Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-14 / 39. szám

SZOTIKOKBEA­Q Budapest, 1918. péntek, február 14. csapatok a partraszállítás közben megtámadták a törököket, d­e a tö­rök hadihajók visszaverték a tá­madást és az egész sereget p­a­r­t­ra­szól­ítött­ék. A bolgárok feladták az Ergene-folyó mellett elfoglalt vonalat és minden jel arra mutat, hogy tegnap óta nagy és általános csata kezdődött. Enver bej csapa­tai előnyomn­­­nak és a Konstanti­nápoly­ból érkezett ed­digi hírek sze­­rint a bolgárok általános vissza­vonulást rendeznek. A bolgár hadvezetőség mindent megc­áfol. Dimotika, február 13. A bolgár főhadiszállás a következő kommü­nikét teszi közzé: Az összes konstantinápolyi jelen­tések a háború második periódusában tör­tént katonai operácziókról, melyekben a török seregek állítólag győzelmeket arattak a bol­gárok fölött, teljesen hamisak és a tö­rök hatóságok részéről azért terjesztetnek, hogy Európa közvéleményét tévútra vezessék. A valóságban a hadműveletek a következő­képp folytak le: Február 4-én a bolgár csapatok a gallipolii török hadsereget Kávák déli részén megverték. A törökök tel­jes rendetlenségben, számos halott és sebe­sült visszahagyásával a bulairi állások mögé menekültek és a bolgárok erélyesen üldözték őket. Február 8-án hat török hadosztály meg­támadta csapatainkat, amelyek Bulairtól kö­rülbelül öt kilométernyire elsánczolták magu­kat. A törököket a bolgárok vissza­ver­ték. Ezután a bolgárok ellentámadásba mentek át, és Sz Aronyharczban az ellenséget pánikszerű menekülésre kényszerítették. A törökök nagymennyiségű hadi trofe­imot cser­benhagytak. A törökök ebben a csatában rend­kívül nagy veszteségeket szenvedtek. A bol­gárok eddig körülbelül 6000 török holttestet temettek el, amelyeket a bolgár hadállások arctéle előtt találtak. A Bulak­ig vezető út többi részén még nagy­­szá­mú török holttest temetetlenül hever. A Fekete- és a Márvány-tenger partjain való török partraszállási kísérletek min­denütt meghiúsultak, és a törököknek ez alkalmakkor jelentékeny veszteségeket okoz­tunk. Éppúgy a Podimánál megkísérelt partraszállást a bolgár csapatok rögtön meg­­falusították, akik a törököknek száz főnyi vesz­teséget okoztak halottakban és sebesültekben, és száz törököt elfogtak. A partraszállásnál, melyet a törökök Sár­kőinél e­ste 8-án és 9-én megkísérlettek, a három hadosz­tálynyi török csapatot a bolgárok azsrony támadással visszaülték hatá­lóikra. A törökök több mint ezer ha­lottat és sebesültet vesztettek. To­vábbi 4­ 500 emberük, kiknek nem sikerült a hajókat elérniök, szétfutott és bolgár fog­­ságba került. E sikerek után, a Márvány­­tenger egész északi partja, beleértve Bulairig az összes kikötőket és lakható helye­ket, teljesen a bolgárok kezében van. Azok a hírek, mintha a törökök Rodostóban, Silivriben, Mir­ofitó­­ban és Midiában partraszállást kí­séreltek volna meg, teljesen hami­sak. Ezeken a Helyeken rém tortért partra­szállási kísérlet. Ami a bolgár еЈббгиЈлиал a c­ataldzsai első vonalból való visszavonulását illeti, itt nincs másról szó, mint egy már előbb konczipiált terv végrehaj­tásáról. Drinápoly ostromát sikerrel folytatjuk. A bolgár csapatok rendszeresen elő­nyomul­nak az erődítési vonal felé és mind jobban beszorítják az ellenséget. Szófia, február 13. (­Bolgár