Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-26 / 85. szám

, hogy minden váratlan időjárásfordulásban re­pülni tudjon. Meg kell tudnia találni minden légköri támadásnak a kulcsát, pedig vannak, akik szélben nem tudják megtalálni az egyen­súlyt. Mostanában semmi különös nem tör­tént , tétlenségre vagyunk kárhoztatva, mert viharos, ködös idő­járá­ st hatodik moratóriumi rendelet A hivatalos lap mai száma közli a hatodik "moratóriumi rendelet hiteles szövegét. Az új moratórium 1915. évi julius hó 31-ik napjáig bezárólag tart. A moratórium 1915. évi julius hó 31. napján megszűnik. Az ezen nap után lejáró pénztartozások teljesítése, tekintet nél­kül keletkezésük idejére, lejáratukkor teljes összegükben követelhető, amennyiben a mi­nisztériumnak a moratórium megszüntetése tárgyában kiadandó rendelete a tartozások bi­zonyos nemeire vagy bizonyos adósokra nézve kivételt nem tesz. A moratórium megszűntével kapcsolatos rendelkezéseket kellő időben ki­adandó külön rendelet fogja megállapítani. Ez a külön rendelet fogja különösen meghatároz­ni azt is, hogy az 1915. évi július hó 31. nap­jáig már lejárt azok a tartozások, amelyek a jen rendelet szerint moratórium alá esnek, az 1915. évi július hó 31. napja után milyen rész­letekben törlesztendők. Az új moratóriumi rendelet a régebbi ren­deletektől több lényeges eltérést foglal magá­ban, amelyeket a következőkben ismertetünk. (Árutartozások) Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szerződés alapján szállított ingó dolgok vételára címén és az e nap előtt kötött szerző­dés alapján végzett ipari munkateljesítmények ellenértéke címén fennálló tartozások, tekintet nélkül a szállítás vagy a munka teljesítésének idejére, havonkint a lejárt tartozás tíz százaléka erejéig, amely tíz százalékot mindig a lejárt tartozás eredeti összege után s ha a tartozás a szerződés értelmében részletekben fizetendő, külön mindegyik részlet után kell számítani; az egyes tízszázalékos részleteket minden hó­napnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának, illetőleg az első részletre nézve meg­állapított fizetési napnak és ha ez a nap az il­lető hónapban hiányzik, a hónap utolsó nap­ján , ha a fenti szabályok értelmében a tarto­zásból akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár azután már legalább öt részlet vált fize­tendővé, az adós fizetési kötelezettsége a to­vábbi részletekre nézve a minisztérium újabb rendelkezéséig nem áll be, ha a tartozás a szerződés szerint tíznél több részletben fizeten­dő, s egy-egy részlet nem halad meg huszonöt koronát, a részletek fizetésére a jövőre nézve a szerződés kikötései irányadók; vételi bizomány esetében a bizományos az általa fizetett vételár megtérítését ugyancsak a jelen pont rendelkezései értelmében követelheti megbízójától. (Váltótartozások ) A halasztás alá eső váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen és csekken ala­puló tartozások törlesztésére a következő 1—10. pontok szabályai irányadók: E tartozások után a halasztás ideje alatt — a negyedik és az ötödik moratóriumi rende­letben megszabott részletfizetéseken felül — a következő részleteket kell fizetni: az 1914. évi október hó 1. napja előtt lejárt vagy a látra szóló papírok után további tiz százalékot az 1915. év május havában ; az 1914. év október és november havában lejárt papírok után to­vábbi tiz százalékot az 1915. év június havá­ban ; az 1914. év december és az 1915. év ja­nuár havában lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év július havában ; az 1915. év február és március havában lejárt papírok után tiz százalékot az 1915. év május havában; az 1915. év április és május havában lejáró pa­pírok után tíz százalékot az 1915. év július ha­vában. A tíz százalékos részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számítani. A részleteket az illető hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva a lejárat napjának megfelel