Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-12 / 37. szám
Budapest, 1913. szerda, február 12.,a K A G T A A G RSZ T A Cf3 Mivel azonban Gergely István elnök ellentétes magatartása miatt ez a határozat csak elvi jelentőségű maradta, mert az elnök annak gyakorlati megvalósítása elé akadályokat gördít, a tanítóság elhatározta, hogy az egyesületen kívül indít akciót a sztrájkoló munkások gyermekeinek ellátása czéljából. A VI. kerület tanítósága ebben az ügyben e hó 13-án, csütörtökön, este 6 órára a VI. kerületi Központi Demokrata Körben értekezletre hívta össze a tanítóságot. Debreczenben előkelő polgárokból alakult bizottság a sztrájkolók gyermekeinek ellátására. — Fiuméban a polgárság szintén melegen karolja fel az ügyet s ezideig 34 család vállalt kötelezettséget több gyermek ellátására. Újabban a budapesti V—VI. kerületi festőmunkások, a mennyezetmunkások s a budai czipészmun-kások csatlakoztak a sztrájkhoz. Vidéken a kispesti szentlőrinczi festőmnkások, az erzsébetfalvi szabómunkások, a szegedi sütőlési cukrászmunkások, a soproni sütőmunkások, a kispiesti Holfher és Schrantz, valamint a Lipták dr.-féle gyárak munkásai, azalbertfalvi, taksonyi, szentesi, békéscsabai, szolnoki, komáromi, hatvani, dunaharaszti és tordai munkásság mondotta ki a sztrájkot. A gyűléseken mindenütt rászt vett a polgárság isés biztosította a munkásságot messzemenő támogatásáról. Budapest, február 11. A választójogi bizottság ülése, Tisza István választójogi bizottsága két napos szünet után ma folytatta tanácskozásait. A mai vita szónokai, hogy a bizottságról a felületesség vádját valamiképpen elhárítsák, hosszú beszédekben juttatták kifejezésre reakciós felfogásukat. A bizottság mai ülése 11 óra után kezdődött. Az első szónok Kostyák Miklós volt, aki a tótok terjeszkedésének veszedelmeiről beszélt, s végül az adóczenzus és a földbirtok mértékének felemelését javasolta. Mártonfy Márton, aki túlzó liberálisnak hirdette magát, felszólalásával alaposan ráczáfolt erre a feltevésre. Szerinte a javaslat mindenben megfelel a kormány ígéreteinek. Hosszasan foglalkozott az ipari munkásság választói jogával, s örömét fejezte ki afölött, hogy a választói jogot az ipari munkásságra is kiterjesztik. Az ipari munkásság nem tévesztendő össze a szoczialistákkal, akiknek nem hajlandó választói jogot adni, amíg ezek törekvéseiket nem egyeztetik össze a haza érdekeivel. A szocziáldemokratákhoz különben az ipari munkásságnak mindössze 8 százaléka tartozik. Az ipari munkásság választói jogosultságát a betegsegélyzőpénztári tagsággal kötné össze. A javaslatot elfogadja. Lázár István gróf Erdély szempontjából foglalkozik a javaslattal. Kesereg az erdélyi középbirtokososztály pusztulásán, s azon kesereg, hogy ha nem teremtünk ipart és okos birtokpolitikát Erdélyben, az egész magyarság a középbirtokos sorsára jut. A 30 éves korhatárnak 24 évre való leszállítását javasolja a négy gimnáziumot végzett férfi lakosságnál. A birtokczenzus helyett egységes adóczenzust kívánv a a javaslatot megszavazza. Ghyrányi Imre báró a közvetett választói rendszer híve. A javaslatban kautelákat kíván a nemzeti érdekek biztosítására. Ilyen a 30 éves korhatár. A választási és nemzetiségi terror ellen, intézményes biztosítékokat sürget. A javaslat életbeléptetését nem tudja elképzelni, ha legalább a jegyzőket nemállamosítják, statisztikai felvilágosításokat