Magyarország, 1913. március (20. évfolyam, 52-76. szám)

1913-03-13 / 62. szám

­4 ■______ ________________________________________--------------------------------------------------------------------X. Insettójogi törvényt csinálnak,­ amely kedvezhet min­denkinek, csak éppen a magyarságnak nem. (­Igaz! Úgy van !) Még egyszer köszönöm a meleg szere­tetnek hozzám intézett szavait. (Zajos éljenzés és tape.) Ezzel a gyűlés­­Tustћ Gyula és Vázsonyi Vilmos mellett rendezett tüntető meleg ovációval véget is ért. A leszerelés bejelentése. A galicziai tartalékosok hazabocsátása. — A habom tovább folyik. — Drinápoly vesze­delme. — Újabb konfliktus Ausztria és Szerbia között. Saját tudósítónktól. —■ 1 - 'V • . — Budapest, márczius 12. Az Ausztria-Magyarország és Oroszország között a leszerelésre vonatkozólag létrejött megállapodást sok huz­a­vona után végre közzé­tették­; a helyzet ezzel engedett ugyan feszült­ségéből, megnyugtatóbb lett, de a háborús ve­szedelem még mindig nem múlt el teljesen, mert a válság még nem jutott teljes megoldás­hoz, csak egy örvendetes lépéssel haladt a ki­bontakozás útján. A leszerelés különben sem teljes, mert a galicziai csapatoknál csak a hadilétszámot csökkentik­ a felemelt békelét­­számra, a déli határokon pedig továbbra is m­egmarad a teljes hadilétszám, de ezzel szem­béj! Ausztriának Oroszországgal szemb­en ki kellett jelentenie, hogy nincs támadó szán­déka a déli­szláv szomszéd államokkal szemben.­­ A harcztéren, miután a béketárgyalások­ egyelőre ismét meghiúsultak, ismét­­ nagyobb mozgolódás észlelhető úgy Gallipolinál, mint Csataldzsa előtt, ahol állítólag már komolyabb harczok is folynak, de a szűkszavú jelentések­ ezek arányairól semmi tájékozódást nem nyúj­tanak. Nagy veszedelemben van azonban Dri­nápoly hős védője, Sukri basa, mert a tava­szi olvadás árvizet zúdított Drinápoly váro­sára, sőt a védőművekre is s miután a lő­cs élelmiszerkészlet is fogytán van, — mint egy konstantinápolyi távirat jelenti —, általános kirohanásra határozta el magát a hős vezér. Szkutari ellen is a napokban he­vesebb roham várható, mert a szerb segítő csapatok most már hamarosan ott lesznek a magát hónapok óta bátran védő város falai alatt. Mai távirati jelentéseink a következők: A leszerelés bejelentése. A bécsi Fremdenblatt mai száma a követ­kező közleményt hozza nyilvánosságra: Az a kéziratváltás, amely legutóbb tör­tént Ferencz József császár és király 6 felsége és Miklós c­zár 6 felsége kö­zött, ú­jabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a Balkán-félszigeten történt esemé­nyek a két uralkodó baráti érzelmeit sem­miben sem csökkentették és állandó törek­vésük c­élja marad továbbra is a béke fentartása. A két kormány tehát elhatá­rozta, hogy bizonyos, tisztán defenzív in­tézkedésekre, amelyeket a két birodalom határtartományaiban tettek, a mai körül­mények között nincs feltétlen szükség. En­nek folytán elhatározták, hogy a gali­cziai osztrák-magyar csapatok lészámát a normális mértékre redukálják. Hasonló kép el fog­ják rendelni azon orosz tar­talékos legénység szabadságo­lását is, amelyet a múlt év őszén kellett volna szabadsá­golni. Pétervár, márczius 12. A P. T. V. kommünikét tesz közzé, amely­nek szövege azonos a Fremdenblattban kö­zölt, a határon tartózkodó tartalékosok elbo­csátására vonatkozó kommünikével. A leszerelés nem teljes. (Saját