Magyarország, 1909. szeptember (16. évfolyam, 206-210. szám)
1909-09-01 / 206. szám
Budapest, 1909. szerda,- szeptember T. MAGYARORSZÁG : 'A választási törvény gyors meghozatalát követeljük, mert ezt a királynak' megígértük. 1.k Követeljük gazdasági önálló berendezkedésünket i és pedig elsősorban, mivel a tételes törvény biztosítja, követeljük 1911. január hógére a magyar nemzeti Bankot. . . ! Ezt a három pontot írtuk alá mi, igazi elvhű függetlenségi képviselők, emellett kitartunk és mi nem akarjuk elhagyni vezérünket, de szorosan követjük pártunk programmját. Aki a pártprogrammot elhagyja, az fogja elhagyni a függetlenségi és '48-as pártot Itt tehát nagy elvi kérdésekről, a többségi elv érvényesüléséről és a népakarat diadalrajutásáról van szó! Erről tesznek tanúságot azok, kiket mi pártunk legjobbjai közé sorolunk, nem törődünk vele, hogy a fekete-sárga ugorkafára felkapott sajtó, meg az általunk hirdetett elvek 67-es ellenségei bármit kiabálnak, mi kitartunk elveink mellett, míg diadalra juttatjuk elveinket. Ezt az elhatározásunkat akarjuk hirdetni a népnek, összetartásra akarjuk buzdítani józan magyar népünket és bizalmukból, szeretetükből erőt akarunk meríteni a jövő nagy küzdelemre. » A budapesti orvosi kongresszus. — A „Magyarország" munkatársától. — — Harmadik nap. — Budapest, augusztus 31. , Tisztelettel és csodálattal áll meg nemcsak 3 főváros közönsége, hanem az egész kontintnens műveit közönsége az előtt a hatalmas orvosi konzílium előtt, amelyet most tart a XVI-ik nemzetközi orvosi kongresszus a beteg emberiség fölött. Minden tanteremben, amelyben az egyetemi év alatt az orvos és gyógyfszerészethallgatók, valamint a műegyetemi hallgatók ifjú tábora hallgatja előadó tanárát, most huszonegy tanteremben komoly, nagynevű ■férfiak az emberiség legnagyobb nyomorúsága ellen viselt és tervbe vett harcsaikról, küzdelmeikről tanácskoznak. .. Amíg a férfiak szorgos munkája tart az egyes szakosztályokban, addig a kongresszus hölgybizottsága tervszerűen gondoskodik a hölgytagok szórakoztatásáról, sétakocsizással, a főváros múzeumainak' és érdekességeinek' megtekintésével töltik el a napot, ma este pedig a hölgybizottság estélyt ad a kongresszuson résztvevő családok tiszteletére a Széchenyiszigeten levő Mezőgazdasági Múzeumban. A kongresszus mai, tudományosa munkálkodásairól részletes tudósításunk a következő: Egyes szakosztályok a mai délelőtt folyamán szünetet tartottak, így az élettani, általános és kísérleti kórtani, valamint a közegészségtani résztvett a Nemzeti Múzeumban tartott nagyjelentőségű együttes ülésén, amelyen az immunitás és szérumgyógymódok tanát tárgyalták. A boncztani szakosztály a tűzoltó-utczai egyetemi boncztani intézetbe tette át székhelyét, ahol tudományos előadások keretében demonstrációk voltak folyamatban. Immunitás és szérumok tana. " A legmodernebb tudomány, az immunitás és bakteriológia művelői együttes ülést tartottak a Muzieum nagytermében. A terem reggel 9 órakor már zsúfolásig telt meg az érdeklődő szaktudósokkal. Ott láttuk az idegenek közül Gruber, Neufeld, Kriedberger, Denys, Beszedka, Raquet, Kitasato, Pfeiffer professzorokat, akiknek neve egy-egy epochát jelent a szérumok tudományának történetében. Hazai jeleseink közül Portik, Preisz, Hutyra, Detre, Konrádi, Székely professzorokat és a fiatalabb gárdának számos tagját. Az érdeklődés központjában az a naphylaxisról szóló tan állott, amelynek tárgyalására a kongresszus vezetősége hivatalos referensekül Beszedkát kérte fel a párisi Pasteur-intézet egyik vezetőjét, és hazai tudósgárdánk egyik legkiválóbbját, Jetre László egyetemi tanárt. 