Magyarország, 1909. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-14 / 270. szám

18 XJs ipari részvénytársaság Salában. M­u­ravidon kosár és fonott bútor-ipar részvénytársaság alakul, társaság sorba vette Kovács Márk és dr. Kovács Lipót tulajdonát képező belsőséget az alakítandó részvénytársaság czéljaira. Az alaptőke 100.000 korona s a rész­vénytársaság már 2010. évi január hó­­1­ével meg­kezdené működését Gazdasági egylet 5tvanév 33 jubileum­a.­­A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ötvenéves jubileumi ünnepélyének előkészületi munkái erősen folynak. A mozgalom élén F­a­l­u­s­s­y Árpád dr. főispán, egyesületi alelnök áll. Az előkészitő­ bizott­­ság Szatmáron ülést tartott, melyen a kiállítás ide­jét 1911 őszére határozták el, helyéül pedig Szatmár­németi kies parkjai a Kossuth-kertet. Az ülés tár­gyalás alá vette elnöklő főispán által előterjesztett programmtervezetet s azt el is fogadta. E terve­zet szerint az ünnepély díszközgyűléssel venné kez­detét s kilencz főcsoportban mutatná be a vár­megye gazdasági produktumát. A főcsoportok a kö­vetkezők: 1. mezőgazdasági szemes és Beállás ter­mények; 2. élőállatok és állati termékek; 3. szőlé­szet és borászat; 4. kertészet és gyümölcsészet; 5. erdészet; 6. mezőgazdasági gyáripartermékek ; 7. gazdasági háziipar; 8. mezőgazdasági ipari ter­mékek; 9. or­szágos jellegű mezőgazdasági gép­kiállítás, ennek keretében eke- és gépverseny. Vasút­­forgalmi hírek. A Máv­ igazgatóságá­tól vett értesítés szerint, torlódás miatt, az An­­gern-állomásra rendelt azon lopsirakományú toboráruk fel­vétele, melyek díjszabás szerint az átvevők által rakatnak ki, élőállatok, szén, koksz­­brikett, kő, kátrány, kátrányolaj, nyers papír, lemez, naftalin és talpfa kivételével, további in­tézkedésig szünetel. » T­ANÜGY. «= megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szabó Árpád mezőberényi állami polgári iskolai igazgató-tanítót igazgatói minősé­gében megerősítette. •»=■= Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szeg­vári Gyula kaposvári állami f­őgimnázium­i és Kengyel Miklós nagy­kállói állami gimnáziumi r. tanárokat kölcsönösen át­hely­ez r­e. — Elemi iskolai testnevelés. A Magyar Atlétikai Szövetség tudvalevőleg programm­­jába vette a modern iskolai nevelés elveinek pro­pagálását és az erre a ezt­án alakított elemi iskolai, szakbizottság tegnap délután tartotta első ülését a központi városháza tanácstermében B­á­r­c­z­y Ist­ván dr. polgármester, a M. A. Sz. elnökének el­nök­lésével. Az ülésen számos sportférfi­ és peda­gógus jelent meg. Bárczy István dr., elnök megnyitó beszédé­ben ismertette a tanácskozások czeljátk és anyagát és rámutatott arra, mily nagy jelentőségű a testneve­lés kérdése éppen a zsengekorú gyermekeknél. Rá­mutatott a német tornarendszer hiányaira, a­mi torna tanítás elégtelenségére és kívánatosnak je­lezte, hogy az iskola a testnevelés terére is kiter­jessze eddigi működési körét, de a cs­alád és tár­sadalom is tegyék meg a maguk kötelességét. Üd­vözölte a bizottság tagjait és az ulcat megnyitotta. Tas József előadó behatóan ismertette azután a bizottság munkaprogrammját, amely felöleli min­d­­, azokat a kérdéseket, amelyek