Magyarország, 1908. november (15. évfolyam, 262-286. szám)
1908-11-06 / 266. szám
Budapest, lyun, péntek, november 6. MAGYARORSZÁGI berecht kormánytanácsos, a feltaláló legidősebb unokája 1716-ban ebben a sírboltban egy családi sírboltot rendezetett be, amelyen a családfát tartalmazó márványtáblát is alkalmaztak. Ezen az emléktáblán kifejezést nyert az, hogy «Guericke Ottó, az idősebb»,... «végre a ma'sideburgi Szent Miklós-templomban őrök nyugalomra helyeztetett». A hamvak átszállítása, va’.ez-k-'veg a Szent Ulrik-templomból, az 1716. és 1724. évek között történhetett és pedig minden külső pont anélkül, mert akkoriban a fentebb már említett kormánytanácsos nemállott nagy kegyben a felsőbbség előtt.. ' ' - tl .. A tanulmány megbízható adatai arra bírták a Plagdeburgi hatóságot, hogy elrendelje az egykori templom alsó üregeinek feltárását. A munkálatokat Neubauer dr., városi levéltáros vezette. A feltárás alkalmával tizenhét sírboltot találtak, de egyiknél sem leltek olyan nyomra, hogy annak alapján meg lehetett volna állapítani a Guericke-család sírboltját. Levéltári adatok arra mutatnak, hogy a volt templom oldalhaja alatt levő középső sírbolt volt a Guericke családé. Ez a sírbolt azonban teljesen üres volt. Valószínűnek tartják, hogy a francziák a templom átalakításakor a gyors munkában a többi hamvak között a nagy föltaláló maradványait is elszállították és azokat részben a südenbürgi kapunál levő, részben pedig a cracancri temetőben újból eltemették. Ezeken a helyeken, az elporladt hamvak közül bajos volna Guericke-ét feltalálná. ! 1 ! ! 1 ! ! !’ ! .1. M • ! 1 •— Egy nagystílű szélhámos letartóztatása Bécsből jelentik nekünk, hogy az ottani rendőrség tegnap letartóztatott egy magát Eskéne de Blowitz-nak' nevező embert, aki minden valószínűség szerint veszedelmes nemzetközi szélhámos. Blowitz, aki nemrégiben Budapesten is megfordult, Úgy nálunk, mint Bécsben is azt állította magáról, hogy Henri Blowitz-nak, a «Times» egykori híres párisi levelezőjének fia és több amerikai lapnak levelezője. Biztos fellépése, általános műveltsége és nagy nyelvtudása révén beférkőzött a tiszti körökbe, ahol több szélhámosságot követett el. ii ! ■'! '; i ’ ’A nemrég elhunyt Henri Browitznak tudvalevőleg nem volt fia és így a Blowitz Eugéne név kétségtelenül hamis. Amikor «Blowitz Eugéne» legutóbb Bécsben feltűnt, teljesen pénz nélkül volt és fogyatékos öltözékben járt. Ennek okául azt adta elő, hogy automobilja, amelyen Budapestről Bécsbe jött, felborult az után és hogy az a csekk, amelyet Londonból vár, még nem érkezett rá el. Akik közelebbről érdeklődtek a dolog iránt, azoknak Blowitz egy elismervényt mutatott fel, amelyet a budapesti Magyar Általános Hitelbank állított ki. Csakhogy ezen az elismervényen csak az volt, hogy Blowitz egy londoni bank számára váltót állított ki, melyet az említett budapesti bankhoz benyújtott. de a londoni bank a váltó kifizetését, mint neki teljesen ismeretlent, elutasította. Blowitz a magyar bank elismervényét pénzszerzésre használta fel. Erre a célra szolgáltak neki azok az állítólagos magas összekötetések is, amelyekkel támadás közben rendesen eldicsekedni szokott. Ervesek közt elmondta, hogy a király Budapessen magán kihallgatáson fogadta és hogy egy alkalommal Mi kó s ozárral folytatott beszélgetést T’é'grvárosf. Egy izben egy hc'-k •írnak azzal dicsőké'?