Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
1915-03-02 / 61. szám
18 * ) Az idei termés biztosítási A hiánkanélküliség elleni küzdésérű magyarországi egyesülete vasárnap délelőtt földes Béla egyetemi tanár, orsz. képviselő elnöklésével látogatott ankétet tartott annak a kérdésnek megállapítására, akiképpen lehetne a munkáshiányra való tekintettel az idei terhlést biztosítani. ma. Az elnök a megnyitó beszédében rámutatott a probléma kimagasló jelentőségére, amely elsősorban abban áll, miként lehet a katonai szolgálatra bevonult, fitarikaerőket helyettesíteni, másodszor, hogyan kell a munkaviszonyt szabályozni, hogy azáltal a helyettesítés tényleg bekövetkezzék. A monarchia 50 millió lakosságának nyugalmáról és gondtalan munkájáról van itt szó. A tárgy előadója Barkányi Béla volt, aki kifejtette, hogy a háború előtérbe tolja a gazdasági élet olyan kérdéseit, amelyek azelőtt egyesek figyelmét kötötték le. Ilyen probléma a mezőgazdasági munkaerők jobb szervezésének a kérdése. A munkaerő egyenlőtlen kihasználása okozza a nagy munkatorlódást az esztendő egyik részében, a munkáshiányt az esztendő másik részében. A háború a munkaerő szervezésében rejlő hiányokra világít rá, amelyek egyaránt károsan hatnak a termelésre és a munkások szociális helyzetére. Most nemcsak gazdasági, hanem politikai motívumok is sürgetik a munkaerő jobb szervezését, hogy az idei termést biztosíthassuk. Az első szükséges intézkedés volna a munkaközvetítés jobb szervezése a mezőgazdaságban és a tájékoztatás a munkapiac helyzetéről. A jelenlegi rendszer hiányai, amelyek szerinte főképpen a végrehajtó szervek és a központ között való igen laza kapcsolatból erednek, sürgősen is orvoslandók volnának, ha egy rövid kurzuson 50—60 olyan gyakorlott közigazgatási vagy mezőgazdasági szakembert látnának el a szükséges tudnivalókkal, hogy ezek vajononként (egy vagy több vármegye területe) megszervezzék a községi munkaközvetítőket. Rendkívül fontos, hogy a közvetítés ne a hivatalos levelezés lassú útján történjék, hanem a telefon és a sajtó felhasználásával". A központ egy, legalább hetenkint egyszer megjelenő hivatalos lap útján lehet nagy szolgálatot, melyből a hatósági munkaközvetítők, a munkások vezetői, a közmunkák végeztetői és az egyes nagyobb birtokosok megtudnák, hogy melyik közvetítő útján mehet végbe a munkaközvetítés. A munkapiacról való tájékoztatáson és munkaközvetítésen kívül a gépek alkalmazását és a meglévő munkaerő jobb kihasználását tartja feltétlenül szükségesnek, óriási a száma azoknak a kihasználatlan gépeknek, amelyek gépsínekben hevernek, mert tulajdonosuk azóta mást vett. Ezekkel a gépekkel, ha azokat a községnek átengedik használatra, a község egy vállalkozóval nagy területet munkáltathat meg. A mezőgazdasági munkaerő teljesítőképességének fokozására hozott fel azután érdekes példákat. A termelés munkaerő jobb kihasználásával még nagy mértékben fokozható. Válvetett munkával el fogjuk érni, hogy a termés betakarításánál semmi fennakadás nem lesz és a magyar mezőgazdaság nagyobb termelőképességgel kerül ki a háborúból. Az előadás után hosszabb vita indult meg, amelyben elsőnek Polónyi Géza vett részt. Rámutatott Magyarország szerencsés helyzetére a világháborúban, amelyet annak köszönhet, hogy gabona- s állatszükségletéről maga tud gondoskodni. Hazánk kiéheztetéséről nem lehet szó, amint az a világ leghatalmasabb kereskedőnemzetének, Angliának esetében fenyeget. Mindazonáltal Magyarország mezőgazdaságában jelenleg nemcsak emberi, hanem állati és motorikus munkaerőben is hiány mutatkozik. Minthogy a galíciai aratás az ellenséges megszállás következtében elmarad, különösen fontos, hogy az összes alkalmas területeket a gabonaműelésbe bevonjuk. A mezőgazdák körében az az aggály merült fel, hogy a vetés talán megtörténhetik, de az aratás nehézségekbe fog ütközni. A halak elhárítására elsősorban arra van szükség, hogy Németország mintájára az állami ménesek lóállományát a gazdák rendelkezésére bocsássák. A mezőgazdasági munkások körében bekövetkezett nagy hiányt az iskolásgyermekek munkájával nem igen lehet