Magyarország, 1911. október (18. évfolyam, 233-258. szám)
1911-10-01 / 233. szám
Budapest, 9ТГ. vasárnap, aRténer T. MAGYARORSZÁG emberi cselekedetek felett uralkodik, akkor ilyen vállalkozásnak a vége csak bukás lehet, s jutalma a történelem megvetése. Budapest, szeptember 30.A képviseőház ülése. A képviselőház hétfőn, e hónp 2-án délelőtt tartja legközelebbi ülését, melynek napirendjére hét névszerinti szavazó van kitűzve, azután kerülne csak sor a vsevőreformra. A miniszterei otthon. Khuen-Héderváry Károly gróf míniszterekk ma délután hédervári birtokára utazik, ahonnét étfőn tér vissza Budapestre. Juth Gyula hegsége. A Pol. Hi. jelenti: Justh Gyula, a függeínségi és 48-as párt elnöke tegnap este tornyai bókáról Budapestre érkezett, hogy a képviselőház haimai ülésén részt vegyen. Még az este folyamán pártkörbe is fellátogatott, ahol hoszszabb időt tölt. Panaszkodott ugyan, hogy nem érzi magát tétén jól és ettől tette függővé, hogy a képviselőhá tanácskozásain részt vehet-e szombaton. Az éj gamán enyhe tüdövérzés lépett fel, amely azonba oly kis mértékű volt, hogy Justh Gyula nem iátta szükségét annak, hogy még éjjel orvosi tanácst vegyen igénybe. Csak reggel 7 órakor hivatta h orvosát, dr. Dieballa egyetemi rn. tanárt, ki a bigét alaposan megvizsgálta és kijelentette, hogy semféle aggodalomra nincsen ok. .— A beteg közérzi, teljesen jó, azonban kezelőorvosának tanácsát pár napig ágyban kell maradnia. — Ismételten hasályozzuk azonban, hogy a betegség enyhébb lefosa és Justh Gyula pár nap múlva már ismét melenhet a képviselőházban. Burián bárdutazása. Burián báró közös pénzügyminiszter, altegnap a boszniai vasutak ügyében tartott miniszi értekezletre Budapestre érkezett, ma ismét kiatért Bécsbe. A pártolottk függetlenségi képviselete értekezleten pártonkívüli függetlenségi képviselők csapja, mint a Magyar Tudósító jelenti, hétfőn este per órakor az Országos Kaszinó különtermés értekezletet tart. Papp Elet gondnokság alá helyezték"A képviselő elnöksége ma vette a törvényszék végzését, an- Papp Eleket, a nádudvari kerület képviselt gondnokság alá helyezi. A gondnokság aláezést az elnökség a hétfői ülésen fogja a Ház bejelenteni, helyi megyeoktalan állatoknak nevez... Az oroszlán nagykien folytatta: — Én és népem fogunk gondoskodni ellátásodról .. Elpirult sz érzetes költő és tiltakozó mozdulatot tette oroszlán kikorrigálta a beszédét: —Ne gönc kegyelemkenyérnek, amit fölajánlottam. Tilok királya! Te dalolni fogsz nekünk s iltfogy megkapd a jutalmát. Te élvezetben rejtesz minket s mi megélhetést biztosita neked. Évi fizetésedet, minthogy ezennel evezlek udvari költőmnek, természetben nyak... — Mi is elárulunk! — csiripelték a madarak. — Jól van, rólintott az oroszlán — nem akarom elzánü népet, hogy az igazi művészetnek hódolhasson. Hát ki-ki a maga módjait__Én adom a húst! — Mi a tor — csicseregtéka madarak. I — Én a mé.. — zümmögte a méh. — Én a ha.. — csobogta a patak. — Én a teje- mekegte a vadkecske. — Én a máh. — susogta a bokor. — Én barlangok! — bömbölte a medve. — Én takarj. — sóhajtotta a tölgyfa. — Én őrizniem!