«*t. hogy Baar gróf főh a őseged souper-ra hivta megához, sőt késznek nyilatkozott az illetőt, is magával vinni. Egy bécsi kávéházban, ahol B’owitz mintaz amerikai nagykövetség attasém szerepelt, megismerkedett több tiszt‘■«k rl-V-tmk megígérte, hogy meg fogja őket látogatni. Mikor tényleg elment a kaszárnyába, átadott névjegyén ezredes gyanánt szerepelt. A rendőrség végre is tudomást szerzett Blowitz szerepléséről és miután az fölötte gyanúsnak tünt föl a rendőrségnek, mert letartóztatta. — Vakmerő rablótánatlán a vrsuti kocsiban. Gráczból jelentik nekünk, hogy tegnapelőtt este a Zágrábból 9 óra 50 perckor Steinbruck felé induló személyvonaton három horvát suhancz vakmerő rablótámadást követett el G a r za c & 11 i András klagenfurti logadóigkgyfktulajdonos ellen. Az egyik megállóhelyen ugyanis három horvát suhancz szállott abba a kocsiszakaszba, ahol több utassal együtt Garzarolli is helyet foglalt. Valamivel később a többnyire szundikáló utasok Garzarolli harsány segélykiátásaira ébredtek föl. Garzarolli ugyanis álmából arra riadt fel, hogy aranyóráját és láncait az egyik suhancz elvette tőle. Garzarolli fölugrott és megfogta a suhanczot, aki azonban két késszúrást intézett ellene. Az utasok eközben fölébredtek, de a késekkel felfegyverzett rablókat nem merték megtámadni. A kezén megsebesült Garzarolli azonban mindaddig nem eresztette el a rablót, amíg a tőle ellopott holmikat vissza nem adták. A legközelebbi megállóhelyen azután a suhanczok leugrátak a Vonatról és az éj sötétségének leple alatt elmenekültek’.' 1 1 ! 1 ' 1 ! ' 1 ! ! 1 — Az udvarias rikkancs. Melba asszony, az «ausztráliai csalogány», kedves apróságot beszél el egy irorzági kis újságárus fiacska lovagiasságáról. Amikor Belfastban egy este eltávozott a színházból és kocsijába akart szállni, valósággal zuhogott az eső és a művésznő arra kérte komornáját, hogy a nedves járdára valami szőnyegfélét téríttessen, hogy ne sározódjék össze a ruhája és czipője. A színház kapujában egy kis rikkancs-fiú állott, akinek hajáról, ruhájáról csorgott a víz, de azért habozás nélkül odaugrott s a kezében tartott újságosomét, amelyet eVása sánt, egyenkint szépen szétteregette a járdán. Ezen a fehér újságpapír-hídon a diva száraz lábbal jutott át a kocsijához, útjában nyájas mosolyt vetve szolgálatkész kislovagja felé. [ ' ! | ■ — Életem egyik legmeghatóbb pillanata volt ez, —• mondta Melba asszony, amikor visszatért Angliába. | 1 ! ' ■ !; ; ' ’ r Az énekesnő kívánsága, hogy megtudja a lovagias fiúcska nevét, hamarosan teljesült. Egy újságíró kinyomozta, hogy ez a tizenhatéves Pollock Károly volt, aki Belfastban özvegy anyját és nővérét tartja fenn. | | | ’ . ! ’ — Senki se mondta nekem, — mondta szerényen a fiú, — hogy ezt tegyem, de akkor ötlött az eszembe ez a gondolat, amikor láttam, hogy a szép hölgy be fogja piszkítani cziröcskéit a sáron fasztérén. És a nyájas pillantáson kívül, amelylyel a hölgy távoztában Inogy utalmazott, még «scrcemoney»-t is kaptam kárpótlásul