Magyarország, 1905. április (12. évfolyam, 82-107. szám)
1905-04-01 / 82. szám
Budapest, 1905. szombat, április 1. MAGYARORSZÁG koalicziós kormánynak. Arról beszélnek ugyanis, hogy Andrissy Gyula gróf néhány nappal ezelőtt Szögyény-Marich László berlini nagykövetnek mások előtt úgy nyilatkozott, hogy bár jobban szerette volna, ha a kabinetalakítás az ő általa előterjesztett alapon lett volna lehetséges, de kötelességének fogja tartani, hogy — ha ő felsége megbízást adna neki az új alapon álló kabinet megalakítására, —a megbízás alól, bármily nehezére esnék is, ki ne vonja magát. A pénzügyminiszterrel való tanácskozás előtt Pitreich lovag hadügyminisztert Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnokkal együtt ő felsége hosszabb kihallgatáson fogadta. A pénzügyminisztériumben folytatott tanácskozás után Pitreich lovag a honvédelmi minisztériumba hajtatott. A hadügyminiszter és a minisztérium többi tagja ma elhagyja Budapestet, de Pitreich lovag a legrövidebb idő alatt ismét visszatér a tárgyalások befejezése czéljából. Mindezekből kiviláglik, hogy egy új miniszterelnök kinevezése csak több nap múltával történhetik meg. Pitreich a királynál, Pitreich táborszernagy, közös hadügyminiszter, ma délelőtt 9 órakor jelentkezett a királynál, aki azonnal fogadta. Féltízkor érkezett a királyi palotába Montecuccoli altengernagy, akit szintén a király elé vezettek. Így a király a hadügyminiszterrel és a tengerészet parancsnokával együttes tanácskozást tartott, amely egynegyed tizenegy órakor végződött. A királyi palotából Pitreich a pénzügyminisztériumba ment Lukácshoz, Montecuccolipedig Tiszát kereste föl a miniszterelnöki palotában. Később Pitreich is átment Tiszához, de csak rövid időt töltött ott. Az ellenzék köréből. Nagy érdeklődéssel néznek most a vezérlőbizottság holnapi ülése elé, amely behatóan foglalkozik majd az újabb helyzettel. Az ellenzéken is igen vegyes érzelmekkel fogadják a kibontakozásról szóló híreket. Mindenki örvendene már, ha törvényes kormány váltaná fel Tiszáét mostani rendszerét. Ha a közélet purifikálása minden téren megtörténnék. örvendenének a nagy és sürgős feladatok teljesítésének is, amelyek minden téren reánk várnak. De viszont a katonai téren való bizonytalanság érzete minden irányban csak nyugtalanítólag hatna. Mindenki érzi, hogy ez nem lenne megoldás, csak elodázás. A koalíció nyíltan és világosan kijelentené, hogy ő a magyar vezényszót követeli és érvényesíteni is fogja. Ez tehát csak további harcroknak lenne újabb kiindulási pontja. Tisza a királynál. Tisza István gróf miniszterelnök ma délelőtt hosszabbb kihallgatáson volt a királynál. Megelőzőleg Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnok látogatását fogadta. A Föl. Ért. jelenti : Ő felsége ma délelőtt 10-től fél 12-ig tartó kihallgatáson fogadta Tisza István gróf miniszterelnököt. A miniszterelnök az audiencziáról jövetelkor kijelentette, hogy döntés még nem történt. * A vezérlő-bizottság ülése. Mint már említettük, a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága holnap, szombaton délelőtt 10 órakor a Függetlenségi Pártkör elnöki termében értekezletet tart, amelyen a politikai helyzettel fognak foglalkozni és ennek kapcsán döntenek arra nézve is, hogy a képviselőházat április 4-ikére, vagy az azt követő valamelyik napra az ülések megkezdése czéljából