Magyarország, 1905. április (12. évfolyam, 82-107. szám)

1905-04-14 / 93. szám

44 'MAGYARORSZÁG Budapest, 1905. péntek, április 14. — Vakmerő betörés Hódmezővásárhelyen. 'Vakmerő'­ betörés történt Hódmezővásárhelyen. Nagy Tóth Sámuel hódmezővásárhelyi milliomosnak házában történt a betörés, akitől úgyszólván ösz­­szes készpénzét és értékpapirosait ellopták. Az ellopott vagyon értéke megközelíti, vagy talán meg is haladja a kétmillió koronát. A betörők éjfél előtt hatoltak be a házba, ahol mindenki aludt, kifúrták a Wertheim-szekrén­yt s elvittek belőle 4000 korona pénzt, kilenczvenegy darab hazai takarékpénztári részvényt 1.782.000 korona értékben, egy 5337 koronáról kiállított tótkomlósi takarékpénztári könyvet H. L jelzéssel, harm­incz darab vásárhelyi és tiz darab endrődi takarék­­pénztári részvényt. A betörők uriasan öltözött emberek voltak s kocsin hajtottak el. A hódme­zővásárhelyi rendőrségnek egyelőre sejtelme sincsen arról, hogy kik a tettesek. A betörőket akkor vették észre, amikor már kocsira ültek s elmenekültek. Üldözőbe vették őket, de mire kocsit kerítettek, a rablóknak már se híte, se hamva nem volt. A fóvárosi rendőrség, amelyet a hódmezővásárhelyi rendőrség a betörésről ér­tesített, sürgősen intézkedett, hogy az ellopott értékpapirosokat a betörők sehol be ne válthas­sák s azonkívül ügyes detektiveket is küldött Hódmezővásárhelyre, hogy kutassák föl a tol­vaj band­át. Hódmezővásárhelyről telefonálják nekünk ma, hogy amint a rendőrség megállapította, a Nagy Tóth Sámuel kárára elkövetett betö­rés nem kétmilliós, hanem csak 4000 ko­rona készpénz a kár és a Wertheim-szekrény elvesztése. A betörők, akik többen voltak, a Wertheim-szekrényt magukkal vitték s ebben mindössze 4000 korona készpénz és 10—20 hazai biztosító, nem pedig 31 első pesti ha­zai részvény volt. A részvényeknek 100 írt névértéke volt, de ma már nem bírtak érték­kel. Ezenkívül három takarékpénztári könyv is volt a Wertheim-szekrényben, de az intéz­kedés megtörtént,­ hogy a betörők az össze­geket fel ne vehessék. — Halálos szerencsétlenség: a körmöczbányai pénzverőben. A körmöczbányai pénzverő olvasz­tójának kéményében, amint Körmöczbányáról jelentik, legutóbb a kénsavgázak ismét összetor­lódtak és ennek folytán az üzem folyama meg­akadt. Eddig mindig Ambrózy Jenő kéményseprő­­mester segített a hajón. Ambrózy most is egy segédjével jött a baj helyére és bár a szak­tisztviselők figyelmeztették az eljárás veszedel­­mességére, Ambrózy azzal a kijelentéssel, hogy ezt a munkát már többször végezte, a kéménybe ment. A következő pillanatban holtan rogyott össze és segédje, aki mestere sorsáról mit sem tudott, őt követve, szintén nyomban megfalt. Klemm munkás észrevéve a szerencsétlenséget, segíteni akart, a fojtó gáztól azonban ő is összeesett. Az utóbbit Haurik olvasztó akarta megmenteni és maga is összeroskadt, de úgy, hogy fejjel kifelé esett. A hatósági személyek és az orvosok rögtön megjelentek, de már csak Ambrózy és segédjének halálát konstatálhattál­, m­íg Klemm és Haurik mentéséhez hozzáláthattak. Az előbbi a halállal vivődik, az utóbbi életben mara­dásához még van remény. — Andrássy Gyula gróf üdvözlése. Andrássy Gyula grófot tegnapi nevenapja alkalmából a disszidens csoport tagjai melegen üdvözölték, ki­fejezést adva a vezér iránt érzett mély vonzal­muknak és rendületlen ragaszkodásuknak. — A Rhédey-család. Fölkérettünk