Magyarország, 1905. október (12. évfolyam, 241-267. szám)
1905-10-10 / 249. szám
őne–pest, 1906. kedd, október 10. MAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ, MŰ¥ÉSZET. (A nürnbergi mesterdalnokok.) Wagner egyik leghatalmasabb alkotását, a „Nürnbergi mesterdalnokok“-at szombaton adták elő operánkban kétévi pihentetés után. Komoly, nagy feladatot teljesített ezzel az intézeti vezetősége s minthogy ez a gigászi alkotás most újra műsorra került, feltételezzük Máderékről, hogy ilyen fárasztó munka után, amelybe a mű új betanulása került, egyhamar nem is engedik azt a repertoárról letűnni. Sőt reméljük azt is, hogy a további reprizék folyamán még tökéletesülni fog az előadás, amely helyenként bizony elég érezhető hiányokat mutatott. Teljes mértékben méltányoljuk azonban Márkus Dezső fáradozását a mű vezetése körül. Nagy gonddal és jeles művészi érzékkel intézte a vezénylet fontos munkáját s a közönség egyáltalán nem ítélkezett hátrányára azért a merész vállalkozásáért, hogy a partitúrán régebben megejtett összes húzásokat újból felnyitotta. Új volt ezúttal a Beckmesser szerepében Várady Sándor, akinek szorgalmát, melyet nehéz szerepének betanulására fordított, feltétlenül dicsérjük, de ami az alakítást magát illeti, sok kívánni valót hagyott fenn az ő szereplése, ha azt a bayreuthi tradícziók szempontjából ítéljük meg. Egyet azonban mégis el kell ismernünk, azt, hogy túlzásba sohasem esett s mindvégig bizonyos mérsékletet tanúsított Bohnicsek Walther Stoltzing szerepében először lépett közönségünk elé, amióta ismeretes ügye rendezve lett. Újból meggyőződhettünk, hogy operánk hasznos, jeles erőt bír ebben az énekesben, aki, noha csekély indiszpozícióval küzdött, férfias erővel s kiváló stílusérzékkel énekelte szerepét. Utóbbi elismerést Beck Vilmos „Hans Sachs“-jára is alkalmazhatjuk. Ez a törekvő s nagyszorgalmú énekes mindjobban kezd belemélyedni szerepébe, pedig annak szólama hangjának nem is nagyon kényelmes. Nagyon jó volt Gábor József „Dávid“-ja, míg Kaczér Margit „Évá“-ja tisztán csak a korrekt éneklés szempontjából érdemel említést. Pogner szerepe Szendreinek régi jó alakítása. Zenekar és kórus, feladatának magaslatán állott. (As őrangyal.) Flers és Caillavet darabja szombaton igen nagy sikert aratott. A Vígszínház közönsége alig győzte tapssal az elmésségeket és alig győzte eléggé ünnepelni a szereplőket, különösen Góth Sándort, aki leginkább belehelyezkedett a darab tónusába s szatírában játszván, karrikatúrát mutatott be, de olyan művészi mérsékléssel, annyi diszkrét ötletességgel, hogy töltetlen dicséretre szolgált rá. A kikapós férjet Hegedűs Gyula játszotta igen jól. A kisebb férfiszerepekben Szerémy pompás vidéki nyárspolgárját Fenyvesi lóemberét, Sarkadi czigányát és Bárdy Ödön pompás maszkját kell megdicsérni. A nők közül G. Kertész Ella játszotta a feleséget sok igyekezettel, Sz. Varsányi Iréna kis színésznőt, egy csöppet komolyabban, mint ahogy ebben a szatírában kellett volna, de intelligencziája, szép beszéde így is teljes sikert aratott, Harasztiig Hermin jókedvű mama volt, míg Hegedüsné egy semmitmondó szerepben keltett föltünést ügyes játékával s főleg egy csodaszép ruhájával. Részt vettek még az előadásban : Hunyady Margit, Csáky Biri és Varga Anna. A színház a darabot még a Vígszínházban is szokatlan pazarsággal állította ki s a második felvonásbeli bútorok valósággal fejedelmiek. A rendezés tökéletessége Péchy főrendezőt dicséri. (Hírek az Operából.) Az Opera falai között kettőzött buzgalommal folyik a munka. Szükséges is, ha az intézet vezetősége meg akarja valósítani azt a programmtervezetet, melyet erre az évadra készített. Most már körülbelül biztos, hogy első újdonságul Stojanovich Péter A tigris czímű egy felvonásos dalműve kerül bemutatóra. A magyar születésű, de Bécsben élő fiatal szerzőnek ez lesz első szereplése az operaírás terén. Jelentékeny alkotó képességének örvendetes tanújelét adta már a tavaly nálunk is bemutatott hegedűversenyében. A tigris szövegét Perger Richárd, a bécsi konzervatórium igazgatója írta. Ezzel az operával egyidejűleg színre kerül Paul Vidal „La Maladetta“ czímű ballet-je, amely a párisi nagy operának hosszú évekig kedvelt repertoár-darabja volt. A szezon második újdonságául Massenet „Manon”-ját szemelte ki Máder igazgató, aki a művet vezetni is fogja a premier alkalmával. Operánk igazgatóját régi barátság köti a franczia mesterhez s épp erre való tekintettel határozta el magát a Manon betanítására és személyes vezetésére. Az opera bemutatását novemberre tervezik. A czímszerepet Szoyer Ilonka, De Grieux-t pedig Anthes énekli. Később második szereposztással fogják a közönség érdeklődését a Manon iránt állandóan ébrentartani. Nagyon érdekes, lesz a Hunyadi László jövő vasárnapi reprize. Az előadás Erkel Sándor síremléke javára történik s az uj szereposztás bizonyos ünnepi színezetet fog adni a repriznek. A király szerepét ezúttal Anthes énekli, Takács, a Gara nádor szerepét, Erdős a Ciléi-1, Arányi a Hunyadi-1, Krammer Teréz az Erzsébetet, Szoyer Ilonka a Gara Mária-t, Payer Margit a Mátyás-t. Az előadást Márkus Dezső vezeti, aki erre az alkalomra visszahelyezi jogaiba azt a duettet (a király áriájával), amelyet a szobajelenetben eddig kihagytak. A Carmen szombati előadásának is meg lesz a maga érdekessége. Ekkor énekli először a Mikhaéla szerepét Szoyer Ilonka, aki egyre-másra gyarapítja, bővíti szerepkörét. Helyeseljük az igazgatóság intézkedését, hogy egyes szerepeket, amelyek úgyszólván monopóliummá váltak bizonyos énekesnők kezében, új reprezentánssal felfrissíteni igyekszik. A Carmen czimszerepét a szombati előadáson Szamosi Elza énekli, akinek ez a szerep tudvalevőleg egyik legkitűnőbb alakítása. Az idei szezon első ifjúsági, előadása alkalmával Goldmark „Sába királynője" kerül színre, növeli az est érdekességét, hogy az para czimszerepét ezúttal Flatiné Gizella énekli először. Új személyesítője lesz az Astaroid és a Salamon király szerepének is. Előbbit Payer Margitnak, utóbbit Szemere Árpádnak osztotta ki az igazgatóság. A Baál-Ilarián szerepét Ney Bernát énekli. A Mozart „Varázsfuvolá"-ja szintén új szereposztással kerül legközelebb előadásra, amennyiben t. i. Az éj királynőjé-t Szoyer Ilonka, a Papageno-t Payer Margit, a Papageno-t pedig Takáts énekli először.. . (Filharmónia.) Az idei filharmonikus hangversenyek műsora a következő: I. hangverseny, november 8-ikán. Közreműködik Dohnányi Ernő zongoraművész. 1. Beethoven IV. szimfónia (b-dúr); 2. Liszt „Ideál“ szimfóniás költemény ; 3. Schumann zongoraverseny (a-moll) ; 4. Goldmark „Sakuntala“ nyitány. II. hangverseny, november 22. Közreműködik Sebald Sándor hegedűművész, a berlini opera első versenymestere. 1. Siklós Albert „Rákóczi“ nyitány (először) ; 2. Glück—Reineke ballet-suite „Páriz és Helenádból (először); 3. Brahms hegedűverseny; 4. Csajkovszky „Manfred“ szimfónia (először). III. hangverseny, deczember 6. Közreműködik Rosenthal Mór román kir. kamaraművész. 1. Wagner „Faust“-nyitány; 2. Rameau-Gevaert ballet-suite „Castor és Porlux“-ból (először); 3. Liszt zongoraverseny ; 4. Mendelssohn skót szimfónia. IV. hangverseny, deczember 20. Közreműködik Kraus Félix cs. és kir. kamaraénekes. 1. Horváth Attila „Zrínyi Ilona“-iszitány (először); 2. Schubert „Dem Unendlichen“; 3. Händel-Mottl XII. Concerto (először) ; 4. Berlioz „Mari tündér“ ; 5. Wagner Wotan búcsúja és tűzvarázs a „Walkür“-ből. V. hangverseny, január 10. Közreműködik Márkus Lili zongoraművésznő. 1. Haydn szimfónia (h-dúr) (először); 2. Debussy „Aprés midi dán faune“ (először); 3. Csajkovszky zongoraverseny; 4. Bach-Esser „Toccata“. VI. hangverseny, január 24. Közreműködik Jómé felt Markki hangversenyénekesnő. 1. Mozart Jupiter szimfónia; 2. a) Sibelius ballada, b) Jameselt „Sonntagsmorgen“ ; 3. Kálmán Imre „Endre és Johanna“ (először) ; 4. Liszt a) „Mignon“, b) .,Három czigány“ ; 5. Rimsky-Korzakos „Scherezade“. VII. hangverseny, február 7. Közreműködik Kreisler Frigyes hegedűművész. 1. Schubert szimfónia (c-dúr) ; 2. Beethoven hegedűverseny ; 3. Liszt III. magyar rapszódia. VIII. hangverseny, február 21. Közreműködik Rosette Hermin bajor kir. kamaraénekesnő. 