Magyarország, 1909. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1909-03-30 / 75. szám

Batest, 1909­. kedd, m­árczius 80. MAffYAftO STffZ A­é ügyésze az igazságügyminisztert és államtitkárait köszöntötte föl. Im­ling Konrád államtitkár az ügyvédi karra és vezetőire, S­z­i­v­á­k Imre, a ka­mara elnöke a kamara nevében, S­z­o­h­n­e­r Lajos az Ügyvédi Kör nevében Wolf Vilmosra emeltek poharat Székely Ferencz koronaügyész Wolf Vilmosra m­int elfogulatlan és igazságos szerkesz­tőre, Dárvai Fü­löp a magy­ar birói karra mond­tak felköszöntőt .Beszédet mondtak még Grecsák Károly, Zsembery Kálmán, Havass Károly, Márkus Dezső és Zilahi Simon. I * Crracomuzza gyilkosa. Marosvásárhelyről száviratozzák. Pártos Gyula mérnök, aki Giaco­­muzzi földbirtokost tavaly agyonlőtte, néhány hét óta a szanatóriumban tartózkodik, ahol az orvosok és a törvényszéki szakértők elmebeli állapotát vizs­gálják. úgy az orvosok, mint a szakértők ma le­küldték a törvényszékhez véleményüket amely szerint Pártos Gyulát teljes épelméjűnek találták. A bűnper tárgyalásét április hóra tűzték ki.­­ A VH-ik kerületi függetlenségi és 1948-as pártkör Almássy­ téri házának díszter­mében vasárnap délután hat órakor tartotta rendes évi közgyűlését A pártkör tagjai rendkívül nagy, számban jelentek meg a gyűlésen, amelyet Föl­diák Gyula elnök vezetett Földiák megnyitó be­szédében visszapillantást vetett az elmúlt esztendő eseményeire s megelégedéssel konstatálta, hogy a­­ pártkör lelkesen támogatta az országos független­ségi pártot az önálló bankért való har­­czában. A fővárosi politika terén is eredmé­nyes volt a pártkör munkálkodása. Az adókivető, bizottságban és az iskolaszékben is volt képvise­lete. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd végén B. Virágh­ Géza főtitkár bemutatta évi jelentését A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt esztendő a békés munkáé volt .Az eredmény ki­elégítő. A sikereket Holló Lajosnak és Földiák Gyulának köszönheti a pártkör, amely szeretettel és lelkesedéssel ápolta a függetlenségi szellem je­gyében a baráti viszonyt és a testvéries érint­kezést. A jelenté® végül az elhunytakról emlékezik meg. Jelentése kapcsán B. Virágh Géza a közgyű­lés közönségének lelkes éljenzése közben indí­­­tványt tett arra hogy Lovászy Márton dr. or­szággyűlési képviselőt,, a pártkör. eddigi elnökét, diszelnökké válaszsza a közgyűlés. Az indítványt egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés, amely Battenberg Lajos indítványára vita nélkül,­ egyhangúlag tudomásul vette a titkári jelentést s köszönetet szavazott érte B. Virágh Gézának. A Ladányi Miksa dr. előterjesztette pénztári je­lentés tudomásulvétele és a jövő évi költségvetés megállapítása útján a közgyűlés Kovács Antal kúriai bíró korelnök vezetésével a választásokat ejtette meg. A Választások eredményeképpen a párt, kör diszelnökei lettek: Kossuth Ferencz keres­kedelemügyi miniszter, A­p­p­o­n­y­i Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, Batthyány Tivadar gróf, Barabás Béla dr. és Lovászy Márton dr. országgyűlési képviselők. Elnökké Föl­diák Gyulát, társelnökké Somogyi Lajos dr.-t, ügy­vezető elnökké Földiák Gyulát, alelnökökké Battenberg Lajost, Gilányi Jánost, Krau­ser Józsefet, Kovács Emilt és Schwartz Vilmos dr.-t választották. Főtitkár újból B. V­i­­r­á­g­h Géza lett, titkárrá S­c­h­e­m­m­e­r Emil dr.-t, gazdákká Friedrich Ferenczet és Kecskés Károlyt, pénztárossá Ladányi Miksa dr.