tud.) Ausztria-Magyarország és Orosz­ország között a leszerelésre vonatkozó meg­állapodás úgy történt meg, hogy Ausztria- Magyarország a déli határon egy­általában nem fog leszerelni, az északi határon pedig csapatainak­­egy részét bocsátj­a haza, még­pedig ugyanannyit, hogy az arányban maradjon a galicziai határon lévő orosz csapatok létszá­mával. A most kiadott hivatalos jelentésekből kitűnik az, hogy a galicziai határon az osztrák-magyar csapatok békelét­száma ezentúl állandóan a f­elemelt békelétszám lesz. Míg ugyanis a rendes békelétszám 93, addig ez a felemelt békelét­szám 150 ember lesz, amely megfelel a nor­mális orosz békelétszámnak, amely századon­­ként 165 emberből áll. Csapatainkból előrelát­hatólag mintegy 32,000 tartalékost bocsáta­nak haza, orosz részről pedig 360,000 embert, ebből 160,000 katonát a galicziai határról. A MAGYARORSZÁG Budapest, 1913. csütörtök­, márczius 13. Pétervár, márczius 12. A P. T. I. írja: Oroszország és Ausztria- Magyarország kormányai által kiadott azonos kommüniké pótlásaképpen a P. T. Ü. felhat­talmazást nyert annak közlésére, hogy amint az a bécsi kormánynyal folytatott tárgyalá­sokból kitűnik, az Osztrák -Magyar mon­archia déli szomszédjával szem­ben nem viseltetik agresszív szán­dékkal. : Franczia vélemény a leszerelésről. Paris, már canus 12. v­al. tud.) A reggeli lapok az osztrák­magyar és orosz leszerelés hírét nagy meg­elégedéssel közlik. A naczionalista sajtó azt állítja, hogy Ausztriát Magyarország kényte­len volt Oroszországnak engedni, a diplo­­mácziai harczban tehát Oroszor­szág győzött. Az «Echo de Paris» kon­statálja, hogy Oroszország elég erős még a demobilizáczió után is. Oroszországnak elég ideje volt arra, hogy határszéli erődítéseit szaporítsa és immár az orosz ujonczok is eléggé ki vannak­ oktatva. A helyzet ilyen körülmé­nyek közt sokkal megnyugtatóbb, mint eddig. Folyik a haren. Konstantinápoly, márcz. 12. (táaj. tud) Tegnap és tegnapelőtt mind a két szárnyon harcaoltak. Bulak­nál a megerő­sített bolgár előőrsök hevesen megtámadták a törököknek a sárosi öbölben levő hadállásait, de visszavetették őket. Csataldzsa előtt tegnap komoly harczok voltak. Konstantinápoly, m­árcz. 12. (Saj. tud) A Međzsidie czirkáló, mely hétfőn három haj­óegységgel a Dardanellák előtt kémszemlét végzett, megállapította, hogy az ellenséges flotta Tenedoszt teljesen el­hagyta. Egy bolgár erőplánról bombát dobtak le Gallipolira, mely felrobbant és egy házat elpusztított. Konstantinápoly, márcz. 12. , L­rágország 50.000 főnyi sereget ajánlott fel Bulgáriának thrácziai hadműveletei támo­gatására, ha lemond Szalonikiről. Erunghian­­ból jelentik, hogy az orosz határon ismét e­ég csapatmoz­galmakat vettek észre. Kirohanás Drinápoly­ból, Konstantinápoly, márcz. 17. Sukri basa jelenti sziklatáviratban . A hóolvadás megkezdődött, árvíz támadt, a vá­ros nagy része víz alatt áll, sőt az erődök és a sánczok is tele vannak vízzel. Ilyen körülmények között nem ma­rad­ más hátra, mint halál megvet­éss­el kirohanni a várból, történjék bármi, mert­ az eleség és a municzió is fogy­­tán van. Albánia határai. Bónia, márczius 12.