Magyarország, 1908. május (15. évfolyam, 106-131. szám)

1908-05-06 / 109. szám

gyont öltöttem erre az ügyre, családom szenve­déseit kibírtam; mi adott nekem erőt erre? Az, ami erőt ad a házőrző kutyának, hogy akkor is védje a gazdáját, amikor legelőször őt támadják s neki el kell vesznie. Ne én fölöttem bíráskod­janak most, hanem a magyar közélet erkölcse fö­lött. Büszkék lehetünk rá hogy a szemetet kisö­pörjük, mert a külföld azt látja, hogy­­vannak itt becsületes emberek, akik igazán ítélnek. Meg kell mutatni, hogy Magyarországon a közélet terén nem az é­sz, a tehetség az első, hanem az erkölcs és a jellem. Azt akarom, hogy a köztudat a kopor­sómra is az elismerés koszorúját tegye, s ne le­gyen senki, aki azt mondja, hogy becstelen em­ber voltam. Jó harczot harczoltam, a hitet meg­ártottam, ítéljenek önök, — itt állok, másként nem tehettem, (kezét feltárva): Isten engem úgy segéljen! ! ; ! ! 1 ! Az elnök újból felolvastatja az esküdtekhez in­tézett kérdéseket s azután röviden összefoglalja a kérdéseknek a jogi anyagát, hogy­ az esküdtek tá­jékozódhassanak.­­„.. Az esküdtek tanácskosssn. Az esküdtek félegykor vonultak vissza tanácskozni. A verdikt. " Másfél órai tanácskozás után éjjeli két órakor jelentek meg az esküdtek a teremben. Zsitvay Leó elnök Újra megnyitotta az ülést, mire Leh­er Lőrincz az esküdtek megválasztott főnöke kihirdette a ver­diktet, a következőkben: 1­­­1 Az első kérdésre az esküdtek 1 nemmel fe­lelnek. A második kisegítő főkérdésre az esküdtek hét­nél több igennel feleltek. Az elnök behivatja a vádlottat,­­ kihirdeti előtte az esküdtek verdiktjét. ,— A bíróság tehát önt elmarasztalta, — mon­dotta az elnök. I­­ 1 Ügyész: Méltóságos elnök Úr! Tekintetes tör­vényt alkalmazó biróság! Az esküdtszéknek tiszte­lettel fogadott határozata alapján ezennel indít­ványozom, méltóztassék Lengyel Zoltán dr. vádlott­nak bűnösségét most már bíróilag is megállapítani. Méltóztassék ennélfogva ítéletileg kimondani azt, hogy Lengyel Zoltán dr. vádlott bűnös a büntető törvénykönyv 262-ik §-ában megírt és a szerint büntetendő sajtó útján elkövetett nyilvános becsü­letsértés vétségében. Méltóztassék ezért őt meg­érdemelt büntetéssel sújtani. Indítványozom továbbá, méltóztassék elrendelni, hogy a kis törvényszéknek meghozandó ítélete a sajtótörvény 35-ik §-ában meghatározott következ­mények terhe­­alatt, — amely következmények a kiadóval szemben állapítandók meg —, a büntető perrendtartás 574-ik §-ának 4-ik pontja értelmében A Nap czímű budapesti politikai napilap­ban jogerős ítélet közlése után megjelenő legelső számban közzététessék.­­ 1 ! Indítványozom, méltóztassék kimondani, hogy a sajtótörvény 30-ik §-ának 3. pontja értelmében a bűnösségi §. alapján kimérendő pénzbüntetés első­sorban e lapnak a kauczióját terheli. Ami pedig­ a büntetés kimérését illeti, tekintetes kir. törvényszék, annál azzal az egy enyhítő kö­rülménynyel szemben, hogy dr. Lengyel Zoltán vádlott tudomásom szerint eddig még jogerősen elítélve nemi volt, büntetve nem volt, mondom, emellett az egyetlen enyhítő körülmény mellett méltóztassék súlyosító körülményül tekinteni a következőt:­­ Az ő támadási czikkében, melyben bűnössége m már meg van állapítva, mint a tárgyalás eredményei­ből tökéletes bizonyossággal megállapítható, anél­kül, hogy előzetesen biztos, kétségtelen tudomást szerzett volna állításainak valódiságáról, köny­­­­elmű és meggondolatlan módon támadásokat in­tézett egy ügy életkorára,­­valamint múltjára nézve is figyelmet érdemlő személyiséggel szemben, amely támadás ezt a mi magyar közérdekünket a leg­mélyebben érintette és a legrettenetesebb módon rendítette meg. 1 .