Magyarország, 1908. november (15. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-13 / 272. szám

12 X "A főváros közgyűlése. A főváros tegnapi közgyűlésén a taksamérők ügye került tárgyalás elé. Éppen ezért az érdekelt bérkocsitulajdonosok feltűnő nagy számmal lepték fel a karzatot A közgyűlés hosszas vita után felhatalmazta a tanácsot, hogy a főkapitánynyal egyetértve, behozza a taksamérőt és hogy automobil bérkocsikra adhasson engedelmet. A közgyűlés lefolyásáról a következőket jelenthetjük: Az elnöki bejelentések után mindjárt a napirendre tértek. A leköszönt Helyei Tivadar helyére Bleier Miksa póttagot hívták be. A kultuszminiszter a kőbányai gimnázium számára kért telket. Hock János, Cherven Flóris, Székely Ferencz és a főpolgármester hozzászólása után a 2000 négyszögölet egyhangúlag megadták. A ferenczvárosi pályaudvar kibővítésére szükséges terelek átengedéséről is név szerint szavaztak s a szükséges területet átengedték. Ezután kezdték meg a taksamérőre vonatkozó javaslat tárgyalását. A tanács felhatalmazást kért, hogy a főkapitánynyal egyetértve behozza a taksamérőt és automobilbérkocsira adjon engedelmet. Simonovics Béla, Hajduki István, Hecht Ernő, Waigand József, Platthy György, Füredi Mór és Bródy Ernő szólaltak fel. Utóbbi indítványt tett, hogy a tanács védje meg a bérkocsisokat a taksamérő-gyárosok kartelje ellen , ne engedje kizsákmányolni a bérkocsisokat Az automobil-rendszámot pedig elsősorban bérkocsisnak adják. A közgyűlés megadta a kért meghatalmazást a tanácsnak s az indítványok közül csak Bródy két indítványát fogadta el. A bérkocsisok elégedetlenül távoztak a karzatról. Ezután Schubert Sándor interpellált a vasárnapi munkaszünet dolgában s azután tudomásul vették, hogy a városligeti színház átalakítását Feld Zsigmond a Vágó-testvérekre bízta. Ezután egyszerre kiürült a terem s a napirend tárgyalását péntek délutánra halasztották. X Xőszánforgalom: Az elmúlt héten, november 1-étől 7-ig érkezteti a m. kir. államvasuton 314.667 mm., a déli vasúton 2500 mm., a helyiérdekű vasutakon 88.110 mm., a Dunagőzhajózási társaság hajóin 3860 mm., összesen 409.137 mm. kőszén. Elszállítottak: a m. kir. államvasuton 18.156 mm. kőszenet. A vörheny. A fővárosi tanács megengedte, hogy a Szent László- és Gellért-járványkórházak a járvány terjedésének megakadályozása czéljából orvosaik számát egy-egy napidíjas segédorvossal gyarapítsák. A tiszti főorvos jelentése szerint ma a következő újabb esetek fordultak elő: az I., IV., V., VI. kerületekben egy-egy, a III. kerületben kettő, a VIII. kerületben három és a VII. kerületben öt, útról jött egy. Összesen tehát tizenöt eset, tehát tizenhéttel kevesebb, mint tegnap, színház, művészet. (Sarah Bernhardt Budapesten.) Az a nagy siker, amely a nagy franczia művésznő két vendégszereplése nyomában járt, arra indította a Király színház és Magyar Színház igazgatóját, hogy a művésznőt arra az időre, amikor Egyiptomból való vendégszereplési körútjáról visszatér, néhány ismételt vendégszereplésre felkérje. A művésznőtől most érkezett válasz alapján létrejött megállapodás szerint, a művésznő január 21., 22. és 23-án ismét vendége lesz a Magyar Színháznak. Ez alkalommal két olyan darabban fog fellépni, amelyet Budapesten még nem játszott Az egyik Sardou la Seretére «Boszorkány», amely a Nemzeti Színház műsoráról ismeretes a közönség előtt, a másik az ő saját darabja, «Madmoiselle Lecouvreur.» (Makó Lajos meghalt.) Mint egy szegedi táviratunk