Magyarország, 1909. december (16. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-15 / 296. szám

Budapest, 1909. szerda, deczember itt. MAGZABORSZAO "nai felsőbb leányiskolába hivták meg, ahol sza­bad óráiban az irodalom művelésével foglal­kozott. 1890-ben egy stockholmi szépirodalmi lap pályadiját nyerte el beküldött novellájá­val és egy évvel később már kiadta «Gösta Berling» című regényét, amelylyel egy csa­pásra meghódította a közönséget. Beernaert Ágoston szegény szülők gyer­­m­eke. Született 1829. évi július hó 26-án Ostendében. Jogi tanulmányai végez­tével 1853-ban Brüsszelben ügyvédi irodát nyitott. Rendkívüli szónoki képessége révén mi­hamar ismeretessé vált Beernaert neve, akit egyébként liberális létére általános meglepe­tésre 1872-ben a klerikális M­a­­­o­r-kabinet­­ben való részvételre is meghívtak. Egymás­­­utáni sorrendben földmivelésügyi, majd pénz­­ügyminiszter, végül miniszterelnök volt. Fon­tos külpolitikai kérdésekben rendkívül gyak­ran érvényesítette befolyását, amelyet tak­tikai ügyessége és politikai ésszerűsége mind­inkább fokoztak. Destournelles de Constant báró 1852-ben született. Diplomácziai karrierje már ifjú korában megkezdődött, amikor Francia­­országot képviselte Londonban, majd később Tuniszban, Hágában és legutóbb ismét Lon­donban, ahol egyúttal Francziaország megha­talmazott minisztere is volt. 1895-ben hazá­jának belpolitikája felé irányozta figyelmét, amikor is beválasztották a kamarába, innen pedig a szenátusba. Egyike a legérdekesebb franczia politikusoknak. Politikai működése során lankadatlanul küzdött a nemzetközi meg­egyezés és a választott bíróságok eszméjéért- FŐVÁROSI ÜGYEK. X A f­őreih ez vár­osi választás. A IX—X. ke­rületi választás ellen Gebhardt Károly dr. pa­naszt adott be, amelyben azt vitatta, hog­y Tóth Ulászló dr. és Bal­áss Imre megválasztottnak­­ki­­jelentett bizlottsági tagokkal szemben ő nyerte el a tppseéget. Az igazoló választmány­ a panasz követ­­keztében­­elrendelte a szavazatok újból való össze­­számtálását, amelynek alapján megál­lap­ította, hogy Bal­fás I­mre 1023, Gebhardt Károly pedig 1047 szrlvazatot kapott. Az igazoló választmány ennek következtében Balázs Imre helyett Gebhardt Károly dr.-t igazolta megválasztott törvényhatósági bizottsági tagnak.­­ Anyakönyvi hivatal a Lipótvárosban. A belügyminiszter­ jóváhagyta a főváros közgyű­lésének azt a határozatát, hogy az V. kerületben új anyakönyvi hivatalt állít fel. Az új hivatal 1910. január 1-én kezdi meg működését Tu­domásul vette a belügyminiszter a közgyűlésnek azt a határozatát is, hogy az új hivatal költségeit a főváros viseli.­­ Az idegenforgalom emeléséért. Bárczy István dr. polgármester tudvalevőleg a főváros idegenforgalmának emelése érdekében külön osz­tályt szervezett, amely hivatva lesz a főváros ide­genforgalmának emelését tervszerűleg előmozdítani. Az újításnak rövidesen hire terjedt s a vállalko­zók nagy számban nyújtottak be terveket az ide­genforgalom emelésére. A tervekkel a tanács a napokban foglalkozott s elhatározta, hogy az elő­terjesztett eszmékkel és ajánlatokkal nem foglal­kozik, azokat nem tárgyalja, hanem az ügyosztály­ival részletes tervezetet dolgoztat ki, s annak alap­ján folytatja az idegen­forgalmi politikát.