Magyarország, 1905. április (12. évfolyam, 82-107. szám)

1905-04-01 / 82. szám

Budapest, 1905. szombat, április 1. MAGYARORSZÁG koalicziós kormánynak. Arról beszélnek ugyanis, hogy Andrissy Gyula gróf néhány­­ nappal ezelőtt Szögyény-Marich­ László ber­lini nagykövetnek mások előtt úgy nyilat­kozott, hogy bár jobban szerette volna, ha a kabinetalakítás az ő általa előterjesztett alapon lett volna lehetséges, de kötelességé­­­nek fogja tartani, hogy — ha ő felsége meg­bízást ad­na neki az új alapon álló kabinet megalakítására, —a megbízás alól, bármily nehezére esnék is, ki ne vonja magát. A pénzügyminiszterrel való tanácskozás­­ előtt Pitreich lovag hadügyminisztert Mon­­tecuccoli gróf tengerészeti parancsnokkal együtt ő felsége hosszabb kihallgatáson fo­gadta. A pénzügyminisztériumben folytatott tanácskozás után Pitreich lovag a honvé­delmi minisztériumba hajtatott. A hadügy­miniszter és a minisztérium többi tagja ma elhagyja Budapestet, de Pitreich lovag a leg­rövidebb idő alatt ismét visszatér a tárgya­lások befejezése czéljából. Mindezekből ki­világlik, hogy egy új miniszterelnök kineve­zése csak több nap múltával történhetik meg. Pitreich a királynál, Pitreich táborszernagy, közös hadügy­miniszter, ma délelőtt 9 órakor jelentkezett a királynál, aki azonnal fogadta. Féltízkor ér­kezett a királyi palotába Montecuccoli altenger­­nagy, akit szintén a király elé vezettek. Így a király a hadügyminiszterrel és a tengeré­szet parancsnokával együttes tanácskozást tartott, amely egynegyed tizenegy órakor végződött. A királyi palotából Pitreich a pénzügy­­m­inisztériumba ment Lukácshoz, Montecuccoli­­pedig Tiszát kereste föl a miniszterelnöki palotában. Később Pitreich is átment Tiszá­hoz, de csak rövid időt töltött ott. Az ellenzék köréből. Nagy érdeklődéssel néznek most a vezérlő­­bizottság holnapi ülése elé, amely behatóan foglalkozik majd az újabb helyzettel. Az el­lenzéken is igen vegyes érzelmekkel fogad­ják a kibontakozásról szóló híreket. Mindenki örvendene már, ha törvényes kor­mány váltaná fel Tiszáét mostani rendszerét. Ha a közélet purifikálása minden téren meg­történnék. örvendenének a nagy és sürgős feladatok teljesítésének is, amelyek minden téren reánk várnak. De viszont a katonai téren való bizonytalanság érzete minden irányban csak nyugtalanítólag hatna. Mindenki érzi, hogy ez nem lenne meg­oldás, csak elodázás. A koalíc­ió nyíltan és világosan kijelentené, hogy ő a magyar ve­zényszót követeli és érvényesíteni is fogja. Ez tehát csak további harcroknak lenne újabb kiindulási pontja. Tisza a királynál. Tisza István gróf miniszterelnök ma délelőtt hosszabbb kihallgatáson volt a királynál. Megelő­zőleg Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnok látogatását fogadta. A Föl. Ért. jelenti : Ő felsége ma délelőtt 10-től fél 12-ig tartó kihallgatáson fogadta Tisza István gróf miniszterelnököt. A miniszterelnök az audien­­cziáról jövetelkor kijelentette, hogy döntés még nem történt. * A vezérlő-bizottság­ ülése. Mint már említettük, a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága holnap, szombaton délelőtt 10 órakor a Függetlenségi Pártkör elnöki termében értekezletet tart, amelyen a politikai helyzettel fognak foglalkozni és ennek kapcsán döntenek arra nézve is, hogy a képviselőházat április 4-ikére, vagy az azt követő valamelyik napra az ülések megkezdése czéljából