az alábbiak közlésére: B. lapjuk egyik e havi számában „A Rhédey grófi család“ czímen Fráter Béla úr tollából megjelent közleményére ki kell jelente­nem, hogy én a Rhédey nevet nem vettem fel, mivel én nagybátyám, Rhédey Gábor grófnak törvényesen örökbefogadott leánya vagyok és rokonságban az angol trónörökösnével akként ál­lok, hogy édesanyám, Rhédey Zsófia grófnő, unoka­­testvére volt Rhédey Claudia grófnő, Teck herczeg­­nének, kinek férje Würtemberg Sándor herczeg volt. Ugyanilyen rokonsági viszonyban állanak az angol trónörökösnével Fráter Béláné szüle­tett Rhédey Julia grófi­ő, Wesselényi Istvánné báróné született Rhédey Stefánia grófnő és Horváth Ödönné báróné született Rhédey Ja­nette grófnő. Kelt Kassa, 1905. április 8-án, Paksy Józsefné Rhédey Erzsébet. — Megásatták vele a sírját. Drenkova köz­ség lakossága óriási izgalommal tárgyal néhány nap óta egy gyilkossági esetet. Urbanics László­­nevű fiatal bányamunkás már két év óta­ dolgo­zik Drenkován és azóta állandóan Sek Albert nevű munkáspajtásával lakik együtt. A múlt hó­nap közepén Urbanics néhány napi szabadságot kért a bányafelügyelőtől, hogy hazautazhasson egy kis krajnai faluba, ahol — mint előadta — elhalt szülei után maradt örökségét akarta fel­venni. Tényleg el is utazott és néhány nappal ezelőtt tért csak vissza Drenkovára, 4000 korona készpénzt hozva magával. Megérkezése után dicsekedve mu­tatta a bankókat munkástársainak, elsősorban persze lakásadójának, akinek azt is megmondta, hogy pár nap múlva, a takarékpénztárba viszi és ott helyezi el vagyonkáját. Urbanics László azonban visszatérése után csakhamar nyomtala­nul eltűnt. Társainak gyanús volt Urbanics eltű­nése és maga Sek Albert buzgólkodott legjobban nyomaveszett barátjának keresésén. A bányafel­ügyelőség értesítette a rejtélyes esetről a csend­őrséget is, amely alapos vallatás alá vette Sek Albertet és ennek feleségét. Eleinte mit sem­ akar­tak tudni Urbanics hollétéről s amikor a csend­őrök Urbanics pénzét is megtalálták náluk, azzal védekeztek, hogy azt Urbanics még eltűnése előtt adta át nekik megőrzés végett, amig taka­rékpénztárba viszi. Háromnapi erélyes és szorgos kutatás­­után vér­megoldást nyert a rejtély: a csendőrök megtalálták Urbanics László holttes­tét a Lek Albertet táskaamnájában elásva. A holttestet a gyilkosok darabokra vagdalva hán­tolták el. Erre a felfedezésre Sek Albert és fele­sége töredelmes vallomást tettek: beismerték, hogy a gyilkosságot ők követték el, még­pedig az asszony unszolására, akit az Urbanics pénze teljesen elvakított. A gyilkosságot éjjel hajtották végre, amikor Urbanics aludt. A gödröt, amelybe az áldozat tetemét beletették, még az előtte való napon ásták Lek Albert és maga Urbanics László, akinek Sek azt hazudta, hogy pincze­­gödröt készít. A szerencsétlen Urbanics nem is sejtette, hogy a lelketlen ember a saját maga­ sírját ásatja vele! — Földrengés Temesvárott. Temesváron kedd este 9 óra 10 perc­kor öt másodperczig tartó, keletről nyugat felé húzódó földrengés volt, me­lyet földalatti moraj kísért Bajt nem okozott, csak gyenge lengésbe hozta a függő tárgyakat. A lakosság alig vette észre, de a meteorológiai állomás jelzőkészüléke körülményesen tudatta a földindulás összes részleteit . Felvételi pályázat. A pápai állami tanítóképző-in­tézet I. osztályába az 1905—900. iskolai év elején 40 tanuló fog fölvétetni. Ezek közül az 