Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
1915-03-12 / 71. szám
o rációk ellen. Hivatkozik Károly király bölcs magatartására ebben a kérdésben és a közgazdasági statisztika beszédes adatainak felsorolásával mutatja ki, minő katasztrófát jelentene Romániára egy orosz Konstantinápoly. A cikkíró, miután megállapítja, hogy, Romániának csatlakoznia kell Németország keleti törekvéseihez, így végzi: — Ha a Fekete-tenger orosz vízzé válik, akkor a román zászló megszűnik létezni. A keresztülhajózási dijak a Dardanellákon, amelyek, ha mindenki részére egyformák, agyot nnyomnának, megsemmisítenének bennünket. A Boszporus birtokában levő Oroszországnak gazdaságilag a hűbérese lennénk, Bulgária politikája nem változik Bécs, március 11. A Reichspost jelenti Szófiából: Gesov lapja, a russzofil Mir jelenti, hogy Tonesev pénzügyminiszter néhány politikus kérdésére azt a kijelentést tette, hogy az ententehatalmak erőfeszítései a Dardanellák kierőszakolására a kormány politikájára befolyást nem gyakorolnak. A kabinet el van határozva, hogy politikájának eddigi irányvonalait továbbra is szigorúan szem előtt tartja. M Balkán . . 4 _ *i — * , Görögország elesett „a győzelmi zsákmánytól“ Kopenhága, március 11.: A Rjecs ezeket írja: Görögországnak a győzelmi zsákmányban való részesedése most már elesett Oroszország a kis Görögország fölött napirendre tér. A Balkán-államok megegyezése Milánó, március 11. *? " öt ", a Corriere della Sera szófiai híradása szerint a Dardanellák ágyúztatása nagy aggodalmat keltett Bulgáriában. Pártolásra talál egy román-bolgár szövetség eszméje.A szövetség a túlzott orosz követelések ellen küzdene. Hir szerint az olasz kormány rendkívüli követet küld ki, akinek az lesz a feladata, hogy a Balkán-államok megegyezését előkészítse. ' * , Marghiloman ' Románia semlegességéről Bukarest, március 11. * : A pétervári Rjecs bukaresti levelezője — aki Zorky álnév alatt szokott írni — beszélgetést folytatott egy előkelő román államférfiuval, mint a lap kiadója megjegyzi, valószínűleg Marghiloman volt miniszterelnökkel. — Románia számára föltétlenül kívánatos a semlegesség megtartása, — mondja az államférfim — és ha kilépne a semlegességből, inkább tenné ezt Besszarábiáért, mint Erdélyért. Erdélyben a románok nemzetiségüket sokkal inkább megtarthatják, mint Besszarábiában, ahol a román parasztság céltudatos vezetés hiányában teljesen jelentéktelen szerepet foglal el. Erdélyben a kormányzat teljesen függetlenül a háború kimenetelétől, kedvezményt ad a románságnak. A háborúba való belekeveredéstől óva int bennünket pénzügyi helyzetünk és közlekedési állapotunk. Ha ugyanis Oroszország mellé állanánk, ki- és bevitelünk, élelmiszerbeszerzésünk kizárólag Oroszország felé lenne irányítva. Egyébként meg kell állapítanunk, hogy Oroszország mellett csupán Franciaország kívánta fegyveres beavatkozásunkat, Anglia úgy látszik egyáltalában nincs mellette Ausztria és Magyarország gyöngítésének. A kormányzat osztja azt az álláspontot, amelyet én most vázoltam. Bratianu, akivel több ízben kicseréltem véleményemet, ugyanezt a nézetet osztja. Arra töre MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. péntek, március 121 - kedünk tehát, hogy semlegességünket megtarthassuk, de minden eseményre készen vagyunk. Valóban őrültség lenne ebben a pillanatban az arénába lépni. A háború kimenetele még bizonytalan és nem hazardírozhatunk azokkal a területekkel, amelyeket most birtoklunk. Miljukov, a Rjecs kiadója, ehhez a nyilatkozathoz Petrovnak, a romániai állapotok tökéletes ismerőjének egy megállapítását fűzi kommentár gyanánt. Petrov ugyanis azt mondja, hogy az erdélyi román parasztság jobb helyzetben él, mint a földművelő osztály Romániában és eszébe sem jut Romániához csatlakozni, amit különben a román arisztokrácia is a leghevesebben ellenez. Anglia Tiltakozás az angol cenzúra ellen Amsterdam, március 11. (A Magyarország tudósítójának expressztávirata.) Londonból jelentik: A Daily Telegraph erélyesen tiltakozik az angol sajtóiroda ama eljárása ellen, hogy fontos híreket visszatart és nevezetesebb eseményeket titokban iparkodik tartani a közönség elöl. Az angol cenzor az összes, Hollandiába szánt angol újságokat visszatartotta. Eljárásának okát nem tudni. Az angol kikötőmunkások mozgalma Bécs, március 11. Berlinből jelentik a N. Fr. Pressének. A londoni Daily News jelenti, hogy az angol kikötőmunkások szövetségének központi vezetősége vasárnapra Londonba országos gyűlést hívott ösze. Ezen a gyűlésen fognak határozni arról, vájjon országszerte megindítják-e a mozgalmat a béremelés érdekében. A német tengeralattjáró naszádok blokádja következtében az angol kikötőmunkások harminc százalékkal magasabb bért követelnek és általános sztrájkkal fenyegetőznek, ha március 18-ig nem teljesítik követeléseiket. A szerb harctérről Antivári bombázása *s- ’A Magyar Távirati Iroda jelenti a sajtót hadiszállásról: Antivári előtt március 1-én és 2-án végbevitt