Magyarország, 1914. január (21. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-20 / 17. szám

EE A GY AR OE, SS AG Budapest, 1914. kedd, január 20. mának az álklassziczizmus iskolás padjai közül való kifejlődéséről szólott. — (Új keringő és induló) jelent meg leg­utóbb a Harmónia kiadásában Manchen Ma­riskától, aki több­ magyar műdallal eddig is si­kerrel próbálkozott meg a zeneköltés terén. A most megjelent keringő igen melodikus és tánozra ingerlő szerzemény, az induló pedig pat­togós ritmusával, hálás repertoárdarabja lesz a katonai zenekaroknak. Azt azonban nem értjük, hogy az «Eleonóra főherczegnő»-nek ajánlott ke­ringő és a «Frigyes főherczeg»-nek ajánlott in­duló miért jelent meg német czimlappal, amikor a magyar szerzőnő ezeket a kompozíciókat első­sorban mégis csak a magyar közönségnek szánta? — (Táj zeneművek.) Sirva-vigadó nóták gyirkoczimmel eredeti magyar dalok gyűjteményes kiadására vállalkozott Hoós János ének- és zene­tanár Temesvárott Havonkint egyszer, 3—4 dial tartalommal jelenik meg a füzetes vállalat, jeles írók verseire szerzett magyar dalok. Az első év­folyam I. füzete három dalt tartalmaz a szer­kesztő-kiadó, Hoós János tollából Molnár Kálmán és Fülei Szántó Lajos költeményeire. Hangulatos, mély érzésű szerzemény mind a három. A czi­­gányosan czifrázott zongora kitérés pedig igazolja, hogy Hoós János magyar érzése a harmonizálásban is benne él. A gyűjtemény előfizetési, ára negyed­évre 5 korona. Egyes füzet ára 2 korona, 40 fillér. Megrendelhető a vállalat kiadóhivatalában:­­Temesvárott, Gyárváros.­­ (Az Iparművészeti Iparmúzeum sző­­nyegfiállítása.) Erdélyből származó régi török szőnyegekből rendezi tudvalevőleg legközelebbi ki­állítását az Iparművészeti Múzeum. A kiállítást szerdán, e hó 21-én nyitják meg a múz­eum Üllői-úti palotájának nagy üvegcsarnokában.­­ (Hangverseny.) A nagytapolcsányi Erzsé­bet nőegylet e hónapi 17-én kitűnően sikerült hang­versenyt rendezett, amelyen Rosthy Annie, a jeles hangversenyénekesnő is közreműködött. Gou­nod A­v­e Mari­a-ját adta elő, továbbá olasz és magyar dalokat énekelt és nemesen csengő szép hangja, valamint kitűnő énektechnikája nem té­vesztették el a hatást. A közönség lelkes ováció­ban részesítette. Kívüle még Feigl József zon­goraművész, Zamaroczy Károly dr. és E m r e s z­ G r ö d c­h e n urhöl­gy működtek közre. Megnyitóul B­u­n­a a I a János dr. cz. kanonok tar­tott tartalmas értekezést «A szép»-ről.­­ (Vidéki színházi hírek.) Virányi Sán­d­or, a Vígszínház tagja, keddtől kezdődőleg három estéi át vendégszerepelt Szegeden, Almássy Endre színtársulatánál a «Farkas», «Rablólovag» és «Utolsó csók» czímű darabokban. — Feny­­v­e­s­s­y Emil, a Vígszínház művésze kedden és csütörtökön Győrben vendégszerepelt Patak Béla dr. színtársulatánál az «Ocskay brigadéros» és a «Titok» főszerepeiben. — Mik­lóssy Gábor, az alföld­­szinikerület igazgatója, aki az elmúlt nyáron Kispesten működött társulatával,­­ január 20-án ünnepli 25 éves színészi és 10 éves igaz­gatói jubileumát Békéscsabán, mely alkalomból az «Aranyember» kerül színre, Mik­lóssy Margit, a szegedi színház tagjának vendégfelléptével. — A székesfehérvári színházra eddig a következő szín­igazgatók nyújtották be pályázatukat: S­z­a­­­k­a­y Lajos, a mostani igazgató, Márffy Károly dr., aki társulatával most Sopronban működik, Mik­­lóssy Gábor, az alföldi kerület igazgatója, Köny­ves Jenő staggione-igazgató és Kiss Árpád. — Halász Alfréd színtársulata szombaton mutatko­zott be Óbecsen «A czigányprímás» operettében. — Márkus Emilia, a Nemzeti Színház művésznője, kedden és szerdán Pozsonyban vendégszerepelt Polgár Károly színtársulatánál a «Vasgyáros» és «Medusa» főszerepeiben. — A kassai színházban vasárnap mutatta be Komjáthy János színtár­sulata a «Mária Antónia» czím­ű színművet nagy si­kerrel.