-t, el­lenőrökké Balkányi Simont és Herzfelder Ervint, ügyészszé B­e­r­n­f­e­­­d Izsó dr.-t, könyv­tárosokká Erdélyi Mihályt és Szerencse Jó­zsefet, jegyzőkké Kiss Gyulát, Sámson Ala­dárt, Varga Lászlót és Steiner Márkust vá­lasztották. Kivülük 96 rendes és 7 pótválasztmá­­nyi tagot választottak. Földiák Gyula a maga és tiszttársai nevében megköszönte a bizalmat, mire a közgyűlés Bródy Lajos dr. indítványára elhatározta, hogy a pártkor agilis titkárát, B. .Virágh Gézát kitűnő munkássága elismeréseig aranytollal jutalmazza meg. * ’Az Országos Gyermekvédő Liga nagy érdeklődés mellett vasárnap délelőtt tartotta ez- Idei rendes közgyűlését a Magyar Tudományos Aka­démia palotájának emeleti üléstermében E­d­e­­­s -­­­hei­m-Gyulay Lipót gróf elnöklete alatt s részt-­­ vettek azon az előkelő társaság hölgytagjai majd-­­­nem teljes számmal és sokan a közéletünket írá­­j­nyitó notablitások közül ! Ott voltak: Andrássy Gyula gróf belügymi­niszter, Teleki Géza gróf, Zichy-Ferrari- Manó gróf, Vay Rezső gróf, Széchenyi Béla gróf, Széchenyi Gyula gróf, B­o­d­a Dezső dr. főkapitány, Pekáry Ferencz főkapitányi helyet­tes, Rohonczy Lőrincz orsz. képviselő, Piu­­­­k­o­v­i­c­h József, R­u­f­f­y Pál dr., R­a­d­i­s­i­c­h Jenő továbbá gróf A­p­p­o­n­y­i Albertné, báró J­e­s­z­e­­­nák Jánosné, báró Podmaniczky Gyuláné, gróf Almássy Dénesné, gróf Andrássy Tiva­­darné, gróf Almássy Györgyné, dr. Bod­a De­­zsőné, gróf Vay Gáborné, báró L­i­p­t­h­a­y Béláné, gróf Almássy Irma, Jaqueline és Pál, gróf Vay Ádám és neje, báró H­e­r­c­z­e­g Mór és neje, gróf Andrássy Klára és Boris, Jekelfalussy Zol­tánná, Sim­ay Aladárné, dr. Karnay Sándor és neje, dr. Sarbó Arthurné, Kút­hy-Okolic­sá­­nyi Dezsőné, Bothos Gyuláné, özv. Gos­ztonyi Béláné, dr. Szilágyi A. Károlyné, P­­­r­a­y Irén és még számosan. . A­ közgyűlést báró Edelsheim-Gyulay Li­pót elnök nyitotta meg. örömmel konstatálta, hogy egyesület czéljai és törekvései rohamos erővel men­nek át a köztudatba és hódítanak tért minden társa­dalmi rétegben. A gyermeknapot 1906-ban 46, 1907-ben 612, 1908-ban pedig 2262 vidéki város és község tartotta meg. A megnyitóbeszéd után dr. K­a­r­s­a­y Sándor igazgató mutatta be jelentését az Országos Gyer­mekvédő Liga múlt évi működéséről. A liga újab­ban fölvette feladatai közé a külföldi illetőségű,­­de magyar születésű árvagyermekekről való gon­doskodást is, hogy megmentse őket a magyarság számára. Ilyen módon 868 gyermek menekült meg a külföldre való id telepítéstől. Ellátásuk 44,000 koronájába került a ligának. A liga ötven rokon­­egyesületet támogat évii 50,000 koronával. Olyan esetekben, amikor a gyermekeknek a szülőktől való elválasztása nem feltétlenül szükséges, a liga a rossz viszonyok között lévő szülőket támogatja, hogy azok tisztességes ellátást és nevelést bizto­síthassanak gyermekeiknek. A liga egész sorát tartja fönn a jótékony, emberbaráti intézmények­nek. Kőbányán leányjaviscó-intézete van, Rákos­keresztúron fiúnevelő-intézete van, Sopronban «Szé­­chenyi-otthon» néven negyven növendék számára berendezett internátusa, Nagyszőllősön fiúnevelő­­intézete, Szalonczán, a «Szilá­gyi-otthoná­ban szin­tén negyven fiú számára berendezett kertészeti és gazdasági intézete, Kassán csecsemő­otthona, Te­mesvárt gyöngeelméjzt gyermekek számára való in­tézete,­ Szilágycsehen, Felsőelefánton, Rem­etevas­­gyáron és Szőkefalván fürdő-konviktusai. Újabban létesült Szegeden az «Árpád-otthon», továbbá Sze­geden,­ Nagyváradon és Kolozsvárt egy-egy