Magyarország, 1904. december (11. évfolyam, 288-313. szám)

1904-12-07 / 293. szám

­ A Reichsrath ülése. Bécsi tudósítónk jelenti: A Reichsrath mai ülésében az elnök mindenek­előtt meleg szavakban emlékezik meg az oly tragikus módon véget ért Schücker képviselő­től, mire másfél órán át beérkezett iratokat olvasnak fel. Ezek közt van egy a pénzügymi­niszterhez és a földmivelési miniszterhez intézett in­­terpelláczió, amely kérdi, igaz-e, hogy a kormány orosz czukor részére Aussigban vámmentes raktárt akar létesíteni és evégből már érintkezésbe lépett a magyar kormánynyal. Az interpellálók utalnak rá, hogy egy ily raktár az egész monarchia c­ukor­­termelőinek súlyos kárt okozna és kérdik, mivel tudja a kormány ezt az eljárást igazolni? A mai ülésen terjesztette be a kormány a kiván­­dorlók védelmére vonatkozó törvényjavaslatot is, amely tisztán a kivándorlók védelmét czélozza és a kiván­dorlási mozgalmat gazdasági jelentőségűnek tartja, melylyel számolni kell. A javaslat nem érinti az egyéni kivándorlási szabadságot, mely az ember gazdasági önelhatározásán alapul. A kivándor­lók kilátásaira vonatkozó felvilágosítással részben állami hatóságok, részben közhasznú vállalko­zások szolgálnak, melyek a belügyminiszté­rium külön engedélyére szorulnak és korlátlan hatósági felügyelet alatt állanak. A javaslat általában megengedi a kivándorlásra való gazdaságilag reális toborzást és védekező intézkedéseket neon terjeszt ki feltétlenül a külföldre való vándorlás minden ne­­mére. Gazdaságilag reálisnak és megengedhetőnek a törvényjavaslat csak akkor tekinti a munkásoknak és telepeseknek külföldre való toborzását, ha valaki a saját vállalata számára keres külföldre munká­sokat, azaz olyan emberekkel kerestet, kik az ígért telepítést valóban keresztül tudják vinni. A munkáskivitelre törvényesen feljogosítottak a toborzást meghatalmazottaikkal is létesít­hetik. A telepesek toborzásáig való törvényes jogosítványt az illetékes hatóságnak esetről-esetre kell megadnia. A kivándorlók tengerentúli szállítása csak a belügyminisztérium mindenkor visszavonható engedélye alapján történhetik. A javaslat a minisz­térium segítő szervéül kivándorlási kérdésekben ki­­vándorlási tanácsot kontemplál. A javaslat összesen 78­ szakaszból áll a többek közt a leánykereskedés elleni védekezésre szolgáló intézkedéseket is foglal magában. Nowal, Dobernigg és társai a Németországgal folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalásokra vo­natkozólag interpellálják meg a kormányt és hi­vatkozva a lapok ama hírére, hogy a kereskedelmi szerződési tárgyalások Németországgal meghiúsul­tak és a német birodalom megbízottai Bécsből tényleg hirtelen elutaztak, továbbá pedig tekintettel arra, hogy ehhez az ügyhöz annyi közérdek fűződik és az ország termelő és fogyasztó lakossága a valódi tényállás iránt joggal érdeklődik, kérdik, mennyiben felelnek meg a valóságnak ezek az újsághírek, való-e, hogy a kereskedelmi szerződési tárgyalások meghiúsultak és hajlandó-e a kormány a közvéle­ménynek tudtára adni, hogy miben állanak lénye­gükben azok a nézeteltérések, melyek miatt ezek a tárgyalások meghiúsultak. Ezután folytatták a kormány nyilatkozatai feletti vitát, melyben Schreiter (nagyném­et) és Biankini (horvát) beszélt. Az ülés végén Sternberg gróf azt kérdi, hogy miért nincs jelen a hon­védelmi miniszter? Sternberg azzal vádolja Wel­­sersheimbot, hogy nem létező lovastiszti szolgák fizetéseit vette föl a költségvetésébe. Minthogy nem tesz fel konkrét kérdést, az elnök megvonja tőle a szót. Erre az ülést berekesztik. A legközelebbi ülés pénteken lesz. Az osztrák helyzet. Bécsi tudósítónk jelenti: Ma este tartja első ülését a költségvetési bizottság, hogy az inségjavaslatot megvitassa és álláspontját a javaslattal szemben tisztába hozza. A németek ragaszkodnak ama követelésükhöz, hogy az inségja­­vaslat és a költségvetési