attól az úrtól, aki a kocsi ajtaját berálta. — A központi zálogház tolvaja. A lónyayutczában lévő központi zálogházban a múlt héten folytak a téli takarítások és napokon keresztül egész sereg ablaktisztító- és padlóbeeresztő munkás dolgozott a hivatalos órák után az órási épület helyiségeiben. A munkások mindig pontosan, a hivatalos óra után jelentek meg és azonnal hozzáfogtak a tisztításhoz, mert a padlók beeresztése és a többi tisztogatások napokat vettek igénybe. A múlt hét csütörtökjén került sorra a pénztárhelyiség. A munkások pontban hét órakor állítottak be a pénztárhelyiségbe és nyomban hozzáfogtak a munkához. Münster György, a központi zálogház pénztárnoka még nem volt készen az esti pénztárzárlattal s ezért, hogy ne legyen utaban a munkásoknak, sebtében megcsinálta a zárlatot és a pénztárkészlet megrámolás nélkül bezárta a vasszekrényba és sietve eltávozott. Másnap reggel, amikor a készletet megszámolta és revette, hogy a számadások nem egyeznek, a pénztárból 1809 korona hiányzik. A hiányról rögtön jelentést tett, mire a pénztár hivatalnokai nyomban hozzáfogtak a számadások rován csokijához, mert azt hitték, hogy a pénztárnapló tételei közt csúszott be valami hiba. A hibára azonban nem jöttek rá. Később eszébe jutott Münster péntárosnak, hogy amikor a pénzt a vaszekrénybe zárta, a pénztárfülke egyik fiókát elfelejtette kiüríteni, pedig abban 18 darab százkoronás ves azokat valaki az ő távozása után ellopta. A zálogház igazgatósága bejelentette az esetet a rendőrségen, mire Krecsányi Kálmán detektívfőnök nagy apparátussal hozzáfogott a tolvajok kinyomozásához. Mindenekelőtt megállapította, hogy a tolvaj csakis a padlóbeeresztő- és ablak testiőmunkások egyike lehetett, mert csak ezek kutózkodtak aznap este a péntárhelyiségben a pénztárnok távozása után. A detektívek rövidesen összefogtak valamennyit. A munkások vallomását az a tanácsos megállapította, hogy a pénztárfülkében Bánszky József munkás dolgozott. A gyanú tehát Bánszkyra irányult, aki azonban kereke tagadta, hogy ,ő követte el a lopást. Miután terhelő bizonyítékot nem sikerült ellene szerezni, szabadon bocsátották, de a detektívek állandóan figyel-ték. Tegnap aztán Bánszkyt már égetni kezdte a sok pénz és a Huszár utczában egy vendéglőben mulatozni kezdett és végül egy százkoronás frankjegyével fizetett. A detektív, aki a kocsmában is figyelte, ekkor hozzálépett és bevitte a főkapitányságra, ahol a tolvaj munkás beismerte, hogy ő követte el a lopást, de csak száz koronát tartott mágiánál, a többi 17 darab százast pedig elrejtette az Óvoda utcza 9. számú ház lépcsőjének egyik sarkában. A detektívek a felzett helyin tényleg megtalálták a 17 darab százast egy papírdarabba csomagolva. Bánszkyt a rendőrség letartóztatta. ) — Gyássrovat- Sulyos csapás érte Lázári Ödönt, a Király- és Magyar Színház titkárját. Édesanyja, özvegy Schwartz Fülöpné született Neumann Vilma e hó 4-én, hajnali 3 órakor hosszas szenvedés után életének 64-ik évében meghalt.Huszár Kálmán dr. kir. törvényszéki biró, életének 6 6-ik évében, Kolozsváron, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetésén, amely kedden délelőtt 11 órakor volt, barátai, tisztelői