inas­­otthon. . Jelentése végén Karsay Sándor dr. igazgató bejelentette, hogy az utóbbi napokban, mikor olyan kétséges volt, hogy a bekövetkezendő háború ese­tén a gyermeknapot megtarthatják-e, akadt egy nagyszivű, nemesen gondolkodó úriasszony, aki haj­landó volt arra, hogy magán­vagyonából pótolja azt az összeget, amelyet a liga a gyermeknap elma­radásával elveszítene. Ez a hölgy itt ül közöttünk, (lelkes éljenzés és taps) a nevét megmondani nem szabad. (Meg-megújuló zajos éljenzés és taps.) Az igazgatóság évi jelentését, továbbá a záró­számadásokat a közgyűlés tudomásul vette és a fölmentést megadta. Az elnök ezután köszönetet mondott támogatásáért a kormánynak, a főváros összes hatóságainak s mindazoknak, akik támogat­­­­ták a liga mozgalmát. A közgyűlés tárgysorozatán­­­nak utolsó pontjaképpen Vay Gáborné grófné, akit a közgyűlés közfelkiáltással az igazgatóság tagjává­­ választott, nagyérdekű előadást tartott a nőnek a gyermekvédelem terén való kötelességeiről. — A nő, mondta a többi közt, ne bölcselkedjék, amikor tenni kell és tenni lehet. A nőnek köteles­sége, hogy tettre serkentse a társadalmat, amely indolencziából és kényelemszeretetből elzárkózik minden humánus­­dolog elől. A feministák jogokat akarnak­,­ s­­elfelejtik, hogy a legszebb és legnagyobb jog a nőé, mert megvan a joga és képessége, hogy megteremtse a jövő generácziót. A legszebb jog az anyaság. (Éljenzés.) Ha a nők szocziális pályára lépnek, ezt megtehetik, de foglalkozzanak a leg­égetőbb kérdéssel: a gyermeknyomorral és gyer­mekvédelemmel. Tagadom és elvetem a női apos­toloknak azt a panaszát, hogy a nő rabszolga. Legfeljebb csak önmagának rabszolgája, de nem rabszolgája sem az egyháznak, sem a társad­alom­nak. (Éljenzés.) Küzdjön a nő és küzdjön a férfiú, de ne egymás ellen, hanem egymás mellett. A nő küzdjön a gyermekért, a saját gyermekéért, a felebarátja gyermekéért, a hazája gyermekéért. A jövő nemzedéktől függ az ország nagysága és ereje. A nagy éljenzés lecsillapultával az elnök in­­­­ditványára a közgyűlés elhatározta, hogy gróf Vay­­ Gáborné beszédét egész terjedelmében jegyző­könyvbe foglalja. A közgyűlés, amely előtt az igazgatóság tartott ülést, az elnök köszönő szavaival ért véget A Tulipánszövetség Magyar Védő­egyesület Zomborban f. hó 28-án tartotta meg évi rendes és tisztújító közgyűlését, melyet V­é­rt­esi Károly elnök hosszabb buzdító beszéd­del nyitott meg. K­a­­­p­f János pénztárnok jelen­tését a közgyűlés tudomásul vette s azután a vá­lasztmány javaslata szerint megalkották az egye­sület ügyrendjét A tisztujitás eredménye: Elnök­nek ismét Vértesi Károlyt a fiókegyesület meg­alkotóját választották meg. Alelnökök lettek: Mérő Ignácz, R­á­c­z Soma, Spitzer Sándor, Steiner Lajos. Ügyvezető igazgatónak Zabik Lászlót nyer­ték meg. Titkárok: Fratricsevits Ászt Vincze dr. Henneborg Géza dr., Turányi Zsigmond dr. Jegyző: Parcsetich Ernő. Pénztáros K­n­­­p­­ János, Ügyész Gál Rezső dr.. Számvizsgáló bizott­sági tagok: Raisz Lajos, Czettl Dezső, Lede­rer Mihály. Választottak még egy 30 tagú választ­mányt. A leányosztályt a következő úrhölgyekből alakították meg: Elnökök: Jovánovits Leona, K­o­c­z­k­á­r Adrienne. Alelnökök: Donoszlovits Ergea, Vértesi Adrienne, Halász Magda. Ta­gok: Abelesz Zsófika, Hajnal Ida, Jusits Margit, R­a­i­c­h Erzsi, Mayer Rita, P­e­k­án­o­vi­ts Katiina, Predragovits Ivicsi, Popovitza Milia, S­z­t­o­j­i­t­s Piroska, V­o­j­n­i­t­s Honka. Titkár: Szondy István. A budapesti