Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-16 / 41. szám

mn----„ _---,-------- ----- —r~-------- ------r». .. ...TM,— 'V UAGTARORSZÁG Budapest, 1913. vasárnap, február­b­­a vonulhassanak a T külföldi alattva- l­­ók, de a hadvezetőség szigorúan ellenőrizni fogja, hogy törökök meg ne szökhessenek az ostromlott városból Szkutari ostroma. Cetinje, február 15. Miklós király az ostromló hadsereghez beszédet intézett, amelyben azt mondta, h­ogy a világ semmiféle hatalma sem fogja rákény­szeríthet­ni, hogy az elfoglalt Szkutariból kimenjen; inkább ő maga elpusztul és Monte­negrót sorsára bízza. Ez idő szerint még a következő pozícziók vannak a törökök kezében: Tarabosz, Brdica, a szkutarii fellegvár 03 a Tepe-erőd. Szkutari most már teljesen körül van zárva. Konstantinápoly, február 15. (Saj. tud.) A montenegróiak Szkutari os­tromával sehogysem boldogulnak. Heves tá­madásaikkal alig nyernek tért, d© a törökök erélyes védekezése folytán igen nagy veszte­ségeket szenvednek. Zogaiból jelentik, hogy ott az angol Vörös­ Kereszt 450 montenegrói sebesültet ápol. London, február 15. (Saj. tud.) A «Times» jelenti Zogaiból, e hó 12-éről. Szk­utarit a monteneg­róiak pénteken, szombaton és va­sárnap teljes erővel bombázták, mire két napi szünet következett- A montenegróiak megmászták szombaton a Tarabost, de más­nap kénytelenek voltak feladni, mert a többi hadműveleteik ezzel nem tartottak lépést Bo­­dicát az árvíz miatt nem lehet dél felől meg­támadni. Bard­aniclt a törökök vasárnap tel­jesen kiürítették. A szerb segélycsapatok. Belgrádi, február 15. Egy bécsi lapnak azt a hírét, amely szerint Spalajkovics szerb követet külön mi­s­­szióval bízták meg és a minisztertanács hatá­rozatot hozott arról, hogy csapatokat bocsát Bulgária rendelkező­ire, hivatalos szerb ol­dalról alaptalannak jelentik ki, mert e tekin­tetben a kormány nem hozott sem­miféle határozatot. Ezért teljesen tárgytalan az a hír is, hogy új csa­patokat küldtek Bulgáriába. Шveszett török hadihajó, Konstantinápoly, február 15. A fekete-tengeri Karaburnu mellett zátonyra került Assar-i-Tevfik török pánczélos­­hajó menthetetlenül el van veszve. A gépház­ban hét négyszögméteres lékek vannak. A hajó parancsnoka, aki azt az utasítást kapta, hogy a Midiában partra szállt török csapatok offen­­zíváját támogassa, dróttalan táviratokban több­ször jelentette, hogy a szirtek miatt nem kö­zeledhetik jobban a parthoz, de ellen paran­­csot kapott és amikor hétfőn reggel a bolgá­rok támadni kezdtek, a török pánczé­oshajó teli gőzzel nekiment a tengerészek által jól ismert szírieknek. A legény­séget csónakokon meg tudták menteni. A kör­nyékén lévő gőzösök már a semlegességre való tekintetből is megtagadtak­ minden segítsé­get s­­ekkor a kormány allessudio cz­rkáló­­hajót és két torpedóhajót bízott meg azzal, hogy a hajóroncsot a bolgár tüzérség bombá­zása ellen megoltalmazzák és hogy ha csak lehet, az ágyukat megmentsék. E hajó pusz­tulása következtében a harczképes török ha­jók száma hétre szállt le. A bolygó török hadihajó, London, február 15. A Reuter-ügynökség máltai jelentése sze­rint a H­a­m i­d­­­e török czirkáló, amely né­hány héttel ezelőtt bombázta Syra városát, és azután Port-Saidba menekült, tegnap be­futott a máltai kikötőbe. Nem tudni, hová fog a gőzös innen menni. Azt hiszik azonban, hogy czélpontja a Jóni-tenger. Ha a hajó nincs megrongálva, huszonnégy óra alatt el kell hagynia Máltát. Azt hiszik, hogy a Ha­­micie czirkáló­gőzösnek az volt a szándéka, hogy Syra ellen újabb támadást intézzen, de az­ óriási vihar, Máltába sodorta, a hajót _ Кшсз béke! Bécs, február 