összehívják-e. Szentiványi kilépése. Szentiványi Árpád, aki betegágyából ma dél­előtt már lelkeit s Pannonia-szállóbeli szobáját is el­hagyhatta, a következőket mondotta nála járt tudósítónknak: — A szabadelvű pártból csakugyan kilép­tem, mert ismert álláspontomnál fogva nem érthetek egyet a szerdai párthatározattal. A pártértekezletre betegségem miatt nem mehettem el s igy ott nem is adhattam kifejezést fölfogásomnak. Arra a kérdésre, hogy az ő kilépését kik fog­ják követni, Szentiványi igy felelt: — Ebben a részben nem adhatok infor­­mácziót, mert napokig tartó betegségem az ágyhoz kötött s igy senkivel sem tárgyal­hattam. Egy bécsi lap az ideiglenes megoldásról. A N. Fr. Pr. mai száma A koronával való meg­egyezés alapelvei czimmel czikket közöl, amelyben azt írja, hogy Szügyénynek nem sikerült a megegye­zés alapelveire nézve megállapodásra jutnia a szö­vetkezett ellenzék vezetőivel. Ez az alap, rö­viden szólva, az összes katonai kérdéseknek két évre való felfüggesztése. Erre a két eszten­dőre az összes katonai követelések, melyeket a szövetkezett ellenzék vagy a koalíc­iós pártok programmja tartalmaz, elhalasztatnak, de más­részről halasztást szenvednek ez időre a hadügyi és tengerészeti kormányzat összes új követelései is. Tehát úgy az újonczlétszám fölemelését, mint a véderőtörvény reformját két esztendőre elhalasztják és ugyanez áll a 450 milliós hitelre vonatkozó­lag is, amelyet a delegáczió ugyan megszavazott már, de a törvényhozás még nem hagyott jóvá. E részben nehézséget csak az okoz, hogy a delegáczió­­ által a múlt évben megszavazott összeg­ egy részét­­ már új ágyuk készítésére és hajóépítésekre fordí­­t­­ották, de ezt a nehézséget hír szerint el fogják hárítani akként, hogy a szövetkezeti pártok nem fognak óvást emelni e kiadások miatt. A katonai kérdések kikapcsolásába nincsenek bele­értve a kilenczes bizottság programmjáira fölvett pontok, amelyekhez a király már a válság kez­detén hozzájárult. Ezek az alapelvei annak a megegyezésnek, amelyre a beszélgetések és tár­gyalások vezettek, miket Szögyény-Marich nagy­követ vasárnap délután óta a koalíc­iós pártok vezetőivel folytatott. Hir szerint a katonai kér­dések mindkét részről való kikapcsolásának esz­méje az ellenzéktől indult ki és sikerült annak megnyerni végre a koronát is. Úgy a szö­vetkezeti pártok vezetői, mint a korona meg­adták elvi hozzájárulásukat ehhez a megoldáshoz, amely tulajdonképpen nem is megoldás, csu­pán kétévi fegyverszünet. Most már csak egyes részletkérdések megállapításáról van szó, első­sorban pedig annak a konstatálásáról, hogy a delegáczió által megszavazott hi­telből mennyit adtak ki s mennyi a történt meg­rendelésekre még igénybe vett összeg. Ennek a megállapítása végett hívták Budapestre Pitreich lovag- hadügyminisztert és Montecuccoli altenger­­nagyot, a had­itengerészet főnökét .E részletkérdések megállapítása után, amelyekhez a szövetkezeti pártok is megadnák hozzájárulásukat, sor kerül­hetne a koalíc­iós kormány megalakítására. Erre ítének. A báró az amerikai vasutak részvé­nyeivel spekulált és erősen baissere játszott.