Magyarország, 1913. május (20. évfolyam, 103-128. szám)

1913-05-28 / 125. szám

If MAGYARORSZÁG Burda­ piesti, ISIS. Szerbiai, mária 28. 12 "Az elöljárók kijelentik", hogy a faszénárusítóknak a szabályrendelet határozmányai alól .Való kivo­nása ellen nincs észrevételük, de mivel a háza­lás tényét esetről-esetre kell megbírálni, e rész­ben nem lehet általánosságban intézkedni. X ösztöndíj-adományozás. A tanács a Rök­k S­z­i­l­á­r­d-féle alapítványnál rendelkezésre álló II. kerületi állami elemi iskolai tanítóképző in­tézetben megüresedett 3 egyenkint 200 koronás ösztöndíjat Zsiga Margit, B­a­ló Viola és Csonka Erzsébet tanítóképezdei növendékeknek adományozta. Három ösztöndíjas helyet illetőleg úgy határozott, hogy azokat továbbra is azok tartsák meg, akik azt eddig élvezték. dalok EGYESÜLNI fógnak Bosenthék és Instriék BEUSON sarkon jár majd Az egész ELLENZÉK. SZÍNHÁZ és művészet. .. (Opera.) Wagner Richárd születésének a századik évfordulóját az Operaház 13 köte­les kegyelettel ünnepli meg. Nem is maradhatott volna ez a nevezetes dátum nyomtalanul a szín­­ház történetében, ahol a bayreuthi mester korsza­kos alkotásait a múltban is megkülönböztetett gond­dal művelték. Múlt héten a «Tannhäuser» elő­adásával preludáltak az emlékünnepségnek, teg­nap este pedig a «Nibelung-trilógiá»-t kezdették meg az Opera színpadán, hogy ezzel a monu­mentális alkotással méltó módon róhassák le a kegyelet adóját a halhatatlan géniusz emléke iránt.­­A «trilógia» előjátékával: «A Rajna kincseivel, han­gulatosan csendült meg az ünnepi akkord a kö­vetkező három esthez. Talán több mint egy éve, h­ogy nem adták elő operánkban a Wagner által legkurtábbra fogott és ezért csöppet sem fárasztó, hanem mindig élvezetes előjátékot és most, hogy alkalom adódott annak felfrissítésére, új szerep­lők beles­ilí­tásával is hatványozni kívánta a ve­zetőség a közönség érdeklődését. Mindenekelőtt «Wotan» szerepére hozatott Olaszországból énekest, Luigi N i­c­o­l­e 11 i-K o r m a n-t, «Fricka » szólamát Fodornéra bízta, viszont «Erda» szerepét Gle­­víczky Irénnek osztotta ki. «Fasolt»-ot, a Vá­­rady Sándor halálával elárvult óriás-szerepet Szende Ferenczczel énekeltette, Gábor vissza­kapta «L-Oge» szólamát, a többi szerepben pedig megmaradtak: Medek Anna, Venczell, Pich­ler, Ney Bernét, Takáts, Déri és a raj­nai sellők, Payer Margit, Berts Mimi és Valent Vilma. Az előadás vezetését ezúttal is Kerner karnagyra­­ bízták. Nicoletti, az est Vendége, olasz-germán keverék. Atyja olasz em­­ember, anyja német nő. Megjelenésében inkább a tallián típus domborodik ki. Zömök, középnagy­ságú ember, aki gesztusaiban, játékában és éne­kében igen fölényes intelligenc­iájú művésznek mutatkozott be. Hangja inkább basszus-bariton, ér­­c­es, tömör orgánum, amely azonban csak a kö­zépregiszterben érvényesül hatásosan. Különösen széles regisztere nincsen ennek a hangnak. A mély­sége korlátolt, felfelé pedig üres és fakó. Emlí­tett hiányosságokkal szemben kiemelhetjük sze­repléséből, mint jeles tulajdonságokat, plasztikus deklamáczióját, ízléses, értelmes frazírozását és je­les énektudását. Miután a művész a «Walkür» Wó­­tánját is énekli, amely a tegnapinál nagyobb fel­adatot jelent, kíváncsian várjuk újóbbi fellépését. Az új szereplők közül kiemeljük Fodorné stí­lusos «Frická»-ját és Gleviczk­y Irén «Erdá»­­ját A széphangú énekesnő, aki a Népoperából került vissza, jóleső muzsikálissággal énekelte rö­vid szólamát. Szende igen korrektül végezte feladatát «Fasolie» szerepében, de úgy éreztük, hogy orgánuma nem elég súlyos erre a szerepre. Gábor a ravasz «tűzisten»-t úgy énekben, mint játékban jellemzetesen állította elénk. A közön­ség közepes számmal jelent meg a nézőtéren. Az utolsó felvonás befejező jelenetében a szín­padon tűz támadt, melyről Lür-rovatunkban szólunk, m­­­a.