Magyarország, 1913. március (20. évfolyam, 52-76. szám)

1913-03-01 / 52. szám

6 MAGYARORSZÁG Budapest, 1913. szombat­, már­cziuS Tv Hírek a leszerelésről. Orosz-szerb aknamunka. — Szkutari ostromának forsziro­­zása. — Töröskorsság békét ajánl. — A román-bolgár viszály stagnál. Budapest, február 18. Az összes törlek­­to megerősitik azt, hogy a le­szerelés az orosz határon legközelebb kezdetét veszi és ezt a nagyfontosságú akc­iót aligha leh­et majd újabb manőverekkel megakadá­lyozni. Ilyen czélja van annak a megegyezés­nek, amely szerint Szerbia 30.000 főnyi se­reggel és ágyúval siet Montenegró segítségére, hogy Szkutari bevételét siettesse és így az osztrák-magyar-orosz megállapodást, amely a leszerelést lehetővé teszi, felborítsa. A le­szerelés tudniillik abból az elvből indul ki, hogy Szkutart, amennyiben a montenegróiak nem tudnák bevenni, Albániához csatolhassák. Remélhető, hogy a londoni minim hamarább végez az albán határ megállapításával, sem­mint a szerb segítség megérkezik. Törökország most már hivatalosan is felkérte Angliát a béketárgyalás közvetítésére és át­nyújtotta Londonban újabb béke­javaslatait Ez­zel egyidejűleg Oroszországot is felkérte a közvetítésre. Ennek­ d­aczára folytatja hadi­­készülétseeit úgy Gallu­polinál, mint Csatar­rizsá­nál, Drinápolynál pedig Sukri basa tartja ma­gát hősiesen, sőt Janinánál és Bisamnál a tö­rökök kezdtek támadást. Mai jelentéseink a következők : A leszerelés megkezdése Bécs, február 28. A «N. Fr. Pr.» a helyzetről ezt jelenti: Az északi Határon lévő tartalékosok elbocsátásának napját pontosan még nem leh­et megállapítani azon­ban abból a nagy haladásból, amely a diplomá­­cziai tárgyalás terén elkövetkezett, sejteni lehet, hogy közel van. Jellemző, hogy a találgatások nagyon kis határok közt mozog­nak, szombattól a jövő hét valame­lyik napjáig. A tárgyalásnak a czélja az, hogy Ausztria-Magyarorszá­got és Oroszorszá­got annyira kikapcsolja a háborús események­ből, hogy viszonyuk ne függjön többé a háború lefolyásától, illetőleg a bal­kán­ államok és Törökország között kötendő békétől, és hogy Szkutari elfoglalásának, vagy el nem foglalásának kérdése se legyen szálka az osztrák-magyar,­­a az orosz viszony­ban. Erről ugyanis majd Ausztria-Magyaror­­szág és Olaszország közvetetlenuül a monte­­negróiakkal tárgya­lh­atnak. Montenegró királyának esetleg kárpótlást fog­nak fölajánlani: Ipek várost és kör­­n­y­é­k­é­t.­ z­erb bomba a leszerelés ellen. Bécs, február 28. A trónörökös lapja, a «Reichspost» azt írj­a, hogy az osztrák-magyar és az orosz meg­egyezés által létesített reményteljes hangu­latba bombaként csap le az a riasztó Hír,hogy a szerb kormány harmincz­­ezer embert küld Szkutari alá, a montenegróiak segítsé­géül. Ezzel Szerbia bizonyára meg akarta za­varni az osztrák-magyar-orosz meg­egyezést, és Oroszországot arra akarta kényszeríteni, hogy vagy nyílt ellentétbe ke­rüljön Szerbiával és Montenegróval, vagy pe­dig Szerbiának és a montenegróiaknak sikerét az eddigi egyezményekkel ellentétben jutal­mazza. Ez már nem a törökök ellen irá­nyuló lépés volna, hanem a nagyha­talmak által megállapított Albá­nia ellen. Pétervárnak van­­ alkalma volna arra, hogy a szerencsése­n megindult béke Ügyének szolgálatot tegyen, amennyiben minél hamarább ártatlanná teszi ezt az aknát­, amely a nagyhatalmak békemunkája ellen irányul. Berlin, február 18. A szerb főhadiszállásról jelentik: 30,000 főnyi szerb csapat ágyukkal indul Szkutari alá, hogy a montenegróiak javára fordítsa a hadiszerencsét­. A csel az, hogy mire a londoni nagykövetségi reunión szóba, kerül Albánia körülhatá­rolása, Szkutak­ már montenegrói kézen legyen és az ellentétek Oroszország és az osztrák-magyar monarchia között kiélesed­­jenek. Az orosz harczias párt sikere ez, amelynek élén Nikolajevics Miklós nagyherczeg áll. Az albán határkérdés: Berlin, február 23. A «Tageblatt»-nak jelentik Péter­várról. Orosz diplomáciai körök megerősítik, hogy Oro­szorsz­ág beleegyezett abba, hogy Szkutari az albánoké legyen, ha viszont Spékét, Prizrent, Dibrát és Gyakovát a balkáni államoknak adják, s rájuk bízzák e városoknak e­gy­m­á­s között való f­ö­lo­s­z­t­á­s­á­t. Ehhez az állásponthoz Anglia és Franczia­­orzág is Hozzájárult. Oroszország azt java­slta, hogy Albánia és Montenegró között uniót létesítsenek, a montenegrói fiedelem uralkodása alatt; ezt a javaslatot a hármas­ szövetségi hatalmak ké­pkén visszautasították. Ami Ilo­­disz-szigetnek Olaszország által­uló megvásárlását illeti, Anglia