a bizottság megvi­tatása alá kerülnek. A munkaprogramra tervezetéről hosszabb vita indult meg, amelynek során Sztvan­­kovics Szilárd azt a javaslatot tette, hogy a Pro­gramm bővíttessék ki még néhány kérdéssel. Tisz­tázni kívánja azt, várjon mennyiben kíván a leá­nyok testnevelése a fiukétól eltérő megoldást, to­vábbá milyen jelentősége van a 1331 gyakorlásban a táncznak és végül a zenekiséretnek. Mosdósa? Imre a reformot a tanítóképzésre is ki akarja ter­jeszteni és a tanítójelöltek modernebb testnevelési kiképzésére i3 nagyobb s­úlyt kíván fektetni. Barna Jakab a turisztika fejlesztését sürgeti az iskolá­ban. Maussong Géza a tanteremben való tor­náz­tatást kórosnak tartja, korcsolyázást, intenzív turisztikát és szórakoztató játékokat kíván. Dr. J W­e­s­z­e­­­y Ödön főreáliskolai igazgató nézete szerint a torna nem lehet az iskolai testnevelés gerincze. Mint a szellemi nevelés terén, a testne­­­­velésben is a család és iskola együttműködése biz­tosítja a helyes eredményt. Gróf Festetich Géza hosszasan foglalkozott; a felmerült kérdésekkel és Utalt különösen arra, hogy a modern élet szocziá­­lis viszonyai folyton tágítják az iskola feladatát és igy kétségtelen, hogy a testnevelés terén sem szorítkozhatik többé az iskola a torna szűk körére, hanem ki kell terjeszkednie a szabadtári játékokra, az atkletikai mozgásokra, sportokra. Kívánatosnak tartja, so­iy konkrét javaslat dolgoztassák ki, a mely főképpen a testnevelés alapelveire, a test­­­gyakorlatok rendszerére, az iskola, a család és a­­társadalom szerepének­­elhatározására, terjed­ MA6YAR0BSZÄO Budapest, 1900. vAsärnap* nöVernber 14. jön ki, m­íg a részletkérdések egy későbbi ülésen tárgyal­hatnának, ha a főelveket már tisztázták. Hasonló értelemben nyilatkozott Bárczy István dr. polgármester is. D­r. Gerenday György, Bar­­­­­ó­c­z Pál és N­a­g­y Béla felszólalása után a bizott­ság az ajánlott toldásokkal elfogadta az előadó munkaprogrammját és megbízta őt egyúttal, hogy Festetich Géza gróf javaslata értelmében elabo­­rátumot dolgozzon ki. ( Tanító-gyűlés. A­­Délmagyarországi Tanító­­egylet) nagybecskereki fiókköre november 18-án d. e. 10 órakor Nagybecskereken a központi állami elemi iskolában tartja rend­es őszi közgyűlését, a­melynek tárgysorozatán szerepel: Lindt Gyula tö­­rökbecsei állami tanító előadása: «Az ismétlő is­kolai oktatása. Ősz­tie Béla nagybecskereki ál­lami tanító előadása: «Énektanítás a népiskolában» s ennek kapcsán új énekgépének bemutatása. Kiss Iv­ária nagybecskereki állami tanítónő előadása: «A népiskolai egészségügyről). (Bejelentette: Bányai Jakab nagybecskereki isk. igazgató.). A XLIII. nagy­gyűlés IV. számú határozata szerint Saskozy József «Reformeszmék.) czirr.] előadásával beterjesztett ha­tározati javaslat tárgyalása. Hozzászólását bejelen­tette: Mass­on­y Venczel Katalinfalvai áll. ta­­nító. Ugyan­ e nagygyűlésen beterjesztett Büchler Hugó-féle határozati javaslat tárgyalása. A Szegfű Sándor által kidolgozott jogvédő bizottsági «Ügy­rend» tárgyalása, stb. TEDOMÁKY és IRODALOM. (—) A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya november 15-én hétfőn délután 5 óra­kor ülést tart ezzel a tárgysorozattal: 1. Farkas Gyula levelezőtag: Alapvetések az elektromosság és mágnesség folytonossági elméletéhez. 