Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-13 / 72. szám

szigetén csapatokat szállítottak partra. Az athéni kormány egyelőre biztos tájékozódást akar szerezni és ha a szövetsége­sek tényleg megsértették Görögország semleges­ségét a csapatok partraszállításával, akkor a görög kormány tiltakozást fog bejelenteni. A Times a „hamis optimizmus“ ellen Kopenhága, március 12. A Times igen figyelemreméltó fejtegeté­sekben ezeket írja a Dardanellák kérdéséről : A Dardanellák ellen való támadás a közönség képzelődését némiképpen forrásba hozta és azt a hangulatot is emelte, amely minden újabb sikerben a diadalra való könnyű utat lát. Távol áll tőlünk, hogy az így reménykedő­ket elkedvetlenítsük, de a hét háborús hónap leteltével a nemzetnek tudnia kellene, hogy ebben a hatalmas konfliktusban egy ponton sem eshetik könnyű győzelem. Nincs ok az örömujongásra, amikor a franciaországi és flandriai arcvonalak lényegükben változatla­nok s a munkások tekintetében országunkban mutatkozó nehézségek a háború hatékony foly­tatását erősebben akadályozzák,­­ mint ahogy sok ember gondolja. Ami a Dardanellákat il­leti, ráérünk hozsannárói akkor, ha majd a szövetséges flották a Márvány-tengeren átha­ladtak és ágyúikat az Aranyszarv mellé vit­ték. Előbb azonban nem. Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy az egész vállalkozás sikerülni fog, de minden mérföld, amit a tengerszoros­ban nyerünk, szaporítja a nehézségeket és a munka nehezebb része még hátra van, örü­lünk rajta, hogy a szövetséges flottákhoz egy orosz cirkáló is csatlakozott, mert nagyon kí­vánatos, hogy Oroszország ebben az emléke­zetes vállalkozásban közvetlenül képviselve le­gyen. Később, az akció utolsó stádiumaiban, amikor a tengerszoros''már megnyílt, nagyobb szerep vár Oroszországra. Addig biztosak lehetünk róla, hogy a Dar­danellákat egyetlen ponton sem lehet megle­petésszerűen birtokba venni s hogy csak nagy türelemmel és mérföldről-mérföldre küzd­­hetjük ki a Márványtengerbe való behatolást. A Dardanellák dolgában időnekelőtte megnyi­latkozó lelkesedést csak azért hárítjuk el, mert Angliának nem szabad elfelednie és világosan fel kell ismernie azt, hogy a nyugati szövetsé­gesek igazi munkájának Franciaországban és Flandriában még csak most kell megkezdőd­nie. A világháború semilyen tájáról jövő bátorításnak sem szabad bennünket hamis optimizmusba ringatnia a még megoldatlan felelősségek tekintetében, amik hozzánk leg­­közelebb várakoznak ránk. A Dardanella-akció legnagyobb közvetetten jelentősége azonban abban a segítségben rejlik, amelyet Oroszor­szágnak hozni fog. Jelenleg a nagy orosz bi­rodalom teljesen el van szigetelve. Ha a Hajók akadálytalanul fognak Odesszáig eljuthatni, ennek a ténynek mérhetetlen hatása az egész hadjáratban érezhető lesz. Oroszország konstantinápolyi tervei Stockholm, március 12. A Dagens Nyheter ezeket írja: Konstanti­nápoly orosz kézre jutásának eshetősége vala­mennyi földközi-tengeri és Balkán-államot aggodalomba ejti. Románia entente-barátsága is mintegy varázsütésre eltűnt. Az a kérdés, hogyan lehetne ezt a veszedelmet a legcélsze­rűbben megelőzni. Nincs kizárva annak leh­e­­tősége, hogy ez diplomáciai után, Oroszország szövetségeseinek azzal a kötelező nyilatkozatá­val fog majd megtörténhetni, hogy Konstanti­nápoly semmi esetre sem