összehívják-e. Szentiványi kilépése. Szentiványi Árpád, aki betegágyából ma délelőtt már lelkeit s Pannonia-szállóbeli szobáját is elhagyhatta, a következőket mondotta nála járt tudósítónknak: — A szabadelvű pártból csakugyan kiléptem, mert ismert álláspontomnál fogva nem érthetek egyet a szerdai párthatározattal. A pártértekezletre betegségem miatt nem mehettem el s igy ott nem is adhattam kifejezést fölfogásomnak. Arra a kérdésre, hogy az ő kilépését kik fogják követni, Szentiványi igy felelt: — Ebben a részben nem adhatok informácziót, mert napokig tartó betegségem az ágyhoz kötött s igy senkivel sem tárgyalhattam. Egy bécsi lap az ideiglenes megoldásról. A N. Fr. Pr. mai száma A koronával való megegyezés alapelvei czimmel czikket közöl, amelyben azt írja, hogy Szügyénynek nem sikerült a megegyezés alapelveire nézve megállapodásra jutnia a szövetkezett ellenzék vezetőivel. Ez az alap, röviden szólva, az összes katonai kérdéseknek két évre való felfüggesztése. Erre a két esztendőre az összes katonai követelések, melyeket a szövetkezett ellenzék vagy a koalíciós pártok programmja tartalmaz, elhalasztatnak, de másrészről halasztást szenvednek ez időre a hadügyi és tengerészeti kormányzat összes új követelései is. Tehát úgy az újonczlétszám fölemelését, mint a véderőtörvény reformját két esztendőre elhalasztják és ugyanez áll a 450 milliós hitelre vonatkozólag is, amelyet a delegáczió ugyan megszavazott már, de a törvényhozás még nem hagyott jóvá. E részben nehézséget csak az okoz, hogy a delegáczió által a múlt évben megszavazott összeg egy részét már új ágyuk készítésére és hajóépítésekre fordították, de ezt a nehézséget hír szerint el fogják hárítani akként, hogy a szövetkezeti pártok nem fognak óvást emelni e kiadások miatt. A katonai kérdések kikapcsolásába nincsenek beleértve a kilenczes bizottság programmjáira fölvett pontok, amelyekhez a király már a válság kezdetén hozzájárult. Ezek az alapelvei annak a megegyezésnek, amelyre a beszélgetések és tárgyalások vezettek, miket Szögyény-Marich nagykövet vasárnap délután óta a koalíciós pártok vezetőivel folytatott. Hir szerint a katonai kérdések mindkét részről való kikapcsolásának eszméje az ellenzéktől indult ki és sikerült annak megnyerni végre a koronát is. Úgy a szövetkezeti pártok vezetői, mint a korona megadták elvi hozzájárulásukat ehhez a megoldáshoz, amely tulajdonképpen nem is megoldás, csupán kétévi fegyverszünet. Most már csak egyes részletkérdések megállapításáról van szó, elsősorban pedig annak a konstatálásáról, hogy a delegáczió által megszavazott hitelből mennyit adtak ki s mennyi a történt megrendelésekre még igénybe vett összeg. Ennek a megállapítása végett hívták Budapestre Pitreich lovag- hadügyminisztert és Montecuccoli altengernagyot, a haditengerészet főnökét .E részletkérdések megállapítása után, amelyekhez a szövetkezeti pártok is megadnák hozzájárulásukat, sor kerülhetne a koalíciós kormány megalakítására. Erre ítének. A báró az amerikai vasutak részvényeivel spekulált és erősen baissere játszott.A nagy amerikai milliomos, Jay Gould tudomást szerzett erről a műveletről és elhatározta, hogy felveszi a harczot Rothschild báróval. Mindjobban belecsalogatta őt a játékba és ekkor egyszerre trösztjének minden erejét rabba vetve hausset idézett elő. Rothschild báró csak későn vette