Magyarország, 1914. október (21. évfolyam, 246-276. szám)
1914-10-01 / 246. szám
BUDAPEST, 1914. OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK XXI. ÉVFOLYAM 246 SZÁM Előfizetési ár: Szerkesztő bizottság. Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint. Negyedévre 8 korona. Egész évre 32 korona. KÁROLYI MIHÁLY gróf Szerkesztőség és kiadóhivatal egyes számára helyben és vidéken 12 fillér. BECK LAJOS LOVÁSZY MÁRTON VI., Teréz-körut 22. SZilk. Az orosz offenziva összeomlás előtt! Frigyes főherceg főparancsnok a hadsereghez „ Hivatalosan a következőket közlik: " A cs. és kir. hadsereg-főparancsnokság a következő hadsereg-parancsot bocsátotta ki: — A helyzet ránk és a szövetséges német hadseregre kedvező. Az orosz offenziva Galíciában az összeomlás előtt áll. A német csapatokkal együtt az ellenséget, amely Kraszniknál, Zamoscnál, Insterburgnál és Tannenbergnél vereséget szenvedett, ismét le fogjuk győzni és meg fogjuk semmisíteni. A Franciaország ellen operáló német főerő feltartóztathatatlanul mélyen benyomult ellenséges területre. Új nagy győzelem ott küszöbön áll. A balkáni harctéren az ellenség országában harcolunk. A szerbek ellenállása bénulni kezd. Belső elégedetlenség, felkelések, nyomor és éhínség ellenségeinket hátbafenyegetik. A monarchia és a szövetséges német birodalom egységesen és erős bizalommal állanak egymás mellett, hogy a gonoszul reánk kényszerített háborút a győzelmes befejezésig végig küzdjük. Ez az igazság a helyzetről. " Kihirdetendő valamennyi tisztnek, a legénységnek pedig anyanyelvén. Frigyes főherceg, lovassági tábornok. Az oroszok pusztulása az uzsoki szorosban A Magyar Távirati Iroda jelenti Ungvárról. Tegtap délben Uzsokról Ungvárra érkezett egy magasrangú vezérkari tiszt, aki fölkereste gróf Sztáray ungmegyei főispánt és hivatalosan közölte vele, hogy csapatainknak az éj folyamán és tegnap reggel uzsok körül folytatott harcai eredménynyel jártak és sikerült kiverni az ellenséget, amelyet egészen Siankiig szorítottak vissza. Az egész uzsoki hegyszoros ismét birtokunkban van. Az uzsoki harcokban az oroszok igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Ung megye területén ma már egyetlen orosz sincs. A határvédő csapatok megerősítése egyre tart. A román király beszéde a koronatanácsban A Brailában megjelenő ,,Románia“ című lap legutóbbi száma érdekes részletet közöl a legutóbb lefolyt bukaresti koronatanácsról, amelyen tudvalevőleg a román kormány újból kimondotta Románia Szigorú semlegességét. Take Ionescu fényes beszéde után, amelyben kifejtette, hogy Romániának mindvégig a leglojálisabb módon semlegesnek kell maradnia és Karp fejtegetései után, amelyben azt igyekezett bizonyítani, hogy Romániának erkölcsi és politikai kötelessége azonnal belépni a háborúba és támogatni a két központi hatalom akcióját. Károly román király is felállott és a következőket mondotta: — Közel félszázada már, hogy először tettem lábamat ennek az országnak a földjére. Higgyék el nekem, hogy e hosszú idő alatt magamévá tettem ennek a népnek, amely fölött uralkodom, minden érdekét és minden szükségletét, amelyeket mind nagyon jól ismerek. És éppen azért, mert ismerem önöket is és mert hosszú uralkodásom alatt számtalan bizonyítékot szereztem arról, hogy önök szívesen követik jótanácsaimat, ezúttal is tartózkodás nélkül fogom elmondani önöknek meggyőződésemet, amelyet különben önök már régen ismernek. Meggyőződésem, amit Isten éltet, megmásíthatatlan, mert a történelem tanúságain nyugszanak s mert a történelem egyik napról a másikra nem változik. Az én meggyőződésem az, hogy az országnak nagy érdekei és a jövő azt követelik, hogy kölcsönös szolgálatokon alapuló jóbarátság politikáját kövessük a központi hatalmakkal. Mert tény — amely számunkra igazi axióma — hogy míg a germáni népeknek érdekükben áll bennünket segíteni, hogy ezáltal hatalmas védbástyája legyünk az egyre fenyegetőbb szláv áradattal szemben, addig Oroszország, amely makacsul követi régi ideálját, hogy egykoron az egész európai keletet Konstantinápolylyal együtt uralma alá hajtsa, — csak ellenséges szemmel nézheti a mi fejlődésünket. . . Megengedem önöknek, hogy a két központi hatalom barátsága nem az érzelmekből fakad, hanem a nagyon is könnyen megérthető érdekek követelik azt. Mialatt Oroszország azon fáradozik velünk szemben, hogy ál-barátságát leplezze, az érdeke, amint az hagyományos hódító politikájából nyilvánvaló, ellenkezik és kiengesztelhetetlen konfliktusban van a mi országunk érdekeivel. Oroszországnak ebben apillanatban szüksége van a mi támogatásunkra. Ajánlatokat nem tett. De lehetséges, hogy fog tenni ilyeneket. De ezt csak arra az esetre, ha győzedelmesen kerül ki. De mi lesz, ha a fegyverek sorsa az ellenkezőt eredményezi és ha mi Oroszország oldalán a balsikernek minden hátrányát végigszenvedjük? Akkor ellenséges viszonyba kerülünk Németországgal, úgyszintén az osztrák és magyar monarchiával s Oroszországot sem fogjuk tudni eltántorítani attól az eszméjétől, hogy ha Konstantinápolyba akar jutni, előbb bennünket kell mint független hatalmat elpusztítania. Bennünket, akik a balkáni túlsúlyért küzdő két hatalom között állunk, az a veszély fenyeget, hogy sohasem fogjuk elnyerni Oroszország barátságát, — mert ez történelmi lehetetlenség, — és mindörökre elveszítjük a monarchia és Németország barátságát is. Kijelentem, hogy határozottan ellene vagyok ennek a kalandor politikának, mert mi, ha segítünk szétdarabolni Ausztria és Magyarországot, ezzela saját végünket is siettetjük. Ausztria és Magyarország szétdarabolása Románia pusztulását jelentené. ’ Az ősz uralkodó beszéde, mint a ,,Románia“ írja, több mint egy óra hosszat tartott. Beszéde végén akirály tollat ragadott, és saját kezével irta le, hogy milyen magatartást kell tanúsítania a román népnek a jelenlegi helyzetben. Azt kívánom, — mondotta, hogy a történelem ismerje meg, hogy 1914-ben milyen nézeten volt Románia első királya az országi szerepéről. ' ' - - ■ ' * Wy YYyf Lapunkkal száma Ifi oldaL