Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-20 / 79. szám

Budapest, 1915. szombat, március 20. Il MAGYARORSZÁG erős súlypontja jó idő óta a szárnyakra helye­ződött. A négyszáz kilométeres kárpáti front kezdettől fogva több szakaszra tagozódott, amelyeket a hadszíntér földrajzi feltételei hoz­tak magukkal. A harc a völgyek és hágók út­jaiból mindjobban áthelyeződött a szomszédos magaslatokra és hegyláncolatokra; ezekből is szorosabb értelemben vett hadiszintér lett és ebben találják meg magyarázatukat a fegyve­reink lépésenkint való sikerei. Mint nemrég az osztrák és magyar hadi sajtószállás igen helyesen egybefoglalta, a nagy offenzívát az oroszoktól átvették a szövetségesek. Nem mintha az oroszok a helyi támadásokról le­mondtak volna. Ellenkezőleg ezt mindjárt megkísérlik, mihelyt valami újabb csapatuk érkezik. De lassan kint mindjobban érvénye­sült az osztrák és magyar hadviselés offenzív törekvése, amely lépésről-lépésre kiszorította az oroszokat a kárpáti szorosok déli kijáróiból magukba a szorosokba és a hágókba, majd ezekből fel észak felé, ahol most már azokért a pozíciókért folyik a harc, amelyek a Kárpá­tokba való bejutás fölött uralkodnak. A vidék alakulásának a téli hadjáratban fokozott jelen­tősége van a hadműveleti elhatározások végre­hajtására. A klimatikus és földrajzi befolyá­sok sehol sem érvényesülnek jobban, mint ál­talában a keleti harctéren, de különösen a Kárpátok hegyvidékén. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A bombázás Konstantinápoly, március 19. A hadügyminiszter abból a célból, hogy a hármas entente részéről terjesztett hamis hí­reszteléseket pártatlan és illetékes tanuk szemé­lyes tapasztalataival megcáfolja, Morgenthau amerikai nagykövetet, Phomiankowski vezér­őrnagy, osztrák-magyar katonai meghatalma­zottat, Ibrahim bég igazságügyminisztert, Fuad basa tábornagy, szenátort, Ali Haidar Midhad képviselőt és más személyiségeket meg­hívta a Dardanellák megtekintésére. Az emlí­tett személyiségek, akik a kirándulásról visz­­szatértek, az összes fontosabb védelmi pontokat megtekintették és megállapították, hogy, az összes erődök, ütegek és az összes ágyuk telje­sen sértetlenek", a védősereg tisztjeit és legény­ségét kitűnő szellem hajtja át, megingathatat­lanul bíznak a tengerszorosok megvédésének sikerében és a teljes győzelemben. Konstantinápoly, március 19. Az «Osmanischer Lloyd» tudósítója a Dardanellák ostromáról és az odaérkező hí­rekről a következőket jelenti: Március 15. Ma éjjel két támadás tör­tént a legkülsőbb bejáratok ellen. Ezeket a támadásokat könnyen vetettük vissza. Az éj leple alatt a N­a­g­á­r­a-szorosig sikerült az Amethyst hajónak előretörnie, heves és kétségbeesett küzdelem után az Amethyste,­­ teljesen tönkretettük s az csak pl. he­zen tudott b­i­z­t­o­s révbe menekülni. Az Agamemnont Máltába vitték és a Jean Barth nevű francia hajót Toulonba. Mindkét hajó olyan természetű sérüléseket szenvedett, hogy má­jus előtt nem lesznek ismét harcképesek. Az Angei-tengeren egy megfelelő kisebb szige­ten hajótar­tó műhelyt voltak kénytelenek fel­állítani az angolok, mivel a sérülések nap-nap után olyan természetűek, hogy állandó foglal­kozást nyújtanak a műhely személyzeté­nek, sőt alig győzik a munkát.