Magyarország, 1910. november (17. évfolyam, 259-284. szám)
1910-11-01 / 259. szám
12 A IX. fiz. osztály 3-ik fiz. fokozatába: Tóth István, Daróczy László, Csisztay Károly, Humicza Tivadar, Lengyel Lajos, szotyori Nagy Zoltán hivatalnokokká, Trieber Kornél, Weisz Sámuel, Ilk Aladár, Fischer Mihály, Schusztal Gyula, Petzinger Ferencz, Bondi Ödön, Szpevák József, Békési Ignácz, Tétsy Géza Dezső, Jászay Lajos, Fischer Pál, ifj. Csiszér Elek, Salamon Béla műszaki hivatalnokokká; kineveztetett továbbá: Honfi Sándor, Vidakovic József, Nagy Béla, Buscher Gyula, Stiegler Sándor Jenő, dr. Dankó János, dr. Kiss Ernő, dr. Lantos Ágoston, ifj. Raschko Antal, dr. Hernádi Lajos, Koóh Richárd, Horánszky Miklós, Szeverény Zoltán, Földvári József, Mirenic István, Szívós Géza, Barna Ernő, dr. Fülöpp Móricz, dr. Gergelyffy Dezső, Duray Nándor, Stockinger Ferencz, Esser Károly fogalmazó-gyakornokokká, Schnitzler Gyula, Berliner Jakab, Friedmann Ábrahám, Káldor Lipót, Horvát Jenő, Beitser Ferencz, Kürti Imre, Tolnai Jenő, Keszthelyi Gábor, Gráf Frigyes, Mlinko János, Perényi Iván, Rónai Dezső, Udvarhelyi Zoltán, Skrainka Frigyes, Klug Frigyes, Polgár László, Vály Lajos, Mattanovich Árpád műszaki gyakornokokká. Aki friss és egészséges akár Beátéiig igyék legalább egyszer heten kint (reggel a felkeléskor) egy fél pohárnyi természetes Ferencz József-keserűvizet. Ez gyorsan és fájdalom nélkül megtisztítja a sok evéstől vagy ivástól túlterhelt emésztési csatornát, tisztítja a vért, az anyagcserét hathatósan előmozdítja s ily módon sok súlyos bajtól megóvja az embert. A párisi orvosi akadémia a valódi »Ferencz József«vizet nagyon jónak találta. Kapható ásványvíz-kereskedésekben, gyógyszertárakban és drogériákban. g.!—" i 1 " . .—-j.T- ■ ■ ---------------------- .■» FŐVÁROSI ÜGYEK. X Jelölés. A kerületközi bizottság ma délben Márkus József elnöklésével tartott ülésén a csütörtökön választás alá kerülő kerületi orvosi állásra Barta Gábor drt, a közmunkák tanácsánál megüresedett négy tagsági helyre Bárczy István drt, Freund Vilmost, Morzsányi Károlyt , a lemondott Kléh László helyébe Preyer Hugó drt jelölte. A közlekedési bizottságban megüresedett helyre Krammer Károlyt, a díjtalan árvaszéki ülnöki állásra pedig Polgár Károlyt jelölte a bizottság. . . A kelenföldi bérkocsi-állomás. Amikor a főváros közgyűlésén Wittinger Ferencz bizottsági tag a kelenföldi állomáson bérkocsi-kirendeltségét sürgette, szóba került az is, hogy a bérkocsi létesítésének nagy akadálya, hogy a sósfürdőnél lévő pénzügyi kirendeltség, megállíthatja a kocsit és az érkező utas podgyászát ott fogyasztási adó szempontjából megvizsgálhatja. A közgyűlés akkor úgy határozott, hogy a főváros ennek az anomáliának megszüntetése érdekében lépjen érintkezésbe a pénzügyigazgatósággal. Azóta a Kelenföldön a bérkocsi-kirendeltséget a tanács már létesítette, de a pénzügyigazgatósághoz intézett átiratnak egyelőre semmi foganatja nem volt. A főváros ugyanis azt kérte, hogy a pénzügyi kirendeltség a pályaudvarra helyeztessék ki, hogy az utas akadálytalanul jöhessen a főváros területére. A pénzügyigazgatóság most válaszolt a főváros átiratára. Ebben az átiratban a pénzügyigazgatóság azt mondja, hogy a kelenföldi vasúti állomás kívül esik az adóvonalon és az állomáson csak úgy lehet pénzügyi kirendeltséget létesíteni, ha a pályaudvart a főváros zárt adóterületébe bevonják. A főváros most már megfelelő tárgyalásokat fog indítani ebben a kérdésben. Az izr. hitközség új telke. A pesti izr. hitközség tudvalevőleg ingyen telket kért a fővárostól a Lipótvárosban templomépítés száljára. A telket meg is kapta. Később azonban jobbnak látta a hitközség a lipótvárosi templomépitkezéstől elállani és ennek helyébe a fővárostól a dohány-utczai templom szomszédságában tóváblgy telkeket férfi. A főváros a kérelmet teljesítette és a templom melletti négy telket örökös használatra átengedte a hitközségnek. A hitközség képviselőtestülete vasárnap délelőtt Weinmann Fülöp dr. udvari tanácsos elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen helybenhagyta a cserét és felhatalmazta az elöljáróságot, hogy a lipótvárosi telektömbre nézve 1896-ban létrejött használati szerződést hatályon kívül helyezesse és az új ingatlanokra nézve kötött használati szerződést aláírhassa. A szerződés értelmében az új telkek csupán egyházi s kulturális czélokra használhatók fel. A három frontra nyíló telek közepén a hitközség köteles parkot létesíteni. A dohány utczai oldalon imaház, irodák és a hitközségi alkalmazottak lakásai épülnek, a parkon túl levő területet pedig a leányiskola kibővítésére használja fel. Grasz Izor dr. kérdésére az elnök közölte, hogy azokra az adományokra nézve, amelyek kifejezetten a lipótvárosi templom építése javára folytak be, az egyes adományozókkal külön megállapodásra igyekszik jutni. A közgyűlés azután Temesváry Rezső dr. felszólalása után tudomásul vette az elnöknek azt a bejelentését, hogy a rombach-utczai leányiskola épületét, amely már meglehetősen rozoga állapotban volt, tataroztatta. A képviselőtestület az erre fordított, mintegy 12 ezer korona rendkívüli kiadást jóváhagyta. Egyéb tárgya a közgyűlésnek nem volt. A Tanítók gyűlése. A Budapesti (budai) Tanítóegyesület ez évi október 29-én tartotta meg őszi közgyűlését Konczcsi Lajos elnöklete alatt, a tagok szokatlanul nagy érdekldése mellett. Az elnöki megnyitó után, amely az egyesület kulturális és humánus czéljait összegezte, Bárány Zsigmond egyesületi tag előadta a temetkezési jutaléknak felemelése érdekében szakértővel végzett számításokat. Ezek megnyugtatók s ezért a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy 1911 január 1-től az elhunyt tagok hátramaradottjainak 200 korona helyett 300 korona segélyt ad anélkül, hogy ellenértékül a tagoktól nagyobb anyagi áldozatot kívánna, mert az alapszabályok 23.COO koronás tőkéje ezt megengedi. Ezzel a tagoknak régi óhajtása teljesedett. Ezután Gondos Miksa tanár «Az irtástanítás-fejlődés története» czimen vetített képekkel kísért felolvasást tartott. Végül a közgyűlés pályatételt tűzött ki az elemi iskola I. osztály számtani tananyagának módszeres feldolgozására 1911 márczius 31-iki határidővel. A VIII. kerületi munkásgimnázium tanévnyitó ünnepe. A józsefvárosi munkásgimnázium vasárnap délelőtt tartotta meg tanévnyitóünnepélyét a Práter-utczai polgári iskola nagytermében. Az ünnepélyen nagy és előkelő közönség jelent meg. Ott voltak: Molnár Viktor államtitkár, Gonda Béla miniszteri tanácsos, Havass Rezső kir. tanácsos, Hainiss Géza egyetemi magántanár, botfai Hűvös Iván, Rózsavölgyi Antal elöljáró stb. A tanévnyitó közgyűlést Haver Jand Antal gyáros, a munkásgimnáziumelnöke nyitotta meg. Ezután Molnár Viktor államtitkár szólalt fel. Hálás köszönetét fejezte ki a gimnázium vezetőinek, mint akik elsőnek valósították meg az általa propagált munkásnevelés ügyét. Ha körülnézünk — úgymond — sportviszonyaink között, azt tapasztaljuk, hogy nagyon erőtlenek vagyunk, mert nem tudjuk összpontosítani azokat a tényezőket, amelyek hazánkban megvannak és amelyek a magyar hazát nagggyá tehetnék! és a magyar fajt megerősíthetnék. Európában, amint látjuk, csak azok a nemzetek vagyonosodnak és tesznek szert erős társadalomra, amelyek művelődnek. Épp azért bír vezető szereppel a germán-német faj, mert összpontosította valamennyi polgárát egy közös eszmében, a művelődés eszméjében és mert át volt hatva attól, hogy minden hatalom alapja és talpköve a tudás és a műveltség. Nekünk is épp ezek miatt van szükségünk tudásra és műveltségre, hogy mint kis és egyedül álló nemzet helyt tudjunk állni A tudásnak terjesztői a munkásgimnáziumok is és ezért örömmel üdvözli a szép hivatást teljesítő intézményt. A tetszéssel fogadott beszéd után Lengyel Alajos igazgató beszámolt a gimnázium eddigi működéséről. Végül Csatáry András, a gimnázium egyik hallgatója köszönte meg az igazgatónak és a tanári karnak munkálkodását és ezzel az ünnep a Himnusz éneklésével véget ért. A Látók kényelme. A kelenföldi A11 -s út mentén egy vállalkozó 14 háromemeletes bérházat épített Minthogy azonban a