­­ A makadamutak kátrányozása. A tanács még­ a múlt évben engedélyt adott egy külföldi elég­nek arra, hogy kátrányozó­ géppel a Thököly-út és a Kerepesi-út burkolatát kátrányozza. A kátrány­o­zási kísérleteknek különösebb eredménye nem volt. Mindamellett a tanács hozzájárult a mérnöki hivatal­nak ahhoz az előterjesztéséhez, hogy a kátrányozás­­sal folytatólagosan is eszközöljenek kibérjeteket és hogy e czélra egy kátrányozó­ gépet szerezzenek be. Ezzel a géppel a nyári időben körülbelül 15—20 ezer négy gaagméternyi területet leh­et bekátrá­nyozni. A kísérletek 9000 koronába kerülnek. Be­kátrányozandó területekül a tanács az Aréna-, Ke­repesi- és Thököly-utakat jelölte ki.­­ "A lőportárdűlői faiskola kihelyezása. A Hatósági építkezések következtében szükségessé­­vált a VI. ker., lőportár­dűlői faiskola és kert kihelyezése. A tanács az új iskola és kert lé­tesítésére a Bihari­ út mentén, a Népliget kö­zelében fekvő haszonbéres parczellákat jelölte ki. A Közvágóhíslató forgalma. A köz­vágóhidakon októberben levágatott összesen 24.553 drb ké­rődző állat, ezek között 9713 drb nagy szarvas­marha és 10.358 drb borjú, 4472 drb birka, bárány és kecske, 31.874 drb ser­eg, 765 drb süldő és 9 drb malacz, 560 drb ló. X Szüretés-halálosái. Az utolsó öt tíz első hó­napjának születési és halálozási számairól ma a a következő kimutatás jelent meg: 1905. évben élve született 18.494 meghalt 12.411 1906. . „ , 18.933 „ 11.997 1907. * » . 18408 „ 11.976 1908. „ „ „ 18.449 „ 11.416 1909. , , , 18.789 , 11.516 egyén. SZÍNHÁZ, művészet. — (Akadémiai zenekar.) ’A Zeneaka­démia tanáraiból és volt növendékeiből összeállí­tott zenekar tegnap este rendezte második hang­versenyét a Zenepalota dísztermében­ Popper Dá­vid vezénylete mellett. Bár akadtak mozzanatok az előadás során, amikor a zenekar összejátszásában, a dinamikai effektusok kiélezésében több eleven­séget, és helyenként frissebb tempóvételt kívánt volna az illető alkotás, a produkczió nagyjában mégis megfelelt annak a nívónak, amelyet a derék Zenekar harmonikus együttműködésétől megszok­tunk. A tegnapi hangversenyt Berlioz «Benve­­nuto Cellini» czímű operájának nyitányával kezdet­ték meg. A ma régóta kedvelt repertoár­ darabja a Zenekari vállalatoknak, ma már azonban ritkábban jelenik meg műsoron. AZ ultramodern irány térfog­lalásának Berlioz vallja legjobban kárát. Pedig a tegnap előadott uvertürből egy modern karmester, ha a polifon alkotás finomságainak kidől­gazáéira aprólékos g­ondot fordít, a hatások felfok­ozásában erőt és elevenséget visz bele dirigálásába, feltétlenül érvényre tudja juttatni ma is, a helyenként már halványulásnak induló művet. Szeret­i Gusztáv! Zenekarra írt fantáziá­ja volt az est újdonsága. A szerzőre nézve jobb lett volna, ha ez az új alkotása előadatlanul marad. Bemutatásának a jogo­sultságát még azzal sem indokolhatja a karmester, hogy élő ábránd becsületesen, szolidan és minden nagyobb pretenzió nélkül van meginstrumentálva, mert hogy Szer­émi hangszerelni tud, azt ko­rábbi munkáiból eléggé tudjuk. Minden más dolga a szerzőnek ékesszólóbban bizonyít alkotó tehet­sége és jeles dolgozási módja mellett, mint a tegnap bemutatott műve, amely nem egyéb­ ismert motí­vumok idézeténél, I közbe-közbe aztán felötlik­ egy­­egy sovány gondolata a szerzőnek­ is, de ezt az eszmeszegénységet, ezt a tartalmi fogyatkozást nem palástolhatja el a szteriff a harmóniák éráira költöz­tetésével, logikátlanul kiokoskodott Zenekari hóe­kékkel. Szerénától jobb dolgokat várunk. Az est szólistája, Kemény Rezső zeneakadémiai tanár