Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-09 / 35. szám

Skutari ostroma, Cetinje, február 8. Az egyesült montenegrói és szerb sereg Nitita király személyes vezetése alatt tegnap délelőtt tíz órakor megkezdte az általános ostromot Szkutari és a Taraboson levő erődök ellen, amely az általános rohamnak előkészítése. Délutánig tartott az ágyúzás, de aztán besötétedett és az ostromlovak is gyengén tüzeltek, mire a szerb és montenegrói ütegek elhallgattak. A Tarabosról néhány jól irányzott ágyúgolyó elnémitott egy montenegrói üteget és a legénységet megölte. A montenegrói főhadiszálláson bíznak benne, hogy Szkutari a legrövidebb idő alatt megadja magát. Cetinje, február 8. A Szkutari körüli harczokban több, mint 200 szerb és montenegrói ágyú vesz részt. Egy torök monitor, amely a Szkutaritón haladt, a montenegrói lövegek által okozott haváriák következtében elsülyedt. Az ágyúdörgés egész Belvederéig, egy Cetinjéhez közel levő magaslatig hallható. Elfogott szerb zászlóaljak. Belgrád, február 8.Azt a hírt, hogy Skutariknál három zászlóaljat elfogtak, megerősítik. A Dardanellák ügye. Berlin, február 8. A szövetséges seregek eddig elért eredményeiről meg nem érkezett megbízható értesülés. Az elt érő jelentésekből a Gallipolinál elért bolgár sikernek nagyságát megítélni nem lehet és a nagyhatalmak sem foglalkozhattak még azzal a kérdéssel, hogy mitevők legyenek. Ha a bolgárok Konstantinápolyt és a Dardanellákat fenyegetnék. Német lapok szerint a nagyhatalmaknak ebben az esetben körbe kell lépni. Erre nézve beavatott helyen kijelentik, hogy nem lehetetlen, hogy a német kormány erre az álláspontra helyezkedik és ezirányú javaslattal forul a többi európai kabinethez. Mindeddig azonban erre vonatkozó lépés Németország részéről nem történt. Az ifjú-törökök terve: Berlin, február 8. A Morgenpost-nak jelentik Konstantinápolyból. Az ifjú-török komite tagjai arra akarják rávenni a kormányt, hogy adjonutasítást a csatakreai seregnek, hogy támadja meg Cserkeszköjnél és Csekánál a bolgárokat és akadályozza meg, hogy a bolgárok Gallipoli előtt levő Bulairt szárazföldön és tengeren teljesen körülzárják. Ezelőtt pár nappal Midiánál egy török szállító flotta 10.000 kard lovast hozott Trapezuntból és azt az utasítást adta nekik, hogy lepjék el a bolgároktól megszállott tartományokat és pusztítsanak. Általában azt lehet mondani, hogy ha a háború második része rövidebb is lesz, de még véresebb és kegyetlenebb, mint az első. Új béketárgyalás, Paris, február 8. A «Matin» szófiai tudósítója azt jelenti, hogy Törökország új béketárgyalásokat kezdett közvetlenül a szövetégesekkel és lehet számítani arra is, hogy két napon belül befejeződik a háború. Német figyelmeztetés Oroszországnak, Bécs, február 8. Mint a Neue Freie Pressé-nek Péteréiről jelentik, Németország közölte az orosz kormánynyal, hogy abban am esetben, ha az orosz csapatok bevonulnának Örményországba. Né- MAGYARORSZÁG Budapest ISKS.: vasárnap, február 0.