— hörögte a tigris. — Én világit. — ajánlkozott a szentjánosbogár. — Én elaltat— czirpelte a tücsök. — Én föléletes... rrr. csicseregte a csar jogán». — Én a titkára leszek... — csörögte a szarka. És az oroszlán kiszolgáló inasnak a mókust rendelte. Beköltözött a költő a medve barlangjába s tüstént megtelt a tágas barlang elemózsiával. Az oroszlán pompás őzezombot küldött; a madarak tojást vittek, a méh meg mézet; a patak’ a rókától egy szép pisztrángot küldött; a bokor málnát adott, a kecske tejet, a cserfa párnát és derékaljat, a tölgyfa... még nyár volt, nem kellett takaró... A tigris posztot állt a barlangajtóban, és a kicsi mókus viaskodni kezdett... És amikor az ezüstös holdfény elömlött az égen, egyhangú danájával a tücsök álomba ringatta. És amikor az első napsugár felsütött az égre, a csalogány édes tirádájával fölébresztette, míg a boldogság barlangjába rózsaillatot hömpölygetett a szellő... Eljövének pedig az erdő vadjai a barlangnyiláshoz. Beköszönt az oroszlán: — Jó reggelt, ég fia! Dalolj nekünk, mondj szép, verses éneket__ Kijött a költő és az erdő népének szép, verses éneket mondott az égről, a földről, az igazságról, a szerelemről, szép, verses éneket, mely hol susogva, mint a legszelidebb szellő, hol ujongva, mint a diadalmas hadikürt, hol zokogva, mint a bukott angyalok siráma, hol dörögve, mint a haragos égzengés, majd pedig, mint egy mélységes, fenséges, millió fájdalmú sóhajtás szállt végig az erdőn... ,L É~, MarihosAop dala sem halt, meg. A sziklák ezerszeresen visszhangoztak, a szellők utána susogták, a patak utána mormolta... A bámulat és a hódolat hangja szakadt föl az erdő lelkéből. Mindenki mondott valami szépet, csak a majom nem szólt; töprengett a fán, mert a fülébe folyton suttogott valamit az ármányos kígyó... Csak a majom nem szólt, mert megirigyelte a költő dicsőségét. Azt suttogta fülébe az ármányos kígyó: ime, egy jöttment elveszi a te népszerűségedet, ne engedd! Okosabb, ügyesebb, mint te? Lesd el a mozdulatait, hiszen te nagy mester vagy ebben, tanuld el a dalát, s egyszerre te lessz az erdő ünnepeltje... Csak figyeld meg erősen, vésd emlékezetedbe minden mozdulatát, minden szavát, éld bele magadat az érzésébe, hisz nem olyan nehéz valaki költészetét majmolni... Azonkívül з te képed szerencsésebb, azé torzonborz és szomorú, a tied_ sima, elegáns és mulattató.. Csak rajta! Én is segíteni foglak, mert én a világ teremtése óta az ember mellett settenkedem és ismerem az embert... Dél volt már. Eloszlott a ligetekben az erdő népe. Ebédelni mentek. A kígyó így búcsúzott a majomtól: — Ne téveszd szem elől, amit mondtam. Ne engedd neki a konczot. Jöjj el hozzám minden nap. Szebbnél-szebb, gyönyörűbbnél-gyöegy hónap múlva téged ünnepel az erdő, csak azt kötöm ki, hogy a kecske tejét add nekem honoráriumként... A barlang elé sereglettek az állatok mindennap. Szebbnél-szebb, gyönyörűbbnél-gyönyörűbb. .verseket mondod a költő. Az y ne. fi politikai helyzet. Az „erőszakos”-csoport végső erőlködése. A megegyezést keresők munkája. Egyheti szélcsend. — Saját tudósítónktól. — Budapest, szeptember 30. Az «erőszakot» lihegő csoport nem adta fel munkáját. Bár nagyon lehűtötte lármás kedvüket az, hogy felülről a kompromisszumra való hajlandóság jelenségei mutatkoznak. De azért egyre-másra folytatják aknamunkájukat és nem szűnnek meg gyászos szándékukat a munkapárt soraiban