Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-08 / 34. szám
4 A behívott tartalékosok családjának segítése. Mind sűrűbben hangzik föl a panasz a behívott tartalékos katonák és segély, kenyérkereső nélkül maradt családjaik ajkáról, hogy a magyar katornák családjai semminemű segélyben nem részesülnek, holott az osztrák közös hadsereg és honvédség behívott tartalékosai már régen azzal dicsekedhetnek, hogy családjuk sorsa biztosítva van. Ez a kétféle elbánás oly elkeseredett kifakadásokra kényszeríti a magyar tartalékosokat, hogy az ebből származó veszedelmeket már ki sem lehetszámítani. És ilyen körülmények között azt olvassuk a félhivatalos jelentésekben, hogy a magyar kormány most ankétezik a behívott tartalékosok családjainak segítése tárgyában. Ha a utólagos jóváhagyás reményében meg tudnak rendelni sok milliókat elnyelő csatahajókat és ágyukat, nem kellene a tartalékosok ügyében sem a merev bürokratizmus szabályait olyan makacs ragaszkodással szem előtt tartaná. Bizony nem tanácskozni kellene, hanem mielibb segíteni. Serényi Béla gróf és az uj nyugdíjtörvény. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a minisztérium valamennyi fő- és ügyosztályához, a számvevőségi igazgatóhoz és a számvevőségi csoporthoz, a segédhivatali főigazgatóhoz és valamennyi alárendelt hatósághoz, hivatalhoz intézethez és közeghez, amelyben preczizírozza az új nyugdíjtörvény egyes pontjait és utasításokat ad, hogy miként kell értelmezni végrehajtani azokat. Utasítja a miniszter rendeletében a számfejtéssel foglalkozó hivatalokat és akifizető pénztárakat, hogy az özvegyi nyugdíj felvétele végett jelentkező tisztviselői, altiszti ,vagy szolgai özvegyeket, akiknek férje 1912. január hó elseje előtt halt meg, figyelmeztessék arra, hogy özvegyi nyugdíjukat az új nyugdíjtörvény 81-ik paragrafusa alapján való 20 százalékos felmelése iránt folyamodni tartoznak. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozza a miniszter, hogy az uj nyugdíjtörvény 81. ,§-a alapján felemelt özvegyi nyugdíjakat nem visszahatólag 1012. évi január hó 1-től, ■hanem csak a törvény hatálybalépésének napjától, vagyis 1913. évi január 1-től kezdve kellő időben legkésőbb 1913. évi deczember hó végéig terjesztetett elő, ellenkező esetben a felemelésnek csak a kérelem előterjesztésének napját követő hó elsejétől van helye. A rendelettel egyidejűleg a földmívelésügyi miniszter az illetékes hatóságoknak az fej nyugdíjtörvényt egész terjedelmében megküldötte. A fiumei püspökség ügye, Fiuméból táviratoztak a Magyar Kurírnak. A fővárosi, sőt a külföldi sajtó is már napok óta különféle híradásokat közöl, amelyek a fiumei püspökség felállításáról szólnak. Ismételten foglalkozik ezzel a kérdéssel a két fiumei horvát lap, a «Novi List»és a «Rieczki Novine», amelyek hevesen támadják a kormányt, mert magyar papot akar kineveztetek Bár a fiumei kormányzóságnál szerzett értesülések szerint az egész híradásból semmi sem igaz,mert a fiumei püspökség felállítására az utóbbi időben semmiféle lépés nem történt, mégis foglalkozni kell a «Rieczki Novine»-vel, amely olyan feltevésekből indult ki és olyan adatokat hozott fel, amelyek teljesen tévesek. Fiume és kerülete a valóságban a zenggi püspökség hatáskörébe utaltatott, jogtal azonban soha, tehát ma sem tartozik oda. Csak II. József császár rendelkezett így, aki anélkül, hogy a püspökség vagy a pápa bejegyezését kérte volna, önhatalmúlag kiszakította Fiumét a palai püspökségből, amelyhez Krisztus után 887 óta tartozott. A császár, rendelkezése azonban nem volt végleges, mert ő is csak ideiglenesnek minősítette intézkedését, amelyet különben sem Fiume, sem a pápa el nem ismert, mert amíg VI. Pius pápa személyesen is járt Bécsben, hogy II. Józsefet rendelkezése visszavonására írja, addig Fiume sem maradt tétlen és a sérelmes intézkedés orvoslását állandóan szorgalmaztaegészen napjainkig. TELEFONSZAH: Szerkesztőség 23—51 Kiadóhivatal 13—97 A vidéki telefon (állami) 40 A mostani küzdelem Gallippi körül, szorítják az ellenséget. nápolyi ostrom borzalmai. Budapest, február 7. Most már végleg eltűnt a remény, hogy a hadakozó felek békét kössenek, mielőtt az ágyuk szava eldönti a sikert. Tegnapelőtt a csatardzsai vonalon összejöttek a török és bolgár megbízottak, de a bolgárok ekkor már olyan feltételeket állítottak fel, amelyek kizárták a béke megkötését és ezek után a porta elhatározta, hogy a háborút a végsőig folytatja. A portának rendkívül nehéz a helyzete, mert Törökország pénzügyi viszonyai rendkívül ziláltak és a porta pénzügyi műveletei nem sikerülnek. Hogy ennek daczára olyan nagy energiával folytatják a harczot, ez önmagában cáfolja meg azt a híresztelést, mintha a hadseregben ellentétek volnának. A táviratokból még mindig