1. Smetana „Libussa“ nyitány (először); 2. Mozart Zsuzsánna áriája „Figaro lakodalmá“ból ; 3. ifj. Toldy László „Kain“ (először); 4. Dalok : 5. Beethoven VI. szimfónia (pastorale). IX. hangverseny, márczius 7. Közreműködik Becker Hugó tanár gordonkaművész. 1. Mozart szimfónia (d-dúr); 2. Dolmányi gordonkaverseny (először) ; 3. Bruckner „Scherzo“ (először) ; 4. Volkmann Szerenád (d-moll) ; 5. Svendsen „Párisi karnevál“. X. hangverseny, márczius 26. (hétfőn). Közreműködnek: Vasquez-Molina Itália, Valent Vilma, Anthes György, Takáts Mihály, a m. kir. Opera tagjai s a m. kir. Opera teljes énekkara. Beethoven-est. 1. ,,Egmont“-nyitány ; 2. „Meeresstille und glückliche Fahrt“ . 3. IX. szimfónia. (A nagyszécsényi Rákóczi-szobor.) Tudvalevő, hogy a nagyszécsényi takarékpénztár a hazai pénzintézetek körében gyűjtést indított egy Nagyszécsényben felállítandó Rákóczi-szobor javára. Mint most értesülünk, a szoborbizottság fölkérte Ligeti Miklóst, a kiváló szobrászt a Rákócziszobor megteremtésére, egyszersmind elhatározta azt is, hogy a szobor kis mintáját elkészítteti tartós anyagból s minden pénzintézetnek, amely a szobor megteremtése körül buzgólkodott, emlékül adja. (Az orsz. színművészeti akadémia) szombaton sikerült előadását rendezte a 8. pont, Kantomé és A nevelő egyfelvonásosokból. Az intézet ambrcziója évről-évre jobban érvényesül. Váradi Antal igazgató és derék tanári testülete a legbuzgóbban fárad azon, hogy az országnak műveit és jól kitanult szinászgárdát neveljen. Ami a múltban már sikerült, a jövőben még inkább be fog válni. Az akadémia mai fölszerelése bár még kiegészítésre vár, már most is előkelő és praktikus, ami az igazgató fáradhatatlan tehetségét bizonyítja. Jobb kezekbe nem is lehetett volna a szininövendékek sorsát letenni. Ezt ma is bebizonyította, amidőn bármely budapesti előadással vetekedő estét mutatott be Gál Gyula az ő kedves tanítványaival. Ezek közül leginkább kivált Rosos Gizella II. éves, aki mint Virágné Kántornéban és mint Levattin tökéletes művészetet mutatott be, Bolgár Olga mint kántorné, Jászay utánzatával tűnt ki, ami kissé visszásnak tűnt föl ily fiatal korban, Kelemen Mária naiv játéka végig lekötötte a közönség figyelmét és jól megérdemelt tapsokat aratott. Huzella Irén II. éves, mint Santenis Julia kissé hidegen hagyott. A férfinövendékek közül Thuray Béla, Zátonyi Kálmán, különösen Garas Márton és Bodonyi Béla, a évesek jól megtanult szerepükkel vívtak ki sikert. A színházat előkelő közönség töltötte meg s ott voltak mindannyian, akik szívükön hordják az Akadémia és Uránia fölvirágzását. (Mascagni új operája.) A római Patria értesülése szerint Mascagni három hónap óta egy új operán dolgozik. Euripides Alceste-jét zenésíti meg, amelynek verseit Ugo Flores olasz költő fordította le. Mascagni olyan rajongással látott a munkához, hogy csakis ezért megtanult görögül, hogy a mű szépségeit eredetiben is élvezhesse. Megjegyzendő, hogy az Alceste-t Gluck is megzenésítette és a gyönyörű opera állandó műsordarabja a párisi Opera Comique-nak. TÖRVÉNYSZÉK. A rendőr gyilkosa. (Esküdtszéki tárgyalás.) — Saját tudósitónktól. — Budapest, október 9. A VIII. kerületi kapitányság vízszobájában ez év május 10-én tragikus módon esett hivatásának áldozatul Molnár Antal közrendőr. Egy elzüllött földönfutó tót legény, akit a főváros területéről is kitiltottak, orozva hátba szúrta a derék fiatal rendőrlegényt, aki holtan zuhant le székéről. A gyilkos csavargó Grof János kőművesnapszámos fölött ma mondott ítéletet az esküdtbíróság. A tárgyalásról tudósítónk a következőket jelenti: Ez év május 10-én azzal állított be a VIII. kerületi rendőrkapitányságra Knadus Jánosné napszámos asszony, hogy Grot János, a főváros területéről kitiltott, foglalkozás nélküli kőműves napszámos újból visszatért Budapestre s itt a Nagyfuvaros utcza 8. szám alatti házban lakik. Az asszony előadása szerint Grot, aki nem jár munkába, s igy keresettel sem bír, mégis részegeskedik folyton. Ebből azt következteti, hogy a kitiltott ember napközben lopni jár a városba. A bejelentés folytán másnap — május 11-én délután fél 3 óra tájban — megjelent a VIII. kerületi rendőrkapitányságról Molnár III. Antal rendőr Grót Nagyfuvaros utczai lakásán, A 13