provizórium közötti junktimot fenn kell tartani, míg a kormány az ínségjavaslatok és a refundálási kölcsön közötti junkuimot óhajtja. Valószínűnek tartják, hogy a költségvetési bizottság mai ülésében tisztába kerül a helyzet, de biz­­tosra venni ezt nem lehet. A csehek, kik egész napon át a lengyelekkel, a miniszterelnökkel és Randával tárgyaltak, kezdenek belebékülni abba, hogy a kormány által óhajtott paktumot elfogadják, de refundálási kölcsön összegét 40 milió koronára akarják leszállítani. A horvát pénzügyi egyezmény­ Zágrábból jelentik, hogy az országgyűlés ma elfogadta a Magyarországgal kötött pénzügyi kiegyezésre vonat­kozó javaslatot. MAGYARORSZÁG Budapest, 1904. szerda, deczember 7. KÜLFÖLD. Az amerikai elnökválasztás. Holnap lesz Amerikában a hivatalos elnökválasztás. November 8-án választották meg az Egyesült­ Államok egész területén az electoral college tagjait, akik a dec­ember­ elsejét követő szerdán, vagyis holnap választják meg abszolút szavazattöbbséggel az új elnököt, aki a jövő év márczius 4-től kezdődőleg foglalja el hiva­talát. Ennek a választásnak az eredménye azonban még egyelőre nem kerül nyilvános­ságra. Az egyes államok elektorainak szavazó­­c­éduláit zárt borítékban küldik be a szenátus elnökéhez, aki azokat a jövő év februárjának második szerdáján bontja fel. Minthogy azon­ban a négyszáznegyvenhét elector közül 296 Roosevelt-párti és csak 151 van Parker mellett, teljesen bizonyos, hogy ebből a szű­kebb körű választásból is Roosevelt kerül ki győztesen. Az­ egyes államok kormányai máskülönben statisztikát készítettek az electorok választásá­ról, amelynek eredménye szerint Roosevelt pártjára 2.500.000 szavazat esett. Roosevelt sze­mélye különben számos demokrata választót is a republikánusok mellé vont; ismét mások tüntetőleg távolmaradtak a választástól. Ferdinand fejedelem a bolgár nép géniuszá­ról. Ferdinánd bolgár fejedelem a szobránje felira­tának átvétele alkalmával, amelyet küldöttség nyúj­tott át neki, beszédet tartott, amelynek első ré­szeiben nem éppen hízelgő dolgokat mondott a bol­gár népről, de azután igy szólt: «Távol vagyok a csüggedéstől s még ma is meggyőződésteljes tisztelője vagyok a bolgár nép géniuszának, amely minden akadályon áttörve, alig 25 esztendő alatt —és micsoda egy negyed század más népek évezredes kulturális életéhez képest ? — fényesen megmutatta, hogy a szabad­ságot megérdemli. Azt a szabadságot, melyet hi­hetetlen heroizmussal előbb maga próbált ki­vivni, de amelyet azután nagylelkűen úgy aján­dékoztak neki . A maczedoniai kérdésről nem nyilatkozott a fe­jedelem, Bülow nyilatkozata. A német birodalmi gyűlés tegnapi ülésén Bülow kanczellár érdekes nyilatko­zatokat tett. Az első szónok Spahn dr. (czentrum) volt, aki kifejti, hogy Ausztria-Magyarország csalódik, ha azt hiszi, hogy Németország megadja a legnagyobb kedvezmény jogát, ha a tarifa­szerződés nem jön létre. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ha a politikai kötelék még oly szoros is, ha a politikai czélok még úgy összehangzanak is, még­sem bírhat ez arra bennünket, úgymond, hogy kiszolgáltassuk magunkat kötött kézzel Ausztria és Magyarországnak. (Tetszés jobbfelől.) Bebel szoczialista vezér heves támadást intéz Bülow kanczellár ellen, mire Bülow ezeket mondta : — Amit Be­bel Jénáról mondott, azon nem cso­dálkozom. Hisz ő Amszterdamban kijelentette, hogy nem bánná, ha egy második Jena esnék meg velünk. Ez azonban nem akadályozhatja meg a kormányt abban, hogy a békés törekvéseket előmozdítsa. A szocziáldemokráczia nem is akarja a semlegesség megőrzését a kelet-ázsiai bábomban, hanem háborút kíván Oroszországgal, miközben a szoc­iáldemo­krác­ia vetése virágoznék. De mi nem avatkozhatunk bele Oroszország dolgaiba. Németországot azzal gya­núsítják, hogy Angliát és Oroszországot egymás ellen izgatja. Remélem, hogy a nemzeti érzékeny­ségnek ezt