5047. számú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet értelmében 18-an ingyenes benlakók, 4-en féldíjas ben­­lakók, 2-en ösztöndíjasok lesznek. Az ingyenes ben­­lakó tanulók nem fizetnek semmit a lakásért és teljes ellátásért, a féldíjasok egyenkint 130 koronát fizetnek előleges havi részletekben az intézeti pénztárba, az ösztöndíjasok évi 200 korona ösztöndíjban részesülnek. Az érdemes ev. ref. vallási­ tanulók az egyházkerület­től is kapnak segítséget. A II., ül., IV. osztályba új tanuló nem fog fölvétetni. Az I. osztályba oly éptestű tanulók vétetnek föl, akik 14-ik évüket már betöltöt­ték, de 18 évesnél nem idősebbek és annyi előkép­zettséget igazolnak, amennyit a felső népiskolának, a polgári iskola, gimnázium és reáliskola alsó négy osztályának sikeres elvégzése nyújt. A kérvényeket 1905 május 31-ig kell az intézet igazgatóságánál beadni. — Megégett kis leány. Rémes szerencsétlen­ség történt az erdélyi Csomafáj községben Pap Nyikulás és felesége, ottani jómódú parasztok munkába mentek el hazulról és hatéves kis leá­nyukat, a kis Juliskát a házba bezárva otthon hagyták. Déltájban hirtelen láng­ csapott ki Pap Nyikulásék házából, ami fahiszerte óriási rémü­letet keltett. Azonnal erélyes tűzoltás vette kez­detét, de a szaknafedeles viskó a nagy szél foly­tán ennek daczára, porrá égett. A jajveszékelő szülők röviddel a házuk kigyulása után hazaér­keztek és siránkozva, rimánkodva kérték a kö­­rülállókat, hogy mentsék ki egyetlen gyermekü­ket. Ez azonban lehetetlen volt, mert az elhatal­masodott elem akkor már korlátlan úrrá lett az épület felett és minden mentési kísérletet meg­hiúsított. Amikor a tűz elhamvadt, a kis leány hullájának kereséséhez fogtak ; az elszenesedett gerendák között reá is akadtak a porrá égett kis tetemre. A tűz keletkezésének oka ismeretlen; azt hiszik — ami valószínű is — hogy a kis Pap Juliska szülei távollétében gyufához jutott, azzal játszogatott és eközben gyújtotta fel vélet­lenül maga felett a házat. A szülők ellen meg­indult a törvényes eljárás vétkes gondatlanság­ból okozott emberölés miatt. — Iskolatársak találkozása. Sercsik Alajos dr. városi tiszti orvos Máramarosszigeten fölkéri volt iskolatár­sait, akik 1885 junius havában a máramarosszigeti ev. ref. főgimnáziumban vele együtt tettek érettségi vizsgálatot, hogy a húszéves találkozó előkészíése tárgyában tudassák vele lakásuk czimét. Fölkérem mindazon tanulótársaimat, akik az 1892— 1893. tanévben a szarvasi ág. ev. főgimnáziumban a VT-ik osztályt végezték, hogy a megállapodott talál­kozó rendezése ügyében lakczímüket velem tudassák. Pataki (Paulinda) János ev. tanító, Szarvas. — A Párisi nagy áruház Budapest ingyen és bérmentve küldi több mint 6000 ábrával ellá­tott képes nagy árjegyzékét, ha azt egy levelező­lapon kérik. x Páratlan bőrápoló és közkedvelt szépítőszer a Földes-féle Margit-créms. Minden hölgynek nél­külözhetetlen. Ára­­­k a gyógyszertárakban. * Dr. Lendl Adolf :la£ani PTMpaTMtorimna Budapest, II., Donáti­ u. 7. x Bob-hashajtó a legkellemesebb (10 fillér.) Letartóztatott uzsorásbanda« — Saját tudósítónktól. — Budapest, április 13. Hihetetlen módon elszaporodott a fővárosban az uzsorás-üzelmek minden faja. Évek óta ga­rázdálkodik csaknem egy és ugyanazon társaság különféle helyen, majd itt, majd ott felbukkanva, a rendőrség megtévesztésére néha új és új ta­gokkal frissítve fel a