pótolni. A statisztikailag kimutatott munkáshiány esetén a hadifoglyokat és menekülteket kellene elsősorban munkára fogni A városi őrzömünket végző népfelkelőket és a rokkant katonákat fel kellene e célra használni. Az ipari munkásokat is részben fel lehetne erre a célra használni, kivált az építőipar munkanélküli elemeit. A kormány feladata, hogy a munkaközvetítést országszerte megszervezze. Végül állást foglal a galiciai bevándorlás ellen. Farkas Oéza dr. munkásszervezetünknek legnagyobb hibáját abban látja, hogy a közigazgatási hatóságoknak kevés érzéke van a munkásság szociális jóléte iránt, a munkaközterítésbel való részvételüktől még kellő kitágítás esetén sem vár eredményeket. Jó munkaerőket csak akkor lehet kapni, ha megfelelő munkabékéket ajánlanak fel, nem pedig bünttetésekkel fenyegeeti meg a népet. Nem hiszi, hogy a gépszínekben számottevő használható feléé gép volna. A mai helyiéG azoknak ad igazat, akik a kisbirtok szaporítja' 'fi mellett foglalnak állást. ». .. • , Koppeni Géza egyetért az akkodu.jel'rendszer elterjesztésére vonatkozó javaslattal. Jra_ mutat arra a munkáskontingensre, amely normális évekbeli mezőgazdasági munkára megy Ausztriába és Németországba; ma ezeket a munkásokat hatósági intézkedésekkel kellene itthon tartani. Javasolja továbbá, hogy az arató- és cséplőmunkáknál a részes munkát a minimum megállapítása mellett általánosan vezessék be, Ferenczi Imre dr. óva int attól, hogy a termés biztosításának és lehető növelésének feltétlen nemzeti szükségességét bármelyik osztály a maga előnyére és egy másik osztály hátrányára használja ki. A társadalmi békét a mai viszonyok között fokozott mértékben kell megóvni. Elsősorban tehát a szabad mezőgazdasági munkások és munkásnők munkaerejét kell méltányos munkafeltételek felajánlásával nemcsak teljesen igénybe venni, de a maximumig fokozni. Csak hol a munkáshiányt megszüntetni ilyenkor sem sikerül, lehet szóbadi szolgáltatásról, a hadifoglyok és menetvitek tömeges alkalmazásáról. Javaslatai a következők: A kormány bocsássa ki mielőbb a munkaközvetítés újjászervezésére vonatkozó rendeletet, amelyre az 1914. évi L. tc. 12. §-a alapján nyert felhatalmazást. Állapítsa meg vidékenként a munkabér minimumát, amelynek, tekintettel az élelmiszerek drágaságára, a múlt évi pénzbéreknél legalább 20%-kal kell magasabbnak lennie. Csak azokat a munkásokat és munkásnőket, akik ezen méltányos munkabérek mellett sem hajlandók önként dolgozni, lehet az 1914. évi L. te. 6. §. alapján ezen minimum mellett méltán munkára szorítani, illetve az 1914. évi XLV. te. 7. §-a alapján a hadbavonultak után járó segélytől megfosztani. A nélkülözhető népfölkelőket, úgy mint Franciaországban a territoriális katonákat, különösen a kisebb gazdaságok érdekében felváltva kellene úgy a tavaszi munkák, mint az aratómunkák elvégzésére legfeljebb két hétre szabadságolni, mert ez a munka is katonai érdekű. A hadifoglyokat és a menekülteket, úgy mint Németországban, csak az esetben szabadna rendelkezésre bocsátani, ha először a munkaközvetítő központ igazolja, hogy tényleg munkáshiány áll fenn, másodszor, ha a munkaadó kész a hadifoglyoknak is a helyben szokásos munkabéreket és ellátást megadni. Az ipari munkások közül végszükség esetén az építőmunkások, ácsok, napszámosok és egyéb vidéki származású városi elemek alkalmasak a szervezetek közvetítése mellett megállapítandó tisztességes munkaiés tételek esetén könnyebb mezei munkákra. Ausztriának nagyszámú szezonmunkásait és munkásnőit is tekintetbe lehetne venni. A mezőgazdaságból származó rokkantokat oda kellene visszavezényelni. Földes Béla elnök befejező szavaiban azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a bábomból az emberi szolidaritás eszméje megerősödve fog kikerülni. Köszönetet mond az előadónak és a felszólalóknak, akik értékes eszmékkel járultak hozzá a mezőgazdasági termés biztosításának kérdéséhez. * Csongrád vármegye alispánja a megye közönségéhez felhívást intézett, amelyben arra figyelmeztet, hogy a földnek megművelése és hasznosítása mindenekfelett álló feladat. A szemestermények mellett