15. A béketárgyalás meghiúsult. Grey Edvárd, a nagyköveti értekezlet megállapo­dása értelmében elutasító választ adott Resid basának. Hakki basa küldetését ez a válasz azonban nem érinti, mert a basa angol útjának fő czélja az, hogy Anglia támo­gatását a Kovét-kérdés lojális megoldásával megszerezze. A német bagdadi vasút utolsó szakaszát ugyanis Németország Kovét-kikö­­tőig szeretné kiépíteni, amit Anglia hevesen ellenez, mert félti ott befolyását A török kor­mány most Angliának ajánlja fel a vonalsza­kaszra vonatkozó konc­essziót A Nizzában megindítandó közvetetten béketárgyalásról szóló konstantinápolyi hírt kétkedéssel fogad­ják. Hakki basa küldetése, Paris, február 15. Az «Echo de Paris» tudni véli hogy Hakki basa megbízást kapott arra, hogy Londonban a következő megoldást javasolja: A porta átengedi a balkáni szövetségeseknek a Mi­dia—Enosz vonalig terjedő összes terüle­teket, Drinápoly azonban független muzulmán község marad. Ez a javas­lat nem látszik ugyan praktikusnak, több hatalom azonban a javaslat elfogadását jobb­nak tartja, mint az ellenségeskedések foly­tatását. џ Télhivatalos tárgyalás: Konstantinápoly, február 15. Kapcsolatban azokkal a híresztelésekkel, melyek arról a lehetőségről szólnak, hogy Niz­zában félhivatalos tárgyalások indulnának meg előzetes béke megkötése végett, itt rámutat­nak arra a tényre, hogy Volpi, az ismert olasz bankár, aki , mint ismeretes, részt vett a kusannei török—olasz tárgyalásokban, és érdemei elismeréséül meghatalmazott minisz­terré neveztetett ki, ez idő szerint Nizzá­ban tartózkodik. A trónörökös Basics ellen. Belgrád, február 15. (Saj. tud.) A «Stampa» szenzációs tisz­­külei táviratot közöl, amely szerint Sándor trónörökös, az első hadsereg parancsnoka, fu­tárt küldött Belgrádba és tudatta Pastes mi­niszterelnökkel, hogy a hadsereg a mi­niszterelnök politikájával nincsen megelégedve. A hadsereg azt követeli, hogy a szerb-bolgár szerződést változtassák meg, mert a hadsereg nincs megelégedve an­nak pontozataival és Monasztir, Per­lep és Köprülü városokat meg akarja tartani Szerbiának. A szerb had­sereg ezekből a városokból szép­­szerével nem fog kivonulni. A román-bolgár konfliktus, Szófia, február 15. A román és bolgár delegátusoknak mára összehívott ülését holnapra halasztot­ták nyilván, mert bolgár részről alaposan meg akarják tárgyalni a választ a román kö­vetelésekre, melyek formájukat és tartalmu­kat tekintve, láthatóan hatást gyako­roltak. Illetékes helyről hire jár, hogy a tárgyalásokban már a legközelebbi idő­ben pozitív, vagy negatív értelmű döntés lesz. Ausztria-Magyarország, vala­mint több más nagyhatalom ismételten tanács­adásokkal szolgált olyan értelemben, hogy le­hetővé tegyék a konfliktus békés megoldását. A Vörös­ Kereszt Montenegróban, Ziondon, február 16. A montenegrói kormány fölszólítására az angol Vörös Kereszt-Egylet elküldi a harmadik missziót Montenegróba. Hohenlohe küldetésének újabb kommentárja. Bécsben és Berlinben meg vannak elégedve. Bécs, február 15. A «Neues Wiener Tagblatt» «kitű­nően tájékozott helyről» jelzéssel czikket ír, amelyben a következők foglaltatnak: A ma­gas politikai körök mind egyetértenek abban a fölfogásban, hogy ő felség©sajátkezű levelének kizárólagos c­­él­ja az volt, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország régi barátságos vi­szonyát a külpolitika új fázisai­­ban is dokumentálja, leszögezze, tekintettel arra a nagy misszióra, mely e két államra a nemzetközi helyzet további kialaku­lásánál és új tájékozódásánál hárul. A ve­­zértendenczia az európai béke f­ön­tar­tása volt. Ilyképpen a felség, sajátkezű