Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-07 / 56. szám

12 megy a társaság irodájába, eltávo­zott s többé vissza sem jött. Ott­hagyta magyarjainkat a legkétség­­beejtőbb helyzetben. Hogy mi sors vár reájuk, azt el lehet képzelni. Ez az eset azt bizonyítja, hogy a st.-louisi konzul nem tudja és nem akarja megvédelmezni a magyar alatta valók érdekeit. — Ab X­auffarak áldozata. Londonból jelen­tik, hogy Ernest Wilson orvos, aki betegeinek kezelésénél gyakran alkalmazta az X-sugarakat, né­hány évvel ezelőtt az X-sugarak káros behatása következtében karján közös elváltozásokat szenve­dett, amelyek ismételt operácziók daczára annyira elmérgesedtek, hogy az orvos halálát okozták. Wilson először egyes megtámadott bőrrészeket tá­­volíttatott el karjáról, majd az ujjait amputáltatta, néhány hónappal azelőtt pedig a karjait is le kel­lett vágni. Azonban mindez nem használt és szom­baton rettentő kínok között meghalt. — A megmérgezett olasz ezredes. Alig csillapodtak le Paterno hadnagy gaztettei­nek hullámai, már­is újabb szenzációs bűn­ügy tartja izgalomban Olaszország lakosságát. Szombati számunkban jelentettük, hogy Sco­lari ezredest, a velenczei erő­­dök parancsnokát, megmérgezték és hogy az ezredes halálos ágyán megnevezte agyilkosát. Most azt jelentik Velenczéből, hogy a gyilkosok többen vannak, és három tiszt a tettes, akiket már le is tartóztattak. A tisztek kémkedtek és Scolari ezredes szek­rényéből ellopták az erődítési terve­ket. — A lótenyésztési intézetek u.i katonai felügyelője. Szentkirályi Nagy Valér altábor­nagy, a magyar királyi lótenyésztési intézetek ka­tonai felügyelője, mint hírük, legközelebb nyuga­lomba vonul. Utódja gyanánt gróf Bissingen Ferdinánd ezredest, a Kecskeméten állomásozó 8. sz. huszárezred parancsnokát emlegetik. — Árkövy Richárd — a rendőrségről. Megírtuk, hogy a New-Yorkban letartóztatott Á­r­­kövy Richárdot szabadon bocsátották. Egy new­­yorki újságírónak alkalma nyílt a lejtőre jutott ma­gyar gavallérral beszélgetni, aki a következőket mondta el huszonnégyórás fogságának tapasztala­taiból: — A rendőrségnek, úgy látszik, az a főtörek­vése, hogy minél több pénzt csikarjon ki a fo­golyból. Egy rendőr elment, hogy megtudja, tény­leg egy ismerősöm tette-e le értem a kaucziót, ezért az azért kétszáz dollárt kellett fizet­nem a rendőrnek. Száz dollárt különböző rendőr­­hivatalnokok közt osztogattam szét, akikkel érint­kezésbe jöttem. Minden hivatalos útért pénzt kö­veteltek. Valamirevaló ételt és egyéb kedvez­ményt csak nagy összegek révén tudnak kapni a vizsgálati foglyok. New-York rendőrsége, melyre tizenhét millió dollárt költenek évente, csak úgy bűzlik a vesztegetéstől és a borrava­lóktól. 4 . Kitüntetett ügyvéd. A király Bohus János breznóbányai gyakorló ügyvédnek, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi ta­nácsosi czímet díjmentesen adományozta. — Kínai követünk távozása. Pek­ingből jelentik, hogy Kuczynsky Jenő lovag, Ausz­­tria-Magyarország követe öt évi működés után el­hagyta állomását. A búcsúzás alkalmából Ceung régensherczeg Kuczynskynek egy szép, finomművű, kormánypálczához hasonló «ju-yi»-t ajándékozott, nemes drágakövekkel díszítve, amely Mnai babona szerint