­ A főszerepeket Komjáthy János és Ta­kács Mariska játszották, a többi szerepeket pe­dig Vágóné, Abonyi Árpád és Földviáry Sándor.­­ A nagyváradi színházban a hét­ folyamán volt a «Katonádal eg» bemu­tatója, mely zajos sikert aratott. — A kolozsvári Nemzeti Színházban hétfőn került bemutatóra a «Tökéletes asszony». A főszerepeket Sugár Jo­lán, Tercsányi Viki, Csapi Jenő, Ihász Ala­dár, Nagy Gyula, Sebestyén és Kertész Endre játszották. — Mezei Kálmán színtársulata a napokban mutatta be Sátoraljaújhelyen a «Katona­dolog» operettet a közönség tetszése mellett A czínr­zerepet Lugosi Jenő játszotta, a többi sze­repeket Hornyai Janka mint vendég, Kelen Rózsi, Mészáros Aranka és Gömöri László. Ridikül a finom borára •­rr&t feb*a n PAPER JÓZSEF es. tm kir cd van szállító, böránv «rtrtteágftHtowl teteti­* U. SPORT. Egység az atlétikában. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 19. Nevezetes esemény történt a minap. A MOTESz. vezető egyletei is beléptek a Magyar Athleti­­kai Szövetségbe és ezzel, azt kell hinnünk, vége szakadt a két szövetség versengésének és viszálykodásának , végre egységes vezetés lesz atlétikánkban. Az egyesületekben, melyek atléti­kával is foglalkoznak, ez az esemény a­­ beszél­getés legfőbb tárgya mostanában, amit élénken kommentálnak mindenfelé, bár, nem tagadható, hogy még mindig úgy tűnik föl a dolog, mintha a MTK, BTC és a Budai Tornaegylet belépési nyi­latkozatával egyáltalán nem szűnt volna meg a két szövet ég híveinek a tusija egymás a’. A sport, érdeke pedig az, hogy ha végre is megtörténik ez egyesülés és­ egységes vezetés lesz az atlétikában, múljék el a múlt emléke a kar­osoktól s bármily egylethez tartoznék valaki, vagy akármelyik szövetség tagja lett légyen előbb, ezen­túl csak egy czélt lássanak maguk előtt: a tiszta sportérdeket s azt munkálják. Találgatások folynak abban is, hogy következ­ménye lesz ennek a jelentős változásnak s úgy véltük, hogy a találgatásokat mindjárt tisztázni le­hetne, ha megtudakoljuk illetékes tényezők véle­ményét a dologról. Fölkérttük hát Stankovich Szilárd dr.-t, a MASz aleelnökét, a MASz atlé­tikai szakosztályának elnökét és Iszer Károlyt, a MOTESz legszámottevőbb egyletének, a BTC-nak elnökét s kikértük nyilatkozatukat a MOTESz — MASz. egyesülése dolgában. Stankovich Szilárd dir. a következőkből vá­laszolt: -- Eddig három nagy egyesület jelentette be a MOTESz.-ből a MASz.-ba való átlépését. A MTK., a BTC. és a Budai Tornaegylet. A MTK. azonban tulajdonképpen csak v­issza­tér a szövetségbe, amelynek éveken át munkás tagja volt. S a MTK, szinte csak úgy véletlenül, egy kicsi eset miatt, kilépett a MASz.-ból, azontúl is mindig a MASz. szabályai szerint rendezte versenyeit A MTK, be­lépése tehát alig jelent változást ennek az egylet­nek a felfogásában.­­ Szívesen és örömmel fogadja a MASz. a BTC-t és a Budai Tornaegyletet amelynek legexpo­náltabb képviselői voltak a MOTESz-nek. Belépésük egységessé teszi az atlétikában a vezetést , ebből csak haszna lehet az ilyirányu testnevelésnek. A be­lépéssel megszűnik a MOTESz. autonómiája s egy­séges elvek szerint lehet majd irányítani az atlé­tikai nevelést Ezzel a MOTESz. forma szerint is lemond azokról a jogokról az atlétikában, amik amúgy is csak papíron voltak már neki és a MASz.­­ban eléri a megillető poziczióját ezúton pedig csak hasznára lesz az atlétikának. Küzdenie sem kell ezért a poziczióért, mert a működési köre a MASz.