1.A Mt referens a témán megosztozott. Boszedka szólott elsőnek, megvilágítván azokat az eszközöket és módokat, amelyekkel az anaphylaxis ellen küzdhetünk. Utána Detre lépett az emelvényre és háromnegyedórán tartó szabad előadásban a kényes közönséget úgyszólván magával ragadta. Nekünk magyaroknak különösen jól esett az a tapsvihar, amely az előadót üdvözölte előadása befejeztével. Az anaphylaxis az a túlérzékenység, amelylyel reagál az állati szervezet, ha bármely idegen fehérjét viszünk szervezetének kötőszövetébe. Ez a túlérzékenység legnagyobb akadályát képezi a szérumok kiterjedt alkalmazásának, mivel a szérumokkal idegen fehérjét kell bevinnünk a testbe. Az előadó kifejtette, hogy teóriák («mesodermális fermentumok tana») ezt a túlérzékenységet igen érdekesen magyarázzák meg. Detre tanár ezután a tuberkulózis túlérzékenységének magyarázatára tért át, amely tünemény tudvalevőleg alapjai 3 gyömőkór diagnostikájában ma rendkívül kiterjedtenalkalmazott tuberkulinreakcziónak. Az előadás után igen élénk vitta fejlődött ki amelyben Neufeld tanár (Reichsgesundheidsamt Berlin), Priedberger tanár (Königsberg), Citron (Berlin), Pirquet (a gümőkór bőrreakciójának hírneves felfedezője, jelenleg baltimorei tanár), Pfeiffer titkos tanácsos tanár (Königsberg), Sleeswyk etc. vettek részt- akik a téma ismeretét minden oldalról saját észleleteikkel öregbítették. A magas nevén álló vita befejeztével az elnöklő Gruber müncheni tanár, a „remek referátumért” köszönetet szavaztatott Detré tanárnak, akinek elért sikerére minden magyar orvos büszke lehet. A következő referens Neufeld tanár volt, aki éz állati szérumoknak a phlagilagtrozisra való hatásáról értekezett. A phagocytosis, Mecsnikownak e zseniális koncepcziója, mely évek óta foglalkoztatja a búvárokat, lényegében nem egyéb, mint a baktériumoknak bizonyos (fehér) vérsejtek által való felfalatása. A sejtek felfalják és végül megemésztik az élő baktériumokat. A párisi Pasteurintézet ezen felfogásával szemben a német iskola csak a szervezet nedveiben látta a baktériumok elleni küzdelem tényezőit. Neufeld tanár a két nézetet kiegyenlítő és a tényeknek legjobban megfelelő fejtegetéseiben kimutatta, hogy mindkettő szerepel: a nedvek úgy modifikálják a baktériumokat, hogy azok aztán a szervezet romboló erőnek (sejteknek) nem állnak ellen. E felfogás teljeseen hasonló W right ismeretes opsonin teóriájához. A vitában Pfeiffer és Denys tanárok vettek részt-Következő együttes ülés szerdán reggel 9 órakor a Nemzeti Múzeumban. A rákbetegségről. Bashford és Doyen előadásai.) A Nemzeti Múzeum üléstermében ma délután nagy fontosságú együttes ülést tartottak a szakosztályok. Bashford angol és Doyen franczia rákkutatók tartottak ott előadást a rákbetegségek keletkezésének okairól és gyógyításmódjáról.Rashford tanárnak a rákra vonatkozó újabb kutatásai külön is megérdemlik, hogy ráirányozzák a figyelmet. Számos vetített képpel kísérte előadásai, melyben a londoni rák tanulmányozó intézteinek e téren elért eredményeit ismertette. A rák — úgymond — a különböző emberfajoknál és gerinczeseknél általában nemcsak a klinikai befolyás és anatómiai sérülések tekintetében mutat fel hasonló vonásokat, de abban is, hogy mindkét esetben az előrehaladottabb korral jár, akár a hosszú életű emberről van szó, akár pedig csak a két évi életet élő patkányról. Statisztikailag a rák az előrehaladott kor funkciója, biológiailag az agyalásé. Mindamellett a rák a test különböző részein nevezetes eltéréseket mutat a különböző emberfajoknál, amelyek megfelelnek a faji és ethnikai szokásokból folyó izgatók használatának, úgy hogy Európában például a rák a test egy részét szokta megtámadni, amelyek Indiában úgy a férfi-, mint a női nemnél mentesek a betegség hatásai alól és megfordítva hasonló különbségeket tapasztalunk magában Európában is a két nemnél, amiből az a következtetés folyik önként, hogy az egyéni szervek és az egész szervezet közötti alkati viszonyokban található meg a baj gyökere. A sarcoma kísérleti utón való előállítása meggyőzött arról az indirekt viszonyról, mely némely rákképletek és a szövet chronikus irritácziója közt fenforog. A tapasztalat számtalan különböző carcinoma-sejt létezését mutatta ki, melyek mind a normális sejtekből fejlődtek ki, részben egymásba menve át, részben pedig megtartva jellegzetességeiket hosszabb időn keresztül a daganatok mesterséges propagálás alatt. Ugyanez áll a sár comszej tejről. Sorra vésve azután azokat a bizonyítékokat, melyekkel az összehasonlító és kísérleti tanulmányok megerősítették a rák természetére vonatkozó, pathológiai és klinikai megfigyelésekből kivont konklúziókat, az értekezést azzal végezte, hogy még egyszer hangsúlyozta a rák tanulmányozása összehasonlító biológiai fontosságát, s míg azok a tisztán biológiai problémák, melyeket az újabb kutatási módszerek felszínre vetettek, meg nincsenek oldva, addig türelemmel kell lennünk. De hogy máris sokra haladtunk ez irányban, mutatja az, hogy ha a kísérletek nem is oldották még meg a régi problémát, de azt a kutatásokra nézve kedvezőbb formában állították fel. 1. 