Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-09 / 35. szám

Skutari ostroma, Cetin­je, február 8. Az egyesült montenegrói és szerb sereg N­i­­t­it­a király személyes vezetése alatt teg­nap délelőtt tíz órakor megkezdte az általános ostromot Szkutari és a Taraboson levő erődök e­ll­e­n, amely az általános rohamnak előké­szítése. Délutánig tartott az ágyúzás, de aztán besötétedett és az ostromlovak is gyen­gén tüzeltek, mire a szerb és montenegrói üte­gek elhallgattak. A Tarabosról néhány jól irányzott ágyúgolyó e­l­n­é­m­i­t­o­tt e­g­y m­o­n­­tenegrói üteget és a legénységet megölte. A montenegrói főhadiszálláson bíz­nak benne, hogy Szkutari a legrövidebb idő alatt megadja magát. Cetin­je, február 8. A Szkutari körüli harczokban több, mint 200 szerb és montenegrói ágyú vesz részt. Egy torök monitor, amely a Szkutari­­tón haladt, a montenegrói lövegek által oko­zott haváriák következtében elsülyedt. Az ágyúdörgés egész Bel­vederéig, egy Cetinjé­­hez­ közel levő magaslatig hallható. Elfogott szerb zászlóaljak. Belgrád, február 8.­­Azt a hírt, hogy Skutariknál há­rom zászlóaljat elfogtak, megerő­sítik. A Dardanellák ügye. Berlin, február 8. A szövetséges seregek eddig elért eredményeiről meg nem érkezett megbízható értesülés. A­z e­lt é­r­ő jelentésekből a Gallipolinál elért bol­gár sikernek nagyságát megítélni nem lehet és a nagyhatalmak sem foglalkozhattak még azzal a kérdéssel, hogy mitevők legyenek. Ha a bolgárok Konstantinápolyt és a Dardanellákat fenyegetnék. Német la­pok szerint a nagyhatalmaknak ebben az esetben kör­be kell lépni. Erre nézve beavatott helyen ki­jelentik, hogy nem lehetetlen, hogy a né­met kormány erre az álláspontra he­lyezkedik és ezirányú javaslattal for­­­ul a többi európai kabinethez. Mind­eddig azonban erre vonatkozó lépés Németország ré­széről nem történt. Az ifjú-törökök terve: Berlin, február 8. A Morgenpost-nak jelentik Konstantinápoly­ból. Az ifjú-török komi­te tagjai arra akarják rá­venni a kormányt, hogy adjon­­utasítást a csatakreai seregnek, hogy támadja meg Cserkeszköj­­nél és Csek­ánál a bolgárokat és akadá­lyozza meg, hogy a bolgárok Gallipoli előtt levő Bulairt szárazföldön és ten­geren teljesen körülzárják. Ezelőtt pár nappal Midiánál egy török szállító­ flotta 10.000 kard lovast hozott Trapezuntból és azt az utasí­tást adta nekik, hogy lepj­ék e­l a bolgároktól megszállott tartományokat és pusztítsa­nak. Általában azt lehet mondani, hogy ha a háború második része rövidebb is lesz, de még véresebb és kegyetlenebb, mint az első. Új béketárgyalás, Paris, február 8. A «Matin» szófiai tudósítója azt jelenti, hogy Törökország új béketárgyalá­­sokat kezdett közvetlenül a szö­veté­­gesekkel és lehet számí­tani arra is, hogy két napon belül befe­jeződik a háború. Német figyelmeztetés Oroszországnak, Bécs, február 8. Mint a Neue Freie Pressé-nek Péter­éiről jelentik, Németország közölte az orosz kormánynyal, hogy abban am­ esetben, ha az orosz csapa­tok be­vonulnának Örményországba. Né- MAGYARORSZÁG Budapest ISK­S.: vasárnap, február 0.É­ metország Kisázsiában szintén fog élni a szabad kéz jogával. leszerelés? Pétervár, február 8. intézett levelének a tartalmát még nem ismerik. Noha Peren­cz József királynak a czárhoz annyi már kitudódott, hogy nemsokára valószínű­leg Ausztria-Magyarország leszere­lése az orosz határon fogja mutatni, hogy Hohenlohe missziója sikerrel járt. Egész sereg más kérdés, amelyet a kézirat tartalmaz, most élénk tanácskozások tárgya, amelyeket Szaszo­­nov és a péterv­ári osztrák-magyar nagykövet foly­tatnak egymással. A balkáni hadműveletekre vo­­natkozó­lag a pétervári diplomácziai körökben azt hiszik, hogy bármiként is fog alakulni Drinápoly sorsa, Törökország továbbra is ellen fog állni, mert bízik a csataldzsa­ hadállások erősségében. Venizelosz Szalonikiben. Szaloniki, február 8.