S i n d i n­g hegedűversenyét adta elő nagy siker­rel. A Tschaikovsky «Concerto»-jának a min­tájára készült alkotást Kemény tanár azzal a mindent átfogó művészi komolysággal és dologbeli készültséggel mutatta be, amelyet tőle megszok­tunk. Szép, meleg kant­enája tegnap is jótesően érvényesült Linding dallamaiban, esek kár, hogy a g-húr kezelésénél a hangiolás tisztasága helylyel­­ kö­zel nem volt egészen kifogástalan. A közönség meleg elismeréssel tüntette ki a jeles tanárt, tanít­ványai­­pedig hatalmas babérkoszorúval lepték meg. (m. a.) — (A «Waxrettno mesterséges bemutató­jának­ elhalasztása.) A Magyar Színház­ igaz­gatósága Bernard Shaw drámájának­, a «Warfmé mesterségér­sek, szombatra kitűzött bemutatóelő­­adását a jövő hét szerdájára halasztotta el. A be­mutatóel­őadásra már megváltott jegyeket a szín­ház pénztára a jövő szerdára szóló­jegyekkel cse­réli ki. A Magyar Színház műsora e héten ennél­fogva a következőképpen változik: szerdán : crack, a senki*, csütörtökön:­­A kuruzslós, pénteken: «A kuruzsló?, szomba­tón: „Hivatalzok urak", vasár­nap délután : «A tökfilkó», vasárnap este: «A ku­­ruzsoló». » A Magyar Színház igazgatósága meg­szerezte Schniteler Arthur új drámájának, a «Der Au­f den Lebenset-nek, amely a bécsi­ Deuseehee Volkstheaterben a múlt szombaton került először sorre, budapesti előadási jogát.­­ ( A bolygó görög­ felújítása.) Sutty­­kay Ákos és Pásztor Árpád daljátékának, «A bolygó görög»-nek, csütörtöki felújítása és pén­teki ismétlése iránt, amely előadásoknak szenzá­­cziószámba menő érdekessége Környey Bélá­nak, a M. Kir. Operaház tagjának, vendégszerep­lése, rendkívüli érdeklődés mutatkozik a közönség körében. A daljáték, amely 1905. október 19-én, tehát négy éve került színre először a Király-ásia­t­házban s akkor egyfolytában negyven előadást ért­­meg, Buttykay Ákost, mint drámai zeneköltőt, egy­szerre a legelsők sorába állította. Érthető tehát­ az az érdeklődés, amely a rég nem hallott melódiá­kat köszönti. A repriz szereposztásának további része, K­árad­i Ili Nausikája, Komlósy Emma ziicéje és Medgyaszay Vilma Pénelopéja is alkalmas arra, hogy a «Bolygó görög» felújításán­­ak estéjét minél érdekesebbé tegye. Holnap, szer­dán és szombaton — immár 25-ször — Herczeg Ferencz és Huszka Jenő operettje, a «Rébusz báró» kerül színre, vasárnap este hosszabb pihe­nés után .Az elvált asszonyát adják Petráss Sárival és Medgyaszay Vilmával a női fő­szerepekben. Vasárnap délután a «Jánoska» van mű­soron.­­ (Trenk báró.) A Városligeti Színházban nagyban folyik az előkészületi munka a „Trenk báró” czimű új operettből, melytől a színház eg­yik téli slágerét várja. Az újdonság dallamos zenéje és vidám librettója bizonyára nálunk is a k­­lföldihez hasonló szenzácziós sikert fog aratni. Az igazgatóság az újdonságot teljes pompával állítja ki.­­ (Szamosi Elza Marosvásárhelyen.) Sza­mosi Elza, az Operaház művésznője, vasárnap­­a maros­vásárhelyi Zenekedvelők Egyesülete által ren­dezett estélyen lépett fel a közönség zajos ovácziói mellett. A zsúfolásig megtelt terem intelligens kö­zönsége alig tudott betelni a művésznő remek éne­kével és minden egyes száma után ismétléseket kö­vetelt. Különösen zajos volt a tüntetásr­a (Sámson és Delilan czimű operából énekelt nagy ária után, me­lyet Dienzl Oszkár zongoraművész kísért fino­man, diszkréten. A művésznő, aki ezenkívül magyar, német és franczia dalokat énekelt, két