anyaegyesület sür­­gönyileg üdvözölte a közgyűlést, melyet ez sür­­gönyileg viszonzott. * Az Otthon írók­ és Hírlapírók Köre vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta XVIII-ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlés Rákosi Jenő rövid megnyitó beszédével kezdődött. A beszéd vé­gén Márkus Miksa udvari tanácsos, főtitkár ter­jesztette elő évi jelentését. A jelentéseket tudomásul vették, megadták a vezetőségijeik a fölmentést, aztán 31,200 korona bevételben és 31,000 korona kiadás­ban megállapították az 1999. évi költségelőirány­zatot. A közgyűlés végén alapszabályszerűen meg­ejtett választások eredményeképpen elnök újból Rákosi Jenő lett. Alelnökökké Beöthy Zsoltot, Bródy Sándort és Gelléri Mórt, főtitkárrá Márkus Miksát, titkárrá Szakács Andort, gazdává Alszeghy Kálmánt, pénztárossá lovag Faik Zsigmondot, ellenőrré Lend­vay Sándort, könyvtárosokká Balassa Józsefet és dr. Csergő Hugót, ügyésszé dr. Goncsa Dezsőt, építő tanácsadóvá Márkus Gézát, számvizsgálókká Fodor Ferenczet, Keszthelyi Ernőt és Báróczy Vil­most. A választmány tagjaivá három évi mandá­tummal a következőket választották: Perczik Árpád,­­Berényi László, Gárdonyi Géza, Hegedűs Lóránt, Heltai Ferencz, Herczeg Ferencz, Hevesi József, Hock János, Kálnoki Izidor, Kenedi Géza, Purjesz Lajos, Rákosi Viktor, Sebők Zsigmond, Strausz Adolf, Szávay Gyula, Szerdahelyi Sándor, id. Szinnyey József, Szokolay Kornél, Veigelsberg Hugó és Zilahi Simon. * A Frőbel Nőegyleti Vasárnap délután négy órakor tartotta Bajzat utcza 35. szám alatt levő házának dísztermében negyvenedik évi rendes köz­gyűlését. A gyűlésen nagy és előkelő közönség vett részt, amely ováczióban részesítette­ özvegy Rosenzwei­g-Saphir Saroltát, aki alapítása óta vezeti szeretettel és lelkesedéssel a nőegylet ügyeit. Az elnök megnyitó beszédében hálásan köszönte meg a tagok bizalmát és ragaszkodását, aztán szép és hatásos beszéd kíséretében elmondta a negyven év történetét és eredményeit. Az alapítás munká­jából kivette részét Kandors Hermina, aki har­­mincz esztendőn át ellenőri funkcziót végzett, tíz év óta pedig pénztárosa az egyletnek. Beszéde végén az elnököt megéljenezték. Az ováczió la­­csillapultával H­o­­­f­m­a­n­n Izsó titkár bemutatta évi jelentését. Ez örömmel emlékezik meg a szé­kesfőváros nagylelkűségéről, amelylyel az eddig kiutalt 4200 koronás segélyt 5200 koronára emelte föl. A kultuszminisztérium 1000 koronával támo­gatja az egyletet. A jelentések tudomásul vétele a felmentés megadása és az 1909. évi költségelő­irányzat megállapítása után K e s­z 11­e­r Árpádot tanácsossá, dr. Le­vy Lajosnét pedig a választmány tagjává választották. * A Budapesti Fogtechnikusok Ipar­test­­ülete tegnap tartotta Barna Tzor elnöklé­sével és Vita Emil dr. iparhatósági biztos jelen­létében ezidei rendes közgyűlését. A formalitások elintézése után a választásokat ejtették­ meg. El­nök Barna Izor, alelnök G­á­l Ignácz, pénztáros A­u­s­p­i­t­z Gusztáv, ellenőr P­i­s­k­ó Zsigmond lett. Számvizsgálókká R­a­d­o­s Károlyt, Singer Gyu­lát és Blau Bernátot választották. Az elöljáróság tagjai lettek: Biró Sándor, Fuchs Béla, Agulár An­tal, Dick János, Dick Arnold, Hercz Rezső, Koós Mór, Auspitz Gusztáv, Rudas Mór, Czinner Lipót, Czinner Jenő, Litkey Ferencz és Gál Ignácz. A közgyűlés hosszabb vita után elhatározta, hogy mindazok ellen a fogorvosok ellen, akik törvényes képesítés nélkül iparigazolványt nyertek, az ille­tékes hatóságoknál eljárnak. 1 15

Next