É metország Kisázsiában szintén fog élni a szabad kéz jogával. leszerelés? Pétervár, február 8. intézett levelének a tartalmát még nem ismerik. Noha Perencz József királynak a czárhoz annyi már kitudódott, hogy nemsokára valószínűleg Ausztria-Magyarország leszerelése az orosz határon fogja mutatni, hogy Hohenlohe missziója sikerrel járt. Egész sereg más kérdés, amelyet a kézirat tartalmaz, most élénk tanácskozások tárgya, amelyeket Szaszonov és a pétervári osztrák-magyar nagykövet folytatnak egymással. A balkáni hadműveletekre vonatkozólag a pétervári diplomácziai körökben azt hiszik, hogy bármiként is fog alakulni Drinápoly sorsa, Törökország továbbra is ellen fog állni, mert bízik a csataldzsa hadállások erősségében. Venizelosz Szalonikiben. Szaloniki, február 8.Venizelosz miniszterelnök tegnap érkezett ide és a különböző egyházközségek képviselőinek a pályaudvaron hozzáintézett beszédeire a következőket válaszolta:— Szerencsésnek érzem magam, hogy oly városban időzhetek, melyet sokszoros történelmi kapocs fűz össze Görögországgal. Meg vagyok győződve, hogy a szövetségesek el fogják érni ci céljukat és pedig teljes mértékben. A miniszterelnök azután szállásának erkélyéről az iparegyesület elnökének beszédére válaszolva, a következőket jelentette ki: — Sajnálom, hogy Londonból a béke nélkül térek vissza, de a felelősség nem a szövetségeseket terheli, akiknek fegyverei győzelmesek voltak és az ellenséget a tények honorálására és fegyverszünet kérésére bírták. Mihelyt azonban a fegyverszünet meg volt kötve, a legyőzöttek nem gondoltak többé a békére, az ellenség tollal akarta visszaszerezni,amit miltarddal hódítottunk. Ezi arra kényszerít minket, hogy a háborút, amelyet a magunk részéről nem is szakítottunk meg, folytassuk és kényszeríti szövetségeseinket, hogy a háborút Újból megkezdjék. A háború rövid ideig fog tartani, mert az ellenség el fogja ismerni vereségét és az évszázados rabszolgaságban sinlődött országok függetlenségét. Repülés Gallipoli felett, Milano, február 8.A Secolo a következő táviratot közli: Mutuss görög aviatikus tegnap reggel 9 órakor a Mudros-öbölben szerencsés felderítő repülést végzett a török flotta kikémlelésére. A Veloszi nevű görög torpedózúzó egy órányira előre ment a repülőgép indulása előtt. A Secolo tudósítója délelőtt kilencz óra húsz percakor Lemnosz és Imbrosz között volt, amikor a hidroplán a Berniasz-öböl mögött láthatóvá vált, majd Szamotrake felé fordult és Imbroisz felett a tengerszoros felé haladt. A hidroplánnal Mutusis aviatikuson kívül egy görög tengerészitiszt is felszállott. A hidroplán eltűnt a Gallipoli félsziget irányában és csak féltizenkét órakor tért vissza. A repülésről az aviatikusok ezt mondották: — Minden jól sikerült. Előbb a Hagare-fok felé repültünk. Felderítettük a török flotta pozícióját, amely a Gallipoli félsziget egyik fokának magasságában helyezkedett el. Mikor megbizonyosodtunk arról, hogy az arzená felett vagyunk, négy bombát dobtunk le. Visszatérőben a hajók felett kis füstfelhőket és ágyúsötések villanását láttuk, de készülékünket semmi baj sem érte. Ezután zeg-zugos vonalban repültünk végig a félsziget felett és teljes képet nyertünk a török táborról. Az egész félsziget óriási katonai arzenálhoz hasonlít. Ismét és ismét füstfelhők jelezték, hogy lövöldöznek reánk. Mindössze két és félóra hosszáig repültünk és 180 kilométeres utat tettünk meg. A román—bolgár tárgyalások. Bukarest, február 8. A román kormány Ghika szófiai követet nevezte ki a Bulgáriával való tárgyalások folytatására. A GraveLottes rejtély. Páris, febr. hó. AGravelotte melletti vereség, mely döntő hatással volt az 1870-iki porosz-franczia háború kimenetelére, nem a csapatok és az alsóbbrendű tisztek magatartásának, hanem a fővezérlet könnyelműségének volt a következménye. Most jelenik meg