Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-27 / 86. szám

­ A szerb harctérről Tüzérségi harcok a Dunán Szófia, március 26. Nisi hivatalos jelentés szerint március 16-án tüzérségi harc volt Belgrád és Z­i­­­mony közt. A szerbek kizárólag nagykali­­berű ágyukkal tüzeltek. Egyidejűleg Or­sova mellett is heves tüzelés alá fogták állá­sainkat." Ada-Kaleh előtt több ott horgonyzó hajó megsérült, egy híd pedig öszeomlott. Ugyanaznap estéjén S­z­e­n­d­r­ő felől is foly­tatott az ellenség ágyutüzelést, sehol sem okozva nagyobb kárt. Osztrák és magyar repülőgép Gradiste felett Bukarest, március 26. Gradiste fölött megjelent egy osztrák­­magyar aeroplán. A magyar, part felé irá­nyított szerb tüzérütegek és gépfegyverek azonnal akcióba léptek, amint az­­ aeroplánt észrevették, de a gépet egyetlen lövés sem érte, hanem megfigyeléseinek végeztével .Visszatért a magyar partra. A hadifoglyok helyzete Szerbiában Berlin, március 26. Nisből jelentik a Kreuzzeitung-nak. Mint­, hogy a kitört járványok — kiütéses tífusz, hasi Hagymáz, himlő, skarlát, tüdőbetegségek — következtében különféle csapateltolásokat kellett végrehajtani, a hadifoglyokat is a kü­lönösen veszélyeztetett internálási helyekről Nisbe szállították. Itt a hadifoglyokat lakta­nyákban helyezték le; a foglyok engedelmet kaptak arra, hogy a város területén belül munka után járjanak s ezzel néhány párát ke­ressenek. Akadtak vállalkozók is, akik üze­meikben hadifoglyokat foglalkoztatnak. A hadifogságba került legénység ugyanazt az élelmet kapja, mint a szerb katona, de minden étkezés fő alkotórésze száraz kenyér. A lisztek­nek megengedték, hogy polgári ruhában jár­hassanak a városban és hogy vendéglőkben ét­kezhessenek ; ezt az engedelmet kivétel nélkül mindnyájan igénybe veszik. Hogy a Nisben internált magyar és osztrák polgári személyek­nek, akiknek nincs pénzük, keresetre alkalmat adjanak, elszállították őket a jastrebati és grojaci erdőségek közelében épített barakkok­ba, hogy ezekben az erdőkben munkát vállal­hassanak.­­ Összeütközés albánok és montenegróiak között Bécs, március 26. , Bukarestből jelentik: San Gio­vanni di­ Media közelében véres össze­ütközés volt fegyveres albánok és a mon­­tenegróiak között Az összeütközés oká­ról nincs jelentés, de magát a hírt a Havas­ügynökségnek cetinjei távirata is megerősíti, hozzátéve, hogy a montenegróiak közül kettő meghalt és három megsebesült. A­ Balkán A Pruth mentén megerősítették a román helyőrségeket Bukarest, március 25.: Drinceniből jelentik. Az itteni csendőrök­nél naponta jelentkeznek orosz katonaszöke­vények. A napokban egyik katonaszökevény egy pruthparti lakosnak 50 rubelt fizetett azért, hogy őt csónakon a Pruthon átszállítsa. Ily módon sok katonaszökevény jutott át észrevétlenül hazánk. Midőn ez a belügymi­nisztérium tudomására jutott, tekintettel arra, hogy a katonaszökevények könnyen hozhatják magukkal a szomszédos orosz községekben uralkodó kolerát, kiütéses hagymázt és más fertőző betegségeket, a hadügyminiszterrel egyetértőleg elrendelték, a Pruth helyőrségei­nek megerősítését. E célra 75 katona érkezett Drincenibe, akik az ottani határőrséggel együtt fognak a Pruthnál őrséget állap*. MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. szombat, Március 27.