Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-23 / 82. szám

4 ■»'fUbMuv.a.i.'u ■ -------re--------r~-------sf MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. kedd, március 23., a bombázásról Konstantinápoly, március 22.­ Az Osmanischer. Lloyd kiküldött tudósítója a Dardanellák Ostromának részjé­teiről a­­következő érdekes tudósítást küldi: ' j ' Március 18. Ma délelőtt tizenegy, órakor­­az entente-flotta lujból felvette az offenziv­át, liziennkét angol és tizennégy francia páncélos­­és három angol cirkáló közeledett a szoros bejáratához­­és a leghevesebb bombázásba kez­dett Az entente-flotta csoportokra oszolva az egyes erődítmények ellen vezetett tüzelést !Viszont akciónk ragyogó sikerrel járt Egy, az Irresistible-csoportba tartozó hatalmas hadihajót elsüllyesztettünk. Ebbe a cso­­­portba nyolc hajó tartozik 15298 tonna űr­tartalommal és 750 emberrel. Gránnátaink rop­pant súlyos sérüléseket okoztak az Afrika nevű hajónak is, amelyet azonnal elvontattak a harcvonalból. Az Afrika 1905 óta járt a ten­geren, négy darab harminc és feles ágyú volt rászerelve. A sérülések annyira súlyosak, hogy az­­ágyuk a vízbe kerültek. Ezenkívül még több hajón okoztunk tetemes károkat, míg végül az ellenséges flotta délután hat órakor gyors iramban, szinte teljes gőzzel futott ki a lő­­távolságból. Ennél a harcnál igen sok se­besültje és halottja volt az ellen­ségnek. A tenger színén nagyon sok hulla úszik este és számos gép- és hajóalkatrész. Amint a lefutó nap vöröses fénye rávetődik a vértől vörösen csillogó víztükörre, ez a legborzalmasabb látvány, amiben eddig ré­szem volt. A mi veszteségeink elenyészően csekélyek voltak, néhány sebesülés az egész, haláleset pedig egyáltalában nem volt.­­ Megírtam, hogy az angolok azzal biztat­ják embereiket, hogy nagy segédcsapatok ér­keznek. Ezt a manővert­­most a mi embereink­nél is megkísérlik, csakhogy ellenkező cél­lal. Angol hydroplánok röpcédulákat szórtak le közénk és a tengerből pa­lackba zárt leveleket halásztunk ki, amelyek értesítenek ,hogy nagy szárazföldi haderő siet az angolok segítségére. Embereink megfélem­­líthetetlenek. Mulatnak a kárbaveszett angol erőlködésen. A csapatok hangulata kitűnő. Különben ma hite járt annak is, hogy Tene­­dos szigetén, Mudros községben ötvenezer ausztráliai, néger és francia katona szállt partra. Megkíséreltük a hír valódiságát lát­csöveinkkel ellenőrizni, de nem tudtuk fel­fedezni a s­egédcsapatot. Alkalmasint ez is megfélemlítést célzó hír. Ma azt a hírt is kapjuk, hogy az ango­lok — megakadályozandó azt, hogy Konstanti­nápoly eloroszosodjék — külön békét akar­nak kötni velünk. Ez a hir teljesen valótlan, de különben is jóformán mulatságos. Hol van­nak még az oroszok Konstantinápolytól és hogy gondolják ők azt az eloroszosodást? A My­tile­ne nevű kis hajónk, ma áttört az Aentente-flotta vonalán és sikerült Szmirnába eljutnia. A ma érkező hiva­talos jelentések Baggad környékéről nagy török győzelmet közölnek. A tengerből kimentett foglyok elbeszélése szerint, Tenedos és Lemnos szigeteken, a csapatok nagyon sokat szenvednek az édes­víz hiánya miatt. Bár élelemnek is szűkében vannak, ez korántsem okoz annyi szenvedést a katonaságnak, mint a szomjúság. A megsérült „Amethyst“ Rotterdam, március 22. (Saját tudósítónktól.) Az angol tengeré­szeti miniszter közli a 23 megölt és 37 meg­sebesült tengerészkatonáknak neveit, kiket