és Nanéziaország kijelentették, hogy ehhez a megoldáshoz semmi szín alatt sem jfi­alna­k hozzá. Drinápoly ostroma, légvásár van, ami annak a jele, hogy a környékről állandóan hozhatnak be el eleget. Az élelmiszerek ára nem túlságosan magas. Bizianinál a török tüzérség bombázni kezdte a görög hadállást. A tüzelés azonban csak igen rövid ideig tartott. A galiipoli-i csapatok egy részének átszál­lítása egy másik, ismeretlen helyre, ahol a partraszállás van tervbe véve, tovább folyik. Ma este is nagy csapatszállítmányokat indí­tanak el innen. Konstantinápoly, febr. 28. E­u­r­s­­­d basa, a 10. hadtest parancsnoka és Enver bej vezérkari főnök ma­ a Dardanel­lákból ideérkeztek és a portán tanácskoztak a nagyvezérrel. Konstantinápoly, febr. 28. Tegnap Dedeagacsból négyszáz mohamedán menekült érkezett ide. Törökorsf új békejavaslata. Szófia, február 28. (Saját tud.) Itteni politikai körökben hite , jelű 4.1, „1_ A drí nápolyi idegen kolóniák közül az osz­jár, hogy Mahmud Sefket ha-a nagy vezér­e­.тагЈгаг a legnagyobb. Mintegy 100 e-t­felkereste Giers konstantinápolyi or■-ez nagy-trák és magyar alattvaló (20—25 család) követet és felkérte, vállalja el a köz­él ott. Ezekhez járul még 91 családi (350— vetitő szerepét a bolgár kormány­ 400 taggal) ,amelyek Ausztria-Magy­arország . 1 a„a _ _ f „ b é ke t á r ved­el me alatt állanak. A ném­et alattvalók­nál, és igyekezzék azt a béketám ^ minterry harminc­. Ezek többnyire moz­­gyalások újbóli megkezdésére rőnökök és kereskedők. Érdekeiket az osztrák­ba­r m­.­i magyar konzulátus védi. A franczia kolo-Páris, február 28. m­a 40—50 tagot számlál, akik többnyire Del- Konstantináno­yból ideérkezett távirat­­( késők, illetve tanítók és tanítónők. Az olasz lenti, hogy a porta Hakki basát hivatalosak.*?TM- amely szintén az osztrák-magyar kon­­kinevezte Törökország első meghatalmazok portus védelme­it,azt ad, az masz török ha­­- - - - ----- - - Peru óta igen kicsiny. A Drinápolyban élő or­o­s­z­o­k száma alig húsz. Még kisebb az angol kolónia, amelynek csak öt tagja van. Jáva, Res­id f­ékedelegátus helyébe. Törökország 6з a béke. Be Un, fefér hír 28. Ga­­­i b K­e­mái i bég, az itteni török nagyköz­ség első tanácsosa, Hakki basa misszióidról Berliner Tageblatt munkatársának a két kezüket mondta: — A zavarokból csak döntő katonai kör, vagy a­ hatalmak hatásos akczit vezethet ki. Nem Törökország dolga, hogy újabb javaslatokkal álljon elő s ez Hakki bari sem lehet feladata. A porta a nagyhatalmak s­zekére Drinápoly felosztásának javi tavai felett; a porta elintézte tehát a házak­ jegyzékét és most a nagyhatalmakon a sor, hogy közvetítő javaslatot gyenek. Hogy erre képesek, azt megmutat román-bolgár konfliktusban. A Törökor­­szág balkáni szövetségesek között való konflikt­ eddig csak a portára gyakoroltak oldalú nyomást. Drinápoly k­ürdésében kedésünk nem lehet két­ égés. Azt mondják,­ nem tudjuk Drinápolyt fölszabadi erre azt feleljük, hogy a háború bebizony hogy a bolgárok sokkal gyenge, semhogy Drinápolyt bevehetnék­­tonai helyzetünk jó, pénzügyi t­­tetben nemsokára rendezni fog vi­szonyunkat. Ezzel szemben a b­­rok helyzete sokkal nehezebb. Még­is hogy a legközelebbi napokban katonai dön* j A katonai vezetőség elhatározta, hogy * a és semmi okunk sincs arra hogy b­a csataldzsai trónszolgálatra egy Tuv* aggodalommal várjuk a békét, rá tevőket is felhasznál. Száz tevét néz etazán bolgárok. Irtott b­ala, Isopszamtinápoly, febr. 28. Az utóbbi napokban fokozottabb erc­és indult meg Drinápoly ostroma. A török erődök tüzelése nagy veszteségeket hozott a bolgár pozíciókban. Drinápoly hely­­isége még mindig kitűnő állapotban van, ak ri basa táviratban jelentette, hogy na­­gyon meg van elégedve a helyzet­ei. Manifesztumot­ bocsátott ki, melyben a hollamedán és keresztény lakosságot fel­száll­otta, hogy ezentúl is barátságos viszonyban ___Vi» 1 " London, február 28. (Saját tud.) Tewfik Ka­a tegnap meg­jelent a külügyminisztériumban és átnyúj­totta Törökország új békejavasla­­­tát Grey külügyi államtitkárnak. Az angol kormány erre képviselői útján meg-­maradjanak egymással, mert akik viszályt kérdeztette Szófiában, Athénben és okoznának, azokat szigorúan megbünteti. A Belgrádban, hogy melyek volnának fk hetenkint kétszer zőld most a szövetségesek b­é­k­e f­e­lt­é­telei ? Konstantinápoly, febr. 28. Tör­ök támadás Bisaninál. Athén, február 28. "ifjabb török spartracsiállna. Konstantinápoly, febr. 28. Enver be3. Török menekülök. Terék Csata!-Izsó,nál. Konstantinápoly, febr 28

Next