­­ Görögország magatartása Bécs, március 26. Athénből jelentik a Neue Freie Pressé­nek. A Hestia kormánylap a külpolitikai hely­zetről és Görögország álláspontjáról a követ­kező szemlátomást sugalmazott cikket közli: — Görögországot tekintve, semmi olyan újabb fordulat nem történt, amely változást hozna az entente-államoknak Görögország irá­nyában elfoglalt magatartásában, vagy pedig arra indíthatná Görögországot, hogy döntsön abban a tekintetben, várjon engedjen-e az en­tente részéről reá gyakorolt nyomásnak? Anél­kül, hogy Anglia a további diplomáciai lépé­sek elől kitért volna, az erélyes fellépés ezúttal a francia kormány részéről indult ki, amely hivatalos formában a francia köztársaság el­nökére történt hivatkozással, a párisi görög követnek tudomására hozta Franciaország ál­láspontját. Ebben a közlésben csupa csábító ígéret volt Görögország számára. Kijelentette a francia kormány, hogy még akkor is, ha Görögország a dolgok további fejleményei közepette ezentúl is vonakodni fog kilépni a semlegességből, az entente mégis biztosítani fogja a megszállandó területek Görögországot illető részének integri­tását és meg fogja oltalmazni a görög érde­keket. Nemcsak határozta el magát mégis az athéni .A kormány arra, hogy továbbra is vára­kozó álláspontra helyezkedik, mert a francia ígéretekben semmi kézzelfogható dolog nem volt, hanem főleg azért, mert meg akarja várni a helyzet tisztázódását és tisztán akarja látni, hogy milyen magatartást fog tanúsítani Bul­gária, amely még mindig tetszeleg magának az opportunitás politikájával. Görögország be akarja várni azoknak a tárgyalásoknak a vé­gét, amelyek a kompenzációkról fognak dön­teni és be akarja várni a dolgoknak azt a for­dulatát, amelyről a francia diplomáciai de­marche oly nagy határozottsággal beszél. Angol katonai misszió Róma, március 26. A­ Tribuna jelenti Cataniából, hogy egy, angol katonai misszió Szalonikiba utazott, ahonnan Athénbe fogja folytatni útját. WVVWWVVWWbV\V\VVVVW\WtVVlAV A Berliner Tageblatt munkatársa írja lap­jának a Dardanellák hadi színteréről az itt következőket: Csanak-Kale, március közepén. Tegnap nyolc óra hosszat bombázták az angol és francia páncélosok az Orhanie és Kun-Kale ázsiai, valamint az Ertogrul és Sed­­dil-Bahr európai erődöket a külső Dardanel­lákban. Az óriási hajógránátok százai reszket­­tették meg ezeket a földerődítéseket. Azt a cél­jukat azonban, hogy a hősiesen védett kis erő­döket elhallgattassák, nem tudták elérni. A Dardanellák kormányzójának, Csenád basának, szívessége lehetővé tette, hogy ezt a félelmetes látványosságot végignézhessem a Dardanellák külső erődeinél. Reggel hét órakor felültem Talaat bég dandárparancsnok auto­mobiljára. Ebben a pillanatban eldördült az első ágyúlövés. Egy közeli dombra igyekez­tünk, ahol Csevat hasa állott vezérkarával. Hatalmas távcsövet állítottak fel a dombon. Tizenkét nagy szürke hadihajót láttunk állani messze künn a tengeren. Fehér vízoszlopok szállanak a hajók előtt a magasba, a képet gyakran sűrű füst takarja el. A török és az an­gol-francia gránátok lecsapódásának nyomai. Az ég tiszta és napsugaras. A nyolc angol és négy francia óriáshajó folyton változtatja pozícióját, egyszerre csak látjuk, hogy az egyik, az Agamemnon leszakított árboccal tá­volodik. Délben elhatározza a dandárparancsnok, hogy kimegyünk a külső erődökhöz. Magunk­kal viszünk egy fiatal török orvost. Hosszú le­vél­oszlopok mellett, a két tenger partján szá­guld autónk a zöld tájékon. Szerpentinutakon megyünk fel a dombnak. Mélyen alattunk sza­bad szemmel is látjuk a füstölgő s tüzet okádó ellenséges tengeri szörnyeket. Erinkeit elérve, az immár lefelé vezető kövezett országút végén kiszállunk autónkból. Innen már csak könnyű parasztkocsin tudunk tovább vergődni a