marad a cári uralom győzelmi prédája. Kérdés persze, hogy fogad­nák az ilyen garanciát Oroszországban s hogy váljon Oroszország ebben az esetben is rendü­letlenül a Szövetségesek oldalán maradna-e meg. Az orosz sajtó elégedetlen azzal a válasz­­szal, amit Greg a Szaszon­ay dumabeli postai. MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. szombat, március 13. hozatalra vonatkozó interpellációra az alsó­házban adott. Románia és Bulgária magatartása Berlin, március 12. A Berliner Tageblatt jelenti Ams­terdamból . A Daily Telegraph római tudósítója jelenti: Megbízható oldalról érte­sülök, hogy a hármas entente részéről Ro­mániának és Bulgáriának tett azon ígéretet, hogy a Dardanellákon és a Boszporuson való szabadhajózást biztosítani fogják, ez államok kormányainak felfogása szerint nem tekinthető e probléma kielégítő, megoldásá­nak. A Balkán A görög—török viszony javulása Athén, március 12. (A Magyarország eredeti táv­irata.) A Patris hivatalos lap azt írja, hogy elérkezett az alkalmas pillanat arra, hogy Görögország és Törökország között a viszonyt véglegesen megállapítsák. Kon­­stantinápolynak az oroszok ál­tal való elfoglalása, egész Euró­pára nagy veszedelmet jelen­tene. *­ Konstantinápoly, március 12. Az Osmanischer Lloyd tudósítója, aki a d­ardanellák védelménél képviseli lapjait, a kö­vetkezőket jelenti: Március 8. Ma ideérkezett Clemenceau leg­újabb röpirata, amely Venizelosz bukásával foglalkozik, persze az entente szájaize szerint. Csodálatos, hogy a röpiratot megjelenése után két nappal már mi is megkaptuk. Még különö­sebb, hogy a röpirat már Venizelosz bukásának napján már megjelent Görögországban, ami­ből nyilvánvaló, hogy ez előre kinyomatva már ott volt. A röpiratban Clemenceau, Odysseushoz hasonlítja Venizelost, ravasznak és okosnak mondja és megállapítja, hogy Görögország jövőjét legjobban Venizelos alapíthatta volna meg. Ezután Konstantin király személyével foglalkozik a röpirat. Többek között azt is írja róla, hogy nincs meg az előkelő modora, amit Clemenceau elvár tőle és hogy 1913-ban Pá­­risban, az elnök ebédjein ezt be is bizonyí­totta. A királynőről is ír a röpirat, akinek legnagyobb hibájául azt rója fel, hogy külse­jén magán viseli germán származásának bé­lyegét. „Valódi prototípusa a germán asszony­nak a görög királynő", — írja Clemenceau. A mitológiai párhuzamot ezután tovább folytatja a volt francia miniszterelnök és azt írja, hogy Venizelossal olyformán fog járni Görögország, mint valaha Achillessel, mert Venizelosz Krétába megy ügyvédnek és bárhogy hívják is, sosem tér vissza. A Le Temps legutóbb ideérkezett száma is foglalkozik ezzel a kérdéssel és azt ajánlja, hogy az entente államai, tiszteletük jeléül, Kréta egyik városában francia vagy angol fő­konzulnak nevezzék ki a lelépő Venizelost. Véres utcai tüntetések Szalonikiben Bécs, március 12. Amszterdamijól jelentik a «N. Wr. Jour­nalénak. A londoni «Daily Telegraph» Sza­­lonikiból a következő táviratot­ kapta. Már­cius 7-én a városban nagy zavargások voltak. A diákok és a nacionalisták nagy tüntetést rendeztek Törökország ellen és Venizelosz mellett. Mikor a tüntetők a zsidók város­részébe értek, a zsidó lakosság összegyüleke­zett és ellenségesen állott szembe a diákok­kal. — Pusztuljon az orosz zászló! Éljen Konstantin király! Éljen Németország! — kiállí­tták