már­cius 13-ikán az Amethyst cirkáló fedélzetén a török ütegek lövegei eltaláltak. Az Amethystre rejtett török ütegek tüzeltek, egészen közelről és főként a géptermeket találták el. Az Ame­­thystnak az volt a feladata, hogy az aknaku­tatókat védje. Nem angol forrásból eredő hí­rek szerint az Amethyst k­érésén megrongá­­­lódva most Tenedos-szigetnél horgonyoz. A hajónak mindkét oldalán igen nagy rések tá­madtak, három lövedék a víz fölötti részt érte. Most lázasan dolgoznak a cirkáló kijavításán. Orosz jelentés Pétervár, március 22.­­ (Rómán át.) A Pétervári Távirati Ügynök­ség kommünikét bocsátott ki, mely kifejti, hogy miért vált szükségessé a Dardanellák el­leni akció. A kommüniké többek között a kö­vetkező hivatalos kijelentéseket tartalmazza: E lépést előidézte az a körülmény, hogy Németország gazdasági helyzete nem jó (?) és így a szövetségeseknek alkalmuk van érdekeik­nek erőteljesebb képviseletére. Ez azonban tu­lajdonképpen csak másodrangú fontossággal bírt a döntésnél. A Dardanellák bombázásának legfontosabb okai szigorúan titokban tartat­nak és csak annyit közölhetünk, hogy az ostro­mot komoly és beható tárgyalások előzték meg, amelyek a mi kormányunk, továbbá az angol és francia kormányok között folytak le. Mi­előtt az ostromot megkezdték, szükség volt Pétervár, London és Páris között sok vitás kér­dés­ elintézésére. A Dardanellák elleni akció sikeres befejezéséhez elsősorban szükséges, hogy az orosz hadsereg a Kaukázusban leverje a török hadsereget és a fekete-tengeri török flotta is megsemmisüljön. A szövetségeseknek szükségük volt arra is, hogy az Archipelagusban biztosítsák az operáci­­iós bázist, mert különben nem tudtunk volna elegendő hajórajt küldeni és kellő bázist te­remteni. Az entente el van rá készülve, hogy veszteségteljes és hosszú hadműveletre van ki­látás, de a nehézségek és veszteségek vissza nem riasztják. (Pol. Hir.) Az angol admiralitás a legutóbbi hajóveszteségekről Rotterdam, március 22. Londonból táviratozzák, hogy a brit ad­­m­irilitás a legutolsó hajóveszteségekről ezt a jelentést adta ki: Az Ocean és az irresistible páncé­losok, úgyszintén a Bouvet francia hadihajó elvesztése nem ad okot különösebb aggo­dalomra. Ilyen veszteségek természetszerűleg kiker­ül­hetetlenek. Katonai szempont­ból itéve, régi csatahajók elvesztése ha nem is komoly, de mindenesetre sajnálatos. Hogy az Inflexible kénytelen volt a harcvonal­ból visszavonulni, az a szövetségesek támadó erejére nézve érezhető ugyan, de eleve el kellett készülve tenni nagy áldozatokra. Sze­rencse, hogy a brit hajók legénysé­gének legnagyobb részét sikerült megmenteni, ellenben őszinte fájdalmat kelt, hogy a Bouvet elsülyedésekor a francia tengerészet sok embert vesztett. A Temps Oroszország aspirációiról Genf, március 22. A Temps mai számának vezércikke Orosz­országról és a Dardanellákról szól. Amellett ér­vel, hogy ezt a problémát csak úgy lehet meg­oldani, ha Konstantinápoly az oroszoké lesz és eben Oroszország számíthat a szövetségesek támogatására. A Dardanellák kérdése mint európai és ázsiai új elhelyezkedés ma egészen más, mint volt akkor, amidőn a Dardanellák csak mint az egyensúly biztosítása jöhettek számba. Ez az álláspont már a történelemé. Ma ennek a kérdésnek gazdasági oldala jön elsősorban számításba. Nem lehet többé olyan politikát űzni, amely a Fekete-tengerből zárt területet akar csinálni, a