fel­­ázott, feneketlenül sáros szántóföldön keresz­tül az ágyuk szakadatlan dörgése közben. Végre a kocsi is elakad s az erős déli napsugár­ban gyalog baktatunk tovább Kun-Kale felé. Ott mindig hangosabban dörögnek az ágyuk, robbannak a gránátok. Köröskörül az európai part dombjain, előttünk Kun-Kaléban és balra Orhanieban az ázsiai parton világo­san látjuk a lecsapódások után felszálló füstöt. Közvetlen Kun-Kale előtt egy régi temető mellett kétszáz török katonát látunk. Tartalé­kos tüzérek, akik itt további parancsokra vár­nak­. Először vannak tűzben. Tanácstalanul és megzavarodva állanak, de csakhamar nyilván­valóvá lesz előttem, mit tesz egyetlen ember példája. Amint odaérünk, a dandárparancsnok kiveszi egy velünk szembejövő sebesült kezéből a puskát, vállához támasztja, szúró pillantás­sal nézi végig a katonákat, néhány, Harci vágy­tól csengő szót intéz Hozzájuk s a következő pil­lanatban kifogástalan rendben, harcra készen vonul utánunk a csapat keresztül a hídon. Kun-Kale első házainál válnunk kell. Ta­lant még lemegy Orhannébe, én egy régi fal vé­delme alatt itt maradok. Fáradhatatlanul dö­rögnek a francia és angol ágyúk, bátran küldik nekik válaszukat a kis erődök hősies védel­mezői. Nyolcszáz méternyire előttem túrják fel a földet az ellenséges gránátok. Lent a ten­ger kék tükrén lassan mozognak a tornyos, szürke páncélosok, vizoszlopoktól körültán­colva, hol közelednek, hol távolodnak s ágyúik szájából minduntalan fénysugár villan felénk. Csodálatosan nagyszerű ez a birkózás a Darda­nellák zöldszegélyes kék utjának birtokáért, olyan, aminől ez a háború-dúlta Európa sehol másutt nem produkál, az is bizonyos, hogy nem lehet még egy olyan borzalmas harcot elgondolni, amely idegekben, bátorságban, ál­dozatkészségben annyit követelne, mint ameny­­nyit a Dardanellák dombjainak kis érődésért vívott küzdelem kíván meg a védőktől. A török orvossal megyek fel egy sikó me­zőre, át Kun-Kale erőd védőinek kötöző he­lyére. Az öreg falak között egy kis szobában négy, vérrel áztatott, üres ágy áll. Az utolsó súlyosan sebesülteket — már kötelékkel el­látva — viszik ki onnan. Három könnyebben sebesült török katonát, akik, már szintén kö­telékkel ellátva, támolyognak ki a kapun, ma­gammal viszek, míg az orvos ott marad. Este lesz, s mi lassan bandukolunk végig a szántó­földön. Mögöttünk dörögnek az ágyúk utolsói lövései. Még hat más kimerült sebesültet szed­tünk fel, akik az út szélén hevertek. Húsz óra óta nem ettek, Kun-Kale­e bátor védelmezői. Időnkint meg kell pihennünk, de aztán mégis csak sikerült elcsalogatnom őket Brinkeiig, ahol födött födél, ahol élelem és cigaretta várt reájuk. Már alig égett itt-ott egy-két ablakban a világosság, de néhány pillanat múlva mégis segíteni kész parasztok, csendőrök és katonák állottak körülöttünk. Egy szegényes kis kávé­­házban vizet, teát, kenyeret és cigarettát is kaptunk. Ott felüdültek a szegény sebesültek, akiket aztán átvettek a közeli vörös félholdas kórház szanitéce. Sikerült egy parasztszekeret rekvirálnom s a sötét Dardanellák hosszában megérkezem Csanak-Kaléba. A főparancsnokságon egyedül találom Csevad basát dolgozó szobájában. A külső Dardanella-erődök ellen intézett táma­dásokat az ellenség jelentékeny veszteségei mel­lett visszavertük. Ma sem fogják tudni megis­mételni az angolok és franciák támadásaikat.­ Néhány perc múlva megérkezik Talant bég sértetlenül és vidáman s még az éjszaka fo­lyamán kiadja parancsait az erődöknek a vár­ható új küzdelmekre, a további hősies véde­kezésre.

Next