­­ Hivatkozom arra, hogy tekintetes töményt al­kalmazó bíróság, hogy ennek a mi magyar köz­életünknek egy rettenetes rákfenéje éppen az, hogy a közélet terére került férfiai hivatásos köteles­ségüket bármely becsülettel teljesítik is, azt a sajtónak, mindenekelőtt maga a tisztességes sajtó által elítélt és elítélendő kinövései lépten-nyomon, főleg legbecsületesebb törekvéseikkel szemben is, oly megtámadtatásoknak vannak kitéve, oly rette­netes helyzettel állíttatnak­ szembe, hogy valóban csodálni való, hogy ebben a magyar közéletben még akadt férfiú, aki saját egyéniségét, saját egyéni, politikai, családi boldogságát és nyugalmát képes a köznek ilyen körülmények között is feláldozni. S ebben a tekintetben, tekintetes kir. törvényszék, nekem jogom és kötelességem kimondani magam részéről azt a bírálatot, hogy ez irányban a sajtó­nak az az orgánuma vezet, amelynek egyik főem­bere, — de keveset mondok —­ dr. Len­gyel Zoltán vezet, .t. i. «A Nap , Elnök: A védő­t■urat illeti a szó, ha a sértett Úr képviselője nem kiván nyilatkozni. Védő: Én kérek igazságos ítéletet. Kérem a 92. §. alkalmazását. Kérek oly ítéletet, amely meg­nyugvást és békét teremthet, mert minket, t. kir. ügyész Úr, a közérdek t. képviselője, nem terhet­nek semmit, az igazat hirdetni fogjuk ezentúl is bátran, szakadatlanul!­­ Elnök: (Az ügyészhez): Kíván válaszolni? Ügyész: Nem! Elnök: A törvényszék visszavonul, hogy íté­letét meghozza. Addigira a nyilvános ülést felfüg­gesztem. Szünet után. Elnök: Megnyitom a nyilvános ülést és El­mondom az ítéletet, amelyet zárt ülésben hoztunk meg. i ■ ! ; ; ! (~ I ! | ! ' !.. ' )3 felségé­s király nevében a budapesti kir. büntető törvényszék mint sajtó esküdtbiróság a kir. ügyész által közérdek czimén átvett, Polónyi Géza orsz. képviselő, volt m. kir. igazságügymi­niszter, mint főmagánvádló által dr. Lengyel Zol­tán orsz. képviselő és budapesti ügyvéd ellen nyom­tatványnyal elkövetett rágalmazás miatt emelt vád tárgyában az 1908. április 27-ikén megkezdett s a mai napig folytatott nyivános tárgyalás után, meghallgatva a vádat és a védelmet, az esküdtek határozata alapján következőleg ítélt: Az Ítélet. I­r. Lengyel Zoltán, 35 éves, róm. kato­­nás, budapesti ügyvéd, és a képviselőház 1907. évi február 18-iki 11. ülésében, 2159. szám alatt hozott határozatával e perre vo­natkozólag mentelmi jogától felfüggesztett orsz. képviselő bűnösnek mondatik ki, mint szerző, a büntetőtörvénykönyv 261. és 262.­­ §§-aiba ütköző, aszerint minősülő és bün­tetendő becsületsértés sajtóvétségében és ezért az idézett szakaszok alapján 3 havi fogházra és 1000 korona pénzbün­­­­tetésre ítéltetik.