Magyarország, 1905. október (12. évfolyam, 241-267. szám)

1905-10-10 / 249. szám

őne–pest, 1906. kedd, október 10. MAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ, MŰ¥ÉSZET. (A nürnbergi mesterdalnokok.) Wagner egyik leghatalmasabb alkotását, a „Nürnbergi mesterdalnokok“-at szombaton adták elő operánk­ban kétévi pihentetés után. Komoly, nagy fel­adatot teljesített ezzel az intézeti vezetősége s minthogy ez a gigászi alkotás most újra műsorra került, feltételezzük Máderékről, hogy ilyen fá­rasztó munka után, amelybe a mű­ új betanulása került, egyhamar nem is engedik azt a repertoár­­ról letűnni. Sőt reméljük azt is, hogy a további reprizék folyamán még tökéletes­ülni fog az elő­adás, amely helyenként bizony elég érezhető hiá­nyokat mutatott. Teljes mér­tékben méltányoljuk azonban Márkus Dezső fáradozását a mű vezetése körül. Nagy gonddal és jeles művészi érzékkel intézte a vezénylet fontos munkáját s a közön­ség egyáltalán nem ítélkezett hátrányára azért a merész vállalkozásáért, hogy a partitúrán régeb­ben megejtett összes húzásokat újból felnyitotta. Új volt ezúttal a Beckmesser szerepében Várady Sándor, akinek szorgalmát, melyet nehéz szere­pének betanulására fordított, feltétlenül dicsérjük, de ami az alakítást magát illeti, sok kívánni valót hagyott fenn az ő szereplése, ha azt a bayreuthi tradícziók szempontjából ítéljük meg. Egyet azonban mégis el kell ismernünk, azt, hogy túlzásba sohasem esett s mindvégig bizo­nyos mérsékletet tanúsított Bohnicsek Walther Stoltzing szerepében először lépett közönségünk elé, amióta ismeretes ügye rendezve lett. Újból meg­győződhettünk, hogy operánk hasznos, jeles erőt bír ebben az énekesben, aki, noha csekély indisz­­pozíc­ióval küzdött, férfias erővel s kiváló stílus­­érzékkel énekelte szerepét. Utóbbi elismerést Beck Vilmos „Hans Sachs“-jára is alkalmazhat­juk. Ez a törekvő s nagyszorgalmú énekes mind­jobban kezd belemélyedni szerepébe, pedig annak szólama hangjának nem is nagyon kényelmes. Nagyon jó volt Gábor József „Dávid“-ja, míg Kaczér Margit „Évá“-ja tisztán csak a korrekt éneklés szempontjából­ érdemel említést. Pogner szerepe Szendreinek régi jó alakítása. Zenekar és kórus, feladatának magaslatán állott.­­ (As őrangyal.) Flers és Caillavet darabja szombaton igen nagy sikert aratott. A Vígszín­ház közönsége alig győzte tapssal az elméssé­­geket és alig győzte eléggé ünnepelni a szerep­lőket, különösen Góth Sándort, aki leginkább belehelyezkedett a darab tónusába s szatírában játszván, karrikatúrát mutatott be, de olyan mű­vészi mérsékléssel, annyi diszkrét ötletességgel, hogy töltetlen dicséretre szolgált rá. A kikapós férjet Hegedűs Gyula játszotta igen jól. A kisebb férfiszerepekben Szerémy pompás vidéki nyárs­polgárját Fenyvesi lóemberét, Sarkadi czigányát és Bárdy Ödön pompás maszkját kell megdi­csérni. A nők közül G. Kertész Ella játszotta a feleséget sok igyekezettel, Sz. Varsányi Irén­a kis színésznőt, egy csöppet komolyabban, mint ahogy ebben a szatírában kellett volna, de in­­telligencziája, szép beszéde így is teljes sikert aratott, Harasztiig Hermin jókedvű mama volt, míg Hegedüsné egy semmitmondó szerepben keltett föltünést ügyes játékával s főleg egy csodaszép ruhájával. Részt vettek még az elő­adásban : Hunyady Margit, Csáky Biri és Varga Anna. A színház a darabot még a Vígszínház­ban is szokatlan pazarsággal állította ki s a má­­s­odik felvonásbeli bútorok valósággal fejedelmiek. A rendezés tökéletessége Péchy főrendezőt dicséri.