Magyarország, 1907. május (14. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-01 / 104. szám

!— részletesen előírja, mikor köteles a szerb pátriárka állásából távozni. — Még az 1779. évi Declaratorium Illyricum-ban az extrajudicziális bizottság csak arra az esetre van előírva, hogyha valamely püspök perbe keveredik. Ez mind igaz! Noha a gör. kel. pátriárka nem egyéb, mint archiepiscopus, vagyis primus inter pares, mégis a Declara­torium nem kívánta külön megemlíteni a pátriárka méltóságát. Ezt bizonyára nem azért tette, mert őt felelősségre nem vonha­tónak vélte, hanem azért, mert egyházi ál­lása valóban kényes természetű. De mert állása oly kényes természetű, abból nem kö­vetkezik az, hogy mindent elkövethet, hanem épp ellenkezőleg az, hogy a kényes állásá­nál fogva köteles a vagyoni kérdésekben na­gyon szigorúan viselkedni. Feltéve, hogy nincs írott törvény arról, hogy milyen eljárás követendő egy szerb pátriárkával szemben, akkor az a kérdés merül fel, hogy mily után emelkedett állá­sára a pátriárka ? A kongresszus választotta és a korona az alkotmányos tényezők meg­hallgatása után ezen választást helybenhagyta. Most, amikor a kongresszus kimondotta, hogy a pátriárka méltatlan méltóságának viselé­sére, elég, ha a korona az alkotmányos ténye­zők meghallgatása után ezen kijelentést el­fogadja. Aki bizonyos tényezők bizalma foly­tán születik, ugyanazon tényezők bizalmat­lansága folytán enyészik el! Brankovits pátriárkának kötelességénél és méltóságánál fogva nem vo­lt szabad idáig juttatnia a történteket. Éveken keresztül égett a szerb egyház homlokán a pk­. (3 minduntalan kénytelen volt visszafizetni a jogtalanul visszatartott összegeket. Elérte őt ezen szomorú ügyében egy királyi kegyelem is ! 1902. évben csak a kongresszusi választ­mány perlése folytán térített vissza bizonyos összegeket. Utóvégre a felülvizsgálati szám­adási bizottság jelentése alapján kimondotta a kongresszus, hogy a pátriárka nem méltó többé állásának betöltésére. Kell-e még több is ennél? Odáig jutottunk-e, hogy a „sérthetetlenség“ elvét egy pátriárka számára alkossuk? Avagy még egy külön felségjogot létesítsünk-e, melynek segélyével egy pátriárka esetleges megmentését előmozdíthatnánk ? Már csak elvileg is egy új külön felségjog létesítése ellen fel kell szólalnunk, máskülönben itt be­csületről lévén szó, szó sem férne ahhoz, hogy ez a szőnyegen levő kérdés legjobb megoldást találna, hogyha azt a korona teljesen egy­magában intézné el. A megdöbbentő, hogy éppen egy becsület-A harag és a fájdalom könyeket sajtolt ki szeméből. Hanem aztán dühe mintha mégis csendesü­lt volna valamit. Már nem emlegette, hogy megöli az asszonyt. — Igazad van. Miért kerülnék én miatta börtönbe ? Miért maradnának árván ártatlan gyermekeim? Elkergetem. Az lesz méltó bün­tetése. Elkergetem . . . Takarodjék az én becsületes házamból. Keresse a kenyerét a maga módja szerint. Menjen a szeretőihez. Bolondítson mást. Nem akarok tudni róla többé semmit. Kitaszítom ... Ki én . . . Irgalom nélkül kitaszítom. A kiég egypárszor elmondta, hogy kitaszítja. Szóba sem fog állni vele. Nem engedi, hogy megmételyezze kis leányainak a lelkét. — Engem el nem ámíthat többé hízelgő nyelvével, sem kacsintgatásaival.. . Utálom. .. . Egy varasbéka kedvesebb nekem, mint az ő kaezér pofája. . . Utálom magamat is, hogy egyszer már meg tudtam felejtkezni magamról s megbocsátottam neki . . . Akkor kellett volna kirúgni. . . Akkor . .. ki őst nem nyöszörögnék, nem szenvedtem volna át ezt a borzasztó kint, ezt a szégyent. . . Oh, milyen vak voltam! Milyen bolond voltam! S átkozni kezdte azt a perczet is, mikor ez a nő a házához került. — Ha mákszemnyi eszem lett volna, nem sülyedtem volna a hálójába. De most már széttépi azt a hálót. Most már kinyílt a szeme. Tisztán