folytatásokban Germain Bapst történetíró tollából egy Canrobert marsallról szóló életrajz, amelynek legutóbbi fejezete fényt igyekszik deríteni erre avalósággal rejtélyesnek tetsző gravelotte-i csatavesztésre. Bapst a vereség okául Bazaine marsallnak, a franczia hadsereg fővezérének tehetetlenségét mondja. Bazaine a csata előtt és a csata kezdetén a legteljesebb tétlenséget tanúsította. «Semmire se akart vállalkozni és Hogy ezt elérje, latba vetette érte egész intelligencziáját. Ha mégis kényszerült cselekedni, akkor egyszerre elszállt minden gondolata és elfogadta a legelső tanácsot — azzal, hogy igy a felelősséget a tanácsadóra háríthatja, ha a dolog rosszul sikerül. Közönyössége, a népszerűtlenségtől való félelme, tehetetlenségének tudata kötelességérzetének gyengesége és az erkölcsi érzék híjjá megfosztották őt az elhatározásra váró bátorságtól. Bazaine marsall már csak egy múmia volt, aki az egész hadsereget magával ragadta a halálba. Augusztus 18-án reggel sétálni ment annak a villának a kertjébe, ahol a főhadiszállás volt. Egy távirat hírül hozta, hogy a trónörökös hadserege ellene vonul és így a Metznél harczoló hadsereg minden pillanatban körül lehet zárva. Nem adott feleletet, hanem elmélyedt egy másik iratban, amelyben Leboeuf marsall jelentette jelentékenyellenséges erőknek a közeledését. Bazaine letépett egy rózsát, azt a válaszra váró századosnak nyújtotta és azt szente Leboeufnak, hogy «tartsa magát jól a neki kiutalt állásban.» Ezután egy verődni erdőkerülővel merült hosszas beszélgetésbe, áld elmondotta, hogy a vár pompásan föl van szerelve élelmiszerrel és municzióval. Elmeséltette a hírnökkel kalandos idejövetelét, ■ megajándékozta húsz frankkal és azt ajánlotta neki, hogy pihenje ki magát és öt órakor jelentkezzék nála. Mindezt, ahelyett, hogy azonnal visszaküldötte volna az erdőkerülőt a várba eleségért és lőszerért nélkülöző csapatai számára. Most Jarras tábornok, vezérkari főnöknek kezdett parancsokat diktálni. De hamar abbahagyta és kiment járkálni a tölgyfasorba. Itt találta meg őt újból Leboeuf küldöncze, aki jelezte, hogy a csata mindjárt megkezdődik. — Mondja meg Leboeuf marsallnak, hogy jó hadállásai vannak s azokat csak meg kell védelmeznie, — volt a felelet. Canrobertnek azt a parancsotadta, hogy amennyiben az ellenség Saint Privatét komolyan megtámadni látszanék, vonuljon vissza «azokba az állásokba, amelyeknek a kipuhatolása most folyik». Nem gondolt komoly támadásra, vagy legalább is nem hitte, hogy ilyen lehetséges. A csatatérre menni pedig egészen fölöslegesnek tartotta. Bárka tisztában lehetettaz ellenség hadmozdulataival, semmiféle intézkedést sem tett ellenük, és 15 lovasezredet, 24 tábori tüzérüteget és az egész császári gárdát haszon nélkül hagyta állani. Ezalatt megkezdődött az ütközet és mialatt seregeit leverték, mitsem törődött a harczi fejleményekkel. Canrobert ismételt kíséretre sem ment a csatamezőre, csak arra volt gondja, hogy terve: «visszavonulni anélkül, hogy az ellenség arra kényszerítene» sikerüljön. Sajnos, nem sikerült. Visszavonult, de csak azért, mert kergették. Ekkor így vigasztalta magát: — No, utóvégre ez még nem nagy szerencsétlenség! Budapest, február 8. A fiatalkorúak bírósága. A képviselőhöz munkapárti igazságügyi bizottsága Erdély Sándor elnöklésével ülést tartott. A bizottság az osztatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslata.