Magyarország, 1913. április (20. évfolyam, 77-102. szám)

1913-04-22 / 95. szám

14 A t­iKACIYABOISZAfr —­ fhitdapest, 1913. fcerM. április­ 23. ------------------------------------------------------------------------------------«14. KÖZGAZDASÁG. Áremelkedés az értéktőzsdén. Az értéktőzs­dén ma is szilárd volt az irányzat s a vételiedv erősen fokozódott a külpolitikai helyzetben beállott kedvezőbb fordulat híreire s a pénzpiac­on tapasz­talható javulásra. Élénk­ forgalom mellett az egész von­alon magasabb áron keltek a részvények. Ugy­­látszik, hogy a nagyközönség vásárló kedve is visszatérít s a­­megbízások nagyobb tömegével árasz­totta el a piaczot.­­A szombati zárlathoz viszonyítva, a mai árak is nagyobb emelkedést mutatnak ami az alábbi táblázatból kitűnik: április 19. április 21. zárlat legmagy­abb. Magyar hitel 822.— 827.50 Osztrák államvasut 717.— 728— Leszámitolóbank 514— 522.— Magyar bank 558— 569— Általános kőszén 1102.— 1109.— A konstantinápolyi piaczról, Konstantiná­polyból írják: A piacai forgalom teljesen megakadt; sem a katholikus­, sem pedig az­ ortodox ünnepek semmiféle élénkséget nem idéztek elő és így a kereskedővilág a rendelések tekintetében továbbra is tartózkodó álláspontot foglal el. A kormány ma­gasabb hivatalnokokat küldött ki, hogy kincstári bonok ellenében bevásárlásokat eszközöljenek, azon­ban az európai nagybankok e kincstári bonokkal sz­emben tartózkodó álláspontot foglaltak el és így ezekből az üzletekből nem lett semmi. A kormány a piac­on vásárolta be, ami a katonaság élelmezé­séhez feltétlenül szükséges­.­­Magyar liszt­ben nincsen kilátás üzletre,­­mert lisz­tünk kitűnő minősége daczára, a ma­gas áránál fogva nem jöhet számításba. A keres­kedők kötelezettségeiknek igyekeznek megfelelni s minthogy alig érkezik újabb áru, a tavalyi adós­ságok legalább 50 százalékát már megfizették. Székesfehérvár kölcsöns. Székesfehérvárról jelentik: Az ú­j városháza, az új vágóhíd és egyéb törv­ényhatóságilag jóváhagyott középítésekre Szé­kesfehérvár városának 3 millió korona k­öl­­­csön­r­e volna szüksége. A város azokban nem tud kölcsönt kapni, mindössze egyetlen ajánlatot kapott Budweisból. Saára Gyula dr. polgármester a pénzügyi szakosztály és a törvényhatóság tagjait értekezletre hívta össze, amelyen elhatározták, hogy a most folyó vízvezetéki építkezéseknél esedékessé vált fizetések teljesítésére 350.000 koronát vesznek kölcsön a különböző városi alapokból, az új város­háza, vágóhíd és járványkórház építését elhalaszt­ják addig, míg a város a szükséges kölcsönt meg tudja szerezni. A san-franciscói világkiállítás előmun­kálatai. Az 1915-ben rendezendő san-franciscói világkiállítás építkezései már annyira előrehaladtak, hogy az egyes épületek valószínűleg még az idén nyáron fölépülnek­ és miután egy évvel később a belső berendezés is elkészülhet, a kiállítás az 1915. február 20-ára tervezett megnyitás előtt már néhány hónappal teljes díszben fog állani.­­A kiállítások tekintetében már ez is rekord. A k­i­­­állításon már most 8000 ember dolgo­zik és a megnyitás napján 500 millió korona értéket fognak az építkezések, a bemutatott tárgyak és műkincsek képviselni. A világ minden tájékáról legelső­­rendű műépítészek, festők és szobrászok, a leg­nagyobb vállalatok stb. vannak foglalkoztatva a kiállítás által. A kiállítási terület hossza négy mértföld, szélessége egy mértföld; három részre oszlik, melyeket­ a gyönyörű sétány kapcsol össze. Tizenegy szakcsoportja lesz a ki­állításnak, . u. m.: a szépművészetek, a nevelés­ügy, a szociális gazdaság, a mesterséges­­eljárá­sok, az ipar, a gépek, a közlekedési eszközök, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a kertművelés és a bányászat csoportjai. A kamatláb-leszállítás. Tőzsdei és pénz­ügyi körökben az a hír terjedt el, hogy az Osz­trák-Magyar Bank már a legközelebbi főtanácsi ülésen leszállítja a bankkamatlábat. A magyar kereskedők egyesületének közgyűlése. A magyar kereskedők egyesülete vasárnap délelőtt B­o­s­n­y­á­k Izsó elnökletével tar­totta ez évi közgyűlését. Az elnök megnyitóbeszéde kapcsán előterjesztette az évi jelentést s az el­múlt év közgazdasági viszonyát is szóvá tette s vázolta a Balk­án háborúnak a közgazdasági életre gyakorolt hatását. Elmondta, hogy a mozgó­sítások a kereskedelem legtöbb ágában alaposan csökkentették a közönség vásárló és fogyasztó ké­pességét. Sok munkát adott a kereskedők hitelér­dekeinek megvédése. A hiteltudakozódó irodák lap­jai folyton kipellengéreztek egyes tisztességes ke­reskedőket. Az egyesület egyik nagy c­élja, hogy a tisztességes detail kereskedelem érdekeit az egész vonalon győzelemre vigye. Az egyesület a 8 órai záróra törvényes rendezése ügyében beadványt inté­zett a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter ígé­retének már meg is felelt, mert az erről szóló tör­vényjavaslatot az érdekelt testületeknek véleménye­zés végett már megküldte. Az adóreform elleni mozgalomból is kivették részüket azzal is, hogy dr. Vázsonyi Vilmos akc­ióját a leghatározot­tabban támogatták. A hamis fizetésképtelenségi hí­rek terjesztése ellen is mozgalmat indítottak. Eb­ben támogatta őket a napisajtó is, és értesülésük szerint a minisztériumban már dolgoznak a hi­teltudakozódó irodák és azok lapjainak megrend­­szabályozásán. Ennek a mozgalomnak eredménye az is, hogy a visszaélésekkel szemben a keres­kedelmi és iparkamara is állást foglalt. Az egye­sület a Budapesti Újságírók Egyesületéhez és az Otthon­írók és Hírlapírók Köréhez azzal a kérelem­mel fordult, hogy a sajtó fizetésképtelenségi ese­teket csak hivatalos adatok alapján közöljön. Ennek eredménye mellett, mert úgy tapasztalják, hogy a napilapok kellő óvatossággal kezelik eme hírek közreadását. A vasárnapi munkaszünetről szóló tör­vény kiegészítésére nézve is intéztek mozgalmat. Azt kérték a minisztertől, hogy a munkaszünetről szóló törvényt terjessze ki a főváros szomszédos községeire is. Felterjesztésükre azt válaszolta az államtitkár, hogy a kormánynak szándékában van kívánságaiknak megfelelően eljárni, és az erre vo­natkozó törvénytervezet már készen is van. A tele­fondíj emelésére vonatkozólag szintén beadványt intéztek a kereskedelmi miniszterhez és számos fon­tos közgazdasági érdek istápolásában járt elől az egyesület. A közgyűlés az elnök beszédét nagy tet­széssel­ fogadta , tudomásul vette az évi jelentést s elfogadta dr. Preisach Miksa főtitkár által elő­terjesztett zárszámadásokat és költségvetést, vala­mint alapszabálymódosításokat. Azután az elnök azt indítványozta, hogy az egyesület dísztagjaivá vá­laszszák meg M­á­­­y Ferencz dr. műszaki felügyelőt és­­Vázsonyi Vilmos dr. országgyűlési képvise­lőt. A közgyűlés az indítványt hosszantartó lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta és egyhangúlag ma­gáévá tette. Ezután megválasztották a tisztikart. Elnök lett Bosnyák Izsó, az igazgatóság tagjai lettek: Ács Dezső, Bodó József, Berc­zeller Gyula, Egri Ferencz, Gál Károly, Guttmann Mór, G­e­rr­e­i Vilmos, Magyar Miklós, Plats­­c­h­e­k Vilmos, Schlesinger Jakab, Sós Ber­nnt, Török Géza. Főtitkár lett dr. Preisach Miksa. Végül 48 választmányi tagot is választottak. A Tavaszi Vásár előkészületei. A­ buda­pesti kereskedelmi és iparkamara árumintavásár osztálya már megkezdte a városligeti Iparcsar­nokban a május 7—13. között rendezendő Ta­vaszi Vásár berendezési munkálatait. A szerapevói kereskedelmi és iparkamara legutóbb akc­iót in­dított a bosnyák iparosok részvétele érdekében is s ennek eredményeképpen több boszniai iparos is részt fog venni az árumintavásáron, mely iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A Ta­vaszi Vásár hetében tartandó kereskedelmi szak­tanácskozásokra úgy a fővárosi, valamint a vi­déki kereskedők tömegesen jelentkeznek és utóbbiak kérik a kereskedelemügyi miniszter által enge­délyezett utazási kedvezményre való előjegyzésü­ket. A május 11-én, pünkösd vasárnap tartandó kereskedői kongresszuson tárgyaltatni fognak: a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződés, a cső­dön kívüli kiegyezés, a hitelinformác­ió terén észlelhető bajok és végül a tisztességtelen ver­seny kérdése. A Tavaszi Vásár czéljaira az Ipar­­csarnokban már csak csekély terület áll a részt­­venni szándékozók rendelkezésére, miért is a kamara árumintavásár-osztálya (IV., Irányi­ utcza 21.) már csak korlátolt számban fogadhat el ki­állítási jelentkezéseket a vásárra. Magyar szénbánya német kézen. A berlini Deutsche Bohrgesellschaft meg akarja venni a hu­­nyadmegyei körösbányai szénbányákat. A tárgya­lások már megindultak s valószínűleg eredménynyel végződnek. A körösbányai szénbányák barnaszenet termelnek. Külföldi építőiparosok Budapesten. A né­piét, osztrák­­és sv­ájc­i építőiparosok fezevetséjé­­nek kiküldöttei a folyó évben Budapestre jönnek,­ hogy magyar kartársaikkal tanácskozást folytas­sanak. A tanácskozás idejét a szerződésben részt­vevő szövetségesek áprilisra irányozták elő, mivel azonban az április hónap a beérkezett jelzések szerint valószínűleg szükséges még arra, hogy a munkásszervezetekkel folyó tárgyalások — akár sikerrel, akár sikertelenül — befejezhetők legye­nek, az osztrák építőiparosok birodalmi szövetsége azzal a propozíc­ióval járult a Magyar Építőipa­­rosok Országos Szövetségéhez, hogy az értekez­let ideje májuára, esetleg május 5-re állapíttassák meg. Ez az utóbbi időpont még nem tekinthető véglegesnek, azonban annyi máris megállapítható, hogy a négy állam építőiparosainak értekezlete előreláthatólag május első felében fog Budapesten lefolyni. A Losoncai Általános Bank könyveinek átvizsgálása. Losoncáról táviratozzsák: A rimaszombati törvényszék­ vizsgálóbírójának intéz­kedésére elrendelték a Losonczi Általános Bank könyveinek szakértők által való megvizsgálását. Az intézkedés a Rimaszombati és Közgazdasági Bank feljelentésére vezetendő vissza. A könyvszakértők három napon át vizsgálják a könyveket és az ered­mények csak néhány nap múlva lesznek megállapít­hatók. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői véd­egylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Steiner Móricz divatáru-üzlet Budapest, Dohány­­utcza 10., ifj. Streit Sámuel Veszprém. Szabó Jenő bőrgyára Budapest, Ráday­ utcza 11—13., Fe­l­­berbauer István Hódmezővásárhely. Az Unió élet- és gyermekbiztosító inté­zet közgyűlése. Az Unió élet- és gyermek­­biztosító intézet mint szövetkezet ,Wittmann Mór dr. elnöklésével tartotta közgyűlését. Az évi jelen­tésből kitűnik, hogy az elmúlt év rossz közgazda­­sági viszonyai ez intézet működésére is hatást gya­koroltak, amennyiben árfolyamveszteség czímén az értékpapírállománynál kénytelen volt ,526.540 ko­ronát leírni. Mindazonáltal az intézet a rendes üz­letmenet minden ágában csak eredményeket mutat­hat fel az elmúlt évben, amint ezt az egyes mér­­­­legtételek bizonyítják. A dí­jbevétel 4.282.882 ko­rona 45 fillérre, a kamat- és kátbérjövedelem pe­dig 942.546 korona 61 fillérre emelkedett. A múlt üzleti évben az új biztosí­tások szerzeménye 18.555.350 koronát tett ki, az egész biztosítási állomány pedig az alapszabályszerű törlések után 81.701.927 korona 45 fillérre rúg. A 23.812.232 korona 31 fillért kitevő össztartalék fedezete , a mérlegben részletesen fel van tüntetve. A hiva­talnoki­­ nyugdíjalap,­ melynek­­ javára­ a közgyűlés az­ igazgatóság ajánlatára a hivatalnoki karról való , gondoskodás egáljából 10.000 koronát átutalt, 503.231 korona 84 fillért tesz ki. A közgyűlés az évi jelentést és a mérleget tudomásul vette és az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. Ifjabb Kall­ivó­da Fe­renci biztosított fél indítványára az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavaztak és a tisztviselői karnak el­ismerésüket fejelték ki. Az igazgatóság tagjai most W­i­tt­m­a­n­n Mór dr. elnök, V­á­z­s­o­n­y­i Vilmos dr. alelnök, Ko­hn Arnold alelnök, vezérigazgató, Friedlaender Iváda­ ügyvezető-igazgató, Ale­xander Bernát dr., Reich József dr., Tsuk Sándor és Werner Gyula dr. A felügyelő-bizott­ságba az eddigi tagokon kívül Sieg­es­cu József országgyűlési képviselőt választották be. A Konzum közgyűlése. A Máv­ alkalmazot­tainak fogyasztási szövetkezete vasárnap délután a régi képviselőhöz tanácstermében tartotta har­­minc­adik rendes évi közgyűlését, amelyen M­a­r­­­kos György főfelügyelő elnökölt. Az igazgató­ság évi jelentése szerint a múlt év végén a szö­vetkezeti tagok száma 17.432, az üzletrészek száma pedig 27.381 volt, tiszta nyeresége pedig 80.841 korona 17 fillér. Ebből az üzletrészek azonban 6 százalékos kamatot fizettek. A közgyűlés el­fogadta az évi jelentést s jóváhagyta a felügyelő­­bizottsági jelentések alapján a zárszámadásokat. Déligyümölcs­ünkette. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság szerdán, április 24-én, délelőtt 8 órakor, a dunaparti teherpálya­udvar II. sz. raktárában nyilvános atkéziót tart, mely alkalommal 10.000 láda narancs és czitrom kerül eladásra. Teherforgalom. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától kapott értesítés szerint a Magyar- Horvát Tengerhajózási Részvénytársaság hajóival szállítandó és Metkovics kikötőbe rendelt áruk is­mét felvehetők és továbbíthatók. Csődök. A szatmárnémeti törvényszéknél R. 5 . és Fettmann fehérgyarmati kereskedő ellen. Az újvidéki törvényszéknél Mijatovi­cs Bra­­nimir kereskedő ellen. A szekszárdi törvényszéknél N­é­m­e­t Ilka felsőiregi, be nem jegyzett keres­kedő ellen. A zilahi törvényszéknél S­c­h­u­p­i­ter Já­nos szilágy Somlyói lakos ellen. A soproni törvény­széknél ifj. Szűcs Mihály csepregi lakos ellen. Salgótarjáni 762.— 784.— Ri­mamurányi 718.— 724.— Városi villamos 651 — 656— Közúti „ 367.— 369.—

Next