Magyarország, 1908. február (15. évfolyam, 28-53. szám)

1908-02-22 / 47. szám

X IIJ honpolgár. W­e­i­d­­­e­r József keres­kedő ma tette le Birczy István polgármester előtt a magyar honpolgári esküt. " X Szerződés-me­ghosszabbí­tás- A tanács a­­ székesfőváros összes sétaterein, a Városligetben, valamint az üllői-úti Népligetben a kerítéseken és­­ kisebb vásárcsarnokon szükséges javító munkálatok teljesítésével,­ további egy évre az eddigi vállalkozót bízta meg a régi egységárakon..­­.l X Ebzárlat. A VI. kerületi elöljáróság, mint elsőfokú állategészségügyi hatóság, márczius hó 11. napjáig a kerület egész terletéra ebzárlatot­­­en­­­­delt el. Ez idő alatt valamennyi okot otthon meg­kötve kell tartani, az utczákon pedig harapás ellen , biztos szájkosárral ellátva, pórázon kell vezetni.­­ Megszüntetett munkás-szakegyesület. A­­ belügyminiszter a budapesti pipakészítők és To­kon-szakmabeli munkások szakegyesületét, mivel tagjai egyáltalában nincsenek és így az egyesü­let semmiféle működést sem folytat, megszűntnek jelentette ki.­­ Jóváhagyás. A belügyminiszter a néhai Ehrlich Mózes részéről a Magyar Szr. Kézmű- és Földmivelési Egyesület javára tett 10.000 ko­ronás alapítványról kiállított alapító­ okiratot jóvá­hagyta. „­ Budapesti furcsaságok. A kistájgerolt — háziúr. Most úgy is minden a házbéremelés je­gyében történik. A házbéremelt lakók —­ és ki nem az ? — egymásnak panaszkodnak, zugnak, búsulnak s olyan a főváros, mint egy feldúlt hangyaboly. A szegény lakók épülésére mondom el az alábbi igaz történetet, amely a kistájgerolt háziúrról szól s amelyből bizonyos erkölcsi tanulságot is levonhat az, akinek van érzéke az ilyesmihez. Egy igen korrekt ritka jóindulatú öregebb urnak van egy nagy háromemeletes háza a fővárosban. Az ilyen ház — bármennyire nem hiszik is a lakók — sok gondot és még több vesződséget okoz s az idősebb úr, meg akarván a sok különféle zaklatástól, gondtól szabadulni, mint annyi más háztulajdonos, egy főbérlőnek adta bérbe az egész házat, amely­ben ő maga is lakik. Február ötödikén különös zajongás verte föl a házat. A ház összes lakói zúgtak, méltatlan­kodtak, mert az új főbérlő csekélyke ötven százalékkal emelte a lakbért. A háztulajdonos maga is fel volt háborodva és éppen az esetleges teendőkön gondolkozott, amikor beállít a házmester, s levelet hoz a méltóságos urnak a főbérlőtől. A háztulajdo­nos kíváncsian bontja föl, s olvassa benne, hogy az élelmes főbérlő az ő, a saját házában leírt lakásának a bérösszegét is ötven szá­zalékkal emelte. " ! ! A bérleti szerződésben nem volt külön ki­kötés a háztulajdonos lakását illetőleg sem, s a tulajdonos hiába akarta kapac­itálni főbér­lőjét, a szigorú üzletember nem engedett. (Mit volt mit tennie a háziúrnak, miután meg­­koppasztatni nem akarta magát, kénytelen volt fölmondani a lakását, s kénytelen kiköltözni a saját házából. , ! i ■­­ . : 1 Eddig a történet. Színtiszta budapesti tör­ténet lesz ;ez, s aki szeret erkölcsi tanulságokat levonni, azt is teheti. Mert, ha egy kicsit közelebbről nézzük a dolgokat, bizony nem éppen a háziurak azok, akik uzsoráznak, de ezek a jeles «vállalkozók», akik — sajnos — igen szép számmal élnek a magyar fővárosban.­­ • (-) rültek ki, tegnap is feltűnést keltettek’. Kitűnően játszott a zenekar is, Kerner mesteri vezetése alatt. Az előadást Apponyi Albert gróf páholyá­ban Kossuth Ferencz is végighallgatta. [ — (Küvészestály­) A Regnum Marianum egyesület javára kitűnően sikerült művészestélyt rendezett tegnap este az egyesület választmánya a katholikus kör dísztermében. Megjelent az estélyen Auguszta főherczegnő is, aki Sze­ge­d­y Gina udvarhölgy és T­a­k­á­t­s-T­h­o­r­v­a­y gróf kamarás kíséretében foglalt helyet az első sor előtt számára fentartott karosszéken. A ma­gas vendéget Prohászka Ottokár dr. székes­­fehérvári püspök fogadta, aki különben is tevéke­nyen közreműködött a hangverseny sikere és az ezzel kapcsolatos jótékony szél érdekében. Ott volt továbbá a hangversenyen a magyar arisztokráczia szine-java és a «Regnum Marianum» vezető höl­gyei, akiket egytől-egyig a jótékonyság gyakorlása és az estélynek pompás műélvezetet ígérő műsora vonzott oda. A hangverseny közreműködői a fővá­rosi zenevilág legjavából kerültek ki. M­á­r­k­u­s Lili, a mindenfelé méltán ünnepelt zongoraművésznő, Geyer Stefi, a világszerte diadalmasan hódító he­­gedű­művésznő, Jeszenszkyné­ Náday Ilonka, a széphangú bájos dalénekesnő és T­o­r­d­a­y-G­rail Erzsi, az ismert talentumos írónő közreműködése fényt kölcsönzött az estélynek és a produkc­ióit magas színvonalra emelte. Aztán ott szerepelt a műsoron Kladivkó Vilmos és Dienzl Oszkár neve is. Márkus Lili Rachmaninoff «Pre­­lude»-jével, Rubinstein c-dúr tanulmányával és M­e­r­k­­­e­r Andor egyre népszerűbb «Inte­r­­mezzo-keringő»-jével, majd­ pedig a Garne­­val de Pesth brilliáns, lendületes előadásával aratott zajos tetszést. Geyer Stefi először Kla­divkó Vilmossal három Godard-kompozícziót adott elő rendkívülien finoman, majd pedig D’Ambro­­sio «Canzonetta»-ját, Saxlehner «Humoreszk»­­jét és­­W­i­e­n­i­a­w­s­k­y «Tarantella»-ját játszotta osztatlan tetszés mellett J. N­á­d­a­y Ilonka Bizet, Bamberg és Leroux dalszerzeményeiből éne­kelt hármat, befejezésül pedig Csiky János, Szé­kács Aladár, Buttykay Ákos és Dienzl Osz­kár magyar műd­alaiból adott elő egyet-egyet a tőle megszokott finomsággal. T­o­r­d­a­y-G­rail Erzsi értelmes szép szavalásával keltett mélyebb­ hatást. Elismerést juttatunk jeles zongorakíséretéért Dienzl Oszkárnak is. ' 1 M ! ; ;[' H 1,1 ‘ — (Lukácsy síremléke.) A múlt évben halt meg Lukácsy Sándor, a «Vereshajú» szer­zője, aki élete utolsó éveiben az Otthon-körben talált menedéket, mint a kör intézője. Hogy em­lékezete ne menjen feledésbe, az Otthon-kör meg akarja jelölni a sírját s a síremlékre gyűjtést indított a színigazgatók, a színtársulatok­, az iro­dalmi és művészeti egyesületek és társaságok köré­ben. A fölhívásra elsőnek Szilágyi Dezső színigaz­gató (Marczaltő) küldötte be gyűjtését az Otthon­kor elnökének.­­ (Az egyetemi énekkarok hangver­­senye.) A svéd upsalai és a helsingforsi finn egyetemi énekkarok budapesti szereplése és diadalmas sikere impu­zív erővel hatott a mi egye­temi ifjúságunkra is. Látták a nagy sik­ert, amelyet ez­zel kitűnően összetanult két daloskor nálunk aratott, kedvük támadt ifjúságunknak is, hogy a kórusos éneket az egyetemi élet nemes szórako­zásainak körébe belevonja és annak széles adaron való fejlesztése érdekében a legmes­zebb menő te­vékenységet kifejtse. Gyönyörű eszméjük ápolására, kivitelére, nagyrafejlesztésére olyan férfiút sike­rült vezetőül megnyerniük, mint H­a­c­k­­ Lajost, a hazai dalárdaügy érdemekben gazdag bajnokát, akinek kitün­ő szakértelme és a szép ügy iránt való lelkesedése elég garancziát nyú­jt majd arra nézve, hogy az 1966-ik év őszén megalakult egye­temi énekkar, a felettes hatóságok­ és a" nagy­­közönség kellő pártfogása mellett nem fog immár arra a szomorú sorsra jutni, mint az előző évek­ben alakult egyetemi énekkarok, amelyek megfe­lelő pártolás hiányában "hamarosan le is tűntek a szereplés színteréről. Hackl Laos már eddig is fegyelemreméltó eredményt mutatott fel derék ifjaival és hogy a legutóbb alakult egyetemi ének­kar korrekt összetan­ulás dolgában mennyire fej­lődött azóta, hogy Utoljára hallottuk, erről a vigadó nagytermében tegnap este rendezett hangverseny örvendetes tanúbizonyságul szolgált.­Tegnap tartották meg Ugyanis a buda­pesti egyetemi énekkarok hetek óta hirdeted nagy produkczióját, amelyre a nagyterem zsúfo­lásig megtelt érdeklődő közönséggel.­ A fáradhad­an derék karmestert és a törekvő férfi­ kórust min­den szám után viharos tapssal ünnepelték. De szépen is énekeltek­ a fiuk és meglátszott szabatos és he­lyenként igazán finom dirigálású előadásukon az odaadó gond, melyet vezetőjük a karok betanítá­sára, művészi kidolgozásra fordít. Az énekkar Schu­mann, Kjerulf, Goll János, Horvay Ed é, Horváth Ákos, Beschnitt tollából mutatott be kórusos szerzeményeket, végül pedig férfikarra al­kalmazott magyar népdalokat adott elő nagy tet­szés mellett. Egy-egy «tenor-szóló»ban Marcus István joghallgató tűnt fel fejlesztésre érdemes hang­­jával. Voltak a sikerült hangversenynek magán­­szereplői is. P­o­p­­­e I Miczi, Hu­bay Jenő talen­­tumos tanítványa Mendelssohn hegedűver­senyét adta elő igen bravúrosan, majd pedig Wil­­ditsch Sári művészi hárfakísérete mellett Go­dard «Adagio pathetidae»-jét- Szödényi Aranka, Hackl Lajos tanítványa, Schubert és mesterének egyik dalában jelentékeny énekes-talentumnak bi­­zonyult. Kellemes timbre-a mezzoszopránja kétség­kívül még izmosodni fog további szorgalmas műve­léssel. Előadásában sok zenei intelligent­ia nyilat­kozik meg és ének technikája is jó iskolára vall, W­a­­­d­i­t­s­c­h Sári virtuuz hárfajáté­kával ezúttal is viharos tetszést keltett. Két szólódarabbal sze­repelt a műsoron, de a fiatal művésznő kénytelen volt azokat ráadással megtoldani. (—r.J — (Két Ul­cla.) Cap­us Alfréd vígjátékénak amelyet a Magyar Színház a jövő héten fog be­mutatni, „Két iskola“ a magyar czíme. A darab a párisi Theater Varietés műsorát évek óta do­­minálja. Ugyancsak állandó műsordarabja a leg­előkelőbb német és osztrák színpadoknak is. A Magyar Színház nagy gonddal készíti elő ezt a darabot, melyben T. Halmy Margit, M­é­s­z­á­ros Géza, F­orray Rózsi, Csortos Gyula Szir­may Imre és Vágó Béla vannak a fő­szerepekben foglalkoztatva.