Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
1915-03-26 / 85. szám
, hogy minden váratlan időjárásfordulásban repülni tudjon. Meg kell tudnia találni minden légköri támadásnak a kulcsát, pedig vannak, akik szélben nem tudják megtalálni az egyensúlyt. Mostanában semmi különös nem történt , tétlenségre vagyunk kárhoztatva, mert viharos, ködös időjárá st hatodik moratóriumi rendelet A hivatalos lap mai száma közli a hatodik "moratóriumi rendelet hiteles szövegét. Az új moratórium 1915. évi julius hó 31-ik napjáig bezárólag tart. A moratórium 1915. évi julius hó 31. napján megszűnik. Az ezen nap után lejáró pénztartozások teljesítése, tekintet nélkül keletkezésük idejére, lejáratukkor teljes összegükben követelhető, amennyiben a minisztériumnak a moratórium megszüntetése tárgyában kiadandó rendelete a tartozások bizonyos nemeire vagy bizonyos adósokra nézve kivételt nem tesz. A moratórium megszűntével kapcsolatos rendelkezéseket kellő időben kiadandó külön rendelet fogja megállapítani. Ez a külön rendelet fogja különösen meghatározni azt is, hogy az 1915. évi július hó 31. napjáig már lejárt azok a tartozások, amelyek a jen rendelet szerint moratórium alá esnek, az 1915. évi július hó 31. napja után milyen részletekben törlesztendők. Az új moratóriumi rendelet a régebbi rendeletektől több lényeges eltérést foglal magában, amelyeket a következőkben ismertetünk. (Árutartozások) Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szerződés alapján szállított ingó dolgok vételára címén és az e nap előtt kötött szerződés alapján végzett ipari munkateljesítmények ellenértéke címén fennálló tartozások, tekintet nélkül a szállítás vagy a munka teljesítésének idejére, havonkint a lejárt tartozás tíz százaléka erejéig, amely tíz százalékot mindig a lejárt tartozás eredeti összege után s ha a tartozás a szerződés értelmében részletekben fizetendő, külön mindegyik részlet után kell számítani; az egyes tízszázalékos részleteket minden hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának, illetőleg az első részletre nézve megállapított fizetési napnak és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján , ha a fenti szabályok értelmében a tartozásból akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár azután már legalább öt részlet vált fizetendővé, az adós fizetési kötelezettsége a további részletekre nézve a minisztérium újabb rendelkezéséig nem áll be, ha a tartozás a szerződés szerint tíznél több részletben fizetendő, s egy-egy részlet nem halad meg huszonöt koronát, a részletek fizetésére a jövőre nézve a szerződés kikötései irányadók; vételi bizomány esetében a bizományos az általa fizetett vételár megtérítését ugyancsak a jelen pont rendelkezései értelmében követelheti megbízójától. (Váltótartozások ) A halasztás alá eső váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen és csekken alapuló tartozások törlesztésére a következő 1—10. pontok szabályai irányadók: E tartozások után a halasztás ideje alatt — a negyedik és az ötödik moratóriumi rendeletben megszabott részletfizetéseken felül — a következő részleteket kell fizetni: az 1914. évi október hó 1. napja előtt lejárt vagy a látra szóló papírok után további tiz százalékot az 1915. év május havában ; az 1914. év október és november havában lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év június havában ; az 1914. év december és az 1915. év január havában lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év július havában ; az 1915. év február és március havában lejárt papírok után tiz százalékot az 1915. év május havában; az 1915. év április és május havában lejáró papírok után tíz százalékot az 1915. év július havában. A tíz százalékos részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számítani. A részleteket az illető hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva a lejárat napjának megfelel és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, hónap utolsó napján. (Betétek) Ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy más ily cég a betétre nézve 1914. évi július hó 31. napján fennállott kamatlábat akár a jelen rendelet életbelépése előtt, akár az után egyoldalúan leszállította, a teljes betét kifizetését a moratóriumra való hivatkozással nem tagadhatja meg, hacsak a kamatlábat a jövőre nézve az 1914. évi július hó 31. napján fennállott kamatláb magasságára nem emeli. Amennyiben az intézet vagy cég a betét kifizetésére a felmondási időt igénybe veszi, erre az időre sem fizethet kisebb kamatot, mint amilyenre 1914. évi július hó 31. napján volt kötelezve. (Bérletek) Ingó dolgok, lakások vagy egyéb helyiségek bérletéből eredő bértartozásokat, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; nem esik azonban moratórium alá a katonai szolgálatot teljesítő vagy ezzel egy tekintet alá eső egyén lakbértartozása, ha a kötelezett szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül, ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő a lakásnak vagy egyes részeinek albérletbe adása esetében a bérösszeg az albérlőtől járó bér erejéig szintén ki van véve a moratórium alól; nem esik továbbá moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos hadbavonulása ellenére is tovább folyik. (Lakbérletek felmondása) A bérbeadó a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amelynek bére egy éven át Budapesten 1500 K-t, húszezrnél nagyobb lakásszámú helységben pedig 700 K-t meg nem halad, a minisztérium további rendelkezéséig rendes felmondással sem szüntetheti meg, ha a bérlő a bért az I. pontnak megfelelően megfizeti, vagy ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan csak lakpénzben részesül, vagy a bérlővel közös háztartásban élő családtag lakbér céljára nyújtott közsegélyt kap és a bérlő vagy családtagjai a lakpénzt vagy közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére fordítja. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bérletet a jelen II. pont értelmében fel nem mondhatja, béremelésnek sincsen helye. A jelen II. pont szabályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú felmondásra való jogát. Ha a lakás bérlője a bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát, vagy jut olyan helyzetbe, amelynél fogva a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik: a bérbeadó a bérelt lakás használatba vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni hatállyal fel nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betudásával az első bérösszegnek legalább harmadrészét kellő időben megfizette. Az üzleti vagy üzemi helyiség bérlője, aki katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik, a határozott időre szóló bérleti szerződést is megszüntetheti a határozatlan időre kötött bérleti szerződésekre megszabott felmondás útján, ha az üzlet vagy az üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is használ. kell fizetni: az 1914. évi október hó 1. napja előtt lejárt vagy a látra szóló papírok után további tiz százalékot az 1915. év május havaiban ; az 1914. év október és november havában lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év junius havában ; az 1914. év december és az 1915. év január havában lejárt papírok után további tiz százalékot az 1915. év julius havában ; az 1915. év február és március havában lejárt papírok után tiz százalékot az 1915. év május havában; az 1915. év április és május havában lejáró papírok után tiz százalékot az 1915. év julius havában. A tiz százalékos részleteket minden esetben a tartozás eredeti összege után kell számítani. A részleteket az illető hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva a lejárat napjának megfelel és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján. A II. 1. pontban említett részletekre vonatkozó kereset vagy visszkereset fentartása végett a törvény értelmében szükséges bemutatás mindaddig megtörténhetik, amíg a bemutatásra rendelt határidő a tartozás fenmaradó hátraléka tekintetében is le nem telt. Ha ezen az időn belül a bemutatás valamely esedékes részlet fizetése céljából megtörtént, a papírt később esedékessé váló részlet okából a kereset vagy visszkereset fentartása végett újból bemutatni nem kell. Az 1875 : XXXVII t.-c. 448. §-ának második bekezdésében meg-, szabott harminc napi határidőt a tartozás utolsó részletének esedékességétől kell számítani. Ha a háborús események által érintett helyen az adós öröklési jogi címen alapuló pénztartozását az öröklés útján reá szállt vagyonból csak olyan vagyontárgyak értékesítése útján fedezhetné, amelyeknek értékesítése esetében a fennálló körülmények folytán aránytalanul károsodnék: a bíróság az adós kérelmére a teljesítés határidejét — megfelelő dologi biztosíték adásától feltételezetten — oly időre halaszthatja, amikorra a vagyontárgyak kellő értékesítése remélhető, kivéve ha a hitelezőn ezzel méltánytalan sérelem esnék. Ez a szabály megfelelően akkor is áll, ha társasági vagy más közös vagyonból a társaság tagjának vagy a részesnek járó illetményt pénzben kellene kiszolgáltatni. A jelen bekezdés szabályait az 1914. évi július hó 31. napja után keletkezett tartozásokra is alkalmazni kell- MAGYARORSZÁG 'Budapest, 1915. péntek, március 26. (Családjogi és öröklési címen alapuló tartozások) Családjogi és öröklési jogi címen alapuló s az 1. 6. pont alá nem eső pénztartozások, valamint a társasági viszonyból, vagy a vagyonközösség megszüntetéséből eredő pénztartozások huszonöt százaléka erejéig; ez a huszonöt százalék az 1915. év junius havának azon a napján fizetendő, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának és ha a tartozás csak az 1915. év junius vagy julius havában jár le, a lejárat napján. A halasztás alá eső váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen és csekken alapuló tartozások törlesztésére a következő 1—10. pontok szabályai irányadók: E tartozások után a halasztás ideje alatt — a negyedik és az ötödik moratóriumi rendeletben megszabott részletfizetéseken felül — a következő részleteket Magyar katonák ... március hónap, rA’ „Berliner Lokalanzeiger“-nek külön harctéri tudósítója az alábbiakat írja lapja,ban: Későn este a főhadiszálláson. A kegyelmes úr éppen most érkezett vissza a tűzvonalból és vezérkari főnökével ott ül az odúban, amelyen ez a cím büszkélkedik: Hadműveleti iroda. A következő napra adja ki a parancsokat. Mi többiek türelmesen várunk, míg bevégzi dolgát. Egész nap semmit se ettünk — korog a gyomrunk az éhségtől. Végre! Az altábornagy megjelenik az ajtóban, jovális szervusz!-szál üdvözöl bennünket és letelepszik az asztalhoz. Vacsora után egy kis tere-fere következik. Ez a valódi magyar tábornok, aki rövid idővel ezelőtt még minden fáradalomtól menten a magyar honvédelmi minisztérium kényelmes államtitkári hivatalában ült, igen szereti esténként — különösen ha a nap szerencsésen telt el — félrevetni a gondokat és kedélyesen társalogni . Miről beszélhetnénk hat kilométernyi távolságban az ellenségtől?! Természetesen a háborúról és a katonákról. Őkegyelmessége pedig semmiről sem beszél szívesebben, mint saját katonáiról. Zsebében kis jegyzőkönyv van, amelybe megrögzített minden fontosabb hadicselekedetet. Ezek közül szolgál néhány adalékkal. — Bizonyára személyesen is tapasztalta, — kezdte — mit művelnek katonáink odafönn a lehető legnehezebb terepen, a legborzalmasabb időjárásban, amirtő csak képzelhető. Nem akarom mindazokat részletezni, csak néhányat