jelenti, az ottani városi színház igazgatója, Makó Lajos, ma hajnali 4 órakor hirtelen meghalt Szivszélhüdés ölte meg az ötvennégy éves erőteljes férfiút, aki még tegnap este a «Bánk bán» Tiborcz szerepét játszotta színházában. Tiszti jellemű, puritán életű művészember volt az elhunyt. Egyike volt a legérdemesebb, legképzettebb vidéki színigazgatóknak. Kedves, úri modoráért mindenki szerette, legkivált a színészei, akikkel igazán humánosan, valósággal atyailag bánt. Akárhányszor megesett, hogy a színügyi bizottságok egyik-másik tagját kifogásolták, de sohasem volt rá eset,hogy ezért Makó, noha szerződése jogot adott neki erre, elbocsátotta volna az illető tagot. Hosszú színigazgatói pályáján vezetése alatt a kiváló tehetségek egész sora fejlődött nagggyá, akik ma előkelő fővárosi színházak tagjai, de mindig hálával és szeretettel gondolnak volt igazgatójukra Makó 1876 ban Feleld budai színházában kezdte a színészi pályát, majd kiment Párisba s több évig tanulmányozta a franczia színészetet és a franczia sínmű-irodalmat, amelyhez különös szeretettel vonzódott. Többi franczia színművet le is fordított magyarra, köztük Sardou híres drámáját, a «Tosca»-t is. Ő volt az elsőt,aki aNemzeti Színházat is megelőzően bemutatta nálunk Rostand remekművét, a «Cyrano de Bergerac»-ot a budai színközben, amikor pár év előtt annak igazgatója volt Amikor Párisból visszatért, a Népszínháznak lett tagja, ahol pompás alakításaival, résza humorával nagy sikereket aratott. A Népszínház akkori igazgatójának, Evva Lajosnak, a segítségével nyerte el a szegedi színház bérletét s 1890 óta változó szerencsével, de nagy szakértelemmel és mindig nemes idealizmussal működött állandóan a színigazgatói pályán. Igazgató volt Szegeden, Debreczenben, Szatmárit, Temesvárott, Győrött istilel, s mindegyik városban rendkívül szerették a nagyműveltségű és előzékeny modorú, jóságos embert. Makó Lajos halála nemcsak Szegeden, amelynek színházát most már egyhuzamban esztendők óta igazgatta, kelt mély és őszinte részvétet, hanem mindenütt, ahol csak ismerték és különösen a színészvilág körében. Érdekes a megemlítésre, hogy Makó egészen a haláláig megtartotta tartalékos tiszti rangját. Halála hírére az Orsz. Színészegyesület épületére kitűzték a gyászloboyót ! Szeged város tanácsa valószínűleg az elhunyt vejét, Almássy Endrét, a társulat tagját fogja megbízni azzal, hogy a színházat a Makóval kötött szerződés tartama alatt vezesse. i — (A Vígszínházban) holnapután, szombaton, valamint vasárnap is két előadás lesz. Szombaton délután az Országos Színészegyesület színésziskolájának növendékei rendeznek vizsgálati előadást, amelynek során bemutatják Heyermansnak, a «Remény» szerzőjének, «Ahasvér» czimü egyfelvonásos drámáját. Ezt követi a «Pán és Damnisz» czimü énekes kettős, végül pedig az operettnövendékek az «Eljegyzés lámpafénynél» czimü dalművét adják elő. Szombaton este a «Tatárjárás» kerül színre, amely a jövő héten éri meg a hetvenötödik előadás jubileumát. Vasárnap délután a «Pénzt», Garvay Andor nagyhatású kultúrképét adják, ezúttal először félhelyárakkal, este pedig a színház legújabb sikerét, a «Mennykőcsapást» ismétlik, amelyet holnap, pénteken adnak ötödször. (A 250 éves Théatre Francais.) A napokban ülték meg Párisban a Théatre Francais színészei és szinmútrói egész csendben és minden különösebb ünnepség nélkül a híres műintézet 250 éves fennállását. Mindezideig 1680 október 21-ét tartották az alapítás időpontjának, mert