­­A nagy amerikai milliomos, Jay Gould tudo­­m­ást szerzett erről a műveletről és elhatá­rozta, hogy felveszi a harczot Rothschild báróval. Mindjobban belecsalogatta őt a já­tékba és ekkor egyszerre trösztjének minden erejét r­ab­ba vetve hausset idézett elő. Roth­schild báró csak későn vette észre, hogy túl­jártak téistén: ez a kis tréfa, amely alig két h­ónapig tartott, száztizenhárom millió frank­jába került. A Rothschild-család tagjai közül Parisban lakik még Edmond báró, az előbbi kettőnek testvére, Páros egyik leggazdagabb háztulaj­donosa. Banküzletekkel ő nem foglalkozik és pénzét bátyja kezeli. Ugyancsak a Laffite­­utczai bankház tőkéjét szaporítják Salamon báró özvegyének milliói is. Együttvéve ez a család még ma is Francziaország legnagyobb pénzhatalmassága. Mindamellett a Rothschildokon kívül még számos gazdag embere van Francziaor­­szágnak, akinek vagyona meghaladja a száz­millió frankot. Több száz milliója van pél­dául az antwerpeni származású Cahen-csa­­ládnak, Porges bankárnak, aki vagyona leg­nagyobb részét szerencsés transzvári bánya­vásárlásokkal szerezte és Bouchernak, kinek különböző vállalatokba több mint kétszáz millió frankja van belefektetve. Hasonló nagy vagyon urai a Menier testvérek, Gaston és Henrik is, a csokoládékirályok, akiknek gyárai az egész világ számára dolgoznak. Óriási vagyona van még Párisban Ch­au­­chardnak, a Louvse-áruház tulajdonosának és Dufavelnek, aki rövid idő alatt áruházát Francziaország legnagyobb kereskedelmi vál­lalatává fejlesztette ki, amelynek forgalma évenként jóval meghaladja a százmillió fran­kot. A nagy franczia milliomosok között nem lehet megfeledkezni a Lebaudyakról sem, akiknek millióiból I. Jakab most a Szahará­ban császárságot akar alapítani. Kétszázmil­liót meghaladó vagyona van még Schneider Henriknek is, a Creusot-vasművek tulajdono­sának és százmilliónál jóval nagyobb a va­gyona Jean Dupnynek, aki a legelterjedtebb párisi lapnak, a Petit Parisien-nek kiadótu­lajdonosa. Mindezek a nagy vagyonok azonban arány­lag újabb keletűek. A franczia arisztokrá­­czia, — úgy a régi, mint a Napoleon által ala­pított,— vagyoni felsőségét már régen elvesz­tette. Igazi, régi, nagy vagyonuknak már csak kevesen vannak birtokában. Ezek között van La Rochefoucauld-Doudeauville herczeg, Gra­­mont herczeg, Breteuil márki és Boni di Castellane gróf. Egészen másként áll a viszony a La Mar­che-csatornán túl, Angliában. Anglia első­sorban iparos- és kereskedő­ állam és még csaknem az összes nagy vagyonok kötő birtokok. Ez a jelenség egyike azoknak a ellentéteknek, amelyekkel a brit világba mindenütt találkozhatunk. Egyik oldalon, legmerészebb haladás. ..másrészről a legrid­gebb konzervativizmus. Öröklött politikai jogá­val az arisztokráczia megőrizte Angliában földnek csaknem kizárólagos tulajdonát, birtokok, amelyeket a régi bárók szolgálati jutalmául, vagy kitüntetésképpen kaptak királyoktól, a czimekkel együtt mindig a­z idősebb fiukra a lordokra szálltak át. Még­is, a XX. század kezdetén a hármas­ kun­a­i­ság földjének háromnegyed része a lordok házának tulajdona. Anglia első nagybirtokosa ma Sutherland herczeg. Birtokainak kiterjedése 1.358.000 acre. (1 acre ,4­40.467 ár). Utána következ­nek Bucclough herczeg 460.000 acre, Fife herczeg, Edvárd király veje 249.000 acre, De­vonshire herczeg 186.000 acre, Portland her­czeg 183.000 acre kiterjedésű birtokkal, stb. Tekintve a föld nagy drágaságát Angliában, ezek a birtokok mind hasonlíthatatlanul töb­bet érnek, mint hasonló nagyságú bi­tokok bárhol másutt Európában. A legtöbb ilyen nagy katokhoz azonkívül megfelelő nagy­ságú tőke is járul, úgy hogy az angol arisztokraták valósággal Európa legnagyobb urai .

Next