kér Némethy államtitkártól. Némethy Károly államtitkár felvilágosítása után az ülés véget ért A legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 órakor lesz. Az új kultuszminisztert államtitkár. A hivatalos lap mai száma közli a király kéziratát, amely szerint a király a vallás- és közoktatásügyi magyar minisztere előterjesztésére dr. Jankovich Béla belső titkos tanácsost, a magyar országgyűlés képviselőháza alelnökét államtitkárrá nevezte ki. Szolnok a kormány ellen. Szolnok város polgársága vasárnap nagyszabású népgyűlést tart, amelyen állást foglal a kormány választójogi törvényjavaslata ellen. A népgyűlés iránt megyeszerte rendkívül nagy az érdeklődés, a vármegye valamennyi választókerülete küldöttséggel fogja magát képviseltetni. A népgyűlésre a szövetkezett ellenzéki pártok számostagja leutazik. A törökök győzelmei. Részletek a legutóbbi ütközetekről. — A bolgárok nem czártolnak. — Nagy török győzelem Epiruszban. — Nem hivatalos béketárgyalások. — A czár válasza nem hozta meg a leszerelést. Budapest, február 11. A török győzelmekről ma újabb részletes jelentések érkeztek Konstantinápolyból, a bolgár távirati iroda azonban mélyen hallgat és ebben a hallgatásban megerősítését látjuk a török sikereknek. Az eddig elért török sikerek kétségtelenül Enver bej nevéhez fűződnek, aki egészen új taktikát honosított meg. Kis- Ázsiából friss csapatokat, valamint a tartalékokat hajóra szállítja és hol itt, hol ott helyezi őket partra a hadihajók fedezete mellett. A bolgárok visszaszorítása leírhatatlan örömet keltett Konstantinápolyban és miután a tények igazolni látszanak az ifjútörökök magatartását, a közhangulat egyre jobban megnyilvánul irányukban és a régi párt hívei mocczsanni sem mernek"- Természetesen nem szabad elbizakodni az eddigi török sikerek miatt, mert, amint már tegnap is jeleztük, döntő csata még nem történt, de az bizonyos, hogy nemcsak a közvélemény, hanem a diplomáczia is bizonyos izgatottsággal figyeli a meglepő fordulatot. Drinápoly és Szkutaril ostroma szakadatlanul folyik, de az ostromlók által elért eredmény nincsen arányban az óriási veszteségekkel. Epiruszban szintén felragyogott a félhold halványuló fénye, mert Eszád basa, Janina védője, megverte a görögöket. Mialatt a háború folyik, meg fognak indulni a béketárgyalások, de ezek nem lesznek hivatalos jellegűek, és most már bizonyos, hogy Hakki basa volt nagyvezér ebben az ügyben utazott Európába. Ránk nézve a balkán-Háborúnak egy siralmas kisérő akkordját jegyezzük fel. Miután az egész európai sajtó egy hétig ujjongott az osztrák-magyar—orosz közeledésnek, és Ho- Henlohe herczeget mint a béke galambját tekintette, most kitűnt, hogy ennek a levélváltásnak a jelentőségét túlbecsülték. Bécsből ugyanis azt jelentik, hogy a demobilizálás megkezdéséről szó sincsen. Mai jelentéseink a következők:« Török győzelmek. Gallipoli előtt. Konstantinápoly, februá 1Г. A Bilairés Szadi,Ilo között tegnapelőtt lefolyt harczokról tájékozott katonai oldalról a következőket jelentik: A bolgárok Xamiltepen, Doghan-Arsan-Cserektől északnyugatra elterülő magaslaton, erős állásokban helyezkedtek el E hó 8-án reggel a török csapatok megtámadták az ellenséget, amely kezdett visszavonulni. Más török csámpátok, amelyek közben a Márvány-tenger partjáról odaérkeztek volt, kényszerítették a bolgárokat, hogy még 6 kilométernyire