ezen a napon adta ki XIV. Lajos azt a rendeletét, hogy a de Bourgogne és a de Guénégaud hotelekben játszó két színészcsapat egy társulattá egyesüljön. Most azonban történeti alapon kimutatták, hogy ez a fúzió már két hónappal előbb történt. Azonkívül a «Maison Moliére» alapításának napjául tulajdonképpen 1658 november 2-át kell tartani, mert ezen a napon játszottak Moliére és színészei először Párisban, miután már előbb 13 évet a vidéki városokban töltöttek. A Théatre Francais igazgatója, Jules Clairette az évforduló alkalmából elő akarta adatni azt a darabot, amelyet 1658 november 2-án játszottak. Legnagyobb sajnálatára azonban lehetetlen volt megállapítani, hogy Moliére, melyik darabjával kezdte meg párisi szereplését. Fílfilm Színpad. A Sándor-téri délutáni színház november 14-én és 15-én a délutáni előadáson kívül este 9 órakor kabarét-estet tart. — (Hangversenyek.) B o sa i Enrico orgonaművész holnaputáni hangversenyén Masshammer Román hárfaművész fog közreműködni.— J. Náday Ilonka hamgversenyénekesnő az idén ismét egy önálló dalestélyt rendez a Royal termében. — Salzer Marcell német tenorista, november 26-án rendezi iígestélyét. — Lichtenstein Dóra hangversenyénekkesnő és Krah Sándor zongoraművész deczember 9-én tartják hangversenyeiket. Jegyeket az említett hangversenyekre Molitor Oszkár Euterpe-zeneműkereskedésében lehet kapni" * Crmadományozások. A Tavaly magyar igazsságügyminisztere előterjesztésére dr. Zoltán Bélának, az alexandriai nemzetközi vegyes bíróságnál alkalmazott budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki bírónak az ítélőtáblái bírói, dr. Rákosi Imrének, a konstantinápolyi konzuli főtörvényszékhez beosztott fiumei ügyésznek pedig a főügyészi helyettesi czímet és jelleget adományozta. * Esküdtbírósági elnökök. A pécsi Ítélőtábla elnöke a pécsi törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé az 1909. évre Hardi Sándor törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Finkey Pál törvényszéki bírót jelölte ki. * Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Váry Albert nagyváradi ügyészségi alügyészt a budapesti ügyszséghez helyezte át. * Elrendelés. Az igazságügyminiszter ifj. Farkas Lajos lemesi járásbirósági jegyzőt a lemesi járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki. *Új curiai tanácselnökök és bírák. A hivatalos lap mai száma közli az uj curiai tanácselnökök és kir. curiai bírák kinevezését. Curiai tanácselnökökké kineveztették dr. Neuberger Ignácz, Vátkai Bertalan és dr. Beck Hugó. Dr. Neuberger ezentúl a Curia negyedik büntető tanácsát, Vátkai pedig a harmadik büntető tanácsot fogja vezetni. Dr. Beck, aki eddig is a negyedik polgáriváltó-, kereskedelmi- és csődügyek) tanácsát mint helyettes tanácselnök vezette, továbbra is ezen tanács élén marad. Curiai birákká kineveztettek: dr. Nyeviczkey Antal, dr. Szüts Miklós, Ribossy Kálmán, Polgár József, dr. Dévai Ignácz és Mennyey László. Nyeviczkey, Ribocsy, Polgár és Mennyey eddigi táblabírák már hosszabb idő óta mint kisegítő bírák működtek a Curián. Dr. Szüts Miklós eddig a debreczeni törvényszék elnöke volt. Dr. Dévai Ignácz pécsi ítélőtáblás bíró mindezideig be volt rendelve az igazságügyi minisztériumba szolgálattételre és továbbra is a minisztériumban fog működni. A kinevezett új tanácselnökök és bírák kedden, e hó 17-én, fogják a hivatalos esküt letenni a Curia teljes ülésében. * Egy művésznő rágalmazási sajtópere-A múlt év nyarán V. Krammer Teréznek, az