Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

41- le® a legnagyobb szigorral fog e­l­j­á­r­n­i. Az «Amalg. Society of engineers» szak­egyesület mindent megtett arra, hogy a bé­két megteremtse, azonban Angliában a szak­­egy­esületekben már évek óta észlelhető a fegyelemhiány. A vezetőknek nincs semmi befolyásuk a munkásokra, ha az utóbbiak követelését nem teljesítik. Az angol lapok természetesen élesen támadják a munkáso­kat, csak egyedül a Times állt a munkások pártjára, s noha inti őket, hogy követelései­ket mérsékeljék, a kormányt is felhívja, hogy a munkások kéréseit méltányolja. A Morningpost hevesen támadja a mun­kásokat . — Aki a sztrájkot folytatja, — Írja, — épp oly hazaárulást követ el, mint az, aki a német hadseregbe lép, ahelyett, hogy Kitche­ner hadseregéhez sorakoznék. H. S. Törökország­­ háborúja A Dardanellák ostroma Francia katonai irók véleménye Páris, március 8. (Rómán át.) Katonai szakírók foglalkoznak a lapokban a Dardanellák forszírozásával és mindannyian arra az eredményre jutnak, hogy a szövetségeseknek igen nagy erőfeszítés után sikerülhet keresztültörni a tengerszoroson és elérni Konstantinápoly falait. A Dardanellák keresztü­ltörése után azonban igen nagy ne­hézség gördül útjukba a Prinkiposz-szigetnél, amely a Marmara-tengerből a konstantiná­polyi kikötőbe való bejárást úgyszólván elba­­rikádozza. Ez a sziget eddig csak pompás pa­radicsom volt, s a német mérnökök keze alatt rettenetes erőddé alakult át. Francia becslés szerint különben Konstantinápoly elestének mérhetetlen jelentősége volna a szövetségesek háborújára. Nemcsak azt remélik ezzel, hogy szívén találják Törökországot, keresztülhúzva összes haditerveit, ele amit ennél sokkal fonto­sabbnak ítélnek, az az, hogy felszabadít­ják Egyiptomot és a Kaukázust és az itteni csapa­tok másfelé mehetnek. Hozzájárul mindehhez az orosz gabona és a francia muníció szállítá­sának lehetősége. Tengerhadászati szempont­ból jelentős, hogy az orosz feketetengeri flotta elhagyhatja a zárt tengert és csatlakozhatik az egyesült flottához ott és amikor rá szükség lesz. (Pót. Hir.) Olaszország magatartása Róma, március 8. Mértékadó politikusok nyilatkozatai sze­rint azok az események, amelyek a Földközi­tenger legkeletibb részén játszódnak le, nem hagyhatják közömbösen Olaszországot. Bizo­nyos, hogy az utóbbi hónapokban lejátszódott események között semmi sem érintette annyira az olasz érdekeket és az olasz ambíciókat, mint a Dardanellák ostroma. Ez felszínre veti a kis­­ázsiai kérdést is és ezt a kérdést Olaszország nem engedi érinteni anélkül, hogy saját szá­mára megfelelő rekompenzációkat ne kíván­jon. Tehát a Dardanellák kérdése egészen új kérdéseknek sorozatát vonta maga után. Itt van a már említett kisázsiai partok kérdése, a balkáni k­valitások újjáalakulása, Konstanti­nápoly sorsának kérdése, az orosz flotta meg­jelenése a Földközi-tengeren stb. Olaszország­nak be kell lépnie a játékba, mert túlságosan erősen visszhangzik egész Olaszországban az a bombázás, amely az újjáalakított Dardanel­láknak erődei ellen folyik. MAG­YA­RORSZAG Budapest, 1915. kedd, március 9. Francia csapatszállítások Genf, március 8. A touloni tengerészeti hatóság csak a jövő hétre várja azokat a hajókat, amelyek a tenge­részeti kormány bejelentése szerint csapatokat fognak szállítani a keletre. A hajókban óriási hiány mutatkozik. Toulonnak várnia kell ad­dig, míg a Marseilleből Máltába küldött csapa­tokat ott hadihajókra szállítják át. A tengeré­szeti kormány azoknak a képviselőknek, akik a Dardanellák ostromának sikere felől kérde­zősködtek nála, azt felelte, hogy a flotta­parancsnokság gyors és jelentéktelen sikerekre kisebb súlyt vet, mint a rendszeres előrehala­dásra és a fölösleges áldozatokat el akarja ke­rülni. Az eddigi eredmények elérésének meg­ítéléséhez a helyi viszonyok pontosabb ismere­tére volna szükség. A közönség azonban ne na­gyon vesztegesse az idejét erre, hanem várjon bizalommal, még akkor is, ha némely akció, vagy némely akció beszüntetése érthetetlennek tűnnék is fel előtte. Pierre Lotti részt vesz az ostromban Pierre Loti, a francia akadémia tagja, aki tartalékos tengerésztiszt, azt a kívánságát fe­jezte ki, hogy Dardanellák ostromában részt akar verni. Pierre Loti kívánságát, teljesítette a hadvezetőség és egy cirkálóra rendelte őt. Loti már az