Kelenföldnek ezen a részén villamos közlekedés nincs és ily módon a házakhoz való közlekedés nehézségekbe ütközik, a házak tulajdonosa beadványnyal fordult a fővároshoz, amelyben engedelmet kért arra, hogy a lakók kényelmére egész napon át öt percenkint autóbuszokat járathasson a központi városházához. Az automobil-omnibuszokat a lakók és hozzátartozóik teljesen díjtalanul használhatják. A főváros a kérelmet átélte a ftellotea 5S A CJ TT ARi © H. 8J 35 Á © Budapest, 1910. kedd, november IV X Átiférent létesíti««. A tanács azzal a kérelemmel fordult a közmunkák tanácsához, hogy a kőbányai uti kislakásokhoz három átjáróut építését rendelje el. A közmunkák tanáccsa elrendelte a három átjáróut létesítését. Málnási Mária Forrás legjobb nyálkaoldó és ólvászyemelő ezer. Gyomorégést azonnal megszüntet. színház, művészet. A Szentirmay-síremlék felavatása. Saját tudósítónktól. — Isfi Budapest, október 31. ! Magyar emberek, akiknek lelkét fátmelegitette valamikor a Csak egy szép lány van a világon szívhezszóló nótája, magyar leányok, akiknek ablaka alatt holdvilágos éjszakán fölsírt valaha édesen és bánatosan ez a szépséges magyar dal: emlékezzenek ma kegyelettel a nóta költőjére, a boldogemlékű Szentirmay Elemérre, akinek síremlékét a mai ködös őszi délutánon avatták föl a Kerepesi temetőben. Hogy ki volt Szentirmay Elemér, magyar embereknek ezt nem kell magyarázni. Úttörő lantosaés három évtizeden át istentől való poétája volt a magyar dalos kedvnek, abban az időben, amikor a pesti aszfalton és az akáczlombos falvakban is nem az «Ujjó, a ligetben...» triviális hangjai rontották az ízlést, hanem az utczai suhancz is . «Búzaföldén, dűlő után...» nótát fütyörészta, Szentirmay nótafáján valóban üdén, természetesen, a maga őszinte egyszerűségében virágzott ki a magyar lélek. A magyar dal sikere, fejlődése elválaszthatatlan az ő nevétől. A népszínmű virágkorában Tóth Ede, Csepneghy darabjainak az 5 zengő múzsája adott szárnyat és szép magyar nótái a nemzet csalogányának ajkáról hódították me® a legnagyobb népszerűséget, amelyet poéta elérheti kunyhóban és palotában csak az ő nótái járták ebben az országban. Az említetteken kívül a «Húzzad czigány...», «Túl a Dunán Devecserben..«Kertünk alatt faragnak az ácsok...», «Is. is, is . .», «Dali, dali Haj...» s még vagy négyszáz szebbnélszebb magyar nóta dicséri az ő dallamos lelkét és őrzi örökkön Szentirmay emlékét. A czigány, is harmincz esztendeig csak az ő nótáiból élt ! Két évvel ezelőtt halt meg Szentirmay Elemér , ime ma már díszes, művészi síremlék hirdeti dicsőségét. Sok nagy halottunknak évek óta hiába gyűjtenek síremlékre, máig sincs és Szentirmaynak seta volna, ha Ormódy Vilmos főrendiházi tag nemi kezdeményezi a gyűjtést és Merkler Andor kollégánk buzgó fáradozása össze nem hozza a költségeket 2000 koronát Ormódy nobilis kötelességének tartotta a mozgalom megindítását, mint vezérigazgatója az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak, amely intézetnek Szentirmay nagyjavadalmazású főtisztviselője volt, tehát gondtalanul, anyagi gondoktól menten élhetett múzsájának. Zeneszerzői működésének javarésze erre a korszakra esik. Síremlékének a kerepesi úti temetőben ma délután 3 órakor volt a fölavatása, amelyre e nedves, szomorú, őszi időben is sokan zarándokoltak ki a halott költő sírjához. A síremléket Kisfaludi-Striobl Zsigmond fiatal szobrászunk készítette. Az emlékmű bánatos magyar leányt ábrázol, aki balkezében hegedűt pihentet, jobbjával pedig rózsákat hint a sírra. A fiatal karcsú leány alakja igen sikerült. A síremlékre «Csak egy szép lány van a világon..jd kezdő ütemei vannak vésve, lejebb pedig Kozma Andor episcáfiuma: «Állj meg magyar, állj meg e sir mellett, Itt a szellők muzsikát lehelnek. Gyönyörű szép magyar nóták halott édesapját Halhatatlan gyermekei, nótái siratják.» A síremlék-avatás iránt szokatlan nagy érdeklődés mutatkozott és impozáns, megkapó volt az ünnepség egész lefolyása. Az illusztris közönség poraiban fájdalmasan látott fiiaMai v,vs.l®ra■ ■'*“* ■ .............~........v.-