Magyarország, 1913. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1913-12-10 / 291. szám

­G KÖZGAZDASÁG. A Gazdasági Egyesületek szövetségének nagygyűlése. ( A kormány gazdasági politikája. Budapest, deczember 9. A gazdasági­­egyesületek szövetségének­ nagygyűlése az idén is a gazdatársadalom nagy érdeklődése mellett ment végbe. Fokozta ezt az érdeklődést Darányi Ignácznak az­ or­szág gazdasági helyzetéről elmondott értékes beszéde, s azok a nyilatkozatok, amelyeket Ottlik István földmivelésügyi államtitkár a kormány megbízásából a nagygyűlésen han­goztatott. S amíg Darányi Ignácz beszéde az ország gazdatársadalmának nyugtalanító ag­godalmát fejezte ki és osztatlan tetszés mel­lett sürgette a megnyugtató intézkedéseket, addig a kormánynyilatkozat nem volt alkal­mas arra, hogy az ország minden részéből összesereglett gazdák olyan érzéssel távoz­hassanak a nagygyűlés színhelyéről, hogy a kormány valóban gondoskodik is a mező­­gazdasági vámvédelemről és az ál­lategészségügyi oltalom sértet­len fenntartásáról. A kormány képviselő­jének nyilatkozatából hiányzott az a megnyug­tató gondoskodás, amelyre az ország gazdasági helyzetének feljavítása szempontjából most in­kább, mint valaha, szükség lett volna. A nagygyűlésről a következő tudósítást kaptuk: A «Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége» a Köztelek-székház nagytermében tartotta XVIII. tévú nagygyűlését a vidéki gazdasági egyesületek és egyéb érdekképviseletek rendkívül élénk rész­vételével. A gyűlésen Buján­o­vich Sándor el­nökölt, a földmivelésügyi kormányt Ottlik Iván államtitkár, a kereskedelmi minisztert Emich Gusztáv dr. miniszteri tanácsos, a pénzügyminisz­tert pedig Grünn János miniszteri tanácsos kép­­­­viselték. S­z­i­l­a­ss­y Zoltán országgyűlési kép­viselő, titkár számolt be a szövetségi iroda működé­séről, különös tekintettel a gazdasági egyesületek egységes működését biztosító intézkedések életbe­léptetésével kapcsolatos munkálatokra. Előterje­­seinek jóváhagyása után meleg ünneplés közt Da­rányi Ignácz kért szót és általános figyelem közt a következő kijelentéseket tette: (Vám- és kereskedelmi kérdések.) Darányi Ignácz azzal kezdte beszédét, hogy igen nehéz napoknak nézünk elébe. Beadatott egy­­törv­ényjavaslat, amely szabad kezet ad a kor­mánynak a külkereskedelmi kérdéseknek egy év­vel leendő meghosszabbítására. És nap-nap mel­lett olvashatjuk a bécsi lapokban — és ámbár egyéb híreket megc­áfolnak, ezek c­áfolatát soha­sem olvasom — a balkán összkonntigens után emel­tetni fog, hogy Bécs városa vásárt létesít az élőállat behozatalra, hogy szóval, az élőállattranzító behoza­talról, hogy az őrlési forgalom tilalmát meg akar­ják szüntetni, ezeket a híreket naponként szünet nélkül­ olvashatjuk, ezzel szemben azonban nincs c­áfolat. Ebben a pillanatban, amidőn együtt va­gyunk, azt hiszem, ezt nyíltan ki kell jelentenem, miszerint mi mindenkor, de az adott helyzetben kétszeresen szükségesnek tartjuk a mezőga­zda­­sági vámvédelem és á­l­lategészség­­ü­gvi- oltalom sértetlen f««■tartását. (Zajos helyeslés.) Hogyan kívánják mitőlünk, hogy ittmntre gazdálkodjunk, hogy többet termeljünk, hogy több beruházásokat eszközöljünk, ha folyton Damokles-kardok lebegnek fejünk felett. (Igaz! ügy v­án!) Egy ilyen Damok­les-kard a j el©n­­legi pénzügyi helyzet , illetve válság, a­melynek általános jellegét kétségbe vonni nem lehet. Az árcsökkenés, amelyet különösen a szarvasmarha és sertéseladás terén oly kedvetlenül tapasztalunk s a vámpolitikai bizonyta­lanság. (Úgy van! ügy van!) Ily viszonyok között, nekünk kötelességünk nyíl­tan állást foglalni, nyíltan megmondani, hogy ra­gaszkodunk a minimális vámokhoz, ragaszkodunk az őrlési forgalom tilalmához, a megállapított Ba­­­kán-összkon­t­in­gens­he­z és az éhőállatbahozatal­­és átvitel tilalmához. Ezt nekünk nyíltan ki kell fe­jeznünk, mert néma gyermeknek az anyja sem érti meg­­a szavát. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Ennélfogva kérjük föl az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesületet, hogy karöltve a Magyar Gazdaszövetséggel, a vidéki gazdasági egyesüle­tekkel és az osztrák Centralstellevel, ezen állás­pontunknak érvényt szerezzen. (Helyeslés.) Ezután határozati javaslatot terje­zt elő, amely így hangzik: A magyar mezőgazdaság­ jelenlegi vámvédel­mét és állategészségügyi oltalmát nem nélkü­lözheti, ennélfogva változhatatlanul ragaszkodik a minimális gabonavámokhoz, az őrlési forga­lomnak a kiegyezés tartamára biztosított tilal­mához, a levágott állapotban a Balkánról be­hozható állatlétszám összkontingenséhez, nem­különben az élőállatbehozatal és átvitel tilal­mának f­öntartásához. Minden oly törekvést, mely a mezőgazdaság és ipar között e téren létre­jött egyensúlyt a balkáni külkereskedelmi szer­ződések revíziójának ürügye alatt egyoldalúan már a kiegyezés lejárta előtt is megbolygatni akarja, elítéli és a jelen nyomasztó és egészen kivételes pénzügyi hitel 0 a gazdasági viszonyok között kihatásában nemcsak a mezőgazdaságra, hanem az iparra és kereskedelemre nézve is a legsúlyosabb következményekkel járóknak nyilvá­nítják­­és aggályát fejezi ki a külkereskedelmi vi­szonyok szabályozása tekintetében a folyó év­ben lejáró légkörű felhatalmazás czélba vett egységes meghosszabbítása fölött. A GEOSz. föl­hívja, az OMGE-t, hogy a Gazdaszövetséggel és egyéb gazdatársadalmi szervezetekkel, valamint az osztrák Centralstellevel egyetértésben ezen álláspont megvédésére a szükséges lépéseket a legsürgősebben tegye meg. Egyben fölkéri az Országos Szövetség a Magyar Mezőgazdasági Vámport ka, Küznen­iot mint n­z"gazdaság. vám- s polit­kai érdekeink k­o­rőleg iletékes köz­é­t és képviseletét, hogy mielőbb állítson össze részle­tes kimutatásokat a mezőgazdasági termények, különösen pedig a szarvasmarha- és sertésárak csökkenéséről és ezzel szemben statisztikai ada­tokkal mutassa ki, hogy ezen tetemes árcsök­kenést a húsárak arányos leszállítása párhuza­mosan nem követi és a fogyasztók érdeke ekép­­pen a közvetítés visszásságai által jogtalan hát­rányt szenved. (Ottlik nyilatkozata.) Ottlik államtitkár kijelenti, hogy a kor­mány a rendelkezésére álló eszközök keretein belü­l mindent megtesz arra nézve, hogy a fenforgó kri­tikus gazdasági helyzetben segítségére jöjjön, kü­lönösen a segélyre legjobban rászoruló alsó nap­­osztálynak. A felhatalmazási törvényjavaslat nem fogja veszélyeztetni a gazdaközönség érdekeit, hiszen a kormány tényleg nem vette igénybbe ezt a felhatalmazást semmiféle olyan intézkedésre, a­mely bármely tekintetben a gazdaközönség érde­keire nézve hátrányos lett volna. Ennek segítségé­vel vált lehetővé az, hogy a Balkánnak egyik ál­lamával, amelyhez különben fontos politikai ér­dekek fűznek, t. i. Bulgáriával, a rendezett gazda­sági politikai viszony fentartható volt és ki le­hetett kerülni a szerződésen kívüli állapotot s a legnagyobb kedvezményes viszony az év végéig érvényben marad. Ugy­anez a helyzet január 1-vel ismét bekövetkezik, ennek megakadályozása végett szükség van erre a felhatalmazási tör­­vényre. Teljes mértékben fenn fogja tar­tani a kormány a vámtarifában biztosított védel­met Magyarország mezőgazdasági termelése javára. Fenn fogja tartani azokat a­­garancziákat, ame­lyeket állatállományunknak a járványok behuc­­crolása ellen való megvédelmezése érdekében az előző kormányok a Balkán-államokkal