nem lehet látni a három és félnapi harczok tiszta képét. A csatardzsai vonalon, úgy látszik, hogy a törökök értek el sikert és az egyesült bolgárszerb csapatok visszavonulnak. Hozzájárul ehhez a biztonsági hadmozdulathoz Enver bejnek Rodostó felől való inváziója. Szkutari elestéről is megjelent a szokásos napi jelentés, de ez, amintegy alábbi táviratunkból olvasható, egy berlini lap hírének téves értelmezéséből eredhet. Az epiruszi harczokról semmi Mi sem érkezett, és így a fentiekben röviden vázoltuk a harctéri helyzetet. Mai jelentéseink a következők: Bolgár győzelem Gallipolinál. Szófia, február 7. Musz tafa-Pasából jelentik: Jó forrásból származó jelentések szerint a Gallipoli körüli harczok a következőképpen folytak le: Nem a bolgárok, hanem a törökök támadtak, mégpedig a Kávák folyó melletti hadállások ellen, míg a bolgár lovasság a tengerpart vidékét kutatta át, hogy a török haderők esetleges partra szállítását megakarjás vozzék , a bolgár gyalogság és tüzérség visszavetette az ellenséget, amely eleinte rendben vonult vissza, de mikor az egész bolgár lovasság vette üldözőbe, az ellenség pánissrá futással menekült. A bolgár lovaság a menekülők kiűzött rettentő n eurárlást rendezett. A törődök vsesterégét ezen a napon közel 15 000 főre becsülik. Azt a hitt, hogy a bolgárok10.00) törököt elfogtak. лет erősítették meg. Paris, február 7. Konstantinápolyból jelentik: Feti bei, Enver bej legmeghittebb barátja, seregével a Gallipoli félsziget déli vidékeire húzódott, viszsza és úgy elsánczolja magát, hogy szárazföld' felől a bolgárok meg se támadhatják. Konstantinápoly, február 7. A Dardanellákból ideérkezett utasok elbeszélése szerint görög szállítógőzösök megkísérelték, hogy szerb csapatokat szállítsanak partra a Gallipolival szemben lévő kikötőkbe. E csapatokat, Szalonikiból indították hajón útnak és ott azt mondották, hogy Durazzóba mennek. Gaffipoliból tegnap számos muzulmán menekült érkezett ide a Bukovina Lloyd gőzös fedélzetén. véres harczok. — Gjabidzsánál a törökök vissza* Enver bej cSdantámaefása. — A «Sri— Шћјг Szkutari elestéről. Cáafardzsa. Török előnyomulás, Konstantinápoly, február 7. (Hivatalos.) Kaligrafiából jelentik, hegyi a vasúti vonal mentén, fekvő Bagaaisköy állomást és a török hadsereg jobbszárnyával szemben lévő mogrsl-tokat a török csapatok megszállták. A törö£ felderítő csapatok szakadatlanul csatároznak az ellenséggel. ■Bombázott bolgár hadállát. Konstantinápoly, február 7. (Sajtud) Török hadihajók szerdán délután nagykaliberű ágyukkal bombázták Silivrinél a bolgárok déli szárnyát, amelynek a sorait erősen megtizedelték. Haver bej támadása. Konstantinápoly, február 7. 4 Enver bej húszezer emberrel part ra szállott Rodostónál és a bolgárok visszavonultak a túlnyomó erő elől, de aztán segédcsapatokat kaptak és harczba bocsátkoztak. A törökök támadását elősegítette a Medsidie és az Asear ii Tevfik hadihajók ágyú tüze. Az ütközet nagyon heves lehetett, mert az ágyuk dörgőe egész Konstantinápolyig elhallatszott. Drinápoly ostroma. Konstantinápoly, febr. 7. (Saj. tud.) A bolgárok Drínápoly ostrománál a legnagyobb kíméletlenséggel járnak el és egyáltalán nincsenek tekintettel a kegyelet által megszentelt és vallási czélokat, szolgáló épületekre, így Szelim híres, történelmi nevezetességű mecsetjét is rommá lőtték. A bolgár ágyúgolyók több mint hatvan magánházat elpusztítottak és a várost négy helyen felgyújtották. A városnak mintegy 80 lakója meghalt vagy megsebesült. Szófia, február 7. : Több nagyhatalom képviselője közölte G e s o V miniszterelnökkel a drinápolyi konzuloknak azt a kérését, hogy neutrális zónát jelöljenek ki, vagy pedig nekik és a többi külföldi állampolgárnak engedjék meg a város elhagyását. Ge s o V miniszterelnök azt válaszolta, hogy, nincs precedens arra, hogy konzuloknak, vagy másoknak megengedték volna az ostromlott hely elhagyását. Másrészről komoly okok lehetetlenné teszik a bolgár főhadiszállásnak, hogy hozzájárulását adja a város elhagyásához, vagy pedig semleges zónát jelöljön ki a drinápolyi konzulok és külföldiek számára. Senki sem vállalhatna ugyanis garanciát arra, hogy véletlenségből nem езпе-e néhány bomba erre az elkülönített területre is, ami nagy kellemetlenségeket vonhatna maga után. Konstantinápoly, február 7. Hivatalosan megcáfolják egyes lapok azon távirati jelentését, hogy Drinápolyban a görög és az örmény püspököt, valamint más keresztény előkelőségeket felakasztottak, mert azt tanácsolták a katonai parancsnoknak, hogy hódoljon meg a bolgároknak. Szófia, február 7. Az angol egészségügyi misszió és a zsidó humanitárius szervezetek missziói utasítást kaptak, hogy tekintettel Drinápolynak Hátány napon belül várható kamt- Budapest, 1913. szombat, február 8.