az izgék­onyságát másutt is be fogja bizonyítani és csak azon csodákozom, hogy Bebel nem helyesli mindkét öklével a hadügy­miniszter követeléseit. (Tetszés.) Éppen háború idején kell a legnagyobb tapintattal eljárni. Ami az angol interj­ut illeti, így folytatta a kanczellár, erre azt válaszolhatom önnek, Bebel úr, hogy azt az időt, amikor valamit közöljek, magam választom meg. Itt arról volt szó, hogy kiirtanék a gaz, amit az angol hírlapírók a német politika szántóföldjén akartak tenyészteni. Nem tudom megélem­, hogy érdemes emberek Németország és Anglia között háborút akarnak szítani. Ami Délnyugat-Abikát illeti, azért nem hívtuk egybe a Házat, mert a Ház magatartása után remélhettük a jóváhagyást és mert nem is le­hetett a körülményeket előrelátni. Az általános ön­­feláldozásnak köszönhetjük, hogy a kerrerek láza­dása ma úgyszólván le van verve. A birodalmi kan­c­ellár végül kijelenti, hogy a hadsereg és a ten­gerészet kiadásai még távolról sem érték el a legnagyobb fokot. Ha egy nép, amely szellemi czé­­lokra három milliárdot költ, egy milliárdnál többet fordít biztossági czélra, az nem mondható túl soknak. (Tetszés.) A háború. Budapest, deczember 6. A 203 méteres halom, amelynek birtokáért mindkét fél részéről annyi vér folyt, véglege­sen a japániak birtokában maradt, sőt sikerült is nekik nehéz ágyúikat erre az állásra felvon­tatni. Egyébként a harcz szünet nélkül folyik és az oroszok küzdelmének jelenleg az a c­él­ja, hogy a vár védelmét a balti flotta megér­kezéséig kihozzák. A mai táviratok szerint azonban a japáni kormány is erélyes in­tézkedéseket tesz a balti flotta fogadására. Rendkívül érdekes Kaznakov orosz tenger­nagy nyilatkozatai, aki Oroszország életszük­ségleteinek mondja, hogy a fekete-tengeri flot­tát Kelet-Ázsiba küldjék. A tengernagy, aki Oroszországban bizonyára nem áll elszigetelten véleményével, azt mondja, hogy a párisi egyez­mény már elavult és Törökország aligha tilta­koznék e hajóhadnak a Dardanellákon való átvitele ellenében, a fait accompli előtt pedig Anglia is meghajolnék. Aligha hihető azonban, hogy Anglia ezt a kérdést tényleg ilyen nyu­godtan fogná fel. Mai távirataink a háborúról a következők : Port-Arthur ostroma. Pária, deczember 6. (Saját tudósítónktól.) A New­­ York-Her­ald je­lenti Szt.-Pétervárról, hogy ez a port-arthuri helyzetet illetőleg nagyon pesszimisztikus fel­fogás kapott lábra. Katonai körökben abban reménykednek, hogy Stösselnek a vár eleste esetén sikerülni fog egy hadihajó fedélzetén Kiaocsauba menekülni. London, dec­ember 6. A Daily Telegraph jelenti Csifuból 5-éről. A japániak kemény kísérleteket tesznek az északi arctél elfoglalására. Port-Arthurból és Dalnyból érkezett utasok jelentik, hogy a japániak naponta kapnak megerősítést ágyuk­ban, lövészetben és legénységben, de az oroszok mégis kitartók. A vasút tüzérütegeket és legénységet is szállít Liaojangba. Mukdenből olyan hírek érkeznek, hogy az oroszok előrenyomulnak. Sz.-Fétervár, deczember 6. (Magántávirat) Magas katonai körökből ki­szivárgott, hogy a czár táviratot intézett Stössel tábornokhoz s arra kérte őt, hogy kö­vessen el mindent s tartsa addig Port-Arthurt, amig a balti flotta megérkezik, ami még e hó­napban várható. Tokió, deczember 6. Itt az a hír terjedt el, hogy az orosz hajók a port-arthuri kikötőben elávolítják a lefekte­tett aknákat, hogy a hajóraj menekülhessen 4 kikötőből, ha már nem maradhat ott. London, deczember 6. Csifuból táviratozzák, hogy a japáni hajóraj lázasan készül a támadásra. A «Naosa» és Osasi pánczélos hajók már ki vannak javítva és elhagyták a dockot. Az aknahajók legna­gyobb ré­se is ki van javítva Dalnyban is gyorsan dolgoznak a hajók tatarozásán és Toga flottája már a le­grövidebb idő alatt készen lesz arra, hogy felvehesse az ütközetet a balti hajórajjal. London, deczember 6. (Magántávirat) Port-Arthurban tovább folyik

Next