1 A Szintén a rák gyógyítására vonatkoznak a párisi orvosi kar kitűnőségének, Doyen tanárnak fejtegetései, melyekkel az V. Sectio munkálataiban vett részt. Doyen szerint a rák gyógyíthatóságának kérdése idestova megoldottnak tekinthető. Az ő beoltási módszerét kilencz évi tapaztalat mutatta sikeresnek. Első betege, akit az orvosok már elveszettnek tekintettek, 1901-ben bekövetkezett orvosi kezelése után ma is jó egészségben él. Gyomor- és mellrák esetei az ő kezelése után megszűntek tovább fejlődni, vagy teljesen eltűntek. Sőt nevezetes sikereket ért el az ő beoltási módszere a phagogenetikus módszerrel, kombinálva a bőr rákos vagy peritionális elfekélyesedése számos eseteiben is. A kezelésnek ez a módszere alkalmazandó minden betegnél, akiknél megakadályozhatja a betegségtovább fejlődését, továbbá akkor is, ha a rák diagnózisa legalább is vigaszínűs végül a kifejezett rák minden eseteiben. A műtéti beavatkozás sohasem kísérlendő meg Doyen szerint, mielőtt a beteg alá nem vettetett a rákellenes beoltásnak, vagyis mielőtt nem igyekeztünk nála bizonyos fokú immunitást elérni a pathologikai sejtek újraoltása ellen a műtéti felületen. Tehát a műtét csak az általános kezelés kiegészítője gyanánt tekintendő és ha a sebészi beavatkozás indokolva van, úgy az tisztán csak a daganat eltávolítására korlátolandó. Pálczát tör Dégen határozottan az igen nagy kiterjedésű műtétek fölött. Ha a daganat felületes és teljesen kiirtható, akkor ezt a kiirtást a bipoláris voltaizáczióval kel végezni, mely kellő mélységre hathat és nem tesz ki túlságos másodfokú vérzéseknek. Hála a bipoláris voltaszícziónak, Doyen határozottan meg van győződve, hogy a bőr, az ajkak, a nyelv rákja nem létezik, ha idején vagyunk képesek felismerni és kezelni. Szakosztályi ülések. V. szakosztály: Gyógyszertan, fizikai gyógyítási módok, fürdőtan. Pontée Souza (Lissabon) elnök megnyitván az ülést, felkérte Arnosan bordeauxi tanárt előadásának megtartására. A fehér vértestek ama fontos szerepével foglalkozott, melylyel azok a gyógyszerek felszívásában és kiválasztásában bírnak. Vámossy tanár (Budapest) hozzászólva részben megerősítette Souzan adatait. Mannfeld tanársegéd (Budapest) az elenyhiány és altatás közti összefüggést kisérletileg tanulmányozta s ezekről számolt be. Fröhlich bécsi tanár a szimpatikus idegrendszer gyógyszereiről értekeztek. Doyen a fermentumok gyógyászati értékéről tartott előadást. Sikerült neki fejlődő gennyedéseket megszüntetni, súlyos fertőző bajokat eredményesen kezelni. Készséggel fogja készítményeit a budapesti egyetemi klinikáknak kísérletezés végett átengedni. Leírja a rák kezelésére vonatkozó munkálatait, amelyek a tudományos világban nagy feltűnést okoztak. A kezelés az esetek különbözősége szerint oltások, sebészi beavatkozás és a villamos áram bizonyos formái által történik. Hozzászólt Kartinghard (Páris), aki a villamos szikrakezelést (fulguráczió) vezette be a gyógyászatba. VL szakosztály: Belorvosiam Krausz titkos tanácsos (Berlin) elnök megnyit-ván az ülést, felkérte Senator H. (Berlin) nagynevű belgyógyászt előadásának megtartására. A vörös vérsejtek káros felszaporodásának áttekintő, minden részletére kiterjedő ismertesét adta. E nagyérdekű betegség, amelyet az utóbbi években Oster (Oxford) irt le először, egyike a legérdekesebb betegségeknek, a hol avér a rendesnél nagyobb mennyiségben van felszaporodva s éppen ennélfogva káros jelenségekhez vezet. Újabban a betegségnek gyógykezelése is már eredményesnek mutatkozik. Renchi(Lemberg) ugyanő tárgyról értekezett, 1-1 3