­­ (Hírek az Operából.) Az Opera falai között kettőzött buzgalommal folyik a munka. Szüksé­ges is, ha az intézet vezetősége meg akarja va­lósítani azt a programmtervezetet, melyet erre az évadra készített. Most már körülbelül biztos, hogy első újdonságul Stojanovich Péter A tigris czím­ű egy felvonásos dalműve kerül bemutatóra. A magyar születésű, de Bécsben élő fiatal szerző­nek ez lesz első szereplése az operaírás terén. Jelentékeny alkotó képességének örvendetes ta­­nújelét adta már a tavaly nálunk is bemutatott hegedűversenyében. A tigris szövegét Perger Richárd, a bécsi konzervatórium igazgatója írta. Ezzel az operával egyidejűleg színre kerül Paul Vidal „La Maladetta“ czímű ballet-je, amely a párisi nagy operának hosszú évekig kedvelt re­pertoár-darabja volt.­­ A szezon második új­donságául Massenet „Manon”-ját szemelte ki Máder igazgató, aki a művet vezetni is fogja a premier alkalmával. Operánk igaz­gatóját régi barátság köti a franczia mes­terhez s épp erre való tekintettel határozta el magát a Manon betanítására és személyes vezetésére. Az opera bemutatását novemberre tervezik. A czímszerepet Szoyer Ilonka, De Grieux-t pedig Anthes énekli. Később második szereposztással fogják a közönség érdeklődését a Manon iránt állandóan ébrentartani. Nagyon érdekes, lesz a Hunyadi László jövő vasárnapi reprize. Az előadás Erkel Sándor síremléke ja­vára történik s az uj szereposztás bizonyos ünnepi színezetet fog adni a repriz­nek. A király szerepét ezúttal Anthes énekli, Takács, a Gara nádor szerepét, Erdős a Cil­éi-1, Arányi a Hu­­nyadi-1, Krammer Teréz az Erzsébet­et, Szoyer Ilonka a Gara Mária-t, Payer Margit a Mátyás-t. Az előadást Márkus Dezső vezeti, aki erre az alkalomra visszahelyezi jogaiba azt a duett­et (a király áriájával), amelyet a szobajelenetben eddig kihagytak.­­ A Carmen szombati előadásának is meg lesz a maga érde­kessége. Ekkor énekli először a Mikhaéla szere­pét Szoyer Ilonka, aki egyre-másra gyarapítja, bővíti szerepkörét. Helyeseljük az igazgatóság intézkedését, hogy egyes szerepeket, amelyek úgyszólván monopóliummá váltak bizonyos éne­kesnők kezében, új reprezentánssal felfrissíteni igyekszik. A Carmen czimszerepét a szombati előadáson Szamosi Elza énekli, akinek ez a sze­rep tudvalevőleg egyik legkitűnőbb alakítása.­­ Az idei szezon első ifjúsági, előadása alkalmával Goldmark „Sába királynője­" kerül színre, növeli az est érdekességét, hogy az para czimszerepét ezúttal Flatiné Gizella énekli először. Új szemé­­lyesítője lesz az Astaroid és a Salamon király szerepének is. Előbbit Payer Margitnak, utóbbit Szemere Árpádnak osztotta ki az igazgatóság. A Baál-Ilarián szerepét Ney Bernát énekli. A Mozart „Varázsfuvolá­"-ja szintén új szereposztás­sal kerül legközelebb előadásra, amennyiben t. i. Az éj királynőjé-t Szoyer Ilonka, a Papageno-t Payer Margit, a Papageno-t pedig Takáts énekli először.. . (Filharmónia.) Az idei filharmonikus hang­versenyek műsora a következő: I. hangverseny, november 8-ikán. Közreműködik Doh­nányi Ernő zongoraművész. 1. Beethoven IV. szimfónia (b-dúr); 2. Liszt „Ideál“ szimfóniás költemény ; 3. Schumann zongoraverseny (a-moll) ; 4. Gold­­mark „Sakuntala“ nyitány. II. hangverseny, no­vember 22. Közreműködik Sebald Sándor hegedű­művész, a berlini opera első versenymestere. 1. Siklós Albert „Rákóczi“ nyitány (először) ; 2. Glück—Reineke ballet-suite „Páriz és Helenádból (először); 3. Brahms hegedűverseny; 4. Csaj­­kovszky „Manfred“ szimfónia (először). III. hang­verseny, deczember 6. Közreműködik Rosenthal Mór román kir. kamaraművész. 1. Wagner „Faust“-nyitány; 2. Rameau-Gevaert ballet-suite „Castor és Porlux“-ból (először); 3. Liszt zon­goraverseny ; 4. Mendelssohn skót szimfónia. IV. hangverseny, deczember 20. Közreműködik Kraus Félix cs. és kir. kamaraénekes. 1. Horváth Attila „Zrínyi Ilona“-iszitány (először); 2. Schubert „Dem Unendlichen“; 3. Händel-Mottl XII. Con­certo (először) ; 4. Berlioz „Mari tündér“ ; 5. Wag­ner Wotan búcsúja és tűzvarázs a „Walkür“-ből. V. hangverseny, január 10. Közreműködik Márkus Lili zongoraművésznő. 1. Haydn szimfónia (h-dúr) (először); 2. Debussy „Aprés midi dán faune“ (először); 3. Csajkovszky zongora­verseny; 4. Bach-Esser „Toccata“. VI. hangverseny, január 24. Közreműködik Jómé felt Markki hangverseny­énekesnő. 1. Mozart Jupiter szimfónia; 2. a) Si­belius ballada, b) Jameselt „Sonntagsmorgen“ ; 3. Kálmán Imre „Endre és Johanna“ (először) ; 4. Liszt a) „Mignon“, b) .,Három czigány“ ; 5. Rimsky-Korzakos „Scherezade“. VII. hangver­seny, február 7. Közreműködik Kreisler Frigyes hegedűművész. 1. Schubert szimfónia (c-dúr) ; 2. Beethoven hegedű­verseny ; 3. Liszt III. magyar rapszódia. VIII. hangverseny, február 21. Közre­működik Rosette Hermin bajor kir. kamaraéne­kesnő. 1. Smetana „Libussa“ nyitány (először); 2. Mozart Zsuzsánna áriája „Figaro lakodalmá“­­ból ; 3. ifj. Toldy László „Kain“ (először); 4. Dalok : 5. Beethoven VI. szimfónia (pastorale). IX. hangverseny, márczius 7. Közreműködik Becker Hugó tanár gordonkaművész. 1. Mozart szimfónia (d-dúr)­­; 2. Dolmányi gordonka­verseny (először) ; 3. Bruckner „Scherzo“ (először) ; 4. Volkmann Szerenád (d-moll) ; 5. Svendsen „Párisi karnevál“. X. hangverseny, márczius 26. (hétfőn). Közreműködnek: Vasquez-Molina Itália, Valent Vilma, Anthes György, Takáts Mihály, a m. kir. Opera tagjai s a m. kir. Opera teljes ének­kara. Beethoven-est. 1. ,,Egmont“-nyitány ; 2. „Meeresstille und glückliche Fahrt“ . 3. IX. szimfónia.­­ (A nagyszécsényi Rákóczi-szobor.) Tudva­levő, hogy a nagyszécsényi takarékpénztár a hazai pénzintézetek körében gyűjtést indított egy Nagyszécsényben felállítandó Rákóczi-szobor javára. Mint most értesülünk, a szobor­bizottság fölkérte Ligeti Miklóst, a kiváló szobrászt a Rákóczi­­szobor megteremtésére, egyszersmind elhatározta azt is, hogy a szobor kis mintáját elkészítteti tartós anyagból s minden pénzintézetnek, amely a szobor megteremtése körül buzgólkodott, emlékül adja.