nagy számban jelentek meg. A soproni országon haromfadellitás. Sopronban, a régi városi lovarda helyiségében a Nyugatmagyarországi Földművelők Gazdasági Egyesülete és a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete által rendezett országos baromfikiállítás és baromfivásár nyílt meg, melynek sikere úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben fényesnek mondható. A bíráló bizottság még a megnyitó napjának délelőttjén ült össze és a következőképp osztotta ki a kitüntetéseket: Emléktárgyat karolt: Lóratelep (Hlatky- Schlichter Lajos). Kitüntetést nyertek, emberi ludakért: Gyertyánffy Lászlóné (armyérem), özv. Baky Bélánné (ezüstérem), Izévai Samuné (bronzérem), Prettenhofer Jenőné, Mády Gyulánné dr.-né és N. Kiss Pálné (kiállítási oklevél). Pekingi kacsákért: özv. Baky Bélánné (aranyérem), Gyertyánffy Lászlóné (ezüstérem), Oswald Jenőné (bronzérem), Elek Gézáné és Háy Jolán (kiállítási oklevél). Mailáth Józefné grófnő és Viszlay Jánosné (díszoklevél). Sárga orpington tyúkokért:Nick Edéné (aranyérem), Mailáth J. grófné (ezüstérem), Gyertyánffy Lászlóné (bronzérem), özv. Baky Béláné, Balogh Péter, Kokas János dr., Liszkayiné Schwartzer Janka, Lázár Lászlóné és Révay Samuné (díszoklevél). Fehér orpington tyúkokért: özv. Baky Béláné (díszoklevél). Nyulakért: Takács István Sopron (ezüstérem), Muhi Ede (ezirctárem), Láng Gyula Sopron (bronzérem), Égner Gusztáv, Muhi Ede, Prévosz Alma, Cseklészi Nyúltelep, Ottocska Jenő és Willinger Márton (d:s:o.:levél). — Rablás és gyilk0335 gi kísérlet fényes nappal. Nem Újpesten történt ez az ottani bankrabláshoz nagyon hasonló eset, amely a rablótörténetek könyvében szinte páratlanul ál, hanem New Yorkban és annak is legforgalmasabb részén, a Lexington Avenue és 59-ik utcza sarkán. Október 22-én délelőtt 11 óra után egy automobil taxica’co állott meg Ta n n on h o’ r z -pő' o'fi él- '•'-é'z boltja előtt. A taxiból egy elegánen öltözött úriember ugrott ki és betört Tannenholtz ékszerész üzletébe. Az üzletben a főnökön kdvül még két alkalmazottja, továbbá fia és a könyvel akis,asszony is jelen volt. Az idegen a legszebb gyémántokat rakatta maga elé azon ürügy alatt, hogy egy bankigazgató megbízásából jött. Válogatás közben egyszerre a gyémántdobozba markolt és egy marék gyémánttal kirohant az utczára. A szem''yet irána a főnökkel és annak anyjával az élén. Ott a főnök anyját a rabló ököllel leütöttte s aztán a nyilt utczán a járókelők ezreinek szeme láttára az üzlettulajdonosra kétszer rálőtt. A rabló a feltúzott revolverrel a taxisba ugrott, ahol már három férfi ült, s a vörös automobil nyilsebesen száguldott el, úgy hogy mire az első meglepetésből felocsúdott a közönség, hűlt helyük volt a rablóknak és a kis vörös taxirabnak. Egész New York rendőrsége lázasan kutat a taxi után. A tarkabok be vannak jelentve épp úgy, mint a fiákerek a rendőrségen, a rendőrség adja meg az engedélyt. Zlatsnáz automobil felett tartottak vizsgálatot, de eredmény nélkül. Azt a vörös taxit, amelylyel elrohantak a rablók, ha jelentkezett is, nem ismertek fel. New York egész közönsége felháborodva tárgyalja az esetet, s minnenki Bingham rendőrfőnököt akoltak aki haj ít