visszavonuljanak. Délelőtt 11 órakor süni köd állott be, mely a harczot megállította. Dél felé a köd eloszlott, mire a harcz újból kitört A török csapatok most megszállták Doghan-Arslant és kettőzött erővel támadták. A bolgárok tovább vonultak vissza és mintegy nyolczszáz halottat és sebesültet, köztük kétszáz könynyű sebesültet hagytak a csatatéren. A köd következtében a törököknek is veszteségeik voltak, amelyeket kétszáz halottra, illetve sebesültre becsülnek. E hó 9-én a törökök a Kuron-Cseflik melletti bolgár hadállást megtámadták és e hely,, valamint a Kávák folyó torkolata között körülzárták őket. Az itt kifejlődött harcz az éj beálltáig tartott. A törököknek sikerült a Kávák folyón átkelniük, mire Klemomtini felé nyomultak előre. A török haderő megszállotta Mirofitót, majd előnyomult Kehanig, amelyet szintén megszállt. A török előőrsöket már Muradirig tolták előre. A bolgár haderő egyik becslés szerint mintegy tízezer emberből áll. A törököknek Szadisa körül kivívott győzelmét egy kis kudarca előzte meg,melynél fogva Bulakig visszavonultak. A törökök azonban visszanyerték az elvesztett terrénumot és jelentékenyen előnyomultak, átlépvén a Kávák folyót is. Egy másik hír szerint, mely még hivatalosan nem nyert megerősítést, a bolgárok Mirnlósitóból az ország belsejébe visszavonulva, számos elesettet hagytak vissza, az egyik verzió szerint 1800-at, amelyek közt hatszáz sebesült van. A kormány üdvözölte a csapatparancsnokokat a sikerekért, melyek a csapatok hangulatát rendkívül emelték. Frankfurt, febr. 11 A Frankfurter Zeitungnak jelentik Konstantinápolyból. Vasárnap este a törökök friss csapatokkal támadtak és folytonos szuronyos támadásokkal rendkívül hévvel harczoltak. A küzdelem, csekély megszakítássokkal, egészen tegnap estig tartott. Végül sikerült a törököknek a bolgárokat Amilóból a Kávák folyó túlsó partjára visszavetni. A törökök ezután folytatták előnyomulásukat Balair irányában. Hétfőn reggel a törökök megtámadták a Bulairral szemben lévő Kalimenti magaslatot, amelyet nyolczezer bolgár tartott megszállva. A törökök a harcz előkészítése után szuronytámadást intéztek, a bolgarokat ebből a hadállásukból is kivetették, s legközelebbi hadállásukig üldözték, melyet az előző napokon jelentékenyen megerősítettek. A bolgárok itt sem tudták magukat tartani. Más hadoszlopok, amelyek Mirositóból indultak el, szintén rábukkantak az ellenségre és a bolgárok elkeseredett harcz után kénytelenek voltak sietve visszavonulni, rendkívül sok halottat hagyva a harcztéren s ezernyolczszáz katonájuk fogságba esett. A konstantinápolyi kormány a győzelmes seregnek üdvözlő táviratot küldött. Csataldzsánál, Konstantinápoly, februr 11. Csatakijánál a helyzet a törökökre igen kedvező. Az «Isham» szerint tegnapelőtt egy török önkéntes különítmény hevesen megtámadta a bolgárok hadállását. Az önkéntesek a szúrós drótsövények akadályát legyőzve, a sáncz erődökig nyomultak előre és veszteségeket okoztak a bolgároknak. Az ellenség, mely közben erősítéseket kapott, megkísérelte az önkéntes csapatot,amely csak száz emberből állott, körülzárni, de az önkénteseknek sikerült magukat átvágniok és halottaikat és sebesülteiket is elvitték. Az ellenségnek több, mint ezer halottjuk és sebesültjük volt. Amikor az önkéntesek erősítéseket kaptak, megint előnyomultak és a bolgárokat kiszorították állagaikból. A bolgárok csei-