látja, miféle créda teremtést emelt ő magához. Nem le­het újra elvakítani sem bűnbánó képmuta­tással, sem alávaló kaczérkodással, kérdésben formai kibúvókat keresnek. Be kell­ ismernünk, hogy ebben az esetben az Írott törvények nem kielégítők. Azért van a tár­sadalomnak saját codexe, amely épp hasonló esetekben szigorúbb az Írott törvényeknél. Ez a társadalmi codex nem kapott elégtételt. Azoknak, akik a legnagyobb polc­okra emel­­­kednek, vétkezni, sőt tévedni csak annyit sza­bad, amennyit a társadalom elbír. És ha egy­szer a társadalom elítéli, az éppen elég! Budapest, április 30. A képviselőház ülése. A képviselőház ma délelőtt 11 órakor Juszhi Gyula elnöklé­sével rövid ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy a Házat meghívták a pécsi országos kiállítás május 15-iki megnyitá­sára. Az elnök javaslatára kimondta a Ház, hogy a megnyitáson képviselteti magát s a megnyitás napján nem tart ülést. Ezután Thoroczkai Miklós gróf terjesztette be a pénz­ügyi és munkásügyi bizottság jelentését a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyá­ban, majd harmadszori olvasásban elfogad­ták a közösügyi kiadásokból a Magyaror­szágra eső, de törvényhozásilag még nem engedélyezett összegeknek törvénybeiktatá­sáról szóló törvényjavaslatot. Más tárgya az ülésnek nem volt s így az elnök javaslatot tett a legközelebbi ülés idejére és napi­rendjére. Eszerint a Ház egyrészt azért, hogy a bizottságok nyugodtan letárgyal­hassák az előttük fekvő törvényjavaslatokat, másrészt pedig a gör­ keleti vallásuak hús­véti ünnepe miatt elhatározta, hogy má­jus 13-áig nem tart ülést. A május 13-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülésnek napirendjén van a zárszámadás-vizs­gáló bizottság jelentése az 1903. évi ál­lami zárszámadásokról, továbbá a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásá­ról szóló törvényjavaslat. Rövid szünet után felolvasták és hitelesítették a mai ülés jegy­zőkönyvét, mire az ülés már háromnegyed­­ 12 órakor véget ért. A főrendiházból. A főrendiház legközelebbi ülése május hó első felében lesz, amikor több törvényjavaslatot tárgyalnak. Addig a bizottsá­gok elkészülnek a képviselőház által elintézett törvényhozási anyaggal. A főrendiház egyesült pénzügyi, közgazdasági és közlekedési bizottsága szerdán délután ülést tart, amelyen a marokkói sáskairtásról, a beru­házásokról, az országos közlekedési tanácsról és a sopron—kőszegi vasútról szóló törvényjavas­z — Kiadom az útját még ez éjjel, amint hazamegyek. Várj csak, te drágalátos tündér! Hiába már minden mesterkedésed. Köszönd, hogyha belé nem szúrom álnok szivedbe ezt a vasat. S­zőrös botját mutogatta. Barátja elvette tőle: — Jobb lesz, ha enélkül megysz haza. Mindamellett féltem, hogy ez az ember abban a lázas fülindulásban valami szörnyű tettet követhet el. De mi közöm volt nekem hozzá ? Én meg nem akadályozhatom. Aztán hiszen itt van a barátja, az lelkére beszélhet, az óvhatja valami őrültségtől, az magához viheti aludni, hogy ilyen állapotban ne kerüljön haza. A következő pár nap alatt szinte remegve olvastam az újságlapokat: nem találom-e va­lahol, hogy egy férj megölte a feleségét ? De semmi ilyesmi nem fordult elő. Né­hány nap múlva azonban megpillantottam az én úri­­emberemet a sétatéren. Karonfogva ment a feleségével s egészen egymáshoz si­multak. Gyönyörű tavaszi nap sütött s az asszo­nyon pompás uj ruha volt, uj kalap a fején, uj napernyő a kezében. Mosolygott s az ura gyönyörködve legeltette rajta a szemét. Láttam, hogy nem ölte meg, el sem ker­gette s bizonyos vagyok arról, hogy ezután sem fogja megcselekedni, habár valószínű, hogy lesz még alkalma máskor is gyako­rolni a megbocsátás keresztény erényét. Mert ilyen idős korában nem szívesen mond le az ember egy szép asszonyról. látok, valamint