földrajz és a dolgok természetes fejlődése kényszerítő módon köve­teli, hogy Oroszország dél felé szabad utat sze­rezzen magának. A cikk a továbbiak során azt fejtegeti, hogy az érdekelt nagyhatalmak szer­zett jogai természetesen nem szenvedhetnének sérelmet, ha a Dardanellák orosz kézre fognak Alhirek két török miniszterről , Konstantinápoly, március 22. A Milli távirati ügynökség a következőket közli: Az ellenség azzal tetszeleg magának, hogy fantasztikus híreket közöl állítólagos nézeteltérésekről, melyek Enver Kasa hadügy­miniszter és T­alant bég belügyminiszter között törtek volna ki. Bár e hírek abszurdi­tása teljesen fölöslegessé teszi a cáfolatot, mégis fel vagyunk hatalmazva ez alkalommal kije­lenteni, hogy a legteljesebb harmónia uralko­dik a kormány egyes tagjai, valamint a kor­mány és a nemzet között. Bulgária nem engedi meg az orosz csapatok átvonulását Szófia, március 22. Köztudomásra jutott, hogy az orosz kor­mány kérdést intézett a bolgár kormányhoz, vájjon megengedné-e Bulgária, hogy orosz csapatok szálljanak partra Burgasban és ebből a délbulgáriai kikötőből keljenek útra Bulgá­ria területén át Kirkilisse és Drinápoly felé. Kétségtelen, hogy sohasem fog akadni bolgár kormány, amely ezt idegen csapatoknak meg­engedné, erőszakkal­­ pedig nem lehet orosz csapatokat bolgár kikötőben partratenni, mert Burgas éppen úgy, mint Várna, a háború ki­törése óta aknákkal van elzárva. Anglia*­ S ■■■ m « Az angol fegyvergyárak elégtelensége­i, London, március 22. L­lt 'r Lord Aberconwey a Timeshez intézett le­velében a következőket írja: A közönség most Kitchener és Lloyd George beszédeiből meg-­ állapíthatja, hogy az angol magánfegyver.A gyárak nem tudják egyedül az ágyukban és muníciókban hatalmasan fokozódó szükségle­tet kielégíteni. A gyárak produkciója elégséges volt egy aránylag kis sereg szükségleteinek fe­dezésére, a hadsereg azonban hirtelen fél mil­lióról három millióra emelkedett. Ezért szük­séges volna valamennyi ebből a szempontból felhasználható gyárat a fegyvergyártás szolgá­latába állítani. A fegyvergyárak képviselői a háború megkezdése után sorra látogatták a te­kintetbe jövő gyárakat, amelyeknek megfelelő gépeik vannak és legalább húszat találtak, amelyek, ha nem is egész muníciót, de ennek részeit elő tudják állítani. Ekkor szakképzett műszaki erőket kerestek e gyárak személyzeté­nek betanítására. Képzett technikusok és mun­kások hiánya következtében, valamint a kellő műszaki felügyelet híjján öt hónapig tartott, amíg a hadsereg raktárai rendszeres kielégí­tést nyerhettek ezekből a gyárakból. Az ipari fellendülés időközben arra indította a gyára­kat, hogy a fegyvergyártástól ismét elfordulja­nak, amiért a kormány drasztikus akcióhoz fo­lyamodott, mert mindennemű fegyverben és munícióban nagy szükséglet van. A levél végén lord Aberconwey javaslatokat tesz a muníció- és fegyvergyártást szorgalmazó bizottság szer­vezésére. Anglia keleti partvidékének bombázása Rotterdam, március 22. (Saját tudósítónktól.) Az angol admirali­tás most hivatalos jelentést adott ki Hartle­pool, Scarborough és­­Whitby városoknak a német flotta részéről történt bombázásáról. E szerint a bombázás folytán polgári személyek közül 86-an meghaltak, negyvenetten megse­besültek, a sebesültek közül később 26 meghalt. Továbbá meghalt hét, megsebesült 21 katonai Az ellenséges lövepet­ *07 épületben okoztak kárt .

Next