­­ (Saját tud.) Diplomáciai forrásból közlik:­­ Mihelyest az albániai határok kérdése meg­érik a megvitatásra, a hatalmak londoni nagy­követei azzal az indítványnyal fognak előállani, hogy a reuniónak a hatalmak által szentesí­tett határozatai teljesen érvényben maradnak, akármilyen eltolódásokat fognak is a katonai események maguk után vonni. A hivatalos tár­gyalások erről a kérdésről azonban nem kez­dődnek meg mindaddig, míg nem lesz kilátás arra, hogy a rerinió egyöntetű határozatot hoz, ezt most még nem lehet remélni, mert az entente-hatal­mak nyilvánvalólag be akarják várni, míg a harczok Szkutari előtt eldőlnek. Ij­tt a szerb adriai haderő. London, márczius 12. Az itteni osztrák-magyar nagykövet azt a javaslatot tette, hogy a hatalmak közös lépést­­ tegyenek a szerb kormánynál és kérdezzék­­ meg, hogy mi a szándéka Szerbiának a Duraz- s­zóba és Albániába irányított csapatokkal. Még­­ nem tudni, hogy ez az indítvány hivatalosan nagyköveti reunion hangzott-e el, vagy pe­dig csak bizalmas úton történt, annyi azon­ban bizonyos, hogy Ausztria-Magyar­ország megkísérli, hogy a nagyhatalmakkal együtt lépjen fel Belgrádban, de ha a nagyhatalmak ilyen együttes lépésre nem volnának hajlan­dók, akkor a monarchia önállóan fog gondos­kodni arról, hogy érdekeit Albániában és az Adrián megóvja. A legközelebbi időben tehát vagy a hatalmak együttesen, vagy Ausztria- Magyarország önállóan fog fellépni Belgrád­­ban, és a jövő eseményeit most a szerb kor­mány válasza fogja eldönteni. Róma, márczius 12. Ha a nagyhatalmak és első­sorban az osz­trák-magyar monarchia esetleg kifogást emel az ellen, hogy Szerbia újabb haderőt küld az Adria felé, akkor — mint a belgrádi kormány itteni illetékes helyen kijelentette, — Szer­bia kötelező nyilatkozatot fog tenni a nagyhatalmak kormányai előtt, hogy mihelyt bevégződik Szkutari os­troma, seregeit Hazaviszi. Ami pedig Durazzót illeti, a belgrádi kormány határozot­tan ki fogja jelenteni, hogy e tekintetben magára nézve kötelezőnek ismeri el a londoni nagykövetségi konferencia határozatát.­­ Az Olaszország által megszállt szigetek­, Konstantinápoly, márcz. 12. Az «Ikdam» értesülése szerint, habár a lau­­sannei szerződés alapján az Olaszország által megszállott szigetek Törökországra szállnának vissza, néhány más szigetnek Törökország ált­­al történt megszállása megváltoztatta a hely­zetet. A hatalmak között folytatott tárgyalá­sok szerint Olaszország a szigetek kérdését a hatalmak döntése értelmében fogja megol­dani. Lázadás Szíriában, Konstantinápoly, márcz. 12. A «Tanin» hosszabb czikkben foglalkozik a szíriai eseményekkel melyek itt nagy nyug­talanságot idéznek elő. A lap tudósítása sze­rint az idegen ügynökök egész serege dolgo­zik, hogy a lakosságot a kormány ellen fel-, lázítsa és már sikerült is nekik olyan mozgal­mat támasztani, mely az albán felkelésekhez hasonlít. A franczia nagykövet több ízben fo­gadott szíriai előkelőségeket, kikkel a szíriai helyzetről tanácskozott. Görög-török megegyezés. Konstantinápoly, márczius 12. Janina elestét fejtegetve, az itteni sajtó sajná­­nálatát fejezd ki afölött, hogy kiét oly vitéz hadsereg, mint a török és görög, egymás el­len kellett hogy küzdjön, mert nem voltak államférfiak, akik a két nemzetet meggyőzhették volna arról, hogy kölcsönös érdekeik szoros kapcsolatban vannak. Ez az esemény — írja a Neslogos — szolgáljon tanulságul a két államnak és nem volna késő most még méltányolni a nagy előnyt, mely a két állam és nemzet megértéséből és együttműködéséből fa­kadhatna. A Szabah se fejtegeti a Görögországgal

Next