több helyiérdekű vasút engedé­lyezésére,, a mesterséges borokra és végül a va­sárnapi munkaszünetre vonatkozó többrendbeli miniszteri jelentést tárgyalja. Május­­ 2-án, csü­törtökön délelőtt 10 órakor előbb a pénzügyi bizottság tárgyalja a közösügyi kérdésekre vo­natkozó törvényjavaslatot, utána pedig az egye­sült pénzügyi és közjogi bizottságok az állami és nem állami tanítók fizetésére vonatkozó tör­vényjavaslatokat. Aeh­renthal báró utazásai­ Bécsből jelentik, hogy Aehrenthal báró ma este utazik el Berlinbe. Szerdán délben mindenesetre fogadja a császár, mire Tschinschky államtitkár tiszteletére ebédet ad. Csütörtökön Szögyény-Marich nagykövet ren­dez Aehrenthal tiszteletére ebédet, pénteken pe­dig maga Aehrenthal.­­­o Milánóból jelentik, hogy a Corriere della Sera igen jól informált forrásból azt jelenti, hogy Tistani és Aehrenthal báró külügyminiszterek közt a ter­vezett találkozás május 24-én Velenczében fog végbemenni. Úgy lehet, hogy ezen a napon Viktor Emánuel király is Velenczében lesz, amely eset­ben Aehrenthal báró kihallgatást fog kérni a ki­rálytól. A két államférfiú találkozásának nagy je­lentőséget tulajdonítanak, mert ezen a találkozá­son az Ausztria és Magyarország közti viszony­ról és a Balkán-kérdésekről fognak tanácskozni. Előléptetéseit az államvasutaknál. A m. kir. államvasutak személyzetének előlép­tetése tárgyában ma délelőtt több órán át tartó tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferencz kereskede­lemügyi miniszter elnöklésével. A miniszter, mint illetékes helyről értesülünk, megállapí­totta az összes előléptetéseket, amelyek má­jus 1-ére vonatkozó hatálylyal, május 2-án fognak hivatalosan közzététetni. A sajtóankét. Mint értesülünk, a sajtójog re­formja tárgyában összehívott értekezlet a dele­­gác­ió üléstermében fogja tanácskozásait tartani. Az értekezleten Meskó László államtitkár is részt vesz, akinek neve a névsorból tévedésből kimaradt. A közgazdasági bizottság ülését el­halasztották. A képviselőház közgazdasági bizottságának ma délután öt órára össze­hívott ülését — mint értesülünk — elhalasz­tották s csütörtökön délután öt órakor fog­ják megtartani. Az elhalasztás oka az, hogy a kormány tagjai — kik ma délután a hor­­vát kormány vezetőivel tanácskoznak — nem tudnának résztvenni a bizottság ülésén. Az önálló vámtarifáról szóló jelentés, mely Batthyány Tivadar gróf és Lacimé Hugó mun­kája, különben már teljesen készen van s a csütörtöki ratifikáczió után a képviselőház egyik legközelebbi ülésén nyújtják be a plé­num elé. A Máv. alkalmazottak nyugdíjazása. A Magy. Tud. jelenti: Ismételten felmerült az államvasúti alkalmazottak körében az a panasz, hogy a kilátás­ban levő fizetésrendezés előtt több tisztviselőnek és altisztnek felmondották a szolgálatot, úgy hogy ezeknek még a fizetés felemelése előtt kel­lene nyugdíjba menniük. Kossuth Ferencz keres­kedelemügyi miniszter ma ennek folytán elren­delte, hogy mindazoknak, akik még ez idő sze­rint szolgálatban vannak, de szolgálatuk már felmondatott, ez a felmondás a fizetésrendezés utáni időre halasztassék, hogy így ezek is élvez­zék a magasabb fizetést. Vertán Endre ünneplése. Tordáról jelentik : Vértán Endrét, a tanügyi javaslat előadóját a tordai választókerület választói hazatértekor teg­nap nagy ünnepiességgel fogadták. Az állomás­ról díszmenetben kisérték a városba. Este tiszte­letére banker volt, amelyen a polgárság Bethlen Bálint gróf főispánnal az élén lelkesen ünnepelte Wertán Endrét és Apponyi Albert gróf közokta­tásügyi minisztert, akit sürgönyileg üdvözöltek. Elmaradt koalicziós vacsora. A szövetkezeti pártok rendes szerda esti koalicziós vacsorája holnap, május 1-én, a parlamenti szünetre való tekintettel kivételesen elmarad.­ ­Budapest, 1907. szerda, május 1. MAGYAROESZ.19­3

Next