a zsidók, , A zsidók kitépték a tüntetők kezeiből az orosz zászlókat és földre tiporták. Ugyan­ezt tették az angol és francia lobogókkal. Emiatt aztán dulakodás támadt, a zsidók többségben voltak és szétverték a tüntetőket. Sokan megsebesültek. A sza­­lonikis zsidók a németekkel rokonszenveznek és rajongnak a királyi párért, különösen a királyné népszerű, mert valóságos őrangyala a szalonikis szegény zsidó népnek. Újabb kiviteli tilalom Romániában Bukarest, március 12. (Román táv. iroda.) A kamara egyhangú­lag törvényjavaslatot fogadott el, amely meg­tiltja a zab, rozs és borsó kivitelét. Ezzel a parlament ülésszaka véget ért. A semleges államok Az Egyesült­ Államok békeakciója Rotterdam, március 12. Newyorkból jelentik­ .Wilson el­nök H­o­u­s­s­e ezredest Londonba, Párisba, Berlinbe, Bécsbe és Szentpétervárra küldte ki, hogy a béke­akciót előkészítse. Az amerikai sajtó reméli, hogy, ennek a béke­akciónak nagyobb sikere lesz, mint az augusztusban megindított mozgalomnak. Ováció az abruzzói herceg mellett Róma, március 12. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Bari­ból jelentik: Az itteni pályaudvaron a Tare­­zetből érkező abruzzói herceget nagy hazafias ovációkkal fogadták. A herceg az étkezőterem­ben ebédelt. Amidőn ismét felszállt a vonatba, a perronon levő közönség lelkes éljen­ kiáltá­­sokat hangoztatott a Savoyai-házra és a fegy­veres Olaszországra. A herceg megköszönte az ovációt. Budapest, március 12. Pártvacsora. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt tagjai ma este pártvacsorára gyűlnek össze a Pannóniában. A párt ezentúl minden pénteken este közös vacsorát rendez. wvvwwvvw­ vvv­vw­wvvvvvvvvvv­ TÁVIRATOK. A portugál válság Páris, március 12. A Temps jelenti Lisszabonból. A demokr­­ata kongresszus e hó 14-én ül össze, hogy a mostani válság megoldására alkalmas eszkö­zökről tanácsokzzon és a Gastro-kormányt új választásokkal megbuktassa. Ha erre nézve megegyezés jön létre, erélyes propagandát in­dítanak, ellenkező esetben pedig eltekintenek a választásoktól és a mostani parlamentet tény­leges törvényhozó testületnek ismerik el, amelynek feladatává teszik, hogy ott és akkor üljön össze, ahol és amikor tud. Beállhat e szerint az az eset, hogy az országnak két egy­más ellen harcoló parlamentje lesz. A demok­rata parlamenti csoport a képviselőkhöz és szenátorokhoz, amelyek a Castro kormánya ellen emelt tiltakozáshoz csatlakoztak, a kö­vetkező utasítást küldte. 1. Olyan rendelkezések, amelyek a fennálló törvényeket módosítják és a törvényhozásra vonatkoznak, semmisnek tekintendő. 2. A portugál polgárok, különösen az állami tisztviselők körében agitációt kell ki­fejteni annak érdekében, hogy e rendelkezése­ket ne hajtsák végre. 3. A kormány semmiféle diktatórius intéz­kedését ne ismerjék el. Berlin, március 12. A Lokalanzeiger jelenti Génfből. A Madridban megjelenő L­i­­beral jelenti Lisszabonból. Az angol követség előtt az utóbbi napokban zajos tünte­tések voltak az él­ni­szerdrágaság miatt. A rendőrség kénytelen volt a követséghez vezető utakat elzárni. A demokrata párt klubját, amely még mindig Portugáliának a háborúba való beavatkozása mellett agitál, Castro tábornok utasításásra bezárták. Számos vagyonos portu­gál ember a határra érkezett és ott várja be az események további alakulását.

Next