­­ A lem­­nosi szénállomást, miután több ízben fel­gyújtották, színtén egy távolabbi szigetre fog­ják áthelyezni. Lemnos-szigetén kétezer an­gol a görög hatóságokat elűzte. Ez ellen Gö­rögország tiltakozást jelentett ugyan be, azon­ban kevés joga van ehhez, miután Lemnos még török fenhatóság alatt van. A sztrájkmozgalom­ véget ért, de busásan fizettek az angolok a sztrájkólóknak és köv­e­telező ígéretet tettek arra nézve, hogy a jövő­ben az aknák kihalászását nem folytatják az eddigi erélylyel és ilyképpen kímélni fogják embereik életét. Szmirna előtt, a Pallaviok-erőd és a Janjuitz-fok ellen erős éjjeli támadást inté­zett ma az ellenséges flotta. Nagy küzdelem után két francia ha­j­ótels­eit vesztet­tünk, mivel ezek az ötszörös aknasoron nem tudtak áthatolni. Angol hi­drop­l­á­­nok egész éjjel eredmény nélkül bombáz­ták Szmirna előerődítményeit. A «Daily Telegraph» ma ideérkezett száma hihetetlen valótlanságokat tálal föl olvasóinak. A tudósítás szerint a Dardanellá­kon híd vezetne át és pedig Sitria-Kalehtől négy kilométernyire északi irányban. Ezt a hidat, a híradás szerint, az angolok felrob­bantották. Teljesen fölösleges kijelenteni, hogy a Dardanellákon semmiféle híd nem vezet át és már csak ezért sem tudhatták azt az angolok fölrobbantani. Athéni lapjelentések szerint­ Athénben tegnap nagyszabású tüntetés folyt le az oro­szok ellen. A tüntetést eredetileg az ott lakó törökök kezdeményezték, de utóbb a görög lakosság is lelkesen csatlakozott a tüntető tö­meghez, amely végigvonult a görög főváros utcáin és az oroszok elleni kiáltásokat han­goztatott. Konstantinápoly, március 19. A" Bouvet páncéloshajó sorsa Szambulban óriási örömet keltett. Röviddel a hit elterje­dése után rendkívül sok zászlót tűztek ki az ottománok és a szövetséges államok színeivel. A szmirnai erődök bombázása Konstantinápoly, március 19. Szmirnai semleges forrásból származó részletes jelentések megállapítják, hogy az ellenséges flotta a szmirnai erődök bom­bázásával ismét teljes kizű­ arcot vallott. Az angol és francia hadihajók által leadott 500 lövés közül csak négy talált. A török ütegek a tüzelést nagy sikerrel viszonoz­ták. A város lakói nyugodtan mentek dol­guk után és gúnyolódtak az ellenséges flotta ügyetlenségén. Athén, március 19. Mitilinéból jelentik, hogy egy török nyílt tengeri torpedónaszád a Dardanellákon át az ellenséges hadihajók vonalán keresztültört és eljutott a szmirnai kikötőbe. Görög tengerészeti körökben Szmirna védelmét elsőrangúnak tart­ják. Szmirna körül legalább 45.000 főnyi­ török sereg van koncentrálva, amely elegendő arra, hogy az öt hadosztályból álló angol-francia szá­razföldi haderőt, amennyit az ellenséges flotta partra akar szállítani, visszaverhesse. (N. W. Journal.) Bécs, március 19. Athénból jelentik : A görög lapok úgy ír­nak Szmirna bombázásáról, mint egy bilidről,­­ amelylyel az entente bele akarta keverni a há­­­­borúba Görögországot. Szmirna ütegei és erődei egyáltalán nem szenvedtek a szövetséges hadi­hajók­­ágyúzásától.. Mikor a bombázás megkez­dődött,­­a­­szmirnai­ váli a városban tartózkodó körülbelül kétezer angol és francia alattvalót összefogdostatta és megüzente az amerikai kon­zul útján az ellenséges ha­jóraj parancsnokának, hogy ezeket az angolokat és franciákat