hatalmas virágcsokrot is kapott; Dienzl Oszkár pedig ma­­gánszámaival sok tapsot aratott. — (Kamna’azsae.) A K­emény—Mam­brin­g —S­z­e­r­é m­i—S­c­h­i­f­f­e­r vonósnégyes társulat második hangversenye Reimers Pál, a kiváló dalénekes közreműködésével holnapután, csütörtö­kön lesz a Royal-teremben. Jegyek a Harmó­niában kaphatók­. — (Bulyovszky Lilla halála.) Gráczkar­ hetvenhat éves korában meghalt a múlt évszázad legforróbb színházi estéinek hősnője, Bulyov­szky Lilla, akinek nevéhez nagy művészi diada­lok emléke fűződik. Bulyovszky Lilla a negyvenes évek végén és az ötvenes években a Nemzeti Szifi­lisz híres együttesének volt oszlopa. De nyugha­tatlan színéezvére kiűzte honából. Borezz­óban, Ham­burgban, Weimarban, Meiningensben szolgálta a né­met művészetet, mindenütt fényes sikerrel. Azután Drezdában telepedett le, melynek előkelő és nagy hagyományú udvari színházában Shakespeare ideá­lis nőalakjainak gyönyörű sorozatát teremtette meg. A szász főváros színházának kötelékéből kilépvén, bejárta nyugati Európát és tehetségének mindenhol új híveket szerzett. Bulyovszky Lilla negyvenkét éves korában végképp visszavonult a színpadtól és 1875-ben visszatért Budapestre. Nyolcz évre rá elvesztette férjét. Azon túl már csöndben élt és nevét csak akkor hallatta, ha valami jótékony in­tézmény, egyesület vagy irodalmi c­él folyamodott segítéséhez. Bulyovszky Lilla Szilágyi Pál kolozs­vári színházigazgatónak volt a lánya. A szabadság­­harca első évében feleségül vette Bulyovszky Gyula a márcziusi ifjak egyike, s akkortájt divatos író. Maga is írogatott novellákat, tárcáikat, útleíráso­kat, ám ezek feledésbe merültek, művészete is a dolog természete szerint elenyészett az idővel, de nagy alapítványa, melyet a Kisfal­udy­ Társaságnak és a Petőfi-Társaságnak ajánlott jeles költemények jutalmazására, örökre emlékezetben fogják tartani Bulyovszky Lilla nevét. Bulyovszky Lilla Kolozsvárott született, apja Szi­lágyi Pál volt, a jeles művész. Már mint egészen fiatal leány ellenállhatatlan vágyat érzett a színpad iránt is hét éves korában olyan meglepő művészettől kreált gyerm­eksze­repeket, hogy rögtön szerződtették a Nemzeti Színházhoz. Tehetsége itt fejlődött és lett tökéletes. Alig volt tizen­hat éves, amikor Bulyovszky Gyulának, a kitűnő írónak nejévé lett és ezentúl is dominált a Nemzetiben. De idehaza aratott sikerei nem elégítették ki becsvágyát, 1819 ben megvált a magyar színpadtól és egy évi tanulás után már a boro­szlói udvari színházban aratott osztatlan síkon Ophélia szerepével. Ez is csak oly híres alakítása volt mint Júlia, Desdemona, az Orleánsi szűz lady Annája stb. stb. Nagysikerű európai körútja után 1871­-ben visszatért Magyarországra, Budapesten tele­­pedett meg és sokáig lakott Andrássy-úti villájában( Mint írónő is jelentékeny volt, czikkei, tárczái, úti­rajzai és köny­vei Novellák, Norvégiából nagy tet­­szést értek, Bulyovszky Lilla útközben akart, Grácz­­ban megpihenni, de tüdőgyulladást kapott, mely csak­­hamar végzett vele. Holttestét hazahozzák , itt fogják eltemetni.­­ (Magyar Hangverseny Londonban.) Londonból Írják­ nekünk : E he­ly­ón a­­'Hungárian Soc.» vezetése s Teck herczeg s herc®egné, valamint gróf Mensdorff Albert osztrák-magyar nagykövet fővédnöksége alatt Londonban nagy magyar hang­versenyt tartottak, mely a legfényesebben sikerült. A sRoyal Society of British Artista' összes termei 13

Next