táv. iroda.) Drinápoly bombázása tovább folyik. Az e hó 10. és il-iki török kitöréseket visszavertük. A harc­­ban több mint ezer ember esett el. Meglepetés Szófiában, Szófia, február 13. (Saj. tud.) A főhadiszállásnak az a jelen­tése, hogy a bolgár front hadállását Csataldzsánál hátrább helyezték, a lakosság körében általános meg­lepetést keltett, és különböző kommen­tárokra szolgáltatott okot. Valamennyi infor­mác­ió azonban megegyezik abban, hogy a visszavonulás taktikai okokból történt. Az eredeti bolgár hadállások ugyan­is nem biztosítottak kellő tüzelési eredményt.­­ Török csapatok a bolgár tengerparton. Szófia, február 13. A Bo­sporusból útnak indult orosz szállító­­hajók legénysége beszéli, hogy útközben tö­rök gőzösöket láttak, amelyek kis ázsiai csapatokat vittek a bolgár tengerpartra. Állítólag az a tervük a törököknek, hogy nagy csapatokkal fogják ellepni a ten­gerparton a bolgár helységeket. A bolgárok segítséget kértek. Belgrád, február 13. Dimoti­kából távirat jött a s­zerb hadügymi­nisztériumhoz, hogy lehetőleg sürgő­sen küldjön két hadosztályt Dri­nápoly alá. A s­z­erb hadveze­tőség eleget fog tenni a felhívásnak s most alakítja össze a 24.000 főből álló két had­­o­s ■ri­ály­t. Szkutari is bevehetetlen. Cattaro, február 13. (Saj. tud.) Cettinjében rendkívül nyomott a hangulat és kezdenek lemondani ar­ról, hogy Szkutari, melyért már any­­nyi vér folyt, valaha Montenegróé lesz. A Szkutari és külső védművei ellen a legutóbbi napokban intézett támadások olyan veszteségekkel jártak a monteneg­rói seregre nézve, melyekkel az elért si­kerek semmiféle arányban sem állanak. Az összes kórházak túl vannak zsúfolva sebesültekkel, a halottak száma pedig rendkívül nagy. A legutolsó forszírozott támadások állítólag nem kevesebb, mint 3500 montenegrói harc­os életébe kerültek. Emellett a® ország pénzügyi helyzete is két­ségbeejtő, mert az a segély, melyet Monte­negró Bulgáriától kap, távolról sem elég arra, hogy ezt a szegény országot a háború pénz­ügyi következményeitől megmentse. A nép hangulata izgatott és mindjobban a dinasztia ellen fordul. Eicsü­lyedt katonaszállító hajó, Konstantinápoly, február 13. Ahatalosan még meg nem erősített hírek szerint a Márvány-tenger partján egy kis török szállítógőzös robbanó akná­ba ütközött és elsülyedt. Eddig­ nem tudni, mennyi katona veszített"­-­le­­tt. A zátonyra jutott hadihajó, Konstantinápoly, február 13. A szailítagőzösök, melyeket innen a Márvány­tenger partjára küldtek, a Messidie pánczélos­­hajó segítségével dolgoznak az Assza­r-i-T­e­v­f­i­k zátonyra jutott pánczéloshajó kiszabadításán, amely­nek fora még ismeretlen. Ellentétek a miniszterek közt. Konstantinápoly, február 13. Hír szerint a belügyminiszter, aki há­rom nap óta nem jelent meg hivatalában, lemondani szándékozik, mert a nagyvezérrel a békekötés kérdésében nézeteltérésbe került. A sejk-al-iz­­lam és Szaid basa, az államtengek a nasz­ritvel azonosítják magukat. T­irodom Romániában. Bukarest, február 13. ! U a j. 1 . u.) Az ország belső helyzete aláírja aggasztó, hogy emiatt aligha­nem kormányválságra kerül a sor, mert a közvélemény mindjobban ellene fordul a mos­tani kormánynak, mely nem képes Romá­nia jogos igényeit Bulgáriával szemben keresztülvinni. Az esetre, ha új kormány kerül az ügyek élére és