­Venizelosz miniszterelnök tegnap érkezett ide és a különböző egyházközségek képviselőinek a pályaudvaron hozzáintézett beszédeire a követ­kezőket válaszolta:­­— Szerencsésnek érzem magam, hogy oly vá­rosban időzhetek, melyet sokszoros történelmi ka­pocs fűz össze Görögországgal. Meg vagyok győ­ződve, hogy a szövetségesek el fogják érni ci cél­­juk­at és pedig teljes mértékben. A miniszterelnök azután szállásának erkélyéről az iparegyesület elnökének beszédére válaszolva, a következőket jelentette ki: — Sajnálom, hogy Londonból a béke nélkül térek vissza, de a felelősség nem a szövetségeseket terheli, akiknek fegyverei győzelmesek voltak és az ellenséget a tények honorálására és fegyver­­szünet kérésére bírták. Mihelyt azonban a fegyver­­szünet meg volt kötve, a legyőzöttek nem gondol­tak többé a békére, az ellenség tollal akarta vissza­szerezni,a­mit miltarddal hódítottunk. Ezi arra kény­szerít minket, hogy a háborút, amelyet a magunk részéről nem is szakítottunk meg, folytassuk és kényszeríti szövetségeseinket, hogy a háborút Új­ból megkezdjék. A háború rövid ideig fog tartani, mert az ellenség el fogja is­merni vereségét és az évszázados rabszolga­ságban sinlődött országok függetlenségét. Repülés Gallipoli felett, Milano, február 8.­A Secolo a következő táviratot közli: Mutu­­s­­­s görög aviatikus tegnap reggel 9 órakor a Mud­­ros-öbölben szerencsés felderítő repülést végzett a török flotta kikémlelésére. A Veloszi nevű görög torpedózúzó egy órányira előre ment a repülőgép indulása előtt. A Secolo tudósítója dél­előtt kilencz óra húsz percakor Lemnosz és Imbrosz között volt, amikor a hidroplán a Berniasz-öböl mögött láthatóvá vált, majd Sz­amotrake felé for­dult és Imbroisz felett a tengerszoros felé haladt. A hidroplánnal Mutusis aviatikuson kívül egy gö­rög tengerészitiszt is felszállott. A hidroplán eltűnt a Gallipoli félsziget irányában és csak féltizenkét órakor tért vissza. A repülésről az aviatikusok ezt mondották: — Minden jól sikerült. Előbb a Hagare-fok felé repültünk. Felderítettük a török flotta pozíc­ióját, amely a Gallipoli félsziget egyik fokának magasságában helyezkedett el. Mikor megbizonyosodtunk arról, hogy az a­r­z­e­n­­á­­ f­e­lett vagyunk, négy bombát dobtunk le. Visszatérőben a hajók felett kis füstfelhőket és ágyús­ötések villanását láttuk, de készülékünket semmi baj sem érte. Ezután zeg-zugos vonalban re­pültünk végig a félsziget felett és teljes képet nyer­tünk a török táborról. Az egész félsziget óriási katonai arzenálhoz hasonlít. Is­mét és ismét füstfelhők jelezték, hogy lövöldöznek reánk. Mindössze két és félóra hosszáig repültünk és 180 kilométeres utat tettünk meg. A­ román—bolgár tárgyalások. Bukarest, február 8. A román kormány Ghika szófiai követet ne­vezte ki a Bulgáriával való tárgyalások folytatá­sára. A GraveLottes rejtély. Páris, febr. hó. A­­Gr­a­velot­te melletti vereség, mely döntő hatással volt az 1870-iki porosz-franczia háború kimenetelére, nem a csapatok és az alsóbbrendű tisztek magatartásának, hanem a fővezérlet könnyelműségének volt a követ­kezménye. Most jelenik