Magyarország, 1908. február (15. évfolyam, 28-53. szám)
1908-02-22 / 47. szám
X IIJ honpolgár. Weider József kereskedő ma tette le Birczy István polgármester előtt a magyar honpolgári esküt. " X Szerződés-meghosszabbítás- A tanács a székesfőváros összes sétaterein, a Városligetben, valamint az üllői-úti Népligetben a kerítéseken és kisebb vásárcsarnokon szükséges javító munkálatok teljesítésével, további egy évre az eddigi vállalkozót bízta meg a régi egységárakon...l X Ebzárlat. A VI. kerületi elöljáróság, mint elsőfokú állategészségügyi hatóság, márczius hó 11. napjáig a kerület egész terletéra ebzárlatotendelt el. Ez idő alatt valamennyi okot otthon megkötve kell tartani, az utczákon pedig harapás ellen , biztos szájkosárral ellátva, pórázon kell vezetni. Megszüntetett munkás-szakegyesület. A belügyminiszter a budapesti pipakészítők és Tokon-szakmabeli munkások szakegyesületét, mivel tagjai egyáltalában nincsenek és így az egyesület semmiféle működést sem folytat, megszűntnek jelentette ki. Jóváhagyás. A belügyminiszter a néhai Ehrlich Mózes részéről a Magyar Szr. Kézmű- és Földmivelési Egyesület javára tett 10.000 koronás alapítványról kiállított alapító okiratot jóváhagyta. „ Budapesti furcsaságok. A kistájgerolt — háziúr. Most úgy is minden a házbéremelés jegyében történik. A házbéremelt lakók — és ki nem az ? — egymásnak panaszkodnak, zugnak, búsulnak s olyan a főváros, mint egy feldúlt hangyaboly. A szegény lakók épülésére mondom el az alábbi igaz történetet, amely a kistájgerolt háziúrról szól s amelyből bizonyos erkölcsi tanulságot is levonhat az, akinek van érzéke az ilyesmihez. Egy igen korrekt ritka jóindulatú öregebb urnak van egy nagy háromemeletes háza a fővárosban. Az ilyen ház — bármennyire nem hiszik is a lakók — sok gondot és még több vesződséget okoz s az idősebb úr, meg akarván a sok különféle zaklatástól, gondtól szabadulni, mint annyi más háztulajdonos, egy főbérlőnek adta bérbe az egész házat, amelyben ő maga is lakik. Február ötödikén különös zajongás verte föl a házat. A ház összes lakói zúgtak, méltatlankodtak, mert az új főbérlő csekélyke ötven százalékkal emelte a lakbért. A háztulajdonos maga is fel volt háborodva és éppen az esetleges teendőkön gondolkozott, amikor beállít a házmester, s levelet hoz a méltóságos urnak a főbérlőtől. A háztulajdonos kíváncsian bontja föl, s olvassa benne, hogy az élelmes főbérlő az ő, a saját házában leírt lakásának a bérösszegét is ötven százalékkal emelte. " ! ! A bérleti szerződésben nem volt külön kikötés a háztulajdonos lakását illetőleg sem, s a tulajdonos hiába akarta kapacitálni főbérlőjét, a szigorú üzletember nem engedett. (Mit volt mit tennie a háziúrnak, miután megkoppasztatni nem akarta magát, kénytelen volt fölmondani a lakását, s kénytelen kiköltözni a saját házából. , ! i ■ . : 1 Eddig a történet. Színtiszta budapesti történet lesz ;ez, s aki szeret erkölcsi tanulságokat levonni, azt is teheti. Mert, ha egy kicsit közelebbről nézzük a dolgokat, bizony nem éppen a háziurak azok, akik uzsoráznak, de ezek a jeles «vállalkozók», akik — sajnos — igen szép számmal élnek a magyar fővárosban. • (-) rültek ki, tegnap is feltűnést keltettek’. Kitűnően játszott a zenekar is, Kerner mesteri vezetése alatt. Az előadást Apponyi Albert gróf páholyában Kossuth Ferencz is végighallgatta. [ — (Küvészestály) A Regnum Marianum egyesület javára kitűnően sikerült művészestélyt rendezett tegnap este az egyesület választmánya a katholikus kör dísztermében. Megjelent az estélyen Auguszta főherczegnő is, aki Szegedy Gina udvarhölgy és Takáts-Thorvay gróf kamarás kíséretében foglalt helyet az első sor előtt számára fentartott karosszéken. A magas vendéget Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök fogadta, aki különben is tevékenyen közreműködött a hangverseny sikere és az ezzel kapcsolatos jótékony szél érdekében. Ott volt továbbá a hangversenyen a magyar arisztokráczia szine-java és a «Regnum Marianum» vezető hölgyei, akiket egytől-egyig a jótékonyság gyakorlása és az estélynek pompás műélvezetet ígérő műsora vonzott oda. A hangverseny közreműködői a fővárosi zenevilág legjavából kerültek ki. Márkus Lili, a mindenfelé méltán ünnepelt zongoraművésznő, Geyer Stefi, a világszerte diadalmasan hódító hegedűművésznő, Jeszenszkyné Náday Ilonka, a széphangú bájos dalénekesnő és Torday-Grail Erzsi, az ismert talentumos írónő közreműködése fényt kölcsönzött az estélynek és a produkcióit magas színvonalra emelte. Aztán ott szerepelt a műsoron Kladivkó Vilmos és Dienzl Oszkár neve is. Márkus Lili Rachmaninoff «Prelude»-jével, Rubinstein c-dúr tanulmányával és Merker Andor egyre népszerűbb «Intermezzo-keringő»-jével, majd pedig a Garneval de Pesth brilliáns, lendületes előadásával aratott zajos tetszést. Geyer Stefi először Kladivkó Vilmossal három Godard-kompozícziót adott elő rendkívülien finoman, majd pedig D’Ambrosio «Canzonetta»-ját, Saxlehner «Humoreszk»jét ésWieniawsky «Tarantella»-ját játszotta osztatlan tetszés mellett J. Náday Ilonka Bizet, Bamberg és Leroux dalszerzeményeiből énekelt hármat, befejezésül pedig Csiky János, Székács Aladár, Buttykay Ákos és Dienzl Oszkár magyar műdalaiból adott elő egyet-egyet a tőle megszokott finomsággal. Torday-Grail Erzsi értelmes szép szavalásával keltett mélyebb hatást. Elismerést juttatunk jeles zongorakíséretéért Dienzl Oszkárnak is. ' 1 M ! ; ;[' H 1,1 ‘ — (Lukácsy síremléke.) A múlt évben halt meg Lukácsy Sándor, a «Vereshajú» szerzője, aki élete utolsó éveiben az Otthon-körben talált menedéket, mint a kör intézője. Hogy emlékezete ne menjen feledésbe, az Otthon-kör meg akarja jelölni a sírját s a síremlékre gyűjtést indított a színigazgatók, a színtársulatok, az irodalmi és művészeti egyesületek és társaságok körében. A fölhívásra elsőnek Szilágyi Dezső színigazgató (Marczaltő) küldötte be gyűjtését az Otthonkor elnökének. (Az egyetemi énekkarok hangversenye.) A svéd upsalai és a helsingforsi finn egyetemi énekkarok budapesti szereplése és diadalmas sikere impuzív erővel hatott a mi egyetemi ifjúságunkra is. Látták a nagy sikert, amelyet ezzel kitűnően összetanult két daloskor nálunk aratott, kedvük támadt ifjúságunknak is, hogy a kórusos éneket az egyetemi élet nemes szórakozásainak körébe belevonja és annak széles adaron való fejlesztése érdekében a legmeszebb menő tevékenységet kifejtse. Gyönyörű eszméjük ápolására, kivitelére, nagyrafejlesztésére olyan férfiút sikerült vezetőül megnyerniük, mint Hack Lajost, a hazai dalárdaügy érdemekben gazdag bajnokát, akinek kitünő szakértelme és a szép ügy iránt való lelkesedése elég garancziát nyújt majd arra nézve, hogy az 1966-ik év őszén megalakult egyetemi énekkar, a felettes hatóságok és a" nagyközönség kellő pártfogása mellett nem fog immár arra a szomorú sorsra jutni, mint az előző években alakult egyetemi énekkarok, amelyek megfelelő pártolás hiányában "hamarosan le is tűntek a szereplés színteréről. Hackl Laos már eddig is fegyelemreméltó eredményt mutatott fel derék ifjaival és hogy a legutóbb alakult egyetemi énekkar korrekt összetanulás dolgában mennyire fejlődött azóta, hogy Utoljára hallottuk, erről a vigadó nagytermében tegnap este rendezett hangverseny örvendetes tanúbizonyságul szolgált.Tegnap tartották meg Ugyanis a budapesti egyetemi énekkarok hetek óta hirdeted nagy produkczióját, amelyre a nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A fáradhadan derék karmestert és a törekvő férfi kórust minden szám után viharos tapssal ünnepelték. De szépen is énekeltek a fiuk és meglátszott szabatos és helyenként igazán finom dirigálású előadásukon az odaadó gond, melyet vezetőjük a karok betanítására, művészi kidolgozásra fordít. Az énekkar Schumann, Kjerulf, Goll János, Horvay Ed é, Horváth Ákos, Beschnitt tollából mutatott be kórusos szerzeményeket, végül pedig férfikarra alkalmazott magyar népdalokat adott elő nagy tetszés mellett. Egy-egy «tenor-szóló»ban Marcus István joghallgató tűnt fel fejlesztésre érdemes hangjával. Voltak a sikerült hangversenynek magánszereplői is. Pope I Miczi, Hubay Jenő talentumos tanítványa Mendelssohn hegedűversenyét adta elő igen bravúrosan, majd pedig Wilditsch Sári művészi hárfakísérete mellett Godard «Adagio pathetidae»-jét- Szödényi Aranka, Hackl Lajos tanítványa, Schubert és mesterének egyik dalában jelentékeny énekes-talentumnak bizonyult. Kellemes timbre-a mezzoszopránja kétségkívül még izmosodni fog további szorgalmas műveléssel. Előadásában sok zenei intelligentia nyilatkozik meg és ének technikája is jó iskolára vall, Waditsch Sári virtuuz hárfajátékával ezúttal is viharos tetszést keltett. Két szólódarabbal szerepelt a műsoron, de a fiatal művésznő kénytelen volt azokat ráadással megtoldani. (—r.J — (Két Ulcla.) Capus Alfréd vígjátékénak amelyet a Magyar Színház a jövő héten fog bemutatni, „Két iskola“ a magyar czíme. A darab a párisi Theater Varietés műsorát évek óta dominálja. Ugyancsak állandó műsordarabja a legelőkelőbb német és osztrák színpadoknak is. A Magyar Színház nagy gonddal készíti elő ezt a darabot, melyben T. Halmy Margit, Mészáros Géza, Forray Rózsi, Csortos Gyula Szirmay Imre és Vágó Béla vannak a főszerepekben foglalkoztatva. (A londoni magyar kiállítás művészeti szakosztálya) látogatott értekezletet tartott csütörtökön délután a Műcsarnokban, amelyen K. Lippich Elek miniszteri tanácsos elnökölt, míg a jegyzőkönyvét Déry Béla, a kiállítás titkára veszette. Az ülésen megjelentek az Earl’s Court igazgatói, Hartley és Kerner is, akik szakszerű felvilágosításokkal látták el a bizottságot. Radisich Jenő min. tanácsos részletes jelentést tett londoni tapasztalatairól s javaslatai alapján a bizottság feloszlatta az Imperial Court kiállítási helyiségeit. Egymás mellett, de teljesen elkülönítve fognak helyet foglalni a gödöllői művésztelep, a M. J. E. N. K. kiállítása és az iparművészeti terem, a másik oldalon a képzőművészek egyesületének tagjai állítanak ki és a szolnoki művésztelep és a grafikai osztály nyer elhelyezést. A közöket és a hallokat szobrokkal és érmekkel díszítik. A műtárgyak márczius 2-án és 3-án reggel 9-től este 6-ig küldendők be a városligeti Műcsarnokba, míg a külföldön lakó s a kiállításra meghívott művészük márczius 15-ig küldik műveiket egyenesen Londonba. A zsűrizés megejtése czéljából a bizottság’ felkéri a részvételre a Képzőművészek Egyesülete részéről Keszty Árpád elnököt és Both’ Menyhért titkárt. Déry Béla titkári bejelentette,hogy az akasztó- és jelentő-czédulák a hét folyamán küldetnek el azoknak a kiállító művészekmég ilyenre igényt tartanak ,forduljanak hozzá a nők, akik már előzetesen jelentkeztek, akik pedig Nemzeti Szalonba. , , | J': [ | J | — (Suzanne Després) és társulati eljátszott), tegnap este a Vígszínházban Henri Berngtein izgalmasdrámáját, a "Baccarat'-ot. A művésznő most harmadízben szólt a főváros közönségéhez a Vígszínház deszkáiról, s az a melegség, amelylyel a múlt évben elbúcsúztatták, igaz szeretetté finomult azalatt az egy év alatt, amíg távol volt tőlünk. Nemes művészetének olyan szeretettel tapsolt a Vígszínház minden Zugát megtöltő lelkes közönség, amilyen csak az igazi művész-starolunk jár ki. Després Helenejében sok’ olyan vonást csodáltunk,amiteddig még nem volt alkalmunk látni. Ebben a szerepben kevés tere van a drámai kitöréseknek,de annál több alkalma nyílik egy igazi művésznőnek arra, hogy egy-egy nüanszszal megrajzolja a szenvedő asszonyi lélek gyötrelmeit és vergődését. Bernstein a nőt akarta ebben a darabjában bemutatni s ha mindeddig csak siránkozó asszonyokat láttunk,ezúttal Després művészete nyomán volt alkalmunk megcsodálni a «nő»-t. A közönség hálás jó volt ezért SZÍNHÁZ, művészet. . . (Opera.) Mihalovich «Eliáná»-ja tegnap másodszor került színre, ugyanolyan zajos sikerrel, mint bemutatója alkalmával. A közönség a nemes tartalmú, értékes és erős hatásokban bővelkedő nagy koncepcziójú alkotást ezúttal is érden felvonás után lelkesen akklamálta és bőséten felvonás után lelkesen akklamálta és bőséges elismerést juttatott a közreműködőknek. Vasquez grófnénak, Szamosi Elzának, Anthesnek, valamint a többi szereplőnek is. A gyönyörű díszletek, amelyek Spannraft műterméből ke rül AGYA R ES* 55 A Grhicapéat, OH. szolv.'afy február 22. ' '