és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, hónap uto­lsó napján. (Betétek) Ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég a betétre nézve 1914. évi július hó 31. napján fennállott kamatlábat akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár az után egy­oldalúan leszállította, a teljes betét kifizetését a moratóriumra való hivatkozással nem tagad­hatja meg, hacsak a kamatlábat a jövőre nézve az 1914. évi július hó 31. napján fennállott ka­matláb magasságára nem emeli. Amennyiben az intézet vagy cég a betét kifizetésére a felmon­dási időt igénybe veszi, erre az időre sem fizet­het kisebb kamatot, mint amilyenre 1914. évi július hó 31. napján volt kötelezve. (Bérletek) Ingó dolgok, lakások vagy egyéb helyisé­gek bérletéből eredő bértartozásokat, ha a kö­telezett fél katonai szolgálatot teljesítő egyé­nekkel egy tekintet alá esik; nem esik azonban moratórium alá a ka­tonai szolgálatot teljesítő vagy ezzel egy tekin­tet alá eső egyén lakbértartozása, ha a kötele­zett szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott köz­segélyben részesül, ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott köz­segélyben részesül, a bértartozás csak az élve­zett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő a lakásnak vagy egyes ré­szeinek albérletbe adása esetében a bérösszeg az albérlőtől járó bér erejéig szintén ki van véve a moratórium alól; nem esik továbbá mo­­ratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos had­­bavonulása ellenére is tovább folyik. (Lakbérletek felmondása) A bérbeadó a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amelynek bére egy éven át Budapesten 1500 K-t, húsz­­ezrnél nagyobb lakásszámú helységben pedig 700 K-t meg nem halad, a minisztérium to­vábbi rendelkezéséig rendes felmondással sem szüntetheti meg, ha a bérlő a bért az I. pont­nak megfelelően megfizeti, vagy ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifo­lyóan csak lakpénzben részesül, vagy a bérlő­vel közös háztartásban élő családtag lakbér céljára nyújtott közsegélyt kap és a bérlő vagy családtagjai a lakpénzt vagy közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek eset­leges albérletbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére fordítja. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bérletet a jelen II. pont értelmében fel nem mondhatja, bér­emelésnek sincsen helye. A jelen II. pont sza­bályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú felmondásra való jogát. Ha a lakás bérlője a bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát, vagy jut olyan helyzetbe, amelynél fogva a katonai szolgála­tot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik: a bérbeadó a bérelt lakás használatba vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni ha­­tál­lyal fel nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betudásával az első bér­összegnek legalább harmadrészét kellő időben megfizette. Az üzleti vagy üzemi helyiség bér­lője, aki katonai szolgálatot teljesít vagy a ka­tonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy te­kintet alá esik, a határozott időre szóló bér­leti szerződést is megszüntetheti a határozat­lan időre kötött bérleti szerződésekre megsza­bott felmondás útján, ha az üzlet vagy az üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is használ. kell fizetni: az 1914. évi október hó 1. napja előtt lejárt vagy a látra szóló papírok után to­vábbi tiz százalékot az 1915. év május havai­ban ; az 1914. év október és november havá­ban lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év junius havában ; az 1914. év de­cember és az 1915. év január havában lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év julius havában ; az 1915. év február és már­cius havában lejárt papírok után tiz százalé­kot az 1915. év május havában; az 1915. év április és május havában lejáró papírok után tiz százalékot az 1915. év julius havában. A tiz százalékos részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számítani. A részleteket az illető hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva a lejá­rat napjának megfelel és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó nap­ján. A II. 1. pontban említett részletekre vo­natkozó kereset vagy visszkereset fentartása végett a törvény értelmében szükséges bemu­tatás mindaddig megtörténhetik, amíg a be­mutatásra rendelt határidő a tartozás fenma­­radó hátraléka tekintetében is le nem telt. Ha ezen az időn belül a bemutatás valamely ese­dékes részlet fizetése céljából megtörtént, a pa­pírt később esedékessé váló részlet okából a kereset vagy visszkereset fentartása végett új­ból bemutatni nem kell. Az 1875 : XXXVII t.-c. 448. §-ának második bekezdésében meg-, szabott harminc napi határidőt a tartozás utolsó részletének esedékességétől kell számí­tani. Ha a háborús események által érintett he­lyen az adós öröklési jogi címen alapuló pénz­­tartozását az öröklés útján reá szállt vagyonból csak olyan vagyontárgyak értékesítése útján fedezhetné, amelyeknek értékesítése esetében a fennálló körülmények folytán aránytalanul károsodnék: a bíróság az adós kérelmére a tel­jesítés határidejét — megfelelő dologi biztosí­ték adásától feltételezetten — oly időre halaszt­hatja, amikorra a vagyontárgyak kellő értéke­sítése remélhető, kivéve ha a hitelezőn ezzel méltánytalan sérelem esnék. Ez a szabály meg­felelően akkor is áll, ha társasági vagy más közös vagyonból a társaság tagjának vagy a részesnek járó illetményt pénzben kellene ki­szolgáltatni. A jelen bekezdés szabályait az 1914. évi július hó 31. napja után keletkezett tartozásokra is alkalmazni kell- MAGYARORSZÁG 'Budapest, 1915. péntek, március 26. (Családjogi és öröklési címen alapuló tartozások) Családjogi és öröklési jogi címen alapuló s az 1. 6. pont alá nem eső pénztartozások, valamint a társasági viszonyból, vagy a va­gyonközösség megszüntetéséből eredő pénz­­tartozások huszonöt százaléka erejéig; ez a hu­szonöt százalék az 1915. év junius havának azon a napján fizetendő, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának és ha a tartozás csak az 1915. év junius vagy julius havában jár le, a lejárat napján. A halasztás alá eső váltón, kereskedelmi utal­ványon, közraktári jegyen és csekken alapuló tartozások törlesztésére a következő 1—10. pon­tok szabályai irányadók: E tartozások után a halasztás ideje alatt — a negyedik és az ötö­dik moratóriumi rendeletben megszabott rész­­letfizetéseken felül — a következő részleteket Magyar katonák ... március hónap, rA’ „Berliner Lokalanzeiger“-nek külön harctéri tudósítója az alábbiakat írja lapja­,­ban: Későn este a főhadiszálláson. A kegyelmes úr éppen most érkezett vissza a tűzvonalból és vezérkari főnökével ott ül az odúban, amelyen ez a cím büszkélkedik: Hadműveleti iroda. A­ következő napra adja ki a parancsokat. Mi többiek türelmesen várunk, míg bevégzi dol­gát. Egész nap semmit se ettünk — korog a gyomrunk az éhségtől. Végre! Az altábornagy megjelenik az ajtóban, jovális szervusz!-szál üdvözöl bennünket és letelepszik az asztalhoz. Vacsora után egy kis tere-fere következik. Ez a valódi magyar tábornok, aki rövid idő­vel ezelőtt még minden fáradalomtól menten a magyar honvédelmi minisztérium kényelmes államtitkári hivatalában ült, igen szereti estén­ként — különösen ha a nap szerencsésen telt el — félrevetni a gondokat és kedélyesen tár­salogni . Miről beszélhetnénk hat kilométernyi tá­volságban az ellenségtől?! Természetesen a há­borúról és a katonákról. Őkegyelmessége pedig semmiről sem beszél szívesebben, mint saját katonáiról. Zsebében kis jegyzőkönyv van, amelybe megrögzített minden fontosabb hadi­cselekedetet. Ezek közül szolgál néhány ada­lékkal. — Bizonyára személyesen is tapasztalta, — kezdte — mit művelnek katonáink odafönn a lehető legnehezebb terepen, a legborzalmasabb­­ időjárásban, ami­rtő csak képzelhető. Nem aka­rom mindazokat részletezni, csak néhányat

Next