szövetkezetet. Rendőrség, büntetőbíróság vesződik már hónapok óta a lel­ketlen bandával, amelynek most hat hírhedt tag­ját letartóztatták. A díszes névsor a következő : Fried Ármin bizományos (VTI. Nefelejcs-u. 17.), Kaufmann Gyula (Akáczfa-u. 27.), Lübermann Henrik férfiszabó (Nefelejcs-u. 17.), Kompmer Aladár ékszerész (Erzsébet-körút 21.), Meitner Jakab Jenő csertermelő (Eötvös-utcza 16. sz.), és ifj. Kidtner Sándor bútorkereskedő (Csömöri­ út 18. sz.) (Az első feljelentés). A legelső feljelentést egy lugosi vagyonos öz-, veg­y asszony tette, akinek a fia a múlt év őszén vonult be Budapesten huszárönkéntesnek. Az önkéntes egy mulatóhelyen megismerkedett Fried Árminnal és Meitner Jakabbal, akik a pénz dől­ á­gában mindig megszorult fiúnak igen szívesen ajánlották fel segítségüket. Az önkéntes először Fried Ármintól vett fel pénzt becsületszóra, ki­sebb nagyobb összegeket, természetesen borsos, kamat mellett. A rövid határidő lejártával a fia nem tudott fizetni. Ekkor lépett akc­ióba a har­madik szélhámos, Kaufmann Gyula, aki magára vállalta a tartozások rendezését. Egyrészről megijesztette a fiút és hozzátartozóit, hogy az adósság a tiszti bojtot fenyegeti, másrészt meg­nyerte a kétségbeesett anya bizalmát, úgy hogy minden az ő útmutatása szerint történt így az ő közbenjárására az anya az első esetben kifize­tett 500 koronát. Hogy ezzel szemben mennyit kapott az önkéntes, azt nem lehet konstatálni, mert a kölcsönzés többnyire mulatozás közben borközi állapotban történt. Egy hónap sem telt el azóta, hogy az anya­ első ízben rendezte a fia ügyét s Fried Ármin­nak a kezében, már ismét egy 1172 koronás váltó volt, amelyen az önkéntes édesanyja volt az elfogadó. A rövid lejáratú váltót az önkéntes nem tudta kiváltani, előlépett tehát a család „barátja“, Kaufmann Gyula, hogy ezt is rendezze. Az anya kétségbeesve látta, hogy a váltón az ő neve is szerepel. Kijelentette, hogy az aláírás hamis, de Kaufmann megfenyegette, hogy rög­tön feljelentik a váltóhamisító fiút, ha nem fizet. Az anya, csakhogy fia becsületét megmentse, ismét átadott 1000 koronát. Az uzsorásbanda még mindig nem elégelte meg a szipolyázást. Fried Armin sógora, Silber­­mann Henrik szabó lépett most előtérbe, aki az önkéntesnek 560 korona árut készített. Ennek ellenében 1000 koronás váltót vett a tékozló fiatalembertől. Ezen a váltón is rajta volt az anyja aláírása. Ezután rohamosan sülyedt a meggondolatlan fiú. Mindjobban belemerült az adósságokba. (A váltóra vett automobil.) Később már nem is kapott készpénzt az uzsorá­soktól, hanem csak árukat, amit zálogházban értékesítettek. Egy izben Meitner Jakab szállított neki egy automobilt 3000 koronáért, azt is hamis váltóra. Fried Armin másik sógora, ifj. Kuttner Sándor pedig két szőnyeget adott el az önkén­tesnek 1400 koronáért. Végül akc­ióba lépett Komomer Aladár, a veszedelmes ékszeruzsorás is­, akitől szintén hamis váltókra 2534 korona érték­ben ékszereket vett az önkéntes. Az automobil, a szőnyegek és a gyűrűk men­tén a zálogházba kerültek, a zálogjegyeket pedig maguk az eladók megvették ismét az önkéntes­től s igy potom pénzért újból áruikhoz jutottak, hogy azokat más alkalommal­­— hasonló módon értékesíthessék. Kompmer saját becslése szerint 1700 korona értékű ékszert adott el az önkén­tesnek 2534 koronáért. Amikor aztán 12.000 koronánál is több váltó volt forgalomban, újra előbukkant a mentő

Next