propagálni. Ott végre is mindenre van hajlandóság. Ha kell, harczot kiabálnak, amikor vad erőszakkal készek rátörni az ellenzékre. Ha pedig kell, egyszerre kezes bárányokká változnak, amikor szelíd ábrázattal keresik a béke módozatait. Minden attól függ, hogy felülről hogyan jön ki az erdré. Igazán tartogatják mindekét Janus-arczukat. Dühöngenek és nyájaskodnak. Nem akarják elrontani a szituácziót, mert az a fő, hogy ők semmiből ki ne maradjanak. Készek otthagyni Tiszát, ha a békére hajlók győzedelmeskednek és készek vakon követni Tiszát, ha megjön a harczra valóparancsolat. Szánalmas szerep ez a leselkedés, és a mindent felülről való várás. Nincs semmi önálló gondolatuk és önálló akaratuk. Ahogyan felülről rendelkeznek velük. Ezt abba a köpönyegbe burkolják, hogyalávetik magukat a vezér taktikájának». Igen, de még azt sem tudják, ki lesz a vezér: Lukács-e, Széll-e, Berzeviczy-e, Tisza-e, vagy marad Kbuen és meddig? Annál kevésbbe tudják, hogy az Új vezér váljon mit kíván tőlük? Egész bátran lehet tehát mondani, hogy még nincs semmi sem eldöntve. A kompromisszumos lehetőség épp úgy fenforog, mint az erőszakkal való nyaktekerő próbálkozás. Az erőszakos csoport programmja, hír szerint, már egész végsőkig ki van dolgozva. Ha Bécstől megjön a parancs, mindjárt hozzálátnak a kivitelhez. Ma a képviselőház folyosóján az eddig emlegetett sokféle variáció közül ez emelkedett ki leginkább: Nem lesz elnökváltozás. Megkísérlik ezzel az elnökséggel tervük végrehajtását. Követelik, hogy minden ülésben először a véderőjavaslat- tűzessék ki első tárgynak. Azután parallel-üléseket kivonnak. Reggel 10—1-ig és 5—8-ig. Ezen az úton akarják keresztül erőszakolni a véderő javaslatokat. Az ellenzék körében lehetetlennek tartják, hogy ezzel a tervvel álljanak elő. A házszabályok világosan kimondják, hogy a névszerinti szavazás «másnapra» halasztandó. A házszabályok tilet megsértése, lenne tehát, ha ennek a rendelkezésnek eleget nem tennének. Házszabálysértésre pedig a mostani elnökségnek egyik tagja sem vállalkoznék. De a házszabályok parallel ülések tartását sem teszik lehetővé. Ez már rég eldöntött kérdés. Tudvalevőleg Tisza ellen a nagy harcz épp a parallel ülések alkalmával tört ki és a november 18-iki eseményekben nyert befejezést. Ha már erőszakról van szó, sokkal inkább valószínű, hogy valami brutális dologgal állnak elő. Egy erőszakos házszabályrevíziór akarnak — á la Perczel — keresztülhajtani. Akár így lesz, akár úgy lesz, az ellenzék mindenképp fogja tudni kötelességét. Ami a kompromisszumos dolgokat illeti, nagy valószínűséggel bír, hogy erre is tesznek kísérleteket. Lukács és Zichy kihallgatásának eredményeként még ma is tartja magát az a hír, hogy legközelebb a békés kibontakozásra vonatkozólag a tárgyalások megindulnak. Valószínűleg a véderő terén valamiféle teherkisebbítéseket — kevesebb újoncz és kevesebb költség — és az általános választói jognál valami újabb ígéreteket fognak tenni. Az ellenzéken az a felfogás, hogy ez egyelőre csak aféle puhisitása nélkül azonban az ellenzék az o kiirtási kísérlet lesz. A kitűzött czél bizzodelmét semmi esetre se fogja leszerelni. Most egy hétig szélcsend áll be a politikai életben. A nagyobb arányú akciók azután veszik kezdetüket. 3