főleg a főzelékfélék ültetését ajánlja. Egyidejűleg figyelmezteti az alispán a munkásokat, hogy március 10-ig az eddigi szokásos feltételek mellett kössék meg az aratási szerződéseket, hogy ezáltal biztosítsák maguknak a keresetet. Végül figyelmezteti azokat, akik hadisegélyt élveznek, hogyha a nekik felajánlott s munkabírásuknak megfelelő mezőgazdasági munkák végzésére nem vállalkoznak, megvonják tőlük a segélyt. A Miskolc város törvényhatósági bizottsága tegnap Tarnay Gyula dr. főispán elnöklésével rendes havi ülést tartott, amelyen tárgyalták a földművelésügyi miniszternek a földek megművelése tárgyában küldött leiratát. Nagy Ferenc polgármester bejelentette, hogy a leirat a várost nem találta készületlenül, mert ő már hetekkel előbb folytatott a gazdákkal tárgyalásokat a bevetetlen földek megművelése dolgában. A közgyűlés a polgármester bejelentését örömmel vette tudomásul és elhatározta, hogy a kisgazdáknak egy vagyon árpát, egy vagyon zabot és fél vagyon tavaszi búzavetőmagot ad s azokat a földeket, melyeket tulajdonosai nem vetnek be, házi kezelésben maga munkáltatja meg. * , MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. kedd, március 2. A Kárpátok lábánál A berlini Lokalanzeiger közli a Kárpátokba küldött tudósítójának;tollából az itt következő cikket: Magyarország, február végén. " A háborúnak talán sehol sincs annyi hangulata, mint itt a Kárpátokban. A hóval borított, erdős szakadékok mélységes csendje, a zúzmarától csillogó fák, a nap melegében párolgásnak induló hó, az egész vidéknek sajátos eredetiséget kölcsönöznek. Csodálatos, hogy a háború mennyire élesebbé teszi érzékünket a természeti szépségei iránt. A Latorca kanyarodóit követve, autónk két óra alatt érkezik el a hadsereg főhadiszállásáról a frontba.. Lengyelországban szerzett tapasztalataink után-az út valósággal- ideálisnak tűnik fel előttünk. Csak a kanyarodóknál, akadnak nehézségeink, amelyeknek emelkedé- seit a síkos, jeges havon nem kis dolog legyőzni. Az osztrák és magyar ágyuk lés trón-, szekerek elé fogott nyolc-nyolc apró ,macska** ló, amelyek megszokták a Havon és hegyekben való járást, itt előnyben van az autók fölött. Erappe-parancsnokságunk igyekezett is minél több ilyen hegyi lovat beszerezni Tirolból , Bukovinából. A rend, amit az osztrák és maggyar trénnél tapasztalunk, igazán, mintaszerű, Beregváron kiszállunk. Hogy megtekintsük Schönborn gróf vadászkastélyát, amely egészen egyedi áll egy erdős hegycsúcsán. Egy porosz tábornok lakik benne, és fogad bennünket. Mialatt körülvezetett bennünket, lövések zaját hallottuk. A generális tisztjei vaddisznóra vadásztak a környékben. A szomszéd faluban egy processzióval találkoztunk, száz meg száz gyertyát vivő asszonynyalés gyermekkel, akik valamennyien az itteni nép viseletében, a kecskebőrből való „bundában“ jártak. Az egészen öreg asszonyok, akik már menni is alig tudnak, a házuk kapujában üldögéltek, hosszú pipával fogatlan szájukban. Sok faluban és számos hídon diadalkapukat találunk, amelyek virágfüzérekkel vannak díszítve, magyar felírás vann rajtuk: ,,Isten közölte, emlékezetéül annak, hogy nemrégiben itt még az oroszok tanyáztak, s amikor azok elmenekültek innen, a helyükbe vonuló magyar csapatok üdvözlésére készültek ezek a kapuk. Errefelé igen sok elappe-csapatra van szükség a hidak és a hegyúriak biztosítására. Körülbelül egy órai utazás után egy völgybe kanyarodtunk, ahonnan csakhamar ismét fölfelé vezetett az út a hágó magaslatára. Itt egy ugyancsak Schönborn gróf tulajdonában levő vadászháznál szállottunk ki. Egy osztrák és magyar dandárparancsnokság ütött itt tanyát. A legénység és a lovak számára barakkokat állítottak fel. Minden harmadik nap ide jönnek vissza a lövészárkokból egy kis üdülésre a felváltott csapatok. Az után több hegyi haulk pihen. Mostanáig hallgattak ezek, de alig tűntünk mi el az erdőben, máris meghnyitották bronzszájukat. Az erdős szakadékban, ahol két derék honvéd vezetett bennünket, egy őrjáratra bukkantunk, amely lövéseket adott le. A lövések fölverték az erdő csendjét. Még Segít egy órahosszat, mentünk völgynek, hegy