­­ban maga állapítja és biztosítja számára ezt a po­­zi­c­iót. Fölvetettük azt a kérdést is, hogy nem kell-e esetleg attól tartani, hogy a régi viszálykod­ások folytatódni fognak az egységes szövetségben is, amire Stankovich ezt felelte: — Nem hiszem és ilyen hátsó gondolatot nem is szabad feltételezni. Sportérdekből, atlétikájuk fejlesztése czéljából lépnek be a MASz-ba a MOTESz egyletei s különben is a MASz alapjai sokkal szilárdabbak, semhogy bármilyen esetleges torzsalkodások megbonthatnák azokat. Felhasználtuk az alkalmat, hogy megkérdezzük a MASz atlétikai szakosztálya elnökének a vélemé­nyét az atlétikai körökben most sokat emlegetett két más ügyben is. A Mikler-ügyre vonat­kozólag ezt mondotta Stankovich: " Semmi különös elbírálásra és külön rend­szabályokra nincs szükség, véleményem szerint, amikkel meg kellene nehezíteni külföldi atléták referaajánt ,sárn­afe­lég a .messuss felé. • Meg kell azonban vizsgálni minden egyes esetben, hogy az iflesco atléta tényleg önszántából jött-e hozzánk és hogy exisztencziája függ­etlen-e min­den sportegylettől. Erre a vizsgálatra szükség van, nehogy­ az atlétikában is fölmerülhessen idetele­pedett külföldi versenyzővel szemben olyan gyanú, mint amilyet terjesztettek már más sportágban. Mikl­er esetében különben bizonyos, hogy pri­vát okok­­ késztetik e jeles atlétát,­ hogy Buda­pestre jöjjön és az amatőrség legszigorúbb szem­pontjából sem lehet kifogást emelni a letelepü­lése ellen, így az ő esetében sincs semmi szükség különös rendszabályokra, hanem a Szövetségnek úgy kell kezelnie­ őt, mint bármely más, hazai atlétát .!­ A főiskolai kérdésben széltében azt mondogatják, hogy a MASz. már állást foglalt ebben az ügyben, pedig csak annyi történt, hogy az atlé­tikai szakosztály legutolsó ülésén meginterpellál­­tatván, kijelentettem, hogy a MASz.-hoz még semmi hivatalos megkeresés nem jött s így a MASz. nem­ is foglalhat állást ebben az ügyben. A magam privát véleményével pedig nem akarok preokkupálni a Szövetség döntésének. A lényeg az, hogy a MASz eddig még egyáltalán nem foglalkozott az ügy­gyel és így nem is foglalt állást erre vonatkozólag, sem pro, sem kontra. Iszer Károly, a BTC. érdemes elnöke rövi­den így­ nyilatkozott egyletének , általán a MOTESz. egyleteinek belépéséről a MASz.-ba: — Esztendők óta tartó torzsalkodásokat akarunk megszüntetni, egységes vezetést akarunk az atléti­kában. Tárgyalások folytak már régebben is a két szövetség együttess működéséről s akkor a MOTESz,­s a MASz. hat-hat kiküldöttjének tárgyalássai alap­ján a MOTESz el ia készítette az új alapszabályo­kat, amelyekkel az együttműködést lehetővé akarta tenni. A MASz. azonban két esztendeig he­vertet le ez alapszabályokat és sürgetésre sem in­lasszolt. A szükséges egységesítés tehát nem látszott más­képp megoldhatónak, mintha a MOTESz. egyletei belépnek a MASz.-ba és ott súlyukkal, megillető jogukkal igyekeznek szolgálni a testnevelés ügyét Nemcsak budapesti, hanem vidéki egyleteink is beléptek a MASz.-ba s így olyan pozicziót szer­zünk a szövetségben, amelynek felfogását és­­ha­tározatait respektálni kell. Őzéi a testnevelés ér­d­eke­s eset a szövetkezéssel, az egyesülései sike­resebben szol­gál­hat­j­uk. )—( Február elseje. Lóversenysportunk holt­szezonját megrövidíti a február elsejei nevezési terminus, amely bőséggel szolgáltat anyagot­ a kora­i tavaszi versenyeket illető kombinációkon s az előrefogadások megindítására. Ezen a napon zá­rulnak a nevezések Budapesten az Űrlovasok Szövetkezeténél a Rákosi díj gátver­senyre és az Alagi nagy akadályver­senyre, amelyek dotáczióját e jubiláris esztendő tudvalevőleg jelentékenyen felemelték, továbbá a Pozsonyi nagy akadályversenyre, amely viszont tavalyi jubileuma után most a régi díja­zásával szerepel a programmon. B­é­cs­ben eddig a Przedswit handicapre, a Hároméve­sek nagy handicapjére s a Leopolds­­bergi gátve­rsenyre kellett menni azon a napon, de most hozzájuk sorolták még a Tavaszi akadályversenyt is, amelynek győztese a ff£UÍ„BERSON“ Rendkívül tartós, kiválóan ruganyos, for­máló ideális. Bersonművek VH

Next