­­— (Az új Nemzeti Színház.) A Nemzeti Szín­ház régóta vajúdó ügye még mindig nem került dűlőre, mert a közoktatásügyi miniszter még nem döntött. A műszaki bizottság, amelyre a műszaki és pénzügyi szempontokból való véleményezés dol­gát bízták, minap bejárta a régi Nemzeti Színhá­zat, de jelentést még nem tett a kultuszminiszter­nek. Gróf Bánffy Miklós kormánybiztos, alkalmasint a Nemzeti Színház ügyében tegnap audiencziám volt Lukács László miniszterelnöknél.­­ (Bemutató előadás Kaposváron.) A kaposvári színházban szombaton este mutatta be Polgár Károly színtársulata Scheidl Károly ka­pitány «A válónap» czímű egy felvonáson új bohó­zatát telt ház előtt a közönség zajos tapsai mel­lett. A bohózat bővelkedik meglepő új helyzetek­ben, párbeszédei simák, szellemesek és sehol sem lépik át a jóizlés határát. Az új darabot maga Polgár igazgató rendezte és az összes szereplők: Jászai Olga, Takács Mariska, Lévai Berta, Bérczi Gyula, Somogyi Károly, Gózon Béla, Sarkadi Vil­mos, Deréki János és Székely Lajos tehetségük legjavát nyújtották, hogy a darabot sikerre jut­tassák. Előadás után a szerzőt többször a füg­göny elé szénították és melegen ünnepelték.­­ (Busoni operája megbukott.) Foruccio Busoni, a Németországban élő híres olasz zongoraművész Háztűz­nézés czimen operát írt, amelynek vasárnap este volt a bemutatója a mannheimi udvari színházban és ámbár a szerző barátai lelkesíteni próbálták a közönséget, az opera mégis csúfosan megbukott.­­ (Hangverseny.) Rosenfeld Izsó okle­veles zenetanár növendékei vasárnap tartottak a Lloyd-teremben vizsgahangversenyt, melynek során különösen Rosenfeld Lily lepte meg a hall­gatóságot tökéletes játékával. TAN­ÜGY.­ ­ Áthelyezés- A vallás- és közoktatásügyi miniszter M­r­á­z Aladár makói állami főgimnáziumi és Juhász Gyula szakolczai kir. kath. főgimná­ziumi rendes tanárt kölcsönösen áthelyezte.­­ A tanárok nyugdija. Az állami alkalmazot­tak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellá­tásáról szóló 1912. évi LXV. tcz. 83. §-a szerint a törvénynek összes határozmányai kiterjednek azokra a tanárokra és tanítókra, akik a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül, tehát f. évi június hó végéig írásbeli nyi­latkozatban kijelentik, hogy a jelen törvény hatá­­rokmányai alól óhajtanak tartozni. A minisztériu­mok most felhívják az alájuk tartozó ama főosztá­lyokat, amelyek ügykörébe tanárok és az 1875. évi XXXII. tcz. határozmányai alá nem eső, tehát oly tanítók tartoznak, akik a régi nyugdíjtörvény rendelkezései szerint csak 30 évig kötelesek szol­gálni, hogy ez irányban a szükséges intézke­déseket, amennyiben még meg nem történtek volna, haladéktalanul tegyék meg. A tanárok és tanítók tehát rövidesen nyilatkozni tartoznak, me­lyik nyugdíjtörvény kell nekik. A nyilatkozatokat az illetők minősítési táblázatainál fogják meg­őrizni. Önként értetődik, hogy az új törvényt el­fogadó tanárok és tanítók a törvény 30. §-ában előirt nyugdijjárulékot 1913. évi január hó 1-től visszamenőleg tartoznak fizetni.­­ Ifjúsági rajzkiálítás. A VII. ker. István­­uti m. kir. állami főgimnázium tanulóifjúságának rajzaiból rendezett kiállítás ma n­yilt meg és junius hó 9-én a dijak és oklevelek ünnepies kiosztásával ér véget. Díjtalanul látható napon­kint d. e. 12—­ig és d. u. 5—6-ig. A kiállítást Kassai Nándor rajztanár rendezte. A tanítóság köréből. A gazdasági szaktanítók fizetésrende­zése. A képviselőház tegnapi ülésén Jankovics Béla kultuszminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a gazdasági szaktanítók és tanítónők fizetés­­rendezéséről. A kezdőfizetés a javaslat szerint 1100 korona és a lakáspénz az 5 évig terjedő szolgálati idő­nél a VII. osztályba sorozott helyeken 240—600 korona, 5—10 évi szolgálat után 1400 korona, 10 év után 1600, 15 év után 1800, 20 é­v után 2000, 25 év után 2200 korona és 800—320 ko­rona lakáspénz. Az egyforma képesítésű szak­tanítók és tanítónők illetménye között a meg­­okolás szerint azért tettek különbséget, mert figyelembe vették a családi állás között lévő kü­lönbséget s az ehhez simuló eltérő szocziális szükségletet. A jövőben gazdasági szaktanítókká, illetve szaktanítónőkké oly okleveles tanítókat,­ illetve tanítónőket neveznek ki, akik a földmi­­velésügyi miniszter által külön e czélból Komá­romban szervezett m. kir. gazdasági tanítóképző,­­illetve a Kecskeméten fölállított m. kir. gazda­sági tanítóképző intézet két éves tanfolyamának sikeres elvégzése után szaktanítói, illetőleg szak­­tanítónői képesítést szereztek. Az óvónők fizitágrendiságe. Jankovics Béla kultuszminiszter a képviselőház tegnapi ülé­sén, mint tegnap megírtuk, törvényjavaslatot ter­jesztett be az állami és nem állami óvónők fizetés­­rendezéséről. Az állami óvónők mai javadalmazási rendszerét gyökeresen megváltoztatja a törvényjavaslat oly­­formán, hogy az eddigi különböző c­ímeken utalvá­nyozott illetmények helyébe az egységes alapfize­tésnek a huszonötödik szolgálati évig történő auto­matikus emelkedése lép. Jelenleg az állami óvónő végső járandósága — az 1000 koronás alapfizetést, 200 korona személyi pótlékot és öt ízben esedékes 100 koronás ötödéves kárpótlékot számítva — huszonöt évi beszámítható szolgálat után 1700 koronát tett ki. Ezzel szemben a jelen törvényjavaslat az óvónő részére az első és második évben 1100 korona, két évi szolgá­lat után 1200 korona, öt évi szolgálat után 1400 korona és azután öttévenként 200 koronás emelkedés­sel a huszonötödik szolgálati év után 2200 korona fizetést biztosít. A községi és hitfelekezeti óvónők részére ugyan­oly kezdőfizetést állapít meg a javaslat, mint aminő kezdőfizetést az állami óvónő kap. Csak annyi a kettő között a különbség, hogy míg az állami óvónő az 1100 koronás kezdőfizetésből az 1200 koronás fizetésbe két évi szolgálat után és ebből az 1400 koronás fizetésbe három év múlva­ tehát összesen öt évi szolgálat után lép és azután ötévenkénti előléptetés mellett huszonöt évi szol­gálat után 2200 korona végső fizetést ér el, addig a községi és hi­tt előkezelt óvónő az ,1200 korona fizetést csak öt évi szolgálat után éri el és Ugyan­csak ötévenkinti előlépés mellett huszonöt évi szol­gálat után éri el és ugyancsak ötévenkinti előlépés mellett huszonöt évi szolgálat után 2000 korona­ végső fizetést fog élvezni. A jelenlegi állapottal szemben, amikor a köz­ségi és hitfelekezeti óvónők nagy része ötödéves kárpótlékot egyáltalán nem élvez, igen előnyös a törvényjavaslat azon rendelkezése, hogy az új fizetések megállapításánál minden óvónőnek az 1893. évi októbe­rhóznap első napja után nyilvános óvo­dánál rendes óvónői minőségben megszakítás nél­kül eltöltött szolgálati ideje épp úgy vétetik számba­,­ mintha a jelen törvény tartama alatt telt volna eL EJ Kellemes, természetes Y­ EJ hashajtó szer. :f CALIFIG biztos és enyhe módon 4. S kitisztítja a szerveket, anélkül, hogy azo­­n­o­kat megtámadná. Oly jóízű, hogy külön­f­ö­nesen nők és gyermekek előszeretettel­­ használják. Minden ígényszertárban kapható. Nagy üveg 3 kor, pl. Ida üveg 2 kor. Főraktárt Torok József, Király utca 12, Budapest Vt­ TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. (—/ A Magyar Tudományos Akadémiai tegnap este teljes ülést tartott, amelyen Bende­­viczy Albert elnökölt. Első tárgy gyanánt a Wodianer-féle jutalomdíj átadása szerepelt, azon­ban a jutalmazottak: Szalay Sándor nagykanizsai és Lőw Mór iglói igazgató-tanítók elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg személyesen s ezé­rt a dijakat postán küldik nekik. Ezután Angyal Dávid olvasta fel jelentését a londoni történelmi kongresszusról, melyem az Akadémiát képviselte. M­a­r­c­a­l­­­i Henrik a magyar-franczia bibliográfiá­ról tett jelentést. Ezután a folyóügyek következtek. Heinrich Gusztáv főtitkár bejelentette Korányi Frigyes levelező tag és Schmidt Erich kültag h­alá­­lát s megemlékezett Eötvös József özvegyének el­hunytéról. Bemutatta az­ uj tagok leveleit, melyek­ben megválasztásukat köszönik meg. A kereske­de­lmi miniszter véleményezés végett leküldte a szerzői jogról szóló törvény tervét. Az akadémiák­ szövetségének kongresszusán, Pétervárott, akadé­miánkat Asbóth Oszkár és Kövesligethy Radó fogják képviselni.

Next