva másztak fel a halmokra, míg végre éjfél felé egy helyen sikerült az erőd e behatolniok. A «Novi Kraj» azt állítja, hogy a japániakat saját shrapneleik hajtották előre, melyeknek a tüzelése miatt visszafelé menni nem lehetett. Augusztus 24 én nehéz ágyúharcz fejlődött ki, melyben a vár nagyon sokat szenvedett. Ugyanaznap délután a japá­niak kétségbeesett támadást intéztek Palicseng ellen, melyet nagy veszteségekkel verték vissza. Vilmos császár mint békeközvetítő, Berlin, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A «New York Herald» állítólag egy előkelő személyiségtől arról érte­sül, hogy Vilmos császár a háborúban Orosz­országnak fel fogja ajánlani közvetítő szolgála­tait és megteszi a kezdeményező lépést a czárnál. E közleményről félhivatalos forrásból azt is je­lentik, hogy alaptalan. A balti tengeri flotta. London, augusztus 31. (Magántávirat.) Jó forrásból közüli, hogy a balti hajóraj a Földközi-tengerre készül s addig fog ott tartózkodni, míg Kelet-Ázsiában az oroszokra nézve kedvezőbben alakul a helyzet. Hir szerint a balti flotta az önkéntes hajóraj két hajójáról szenet vett fel. A két orosz gőzös Odesszából indult ki és a Dardanellákon való átvonuláskor a kereskedelmi lobogót tűzte ki. Paris, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A czár a jövő héten a balti hajóraj fölött Liebauban szemlét fog tartani. Szt.-Pétervár, augusztus 31. (Magántávirat.) Megerősítik, hogy a balti hajóraj gyakorlatain többrendbeli szerencsét­lenség történt. Két hajó súlyosan megrongáló­dott, egy harmadik hajón pedig felrobbant egy ágyú és a parancsnokot 30 matrózzal együtt megölte. (Boris nagyherczeg Szent-Péter­vár­on, Szt.-Pétervár, augusztus 31. Vladimirovics Boris nagyherczeg tegnap este ideérkezett. Udvari körökben azt beszélik, hogy a nagyherczeg azért érkezett Szent-Pétervárra, hogy a mandzsuriai hadsereg üdvözletét a trónörökös születése alkalmából a czárnak átadja. Mondják, hogy Kuropatkin nagy öröm­mel fogadta az alkalmat, hogy a nagyherczeg­­től megszabaduljon. A nagyherczeg eddig bot­rányai folytán valósággal gúnytárgya volt a hadseregnek. Szt-Pétervár, augusztus 31. Az orosz távirati ügynökség jelenti: Egy berlini lap Boris nagyherczegnek Szt.-Péter­­várra történt kiküldését Kuropatkin tábornok ama szándékára vezeti vissza, hogy a nagy­­herczegtől megszabaduljon. Hogy ez a hir mennyire alaptalan, kiderül abból a körül­ményből, hogy a nagyherczeg már kétheti itt tartózkodás után visszatér a háború színterére. Orosz czirkáló spanyol vizeken, Barcelona, auguszus 31. A Don orosz czirkáló innét elhajózott. Hir szerint azt a parancsot kapta, hogy angol gő­zösöket, amelyek hadicsempészárut szállítanak, üldözzön. Oroszország hadiköltségei, Szt.-Pétervár, augusztus 31. Egy orosz pénzügyi szaklap számításokat tesz közzé a háború eddigi hat hónapjának költségeiről. Eszerint a háború eddig 257 és fél millió rubel­jébe került Oroszországnak. A további hadiki­adásokra 200 millió külső és 150 millió belső kölcsön van még előirányozva. Ilyenformán Orosz­országnak még a háború tizenhat hónapjára van fedezete. A reakczionárius Moszkovszkija Vjedomoszti kikel az ellen, hogy ilyen nagy háborút aránylag jelentéktelen összegekkel akarnak viselni A Buss katonai lap ezzel szemben azt mondja, hogy a hadiköltségek már­is az állami költségvetés* .

Next