eddigi akciókban is részt vett. Látogatás a sivasi fogolytáborban Konstantinápoly, március 8. A Tanin haditudósítója meglátogatta a sivasi fogolytábort, ahol több mint 600 orosz fogoly, köztük több tiszt van. A foglyok kö­zött van­­egy ezredes, aki a Novoje Vremj­a munkatársa, továbbá Artwin al­kormányzója, Labro tartalékos százados és Takadsikov csendőrparancsnok. A fog­lyok megelégedéssel beszélnek a török ható­ságok részéről tapasztalt bánásmódról és az ellátásról. Görögország új konstantinápolyi követe Konstantinápoly, március 8. A porta hozzájárult Streit dr. volt külügy­miniszternek konstantinápolyi görög követté való kinevezéséhez. A Balkán A görög koronatanács Róma, március 8. A milánói Corriere­ della Sera athéni tu­dósítója részleteket közöl az athéni koronata­nácson történtekről. Dusmanis vezérkari főnök­­ ellenezte, hogy Görögország azonnal beleavat­kozzék a háborúba. Utána Venizelosz fejtette ki véleményét, majd beszéltek a volt miniszter­elnökök : Theolokis, Dragumis és végül Rally. A király megköszönte megjelenésüket és a ta­nácskozást feloszlatta. A görög koronatanács eredménye nagy meglepetést keltett Olaszországban. Beavatott helyen tudják, hogy Konstantin király még nem tartja elérkezettnek az időt a beavatko­zásra és meg akarja óvni szabad elhatározásá­nak lehetőségét. Ha a görög kikötőket a hár­­mas­entente rendelkezésére bocsátaná, ezzel Berlinben boszúságot keltene. A Secolo szerint Venizelosz amellett érvelt, hogy a görög hadsereg támogassa a hármas­­entente-ot 300.000 főnyi katonasággal, a király azonban nem merte ezért a felelősséget vál­lalni. Milánó, március 8. Idevaló lapoknak­ jelentik Athénből: rA koronatanács Görögország semlegességének megőrzése mellett döntött. Venizelosz lemondása Berlin, március 8. A Deutsche Tageszeitung ér­tesülése szerint Venizelosz lemondási kérvénye nem egyéb, mint hatalmi próba a királylyal szemben. B u s­m a n i­s vezérkari főnök a király ol­dalán áll, hogy Görögországot meggondo­latlan akciótól visszatartsa. A párisi Newyork Herald szerint Venizelosz lemondása azért történt, mert a korotanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semlegességének fentartása mellett foglalt állást. Az entente ajánlata Görögországnak Berlin, március 8. Amsterdamból táviratoztak. A Tele­­graaf közli, hogy Görögország már a há­ború kitörésekor rokonszenvezett Francia­­országgal és­­Angliával és csupán Bulgária magatartása akadályozta benne, hogy az en­­tentehoz csatlakozzék. Athénból jelentik a berlini lapoknak, hogy Anglia­­és Franciaország pénzt és Kis- Ázsiában bizonyos területeket kí­nált Görögországnak, h­a Törökország ellen fegyveres támogatást ad. A bolgár szocialisták gyűlése Szófia, március 8. A szocialista munkáspárt tegnapi gyűlé­sén igen sokan vettek részt. A gyűlés minden incidens nélkül folyt le. A román szocialisták nevében Jekaterina Arbore asszony, a szerb szocialisták nevében Lapcsevics, a szkupstina tagja beszélt. Az összes szónokok a kapitaliz­mus, a monarchizmus és a cárizmus ellen be­széltek, amelyek a háborút fölidézték. Födera­tív balkáni köztársaság alapítását követelték. Lapcsevics a többi között ezt mondotta: ,, Szerbia ma egy nagy sír. A sírból a ha­lottak igat kiáltanak: Elég volt már a habo­mból !“ A gyűlés végén az elnök javasolta, hogy erélyesen tiltakozzanak az orosz kormány in­tézkedései ellen, amelyekkel azokat a duma­­képviselőket sújtotta, akik a dumában a béke mellett merészeltek szót emelni. A semleges államok Salandra és Giolitti Zürich, március 8. T­u­r­i­n­b­ó­l táviratozzák. A S­t­a­m­p a beavatott helyről szerzett értesülés alapján­ közli, hogy Salandra miniszterelnök és Giolitti volt miniszterelnök között hosz­­szas tanácskozás volt, amelyen megvitatták a külpolitikai helyzetet. A két államférfin kö­z­ött teljes az egyetértés. Ez nagy meg­elégedést kelt az olasz politikai körökben. ..­­ Magyarország. 1915. évi március hó 1-ével új előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési árak: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektélt tartományokba: Március hóra 2 K 80 fillér „ 1-től június 30-ig 10 „ 80 „ „ december 31-ig 28 „ 80 „ Egyes szám ára: Budapesten és oldéseen 12 fillér Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése február végével lejárt hogy azt minél előbb megújítani szíves­kedjenek.

Next