kiteszi a hajóágyuk tüzének, ha a bombázást azonnal abba nem hagyja. Most az angol admirális az­ ­ amerikai konzul közvetítésével tárgyalásokra lépett a válival. Azt követelte, hogy a szmirnai erődöket le kell rombolni és a kikötőt át kell en­gedni a szövetséges flottának, maga a város megmaradhat török fenhatóság alatt. Miután a szmirnai vák­ ezeket a követeléseket visszauta­sította, az angol admirális beérte volna azzal, hogy utasítás mértjén az erődökhöz, hogy ab­ban az esetben, ha német vagy osztrák-magyar hadihajók üldözéséről van szó, az angol és a francia flotta egészen a szmirnai kikötőkbe kö­vethesse azokat, anélkül, hogy a szmirnai erő­dök tüzelnének rája. A váli ezt a követelést is visszautasította. (Die Zeit.) Sunguldak bombázása London, március 19. (Rómán át.) A Reuter-ügynökség jelenti Pétervárról, hogy az orosz flottának Sunguldak fekete-ten­geri kikötő előtt való hirtelen megjelenése si­kerrel fejeződött be, mert lényeges kárt tett a kikötőben. A támadásra azért vállalkoztak, mert Sunguldak, úgy mint a közellévő Herakle, a fekete-tengerbeli aknarakásnak bázisa. Ha sikerülne ezt a két török kikötőt orosz kézre juttatni, akkor Konstantinápoly élelmezése elé akadály gördül és megszűnik a szénszállítás is erről a részről. E két kikötő elfoglalása azon­ban nem könnyű dolog. A helyzet a Szuez-csatornánál Róma, március 19. Az „Adriatico“ kairói híradása szerint az egyiptomi katonai parancsnokság általános át­kelést akar a Szuez-csatornán keresztülvitetni, hogy ezt a vízi utat ismét szabaddá tegye az Indiából való csapatszállítmányok számára. A török haderőből, amely a csatornán át gyűlt volt össze, állítólag elvittek csapatokat. (Bud. Tud.) Utazási igazolványok Törökországban Konstantinápoly, március 19. A hivatalos lap törvényt tesz közzé, amely elrendeli, hogy a háború idején úgy a törökök, mint a külföldiek csak külön igazolványnyal utazhatnak az ország bizonyos kerületeibe. Ezt az intézkedést a közrend és katonai érdekek szempontjából léptették életbe. Anniii Sztrájk a londoni kikötőkben Amsterdam, március 19. (A Magyarország tudósíójának expressz­­távirata.) A londoni kikötőkben nagymérvű munkabeszüntetés történt. Tegnap ezeröt­­száz kikötőmunkás szüntette be munkáját. A sztrájk más angol kikötőkre is kiterjed. A kikötőmunkások sztrájkja folytán más szak­­mabeli munkások ezrei is tétlenségre vann­­ak kényszerítve. A szénipari munkások körében is egyre nő az elégedetlenség. Az angol bányamunkások szövetsége a béreme­lések kieszközlése céljából nagyarányú gyű­lést fog tartani. H. S. Hága, március 19. Londonból jelentik: A londoni déli-a­kokban több, mint ezer dokkmunkás sztrájkba­ lépett, mert a követelt béremelést megtagad­ták. Az angol alsóház ülése London, március 16. Outhwaite liberális képviselő kérdést in­tézett Sir Edward Grey-hez, hogy kötött-e egyezményt a kormány Japánnal Csingtau jöv­­vőjére nézve. Grey nemmel válaszolt. Outhwaite ezután több kérdést intézett a kormányhoz a háború előzményeire vonatko­zólag. Többek között azt kérdezte : Ha az angol kormány augusztus 2-ának reggelén határozott­­és a német követelést, a Belgiumon való szabad átjárást illetőleg nem 7 óra előtt emelték, úgy korrekt-e, ha azt mondjuk, hogy mi csak Belgium semlegessé-

Next