észre, hogy túljártak téistén: ez a kis tréfa, amely alig két hónapig tartott, száztizenhárom millió frankjába került. A Rothschild-család tagjai közül Parisban lakik még Edmond báró, az előbbi kettőnek testvére, Páros egyik leggazdagabb háztulajdonosa. Banküzletekkel ő nem foglalkozik és pénzét bátyja kezeli. Ugyancsak a Laffiteutczai bankház tőkéjét szaporítják Salamon báró özvegyének milliói is. Együttvéve ez a család még ma is Francziaország legnagyobb pénzhatalmassága. Mindamellett a Rothschildokon kívül még számos gazdag embere van Francziaországnak, akinek vagyona meghaladja a százmillió frankot. Több száz milliója van például az antwerpeni származású Cahen-családnak, Porges bankárnak, aki vagyona legnagyobb részét szerencsés transzvári bányavásárlásokkal szerezte és Bouchernak, kinek különböző vállalatokba több mint kétszáz millió frankja van belefektetve. Hasonló nagy vagyon urai a Menier testvérek, Gaston és Henrik is, a csokoládékirályok, akiknek gyárai az egész világ számára dolgoznak. Óriási vagyona van még Párisban Chauchardnak, a Louvse-áruház tulajdonosának és Dufavelnek, aki rövid idő alatt áruházát Francziaország legnagyobb kereskedelmi vállalatává fejlesztette ki, amelynek forgalma évenként jóval meghaladja a százmillió frankot. A nagy franczia milliomosok között nem lehet megfeledkezni a Lebaudyakról sem, akiknek millióiból I. Jakab most a Szaharában császárságot akar alapítani. Kétszázmilliót meghaladó vagyona van még Schneider Henriknek is, a Creusot-vasművek tulajdonosának és százmilliónál jóval nagyobb a vagyona Jean Dupnynek, aki a legelterjedtebb párisi lapnak, a Petit Parisien-nek kiadótulajdonosa. Mindezek a nagy vagyonok azonban aránylag újabb keletűek. A franczia arisztokráczia, — úgy a régi, mint a Napoleon által alapított,— vagyoni felsőségét már régen elvesztette. Igazi, régi, nagy vagyonuknak már csak kevesen vannak birtokában. Ezek között van La Rochefoucauld-Doudeauville herczeg, Gramont herczeg, Breteuil márki és Boni di Castellane gróf. Egészen másként áll a viszony a La Marche-csatornán túl, Angliában. Anglia elsősorban iparos- és kereskedő állam és még csaknem az összes nagy vagyonok kötő birtokok. Ez a jelenség egyike azoknak a ellentéteknek, amelyekkel a brit világba mindenütt találkozhatunk. Egyik oldalon, legmerészebb haladás. ..másrészről a legridgebb konzervativizmus. Öröklött politikai jogával az arisztokráczia megőrizte Angliában földnek csaknem kizárólagos tulajdonát, birtokok, amelyeket a régi bárók szolgálati jutalmául, vagy kitüntetésképpen kaptak királyoktól, a czimekkel együtt mindig az idősebb fiukra a lordokra szálltak át. Mégis, a XX. század kezdetén a hármas kunaiság földjének háromnegyed része a lordok házának tulajdona. Anglia első nagybirtokosa ma Sutherland herczeg. Birtokainak kiterjedése 1.358.000 acre. (1 acre ,440.467 ár). Utána következnek Bucclough herczeg 460.000 acre, Fife herczeg, Edvárd király veje 249.000 acre, Devonshire herczeg 186.000 acre, Portland herczeg 183.000 acre kiterjedésű birtokkal, stb. Tekintve a föld nagy drágaságát Angliában, ezek a birtokok mind hasonlíthatatlanul többet érnek, mint hasonló nagyságú bitokok bárhol másutt Európában. A legtöbb ilyen nagy katokhoz azonkívül megfelelő nagyságú tőke is járul, úgy hogy az angol arisztokraták valósággal Európa legnagyobb urai .