hosszú, szerencsés életet biztosít tulajdono­sának. A követ neje két rég igen finom selymet har­pott ajándékba, amelyek a hankansi és suchansi ud­vari selyem gyárakból származnak. N­a­t­u­n­g főtit­kár elnöklete alatt a búcsúzó diplomata tisztele­tére a külügyi hivatal búcsúebédet rendezett. Mikor Kuczynsky lovag az állomásra hajtatott, ott nagy­számú előkelő személyiség gyűlt egybe, köztük az egész diplomácziai testület, több miniszter nejével és leányaival jelent meg. A kínai rendőrség egy díszszázada állott sorfalat és a búcsúbeszédet Stork osztrák-magyar ügyvivő tartotta. A kínai császárt P­u­­­u­n herczeg képviselte. A követ Han­­kowon át Sanghajba utazott, ahol az osztrák­­N­i­p­­p­a­n ,a Lloyd-gőzösre száll és Triesztbe utazik. _Befagyott hajó. Fiuméból írják, hogy az Atlantica hajóstársaság «Magyarország» gőzöse, mely mintegy két héttel ezelőtt az oroszországi Ni­kolsin... egyik nyugateurópai kikötőbe indult, a chersoni öbölben a nagy hideg következtében befagyott A befagyás után néhány nappal, mivel időközben a hőmérséklet emelkedett, a «Magyarország» fiatal parancsnoka, Huszár Kálmán, ki akarta szaba­dítani hajóját a jégtáblák közül. Kísérlete azon­ban balul ütött ki, mert a gőzös csavarja töredezni kezdett, úgy hogy Ocsakottnál már mind a négy csavarszárny hiányzott. A mentésre természetesen néhány napon át gondolni sem lehetett s csak a jégzajlás megindultával tudtak több mentőgőzöst ki­rendelni. A mentőhajók a bajba jutott gőzöst Odesz­­szába fogják vontatni Odesszában a­­Magyaror­szági rakományát kirakják, a gőzöst dokkba vi­szik, ahol új propellert fognak készíteni.­­ Az ünnepek redukálása Oroszország­ban­ Szentpétervárról jelentik, hogy a birodalmi tanács tegnap foglalkozott az ünnepek redukálá­sának kérdésével, amelyet harminczöt tag vetett föl. A birodalmi tanács eme tagjai határozati ja­vaslatot nyújtottak be, amely szerint több ün­nep törlendő volna, mert ezáltal a hivatal­nokok, tanulók és a népesség többi rétegeinek munkaideje növeltetnék. A javaslat a magasabb klérus heves ellenkezését provokálta, mert az ő véleményük szerint ezt a kérdést csak az egyház hivatott elbírálni és az államnak ebbe beleszólása nincs. A nép úgy fogja tekinteni a dolgot, mintha az ünnepek csökkentése az egy­ház ujabb megalázása volna. Witte gróf is el­lenezte a javaslatot, mert azt hiszi, hogy Orosz­országban megvan a kellő idő a munkához, csak kellő akarat is legyen. A parasztok például fél­évig munka nélkül ülnek kunyhóikban. A ta­nács többsége azonban mégis úgy határozott, hogy az ünnepek csökkentése szüksé­ges dolog. Az ülés végén a szent szinódus fő­­prokurátora a kormány nevében kijelentette, hogy a kormány nem fog a birodalmi tanács határozatának megfelelő törvényja­vaslatot kidolgozni. — Gyávarovat. Katona Sándor dr.-t vasár­nap délelőtt temették el a rákosi szr. temető ha­­lottasházából. Koporsóját családja, barátai és tisz­telői halmozták el koszorúkkal, s a gyászolók egész serege kisérte az elhunytat nyugvóhelyére, ahol W­e­i­s­z Mór dr. rabbi mondott megható búcsúz­tatót. Makkai Fábián Ferencz, a rozsnyói róm. kath. egyházmegye éneklő-kanonokja, pápai prelá­tus, Rozsnyó városi apátplébános, rövid szenvedés után 71 éves korában elhunyt. A megboldogult fő­pap Rozsnyón nagy népszerűségnek örvendett; te­metése tegnap volt nagy részvét mellett. A teme­tési szertartást Balás I­ajos rozsnyói püspök vé­gezte fényes segédlettel. Fonód Márton 48-as honvédtüzértiszt életének 87-ik évében meghalt Neszmélyen. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Molnár Péter földesgazda, aki 86 évet élt s végigküzdötte a szabadságharc­zot és rész­tvett Ko­márom várának hősi védelmében is, Szeremlén meghalt. A község lakosságának nagy részvéte mel­lett temették el. Petneházy László földbirtokos, Petneh­ázy Dávidnak, Budavár hősének utóda, 76 éves korá­ban Kőröstarcsán meghalt. Quetsch Ágoston f. hó 5-én 39 éves korá­ban, rövid szenvedés után meghalt. Tettetése e hó 7-én, kedden délelőtt 11 órakor lesz a gyász­házból, V., Báthory-utcza 24. sz. alól. Schöffer István Leó, minorita rendi áldozó­pap, id. kormánytanácsos, főgimnáziumi r. tanár, életének 49-ik. áldozópapságának 25-ik, tanárságá­nak 26-ik évében, hosszas szenvedés után meghalt Szilágysomlyón. özv. Nová­c Jánosné, szül. Szak­ácsy Zsófia életének 70-ik évében márczius 3-án elhunyt Kör­­möczbányán. —­rA délmagyarországi árvízkárosultak segélye­ A múlt héten egyes lapokban támadások jelentek meg azért, mert a nyáron sújtott árvíz­károsultakat nem segélyezték, nem támogatták, holott erre a czélra országos gyűjtést is rendeztek. A támadásokra az illetékesek azt felelték, hogy eddig még nem lehetett megállapítani az arány­­kulcsot a segélyezés tekintetében, mert a becslést kétszer kellett megcsinálni s a 6 milliónyi kár­ral szemben alig négyszázezer korona gyűlt be a segélyezésre. A hivatalos lap mai száma aztán közli a segélyezésre begyült adományok­ egész ösz­­szegét. Eszerint 1911 február 3-ig, az addig be­gyült 410.899 korona 66 filléren kívül Fogaras­megye alispánja 30 koronát, Be­reg alispánja 108 korona 20 fillért, Csongrád alispánja 45 koronát, Arad megye alispánja 1055 korona 64 fillért, Szatmár megye alispánja 965 korona 40 fillért gyűjtött és küldött be a belügyminisz­tériumba. Ezekkel az ujabb adományokkal együtt, összesen 413.660 koronából áll a délvidéki árvízkárosultak segélyezésére fordítandó összeg, melynek kiosztását kora tavaszszal meg is kezdik. — S merénylet a szakítás miatt. H­ó­d­m­e­­zővásárhelyről jelentik: Szíjgyártó Jó­­zsefné, elvált asszony, szerelmi viszonyt folytatott Varga Jánossal. A férfi szülei igen rossz néven vették és nem nyugodtak addig, míg a fiút a szakításra rá nem bírták. Szij­gyártón­é véres bo­­szára határozta el magát e miatt.­ Revolvert vásá­rolt és elment Varga János szüleinek lakására. Amikor Vargáné meglátta fia kedvesét, kiutasította és egy doronggal ráütött. Szijgyártóné erre revol­verét ráfogta és az öreg Vargánét közvetlen kő­­zelről fejbelőtte. Az asszonyt azonnal kórházba szállí­tották, ahol a golyót fejéből eltávolították. A me­rénylőt letartóztatták. Szijgyártóné a fogházban őr­­jöngeni kezdett, majd magához térve ügyvédet kért kirendelni.