kötött ke­reskedelmi szerződésekben biztosítottak, amelyek­nek egyik legfontosabb pontja az, hogy az élő­állatbehozatal továbbra is tilalmazva marad (Általános helyeslés.), tehát a Balkán felől az állati járványok behurezd­ás terén fenn­álló tilalom a kereskedelmi szerződésekben körül­írt és preczizírodott behozatali feltételek mellett továbbra is garantálva marad az országban. A kiegyezési és kereskedelmi szerződések lejárta után a szabad rendelkezés 1917-re biztosítva van. Fontos gazdasági érdek az is, hogy mi ezekkel az újonnan fejlődő nagy balkán-területekkel igenis, barátságos, rendezett gazdasági viszonyban le­gyünk, hogy elsőrendű gazdasági terméseinknek hatalmas felvevő piac­ot találjunk. Terményeink értékesítésére kedvező piacral kínálkozik a Balkán, ahol a politikai regeneráció mellett a gazdasági regeneráczió munkája is megkezdődik. Wittmann János orsz. képviselő, a «Dél­vidéki Földművelők Gazdasági Egyesület» elnöke, a merkantiltörekvésekre való tekintettel, a leg­erősebb szervezkedésre szólítja fel a gazdákat. O­s­zt­­­r­o­­­u­c­zs­k­y Miklós szerint a gazdakö­­zönség ragaszkodik régi álláspontjához. Ellenzi az élőállatbehozatalt és a húskontingens föleme­lését A Darányi által benyújtott határozati ja­vaslatot elfogadja. „■ Ottlik Iván államtitkár az őrlési forgalom és a húskontingens tekintetében nyilatkozik. Darányi Ignácz szólalt még fel, miire a nagy­gyűlés a határozati javaslatot egyhangúan elfo­gadta. Hasonló értelemben átiratot intézett a Szövetséghez az osztrák agrár­központ, amit nagy lelkesedéssel fogadtak. (A kivándorlás.) Dessewffy Aurél gróf az Ausztriában le­leplezett kivándorlási ü­zelmekre hivja fel a figyelmet. Magyar szempontból megvilágítván a kérdést, határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint: Kérje fel a nagygyűlés feliratilag a belügyi­­ kormányt, hogy a kivándorlás körül tapasztalt visszaéléseket teljes szigorral torolja meg s az e tárgyban kiadott rendeleteket szigorúbban hajtsa végre, a hajóstársaságokkal szemben is. A határozati javaslatot Mailáth József gróf felszólalása után elfogadták.­ (A napirend.) Miklós Ödön az idei kedvezőbb dohánybeváltás érdekében és a tavalyi körzetbeosztás ellen szól. Szilassy Zoltán bemutatta ezek után a szö­vetségi évkönyvet. Módosították a GEOSz. alap­szabályának egyik szakaszát, majd jóváhagyták a zárszámadásokat és elfogadták az 1914. évi költ­ségvetést. Szilassy Zoltán, orsz. képviselő, a kartelek tövényhozási szabályozásáról tartott elő­adást. B­a­r­t­h­a Kálmán az inség-kölcsönök törvényes rendezése érdekében nyújtott be javaslatot, melyet F­a­l­u­s­s­y Árpád dr. megjegyzései után az OMGE­ közgazdasági szakosztályához tettek át. Végül T­o­k­a­j­i László, az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkára a királyhágóntuli részek pusz­tuló kisbirtokosságának talpraállitására szükséges birtokpolitikai reformokat ecsetelte s ezzel a nagy­gyűlés véget ért. MAGYARORSZÁG Budapest, 1913. sz­erda, deczember 10. | tett műsor, ^operatesz* ! Nen,Iá!1 Szinte f népopera ij Vígszínház | Magyar Színház | Sirály Színház Budapesti Szinte Csütörtök Péntek Mai Hamlet Mária Antónia c Katonadolog Az ördög A híresek A tökéletes asszony­ Várszínház Uránia Színház 2 Délután YiBírpap Est» Carmen ji A faun­aj Beszélő Mozi \ Az utolsó csók \ A híresek ” Tristan és Isolde Mária Antónia Boccaccio Aida Ahol unatkoznak Mária Antónia Beszélő mozi s Mértföldkövek Halló! A tökéletes asszony ro»iu&­r»nav' ur.'nwKruiomoi­t tökéletes asszony n ... . ! A zöld frakk | Az új földesni | A mozikirály Reszélő mozi | Mértföldkövek | A híresek | a IMete­wwj Tartuffe Az országút Az országút Az országos színakadéma előadása

Next