­­ (A londoni magyar kiállítás művészeti szakosztálya) látogatott értekezletet tartott csü­törtökön délután a Műcsarnokban, amelyen K. L­i­p­­pich Elek miniszteri tanácsos elnökölt, míg a jegyzőkönyvét D­é­r­y Béla,­ a kiállítás titkára ves­zette. Az ülésen megjelentek az Earl’s Court igaz­gatói, Hartley és Kerner is, akik szakszerű felvilágosításokkal látták el a bizottságot. Rad­i­­sich Jenő min. tanácsos részletes jelentést tett londoni tapasztalatairól s javaslatai alapján a bi­zottság feloszlatta az Imperial Court kiállítási he­lyiségeit. Egymás mellett, de teljesen elkülönítve fognak helyet foglalni a gödöllői művésztelep, a M. J. E. N. K. kiállítása és az iparművészeti terem, a másik oldalon a képzőművészek egyesületének tagjai­­ állítanak ki és a szolnoki művésztelep és a grafikai osztály nyer elhelyezést. A közöket és a hall­okat szobrokkal és érmekkel díszítik.­ A műtárgyak márczius 2-án és 3-án reggel 9-től este 6-ig küldendők be a városligeti Műcsarnokba, míg a külföldön lakó s a kiállításra meghívott művé­szük­ márczius 15-ig küldik műveiket egyenesen Londonba. A zsűrizés megejtése czéljából a bizott­ság’ felkéri a részvételre a Képzőművészek­ Egye­sülete részéről K­e­s­z­t­y Árpád elnököt és B­o­t­h’ Menyhért titkárt. Déry Béla titkári bejelentette,­­hogy az akasztó- és jelentő-czédulák a hét folya­mán küldetnek el azoknak a kiállító művészek­­még ilyenre igényt tartanak ,forduljanak hozzá a nők, akik már előzetesen jelentkeztek, akik pedig Nemzeti Szalonba. , , | J': [ | J | — (Suzanne Després) és társulati eljátszott­), tegnap este a Vígszínházban Henri Berngtein iz­galmas­­drámáját, a "Baccarat'-ot. A művésznő most harmadízben szólt a főváros közönségéhez a Víg­színház deszkáiról,­ s az a melegség, amelylyel a múlt évben el­búcsú­ztatták,­­ igaz szeretetté fino­mult azalatt az egy év alatt, amíg távol volt tőlünk. Nemes művészetének olyan szeretettel tapsolt a Víg­színház minden Zugát megtöltő lelk­es közönség,­ a­milyen csak­ az igazi művész-starolunk jár ki. Després Helen­ejéb­en sok’ olyan vonást csodáltunk,­­amit­­eddig még nem volt alkalmunk látni. Ebben­ a szerepben kevés tere van a drámai kitöréseknek,­­de annál több­ alkalma nyílik egy igazi művésznőnek arra,­ hogy egy-egy nüanszszal megrajzolja a szen­vedő asszonyi lélek gyötrelmeit és vergődését. Bern­stein a nőt akarta ebben a darabjában bemutatni s ha mindeddig csak siránkozó asszonyokat láttunk,­­ezúttal Després művészete nyomán volt alkalmunk megcsodálni a «nő»-t. A közönség hálás jó volt ezért SZÍNHÁZ, művészet. . . (Opera.) Mihalovich «Eliáná»-ja tegnap m­á­sodszor került színre, ugyanolyan zajos siker­rel, mint bemutatója alkalmával. A közönség a nemes tartalmú, értékes és erős hatásokban bő­velkedő nagy konc­epcziójú alkotást ezúttal is ér­den felvonás után lelkesen akklamálta és bősé­ten felvonás után lelkesen akklamálta és bősé­ges elismerést juttatott a közreműködőknek. V­a­s­­quez grófnénak, Szamosi Elzának, Anthes­­nek, valamint a többi szereplőnek is. A gyönyörű díszletek, amelyek Spannraft műterméből ke­­ rül AGYA R E­S* 55 A G­­­rhicap­éat, OH. szolv.'afy február 22. ' '

Next