2. Maut­­n­e­r Nándor:­ A phenylzsirsavak új általános syn­thesise; előterjeszti Lengyel Béla rendes tag. 3. Dienes Pál és Dienes Valéria: Az algebrai és logarithmikus singularitásokról; előterjeszti: Fi­a­dós Gusztáv rendes tag. 4. Gr­óh Gyula: Az oxidáczió sebessége közti összefüggés. Gold­berger Jakab: Az izom hydrogenion tartalmának változása munkaközben; előterjeszti Tangl Fe­­rencz levelezőtag. (­­ A Kir. Elsgyar Természettcolon­3 K.n­yl Tarsalp.t november 19-én, 28-án és deczember 3 án, péntet­en este 6 órakor a József­ Műegyetem chomiai technológiai intézetének tantermében (I., Gellért-tér 4) népszerű természettudományi estélyt rendez, amelynek tárgyai: 1. előadás: A gazda­­sági növények legfontosabb táplálóanyagai. 2. előadás: A gazdasági növények táplálóanyagai a talajban. 3 előadás: A talajból elhasznált táp­­lálóat­­yagok pótlása. (Bnmutatásokkal.) E­iadó : ’Sigmond Elek dr. műegyetemi nyilv. rk. tanár. ( — JA pozsonyi Toldy kör nj­o’n&be. A po­zsonyi Toldy-kör választmánya elhatározta, hogy a Thaly Kálmán halálával megü­resedett elnök­ségre Zichy Géza grófot kéri fiut, ki fillan­dóait Pozsonyban lakik. Zichy gróf a kör alelnökének kijelentene, hogy ez elnökséget elfogadja. (—) Sorosat»? fílsl Grási Kálvinról­ Fru­zsi­nszky Tál db. theol. akad. tanár, Kálvin kiváló ismerője 6, életrajzírója vasárnap, novem­ber 14-én, délután 5 órakor, a budapesti Gergely­­utcsai (K. ker.) református templomban éralk-rs felolvasás-sorozatot beend Két-h­aról. A M­amlások so­rrendje a következő: November 14-én Kálvin a szenvedőkhöz. November 21-én: Kálvin és ba­rátai. November 28 án: Kálvin és a hatalmasok. Deczember 5 én: Kálvin és az egyhásak. A fel­olvasásokra szabadt a bemenet s a templom fűtve lóra. Mindegyik felolva­­s alka­ffá al szó­l-, vagy karének s rövid Váblism­agyarfett­ása (—) Az álla­tfiaágóHL. Tányér talpú Koma rég megelőzte Kutagsyt, az első magyar repülőgépest, mert a Mackó nemzetség dicső őre már régen megpróbálkozott a repülőgép furcsaságaival, amint erről Az Én Újságomban Bocs Fálid­ beszámol. De találunk még mis kedves olvasmányt is a gyermek­­világnak ebben a pompás, jókedvű újságjában. Pali Lácsi «Laczi Törökországban.S­czimmo! érdekes el­beszélést ir. Móra Ferencs, Gyök­össy Endre, tiarád? Viktor apró történeteket, tanulságos, okos histó­riákat, Pósa Rácai­t? Nótás diák pedig szép verse­led írtak Az fia Újságom e heti számába, amely sok k­adveo órát fog szerezni az apró emberkékből álló nagy olvasótábornak. Az fia Újságom előfize­tési ára negyedévre 2 korona 10 fillér. Kiadóhivatal Budapesten, VI., Andrássy­ ut 10. (—) S­omjáthy eTene. (Irodalmi tanulmány, irta: Sík­a­bonyi Antal.) «Komjáthy Jenő leve sokak előtt teljesen ösmerad­em, — kezdi essayjét Sikabonyi, majd meg is magyarázza, hogy miért: fiatalon halt meg, elvonulva élt, munkái halála napján jelentek meg és «feledésbe merültek, mi­előtt megismertük volna.» A filozofáló, mély gon­dolatokkal teli, kevés közvetlenséggel iró költő nem lehetett népszerű, nem tudta megnyerni a kö­zönség kegyét­­­, aki külön lelki világot élt és nem tudott leereszkedni a