­­ (Az orsz. színművészeti akadémia) szom­baton sikerült előadását rendezte a 8. pont, Kan­tomé és A nevelő egyfelvonásosokból. Az intézet ambrcziója évről-évre jobban érvényesül. Váradi Antal igazgató és derék tanári testülete a leg­buzgóbban fárad azon, hogy az országnak mű­veit és jól kitanult szinászgárdát neveljen. Ami a múltban már sikerült, a jövőben még inkább be fog válni. Az akadémia mai fölszerelése bár még kiegészítésre vár, már most is előkelő és praktikus, ami az igazgató fáradhatatlan tehetsé­gét bizonyítja. Jobb kezekbe nem is lehetett volna a szininövendékek sorsát letenni. Ezt ma is bebizo­nyította, amidőn bármely budapesti előadással vetekedő estét mutatott be Gál Gyula az ő ked­ves tanítványaival. Ezek közül leginkább kivált Rosos Gizella II. éves, aki mint Virágné Kántor­­néban és mint Levattin tökéletes művészetet mutatott be, Bolgár Olga mint kántorné, Jászay utánzatával tűnt ki, ami kissé visszásnak tűnt föl ily fiatal korban, Kelemen Mária naiv játéka végig lekötötte a közönség figyelmét és jól megérde­melt tapsokat aratott. Huzella Irén II. éves, mint Santenis Julia kissé hidegen hagyott. A férfinö­vendékek közül Thuray Béla, Zátonyi Kálmán, különösen Garas Márton és Bodonyi Béla, a­ éve­sek jól megtanult szerepükkel vívtak ki sikert. A színházat előkelő közönség töltötte meg s ott voltak mindannyian, akik szívükön hordják az Akadémia és Uránia fölvirágzását.­­ (Mascagni új operája.) A római Patria ér­tesülése szerint Mascagni három hónap óta egy új operán dolgozik. Euripides Alceste-jét zenésíti meg, amelynek verseit Ugo Flores olasz költő fordította le. Mascagni olyan rajongással látott a munkához, hogy csakis ezért megtanult görögül, hogy a mű szépségeit eredetiben is élvezhesse. Megjegyzendő, hogy az Alceste-t Gluck is meg­zenésítette és a gyönyörű opera állandó műsor­­darabja a párisi Opera Comique-nak. TÖRVÉNYSZÉK. A rendőr gyilkosa. (Esküdtszéki tárgyalás.) — Saját tudósitónktól. — Budapest, október 9. A VIII. kerületi kapitányság vízszobájában ez év május 10-én tragikus módon esett hivatásá­nak áldozatul Molnár Antal közrendőr. Egy el­­züllött földönfutó tót legény, akit a főváros terü­letéről is kitiltottak, orozva hátba szúrta a derék fiatal rendőrlegényt, aki holtan zuhant le széké­ről. A gyilkos csavargó Grof János kőműves­­napszámos fölött ma mondott ítéletet az esküdt­­bíróság. A tárgyalásról tudósítónk a következő­ket jelenti: Ez év május 10-én azzal állított be a VIII. kerületi rendőrkapitányságra Knadus Jánosné napszámos asszony, hogy Grot János, a főváro­s területéről kitiltott, foglalkozás nélküli kőműves napszámos újból visszatért Budapestre s itt a Nagyfuvaros­ utcza 8. szám alatti házban lakik. Az asszony előadása szerint Grot, aki nem jár munkába, s igy keresettel sem bír, mégis része­­geskedik folyton. Ebből azt következteti, hogy a kitiltott ember napközben lopni jár a városba. A bejelentés folytán másnap — május 11-én dél­után fél 3 óra tájban — megjelent a VIII. kerü­leti rendőrkapitányságról Molnár III. Antal rendőr Grót Nagyfuvaros­ utczai lakásán, A 13

Next