Operaház művésznőjének az Operaházzal kötendő szerződése meghiúsult. Pár nap múlva az időközben megszűnt «A Hír» czímű lap hasábjain hosszabb czikk jelent meg, amelynek keretében Krammer Teréz egy nyilatkozata is megjelent. A nyilatkozat szerint Bárd Mór színházi ügynök felkereste rá művésznőt nyaralójában s azt az ajánlatot tette neki, hogy régi szerződését megnyittatja s minden követelését kifizetteti az Operával s elengedteti 30.000 korona poenáléját, ha a művésznő őneki öt éven át 5 százalékot, azaz 20.000 korona ügynöki jutalékot fizet. A művésznő azon kérdésére, hogy hogyan tudja ezt keresztülvinni, Bárd állítólag azt felelte neki: «Bízza csak rám, nekem módom van arra, persze Mészáros megkerülésével, mert én a kezemben tartom ezen ügyek minisztériumi vezetőjét.» S itt meg is nevezte Nebenführer József mint tanácsost, az Operaház gazdasági főnökét. Bárd, hogy Nebenführer előtt exkuzálja magát, levelet intézett hozzá s ebben a levélben azt állította, hogy a művésznő tudva valótlanságot mondott s minden szava hazugság. Ezen levélnek tartalmáért Krammer Teréz rágalmazási és becsületsértési pert indított a büntető járásbíróság előtt Bárd Mór ellen. Ezen a tárgyaláson Bárd Mór jogi képviselője, Zboray Miklós bejelentette, hogy ügyfele a Hír czímű lapban megjelent közleménynek tartalma miatt rágalmazási és becsületsértési sajtópert indított V. Krammer Teréz, Pásztor Árpád és Jób Dániel hírlapírók ellen, akik Krammer Teréz elbeszélése alapján a Hír czímű lapban a támadó közleményeket ellene megírták. A járásbíróság akkor ezen rágalmazási és sajtóper eldöltéig Bárd Mór ellen a további eljárást felfüggesztette. A rágalmazási sajtóperben a vizsgálat befejeztetvén a főmagánvádló színházi ügynök vádirata ellen mind a három terhelt kifogásokkal élt. Ma tárgyalta a kifogásokat a törvényszék vádtanácsa Langer dr. táblabíró elnöklete alatt. A főmagánvádlót Zboray Miklós dr. képviselte, a terhelteknek védője Kovács Jenő dr. volt. A vádtanács úgy Krammer Terézt, mint Pásztor Árpád és Jób Dániel hírlapírókat rágalmazási sajtóvétségért vád alá helyezte. * A Parasztujság sajtópöre. Achim L. András, parasztpárti képviselő mandátumának megsemmisítése után, 1906. évi május 6-án lapjában, ■ aParasztújságban két czikket tétetett közzé, melyben az ellenpárti választók és különösen az úri osztály ellen erős kifakadások voltak. A közleményekben meg volt írva, hogy Fábry Károly képviselő a megrabolt csabai népnek véres verejtékéből szerzett pénzéből annyit vitt már el, hogy most abból uralkodhatik. A község vagyona nem lesz többé az urak prédája és a kétes existencziák menhelye. A nép nem hagyja magát többé az urak által kifosztogatni. Ezek és hasonló kitételek foglaltattak az említett czikkekben, miért magyaroksze Budapest, 1908. péntek, november 15. / TÖRVÉNYSZÉK. * új kúriai tanácselnökök. A király, magyar igazságügyminisztere előterjesztésére dr. Neuberger Ignácz, Várkai Bertalan és dr. Beck Hugó kúriai bírákat a Kúriához tanácselnökökké nevezte ki. * Bírói kinevezések. A király, magyar igazságügyminisztere előterjesztésére a Kúriához dr. Nyevíczkey Amal budapesti ítélőtáblás bírót, dr. Szüts Miklóst, a debreczeni törvényszék elnökét és Ridossy Kálmán kassai ítélőtáblás bírót rendel, Polgár József budapesti, dr. Dévai Ignácz pécsi, valamint Mennyey László budapesti ítélőtáblás bírákat számfeletti bírákká, Péchy Pált, a kassai ítélőtábla elnöki titkárát pedig a kassai Ítélőtáblához bíróvá nevezte ki.