­­ A lóversenyfogadások betiltása Hol­landiában­ Amsterdamból jelentik, hogy a kamara tegnapi esti ülésén törvényjavaslatot sza­vazott meg, amelylyel eltiltotta a lóverse­nyeken a bookmakert és a totaliza­tőrt. Sportkörökben nagy agitáczió volt a javaslat ellen s nem is hitték, hogy többséget kapjon. Ilyen körülmények közt — legalább így állítják a sports­­manek — teljesen czéltalan a lóverseny, nem lesz közönsége a futtatásnak és a hollandiai versenyis­­istálló-tulajdonosok elbocsátják trénerjeiket és zso­kéikat. — Kinevezések a kultuszminisztériumban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. S­z­a­n­d Je­ne­r Pált, dr. Boreczky Elemért, dr. N­a­g­y-­i­v­á­n­y­i Fekete Gézát, S­z­i­n­y­e­i Merse Jenőt és dr. K­ó­s­a Kálmánt ideiglenes minőségű díjtalan miniszteri fogalmazó-gyakornokokká nevezte ki. — Általános teng­erészsztrájk. Antwerpenből táviratozzék. Az angol, franczia, német, olasz és az amerikai tengerész­ szövetségek, melyek itt pántek óta teljes csendben gyüléseznek, egyhangúlag elha­tározták, hogy ultimátumot intéznek a hajótulaj­donosokhoz, melyben felszó­lítják őket, hogy legkésőbben április közepéig telje­sítsék a hajószemélyzetnek béremelésre vonatkozó követelését, mert különben ki fogják hirdetni az általános matrózsztrájkot. A hajó­tulajdonosok is értekezletet tartanak, mely szintén Antwerpenben, szerdán fog megkezdődni. A Dadogók tanfolyama. Dadogók vagy bár­mily beszédhibában szenvedők részére nem- és kor­különbség nélkül állandó gyógytanfolyamot tart öz­vegy Roboz Józsefné. A tanítás néhai Roboz Jó­zsefnek, a kiváló gyógypaedagógusnak módszere sze­rint történik, ki hazánkban a dadogók oktatásának­ megalapítója volt. Vidéki tanulók gondos felügye­let mellett teljes ellátásban is részesülhetnek. Ér­tekezni lehet délután 2—4-ig Ferencz-körut 46. szám alatt. 1 I­­­t I — A régi török rezsim, bűnei. Konstanti­nápolyból jelentik, hogy a katonai rezgyárban 130.000 font összegű sikkasztást konstatáltak. ’A haditörvényszék utasítására a hiányt Riza basának, a régi rezsim hadügyminiszterének elkobzott va­gyonából fedezik. — Siketnéma gyermekek felvétele. A temes­vári esketnéma-intézet június hóban veszi fel a jövő tanévi új növendékeket. Felvételért folyamodhatnak nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül oly 7—10 éves siketnémák szülei, akik a temesvári siketnéma-intézet kerületébe tartozó Temes-, Torontál- és Krassó-Szörény vármegyék területén laknak. Oly gyermekek, kik a későbbi években siketültek meg, akik tehát már tudnak beszélni, de a be­szédet szakszerű oktatás nélkül teljesen elfelej­tenék, az intézet felsőbb osztályaiba vétetnek fel. Az intézet a növendékek elméleti oktatásának a be­fejezése után maga gondoskodik a gyermekeknek szakszerű ipari kiképeztetéséről, miért is ezek mint keresetképes egyének adatnak vissza a szülőknek. A felvétel iránti kérvények a temesvári siketnéma-intézet igazgatóságához küldendők, mely igazgatóság szíve­sen szolgál bővebb felvilágosítással. — Megrepedt a nagyharang. Mint Kalo­csáról írják, az ottani főszékesegyház nagyharagja megrepedt. Az igy használhatatlanná vált harangot szakértővel megvizsgáltatják s ha másképp nem sikerül kijavítani, túlira kell önteni. A harang 114 évig volt használatban. Eredetileg Batthyány József érsek öntette 1773-ban s 45 mázsás volt. nas-hea -aauto ste ftisatin­a. «ffAGYARORSEAG Budapest, 1911. kedd, márczius 7.

Next