meg folytatásokban Germain B­ap­s­t történetíró tollából egy Can­­robert marsallról szóló életrajz, amelynek legutóbbi fejezete fényt igyekszik deríteni erre a­­valósággal rejtélyesnek tetsző grave­­lotte-i csatavesztésre. Bapst a vereség okául Bazaine marsall­nak, a franczia hadsereg fővezérének tehetet­lenségét mondja. Bazaine a csata előtt és a csata kezdetén a legteljesebb tétlenséget ta­núsította. «Semmire se akart vállalkozni és Hogy ezt elérje, latba vetette érte egész in­­telligencziáját. Ha mégis kényszerült csele­kedni, akkor egyszerre elszállt minden gondo­lata és elfogadta a legelső tanácsot — azzal, hogy igy a felelősséget a tanácsadóra hárít­hatja, ha a dolog rosszul sikerül. Közönyös­sége, a népszerűtlenségtől való félelme, te­hetetlenségének tudata kötelességérzetének gyengesége és az erkölcsi érzék híjjá meg­fosztották őt az elhatározásra váró bátorság­tól. Bazaine marsall már csak egy múmia volt, aki az egész hadsereget magával ragadta a halálba. Augusztus 18-án reggel sétálni ment annak a villának a kertjébe, ahol a főhadi­szállás volt. Egy távirat hírül hozta, hogy a trónörökös hadserege ellene vonul és így a Metznél harczoló hadsereg minden pillanat­ban körül lehet zárva. Nem adott feleletet, hanem elmélyedt egy másik iratban, amelyben Leboeuf marsall jelentette jelentékeny­­el­lenséges erőknek a közeledését. Bazaine le­tépett egy rózsát, azt a válaszra váró száza­dosnak nyújtotta és azt szente Leboeufnak, hogy «tartsa magát jól a neki kiutalt állásban.» Ezután egy verődni erdőkerülővel merült hosszas beszélgetésbe, áld elmondotta, hogy a vár pompásan föl van szerelve élelmiszer­rel és municzióval. Elmeséltette a hírnökkel kalandos idejövetelét, ■ megajándékozta húsz frankkal és azt ajánlotta neki, hogy pihenje ki magát és öt órakor jelentkezzék nála. Mindezt, ahelyett, hogy azonnal visszaküldötte volna az erdőkerülőt a várba eleségért és lő­szerért nélkülöző csapatai számára. Most J­a­r­r­a­s tábornok, vezérkari főnöknek kez­dett parancsokat diktálni. De hamar abba­hagyta és kiment járkálni a tölgyfasorba. Itt találta meg őt újból Leboeuf küldöncze, aki jelezte, h­ogy a csata mindjárt megkez­dődik. — Mondja meg Leboeuf marsallnak, hogy jó hadállásai vannak s azokat csak meg kell védelmeznie, — volt a felelet. Canrobertnek azt­ a parancsot­­adt­a, hogy amennyiben az ellenség Saint Privatét komolyan megtámadni látszanék­, vonuljon vissza «azokba az állásokba, amelyeknek a ki­­puhatolása most folyik». Nem gondolt komoly támadásra, vagy legalább is nem hitte, hogy ilyen lehetséges. A csatatérre menni pedig egészen fölöslegesnek tartotta. Bárka tisztában lehetett­­az ellenség had­­mozdulataival, semmiféle intéz­ke­dést sem tett ellenük, és 15 lovasezredet, 24 tábori tüzérüteget és az egész császári gárdát haszon nélkül hagyta állani. Ezalatt megkez­dődött az ütközet és mialatt seregeit lever­ték, mitsem törődött a h­arczi fejleményekkel. Canrobert ismételt kíséretre sem ment a csata­mezőre, csak arra volt gondja, hogy terve: «visszavonulni anélkül, hogy az ellenség arra kényszerí­tene» sikerüljön. Sajnos, nem sike­rült. Visszavonult, de csak azért, mert ker­gették. Ekkor így vigasztalta magát: — No, utóvégre ez még nem nagy szeren­csétlenség! Budapest, február 8. A fiatalkorúak bírósága. A képviselőhöz munkapárti igazságügyi bizottsága Erdély Sán­dor elnöklésével ülést tartott. A bizottság az osz­tatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslata.

Next