­­ Az Utóbbi büntetés be nem hajthatósága­­ esetén 50 napi fogházra átváltoztatható. El­­marasztaltatik azonkívül az összes bűnügyi költségekben is. Kimondja továbbá a bíróság, hogy jelen­­ ítélet a kiadó által közlendő azon lapban,­­ amelyben az inkriminált közlemény megje­lent és pedig a sajtótörvény 35. §-ának­­ terhe alatt. Végre kimondja a bíróság, hogy a sajtó­­törvény 35. §-ának 3. pontja értelmében az­­ 1000 korona pénzbüntetés a lap­ biztosíté- I kát terheli. 1 i ’ • ! ‘ i ! ! i ; 1 Végül jelen ítélet­ az ügyvédi kamarával ! közöltetik , , j j j * Az Indokok. A bűnösségét ki kellett mondani azért, mert az esküdtek az első főkérdés Után nyomban következő kisegítő, Ugynevezett második főkérdésre 7-nél több­ «igen» szavazattal Úgy döntöttek, hogy a bűnössé­get megállapították­. Minthogy pedig a törvény egz­­sszes kellékeinek megfelelő verdikt fekszik előttünk, a perrendtartás 374. §-a alapján köteles a bíróság­ást ítélete alapjául elfogadta, annyival is inkább, m­e­rt e határozatban az esküdtek marasztaló akara­tát világosan fel lehetett ismerni. 1 1 : 1 1 ■' . Ezek után következett a büntetés kimérésének fel­adata, melyet az enyhítő és súlyosító körülmények egybevetésével — akként, hogy súlyosító körül­ménynek vettük azt, hogy egy magas állásban lévő ember s­ulyos sértésekkel illettetett, enyhítőnek azt, hogy vádlott eddig büntettes­ek­életű volt és hogy meggyőződése szerint közérdekből cselekedett --a büntetés maximuma egy évi fogház és 2000 forint pénzbüntetés lévén. Úgy véltünk a leghelyesebben megállapítani, ha ezen maximális büntetésnek ne­gyedrészét mondjuk ki, amint azt a bűnösség ki­mondásával az esküdtek határozata alapján meg is állapítottuk­. Ez a véghatározat jelen ügyben. Ez ellen a fe­lek semmiségi panasz czímén jogorvoslattal élhet­nek. Ezen semmiségi panaszok felett a Curia itél, az határoz, de meg kell jegyeznem, hogy azokat most be kell jelenteni és meg kell jelölni, hogy mire, mely törvénysértésre alapítja a bejelentő fél. Mindenekelőtt a kir. ügyész nyilatkozik, utána a vádlott és végül a védő. 1 I 1 L Ügyész: Tisztelettel bejelentem, hogy. Összes, a tárgyalás folyamán bejelentett semmiségi panaszai­mait visszavonom és az Ítéletben megnyugszom. Elnök (az ügyészhez): Kérem még e pillanatban, hogy azokat az éles szavakat, amelyeket a tárgya* tás folyamán az esküdt urakhoz intézett, kegyeskedő­jék enyhíteni egy nyilatkozattal. (Mozgás.) Az Ügyész az esküdtekhez. Ügyész: Méltóságos uram. Ha nem tartottam volna attól, hogy nyilatkozatom nem fog perrend­­szerűnek minősíttetni, kérem mindenkinek, akit ér­dekel, a bizodalmát szavaim igazságában aziránt, hogy ezt­­ megtisztelő felhívás nélkül is megtettem volna. i i j i i ’ 1 i 1 1 1 Én, uraim, — vegyék­ ezt úgy, amint mondom* minden szava szinigazság, — nem az elnöki fel­hívás hatása alatt, hanem lelkiismeret­em mélyéből fakadó érzésből, ha bármely szavam, bármelyikükre bármely irányban, csak’ tévedésből is erős, sértő lett volna, kérem­ önöket, szíveskedjenek azokat nemlétezőknek, meg nem történteknek tekinteni (Helyeslések­ az esküdtek­ padjain.) és engedjék tá még azt a kérést, hogy büszkélkedhessem azzal, hogy önök is azzal a megbecsüléssel és — ha szabad azt a kifejezést használnom­, — azzal a tisztelettel emlékeznek vissza reám, amely, meg­becsüléssel és tisztelettel gondolok én mindig Önökre. (Tetszés az esküdtek­ padjain.). : í­ 1 ' ; Dr. Polónyi Dezső: Tekintetes kir. törvény­szék! 'A sajtóbiróság ítéletét köszönettel tudomásul veszétaf. i í 1 ■ , ! ['Ifi.1 'íj*: Elnök: A védő kíván bejelentést tenni. ' Védő: Igen. Én csatlakoztam az ügyész ur pa­naszához, az tehát mint önálló semmiségi panasz fennáll és ezt kívánom első sorban megállapittatni* ha B­­. kir. ügyész ur az ő panaszát visszavonta ia Ezenkívül tisztelettel semmiségi panaszt jelentek be a 385.­­ §. 1. a) pontja alapján, azon a czímén, hogy nincs bűncselekmény, mert a megállapított tényállás bűncselekményt nem képez. Semmiségi pa­naszt jelentek be a 385. §. 2. b) pontja alapján, helytelen minősítés miatt, mert kétségtelen, hogy itt becsületsértő vagy meggyalázó kifejezés nem foglaltatik: semmiségi panaszt jelentek be a 92-ik §. nem alkalmazása miatt, a 385. §. 3. c) pontja alapján; semmiségi panaszt jelentek be a 427. §. 3. pontja alapján, az ezen szakaszban megjelölt okból. Hogy ezen Utolsó semmiségi panaszomnak mi a tartalma, mire vagy kikre és mire vonatkozik, azt panaszom indokolásánál fogom majd mély tisz­’­telettel előterjeszteni. . ! | ! ; | j ; . i : | j összes, az eljárás során bejelentett, semmiségi panaszaimat ugyancsak fentartom. | i !. | j | j Elnök: A bejelentett semmiségi panaszok jegy­zőkönyvbe vétetnek. Ezzel befejeztük az eljárást. Elbocsátom a feleket és a nyilvános tárgyalást be­zárom. !'..(■ M j f ! !!'■!)./ j ! : ! J - ij A tárgyalás éjfél után 3 óra 10 perc­kor vég­­­ződik. Az ország hangulata. Polónyi Gézához a m­ai nap folyamán égász özöne érkezett az üdvözlő táviratoknak. Ezek közül a következőket közöljük: Szemben a tárgyalásnak minősíthetetlen vezetésé­vel a közvélemény a vádlottak felett már már előre palctát tör. K­á­ll­a­y András volt szabolcsi főispán. Ügyed igazságáról kezdettől fogva meg voltam győződve. Szivből üdvözöl igaz híved: Szmre­­csányi György képviselő. A­ nagyváradi prémontrei főgimnázium alulírott tanárai örömmel és lelkesedéssel ü­dvözlik exczel­­lenczá­dat bámulatos lelki erejéért, fényes tudá­sáért, kipróbált és igazolt jelleméért, melylyel ezen exczellencziád ellen vezetett hadjáratot oly diadal­masan kiáltotta és kétszeresen sajog most szívünk azon veszteség miatt, amely a miniszteri székből való távozásával az igazságügyét és a hazát érte. Keresztény és nemzeti szellemtől lüktető programm­­jában, lankadatlan tevékenységében semmitől és senkitől visszaretteni nem tudott. Patz Sándor, Vizi Lénárd, Beke Boldizsár, Hill József, Erényi Gilbert, Juhász Gyula, Szilágyi Dózsa, Ulen Rezső, Lobh Bertalan, Tóth Albin, Bertalan Brúnó, Kovács Kandid, Lobencz György. Üdvözölték még: Darányi Ferencz képviselő, Kohn Gábor kereskedelmi kamarai tag, Hets Ödön, Farkas dr. büntető járásbíró, Politzer Gusztáv, Hullenberg dr. (Orosháza), Ottovai Károly és Hona (Szeged), Heves József dr. (Szeged), Gebhart Ká­roly dr. ügyvéd, Huszár Kálmán dr. ügyvéd, Barna Ignácz táblabíró, Szacsvai József dr. ügyvéd (Kolozs­vár), Gvardie kir. közjegyző .(Szombathely). JEAGYARORSZAO / Budapest, 1908. szerda, május­­6. *

Next