Bul­gária nem enged, Románia aligha vár tovább, hanem követeléseit. Bulgáriától, ha kell, fegy­verrel is ki fogja erőszakolni Halcin basa missziója, A hatalmak közvetítése. Konstentinn­ápoly, febr. 13. (Saj. tud.) A hétfői minisztertanácson Mahmud Sefket nagyvezér és Kücsük Szaid a birodalom rossz pénzügyi helyzetére való tekintettel, amellett foglalt állást, hogy a kormány, elfogadva a nagykövetek tanácsát, igyekezzék új közve­tí­tésnek az út­ját egyengetni, a belügyminiszter, az igazságügyminiszter, a közmunkam­iniszter és a postaminiszter azonban, kik a komité tag­jai, leszavazták. A belügyminiszter azt tanácsolta, hogy a háborút folytassák a legvégsőig és erre a czélra az öt leggazda­gabb vilajetben: Bagdadban, Brusszában, Ada­­nában, Angolában, és Trapézunkban a tizedet a legközelebbi öt esztendőre előre szedjék be. A nagyvezér a legerélyesebben állást foglalt ez ellen a szerinte nagy veszedelmet magában rejtő intézkedés ellen. Végül a miniszterta­nács kompromisszumban állapodott meg, olyan módon, hogy a háború tovább tart, egyidejű­leg azonban Hakki basa nem hivatalos úton tegyen kísérleteket arra, hogy a hatalmakat közvetítésre bírja. A nagyvezér a békekötésről. Konstantinápoly, február 13. Arra a kérdésre, mi igaz azokból a hírekből, a­melyek szerint közvetlenül a béketárgy­a­lá­sok újból va­ló megkezdése előtt állunk,­­­a nagyvezér azt válaszolta, hogy ezek a hírek a valóságnak nem felelnek meg. A béke­tárgyalások újból való megkezdése,­ illetve tt ha­talmakkal való tárgyalások folytatása — Úgymond a nagyvezér — egészen természetes dolog. A tár­gyalások a porta válaszj­egyzés.­­ének alapján megint fölvehetők lesznek. A kormány a háborút mind­addig fogja folytatni, ameddig a maga elé tűzött czélra előnyösnek tartja. Mostani katonai műveleteint tanúságot tesznek az erélyűről és el­szántságról, amelylyel a kormány az országot meg­védeni. Másrészről azonban kötelessége a béke szel­lemében diplomácziai működést kifejteni. Hohenlohe herczeg küldetésének sikere, A balkáni­ versengés megszűnt. Bécs, február 13. Hohenlohe herczeg misszióját fej­tegetve, a «Fremdenblatt», — amely lap a külügyminiszter szócsöve, — kiemeli a­­rend­kívül barátságos, kitüntetően meleg és szívélyes fogadtatást, amelyben a her­­czeg a czár és a czári család részéről része­sült. A herczeg misszióját mindenütt a béke szimptómá­j­ának tekintették és­­ tényleg czélja is volt elejét venni annak, hogy politikai n­ézetkülönb­ségek­et­ fitessenek a két udvar között való viszonyra. A lap örömmel konstatálja, hogy Hohenlohe herczeg missziója ezt a czélt elérte, tanúságát adván annak, hogy a barát­ságos viszony a két udvar között teljesen zavartalan volt mindig. A két uralkodónak sajátkezű levele, valamint a herczeg péter­­vári látogatásának egész lefolyása kedves bi­zonyítékai ennek. Ami azonban a politikai kérdéseket illeti, amelyek az utóbbi hó­napok folyamán Ausztria-Magyaror­­szág és Oroszország kormányai kö­zött felmerültek, a még esetleg fennálló di­veregencziák tulajdon­képpen nem forognak többé reális ellentétek körül, hanem inkább ma­radványai régebbi időknek, eddig föloldatlan lecsapódásai a múlt­nak, amelyet az utóbbi hónapok tör­ténelmi alakulásai túlhaladtak, mert a régi balkáni k­valitásokat a hali események tárgytalanná tete

Next