tömeghez. Reviczky Gyu­lának volt a legjobb barátja, tizenhárom évvel ezelőtt halt meg és «a belső életet élő emberek közöl való volt.» Erről az elfeledett, vagy meg nem is­mert, de kétségtelenül hatalmas szellemű és erő­sen egyéni fiatal poétáról ír Sikabonyi An­tal, a bámulat és rajongás hangján, de a gondol­kozó elme mélyreható intelligenciájával. Nem ve­sd Konczkép alá, nem akarja ezeket a finom ér­méseket, nagy gondolatokat izekre szedni, mert rajtkor úgy járunk», —­ mondja, ■— «mintha nap­sugarat bocsátunk át háromszögű prizmán : a lány elemeire bomlik s nem lesz többé élv vakító, mint előbb volt», hanem a maga különös és ragyogó egészében akarja szemünk elé állítani, amint­­ látja: mélységesen és nagyszerűen. Ezt az ideá­lisan pessonysztikus és megvigasszolódó költésze­tet hatalmasnak és vakítónak látja és odaállítja a legnagyobbak közé. Sőt egy helyen azt mondja: «Petőfi korában Komjáthy Petőfivé vált volna és Komjáthy idejében Petőfi Komjáth­yvá. Petőfi ez érzések végtelen skáláját szólaltatta meg, Kom­játhy a gondolatok kristályhurjala játszott.» Kom­játhy Jenő a gondolatok költője volt, «költő szive volt az a kovakő, mit filozófus ágam, mint va­lami nemes aczél, folyton csiholt.» Költészetének tüze túl magasan lángolt és színe nem volt elég rikító ahhoz, hogy észrevegyék. Föllobbanása pedig oly rövid volt, hogy nem tudta magát beégetni az emberek szívébe. Sikabonyi Antal, amikor Kom­játhy költészetét megvilágítva elénk állította, fon­tos feladatot teljesített. Komjáthy Jenő nevét nem szabad olyan könnyen elfeledni, mint az irodalom tette, és szükség volt rá, hogy valaki rámutasson költészetének szépségeire és a nevét megmentse a feledéstől. Sikabonyi ezt széleskörű tudással és sok szeretettel teszi Hangja előkelő és érdekes, nyelve színes és lebilincselő. Könyvében egyformán élvezetet talál, aki ismerte Komjáthyt és aki soha­sem hallott róla. A könyv éra 4 korona. (—) St Magyar Koegyesületek Kapja. Ma jelent meg az első száma a «Magyar Nőegyesü­leteid talpja» cz. uj társadalmi folyóiratnak. Ez a folyó­irat, melyről már előzetesen megemlékeztünk­, a nőkért alakult s mérsékelt, előkelő hangon akar küzdeni a nők érdekeiért. Valamennyi magyar nő­egyesület minden fontosabb mozzanatainak letéte­ményese akar lenni. Harczol a családi élet tiszta­ságáért, a gyermekvédelemért, védi az ifjúságot s mindenben hazafias, magyar szellemben híven működik. A mai első szám igen tartalmas, színvonala magas. Czikket irt bele Bársony István, Ke­né­di Géza, Jászai Mari, Perczelné Kozma Flóra, Markos Györgyné, Reichenhau­­e­r­n­é­ P­e­t­h­e­ő Irén, dr. Farkas Gyula. Szer­kesztője Zemplén­y­i Gyuláné, fő­munkatársa dr. Rite­ók Emma. A lap szerkesztősége Budapesten a Király­ utc­a 70. sz. a. van. Szerkesztői üzenetek: a szerkeest­őség nem ad viasza. 17. fö. Nagykanizsa. Siljpá!,álunkra ilyen hangú fcöszerzvényt nem használhatunk fel. — B. K. A ver­set m­egkaptuk, de legnagyobb Kam­illatunkra nem hasalhatjuk. Az Odollal való szájápolás valóságos jólátomány. A száj­­beli erjedési folyamatok, me­lyek a fogakat lassanként megbontják, biztosan meg­akadályoztatnak és minden odalöb­ités után az egész szájban üdítő frissesség ter­jed el

Next