flottaakciónkról több lap helytelen leírást közöl. E helytelen, a külföldi lapokból átvett jelentésekkel szemben álljon itt a következő hiteles tényállás: Ez év március 1-én reggel fél háromkor három torpedónaszádunk három torpedózuzó kíséretében behatolt Antivári kikötőjébe és csapatot szállított partra, amely a parton lévő raktárakat felgyújtotta és elpusztította. A francia csapatok partraszállításának gyorsítására újonnan épült mólót robbanással teljesen elpusztították. Az úgynevezett Rumija-yachtot, melyet már évek óta csak áruszállításra használnak és amelyet eddigi akciónknál állandóan megkíméltünk, most kihoztuk a belső kikötőből, és miután a viharos időjárás megakadályozta, hogy a vadítót magunkkal vívjaik, azt a kikötő bejáratánál elsüllyesztettük. E hadműveleteink során hajóinkat egy óra hosszat öt ágyú egyre hevesebben bombázta, de nem talált. A torpedónaszádok csak gépfegyverrel viszonozták azt a tüzelést, amit ellenünk és a partraszállított legénységre zúdítottak és ezenkívül két fényszórót közvetlen közelből gránáttal lövöldöztek és egyet el is pusztítottak. A várost egyáltalán nem is bombázták. A torpedózuzak sem a kikötőben, sem a kikötő előtt egyetlenegy lövést sem adtak le. A parton elhelyezett nagyobb benzinmenyiséget is megkíméltük, mert két ismeretlen nemzetiségű vitorlás hajó tartózkodott a közelében. A montenegrói részről terjesztett rémmesék a város bombázásáról, az elpusztított vagy lángbaborított lakóházakról, a romok alatt eltemetett, vagy shrapnell által megölt polgárokról, különösen asszonyokról, blind csak tendenciózus koholmány, ami az ellenséges oldalról előreláthatólag várható volt. Orosz röpirat a háborúról Bécs, március 11. • A sajtóhadiszállásról jelentik: «Galíciában az oroszok: «Ki erősebb », mi vagy ellenségeink?» című röpiratot terjesztenek, amelyet a háború elején Moszkvában nyomattak. Ez a közleményt világosan mutatja, milyen hazugságokra, ferdítésekre és mértéktelen túlzásokra érzik magukat indíttatva Oroszország vezető körei, hogy bátorságotés bizalmat keltsenek és ébren tartsanak a lakosságban; egyúttal azonban következtetni lehet belőle annak a népnek műveltségi fokára, amelyről feltételezik, hogy hitelt ad ilyen mesterkedéseknek. A röpirat gyűlölködő kirohanásokkal kezdődik fenkölt Uralkodónk ellen, aki — a röpirat szerint ■—, hosszú uralkodása alatt állandóan a szlávok felnyomására törekedett Ezután a német nép, a császár és hadvezérek gyalázása következik. A németeket egy Bismarck-citátum alapján, azt altisztek pártjának mondják, akiknek mindegyike sujtásra és paszamántra törekszik. Napóleonra, «a nagy korzikaira, a «zseniális hadvezérre» hivatkoznak, hogy bizonyítsák, hogy a német seregből hiányzik az emelkedett hangulat és a lelkesedés, hogy hadvezérei csak parádégyakorlatokat ismernek, csak az udvar intrikáiban és botrányaiban otthonosak. Harden Miksára és «a kis német garnizonok»] életének ecseteléire hivatkoznak, mint koronatanúkra, annak bizonyítása végett, hogy a német hadsereg legfelső rétege gyökerében korhadt, hogy fegyelme csak Nagy, Frigyes, a királyi káplár bözrendszerére van alapítva. A német foglyokat a hadi helyzet ismeretének teljes hiánya, korlátoltság, kulturátlanság jellemzi. Sohasem fog sikerülni, hogy ilyen csapatokkal, amelyeknek ereje már! A kis Belgiumon és a gyönge Lüttichen megtört, Oroszországot legyőzzék. Az osztrák és magyar hadsereg sem részesül kegyesebb megítélésben. Ez a hadsereg, e feltüntetés szerint, hevenyészve kiképzett katonákból, de nem tulajdonképpeni harcosokból, különböző nemzetiségekből való összetétele folytán gyakoriak benne a «lázongások». Ehhez járul az egyes vezéreknél a kezdeményezés hiánya, a felelősségtől való félelem, az alsóbb rangfokozatok elnyomottsága. Ez alsóbbrangú ellenfelekkel szemben áll a dicsőséges orosz hadsereg, a legnagyobb serege a világnak, amely Európa legnemesebb és legkulturáltabb népeivel szövetségben igazságos ügyért harcol. Fenkelt főparancsnokának jelszava: Berlinbe készteti előnyomulásra, hogy mint a lavina, mindent megsemmisítsen és fölszabadítsa a katonai terhek alatt üözögő Európát. A vezérgondolatok közelebbi «megindokolásának» van szentelve a brosúra ezután következő része. A harcoló seregek erőviszonyainak összehasonlításából Oroszország és szövetségeseinek föltétlen győzelmét vezetik le. Eközben a galíciai várakat elégteleneknek, a Mazúritavaknál levő erődítési vonalakat gyengéknek minősítik és megállapítják, hogy azok nem alkalmasak komolyan akadályozni az oroszok diadalmenetét. Külön fejezetet szentel a röpirat a német légi flottának, elismeri, hogy a készüléknek könnyűsége és egyéb tekintetben bizonyos fölényben van, de mégis veszélytelennek mondja. A német haditengerészetben sincs minden rendben. Németország érthetetlen előszeretete kisebb kaliberű hajóágyúk iránt, a hajók harcértéket erősen csorbító elhelyezése a tüzérségnek és más mozzanatok csökkentik a német flotta veszedelmességét. Az angol és