levelét tisztán és kizárólag akképp kell meg­ítélni, hogy a függő kérdések szükséges ren­dezésénél és elintézésénél, melyeket a leg­utóbbi hónapok eseményei akuttá és bonyo­lulttá tettek, mint vademerium, a béke irányá­ban erőteljes hatást fog gyakorolni. A nagy­hatalmak kooperációja a viszályok elintézé­sére biztosítottnak látszik, ha Hohenlohe her­­czeg magas missziója sikerrel járt. Erre vo­natkozólag csak annyit lehet mondani, hogy mértékadó helyen meg vannak elé­gedve ennek a küldetésnek lefolyá­sával és erősen hangsúlyozzák a re­ményt, hogy a barátságos érzület, erélyes dokumentálása tovább fog hatni. A legőszintébb barátság fo­gadalmai melyek ez uralkodói levelekben, napjaink történelmének e históriai okmányai­ban és nagy eseményeiben, le vannak fek­tetve, e differenciák elintézésénél az aktuális kérdésekben határozott erőtényezősnek fog­nak bizonyulni. Ausztria-Magyarország és Oroszország közös eljárása biz­tosítottnak látszik a két uralkodó e formára és nemzetközi és udvari praxisra nézve legerősebb békenyil­atkoza­tánál fogva» amely j­ élentésseny.fflö«­------ - ............................................. ... . ■ ■ -|Tagr könnyítését involválja a függő kér-­r­dések elrendezésének és tisztázá­sának. Nem tévesztendő szem elől, hogy a békés tendencziának ez az összhangja, mely Pétervárott és Bécsben szolemnis megerősítést nyert, kitűnő fogadtatásban része­sül Berlinben, ahol mindig súlyt he­lyeznek arra, hogy az Oroszország­gal való hagyományos jó viszonyt ne tegyék ki semmiféle megzava­rásnak. Ezzel a német császár ki­próbált, ha közvetítő munkájának­ útja egyengetve van, így erősbödik a remény, hogy a nagyhatalmak egysé­gesek maradnak békehajlandóságukban. Budapest, február 15. Tiltakozás az egyesületi gyülekezési jog korlátozása ellen. Az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülés elnökségének meghívására pén­teken délután a fővárosi és ipari egyesületek s polgári körök kiküldöttei az OMKE­ helyiségében értekezletet tartottak az egyesületi gyülekezési jog tárgyában legutóbb kibocsátott 2893/V. 1913. számú belügyminiszteri rendelet ellen. Az értekezleten Sándor Pál elnökölt, aki nagy tetszéssel foga­dott bevezető beszédében rámutatott arra, hogy a rendelet nemcsak az egyesületek akc­ióképességét fogja lehetetlenné tenni, hanem a rendőrségnek ürügyet és módot fog nyújtani arra, hogy az egyesületeknek legbizalmasabb természetű tanács­kozásaiban se részt vegyen és ezáltal az egyesüle­teknek szakszerű működését is meg fogja béní­tani. Éppen ezért a polgárságnak a legerélyeseb­­ben kell a rendelet ellen állást foglalnia. Ez az intézkedés válasz akar lenni az adó tárgyában ki­fejtett mozgalmakra, amely a polgárságra nézve oly fényes sikert, a Lukács-kormányra nézve pe­dig oly csúfos vereséget jelent. A zajos helyeslésről fogadott beszéd után dr. Szende Pál, az OMKE­ főtitkára, részletesen ismertette a rendelet sérelmes intézkedéseit és annak várható következményeit. Az értekezlet ezután egyhangúlag elfogadta a következő ha­tározati javaslatot: «A sérelmes belügyminiszteri rendelet ellen­tétben van az eddigi gyakorlattal és annak éle kifejezetten az ipari és kereskedelmi egye­sületek, valamint a polg­ári körök ellen irányul. Czélja­k az egyesületi életet rendőri gyámkodás és felügyelet alá helyezni és minden szabad működését lehetetlenné tenni. A fővárosi polgárság egybegyűlt képviselői felháborodással tiltakoznak a rendelet ellen, — mely nyilvánvaló megtorlása akar tenni a polgárság sikeres adóakcziójának —, és egyhangúlag elhatározták, hogy a rendelet hatályon kívül helyezése egáljából a legnnélezebb

Next