Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-04 / 63. szám

Budapest, 1915. csütörtök, március 4. MAGYARORSZÁG­ ­szállítmányok­at átveszik és engedélyezett német viszonteladók között osztják fel kizárólag a cég­­ből, hogy azok viszont a német polgári lakos­sághoz juttassák el az árukat. Németország kijelenti hozzájárulását ahhoz, hogy az Egyesült­ Államok vagy bármi más semleges államból Németországba behozott áruk csakis az Egyesült­ Államok kormánya által megnevezett ügynökség címére szállíttassanak és hogy ezen amerikai ügynökségeket illeti meg a teljes felelősség és felügyelet e behozatal ter­jedelmére és a behozott cikkek felosztása tekin­tetében a német kormány minden beavatkozása nélkül. Ez ügynökségek az árukat kizárólag a polgári lakosságnak szállítják. A német kor­mány az ily élelmiszereket nem fogja rekvi­­rálni és nem fog oly intézkedést tenni, amely­nél fogva ezen élelmiszer-szállítmányok a né­met fegyveres haderő céljaira használtassanak fel.­­ Az Unió kormánya modus vivendinek tar­taná a megegyezést, amely ebben a jelenlegi avagy megváltoztatott szövegezésben az Uniót se kötné mindaddig, amíg az amerikai kor­mány azt el nem fogadja. (A német válaszjegyzék.) A német kormány e jegyzékre a következő­képp válaszolt: A német kormány élénk örömmel, vette a kezdeményezést, amelyben az amerikai kor­mány barátságos érzületének újabb bizonyíté­kát látja. A németek óhaja is az, hogy a ten­geri hadjáratot olyan szabályok szerint foly­tassák, amelyek sem az egyik, sem a másik hadviselő hatalmat hadieszközeiben egyoldalú­­lag ne korlátozzák és számoljanak a semleges­ség követelményeivel. Azt hiszi, hogy az IJnio kezdeményezése megfelelő alap lesz a fölme­rült kérdések praktikus megoldására. Az ame­rikai jegyzékhez a német kormány ezeket a megjegyzéseket fűzi: 1. Ami az aknák lerakását illeti, a német kormány hajlandó azt a már említett nyilatko­zatot megtenni, hogy az úszó­aknák és a elhor­gonyzott aknák használatától eláll. A német kormány továbbá helyesli azt, hogy az elhelye­zendő aknákat kom­ánypecséttel lássák el. Ez­zel szemben hadviselő felek számára nem tartja elfogadhatónak azt, hogy az offenzívánál lehor­gonyzó­ aknákról teljesen lemondjon. 2. A német kormány kötelezi magát arra, hogy tengeralattjárói bármilyen zászlóval ellá­tott kereskedelmi hajók ellen csak annyiban alkalmaznának erőszakot, amennyi annak a jogának keresztülvitelére szükséges, hogy a ha­jót­ feltartsa és átvizsgálja. Ha kiderül, hogy a hajó ellenséges nemzetiségű, vagy hogy hadi­sugárut visz magával, akkor a tengeralattjárók az általános nemzetközi jog szabályai szerint járnak el. 3. Amint az amerikai jegyzék is jelzi, a tengeralattjáróknak korlátoltabb mértékben való használata feltételezi azt, hogy az ellensé­ges kereskedelmi hajók semleges zászló vagy más semleges jelvény használatától tartózkodni fognak. Magától értetődik, hogy ezek a hajók fölfegyverezve sem lesznek és hogy minden el­­lentállástól tartózkodni fognak, mert egy ilyen nemzetközi jogellenes magatartás esetén lehe­tetlen volna, hogy a tengeralattjáró a nemzet­közi jognak megfelelő módon járjon el. "4. Az élelmiszerek Németországba való szállításának az amerikai kormány által kezde­ményezett szabályozása általánosságban elfo­gadhatónak látszik. A szabályozás természete­sen csak a tengeri bevitelre vonatkoznék, más­részről azonban magában foglalná a­­semleges kikötőkön át való indirekt bevitelt. A német kormány hajlandónak mutatkozik arra, hogy az amerikai jegyzékben jelzett módon nyilat­kozatot tegyen arra vonatkozólag, hogy az ily­­módon behozott élelmicikkek kizárólag a békés polgári lakosság élelmezésére szolgálnak. Emel­lett azonban a német kormány súlyt helyez arra, hogy a békés mezőgazdaságn­ak szolgáló nyersanyagokat is behozhasson, beleértve ide a különböző takarmányokat is. E célból az el­lenséges államok kormányai megengedik a londoni egyezmény listájában említett nyers­anyagoknak Németországba való szabad bevi­telét és a relatív sugárak listáján szereplő anyagokat ugyanolyan módon kezelik, mint az új élelmi cikkeket. A német kormány reméli, hogy a fentebb elmondottak alapján a megegyezés létre fog jönni. A tengeri háború okozta kár tetemesen csökkenni fog, ha módot találnak arra, hogy lehetetlenné tegyék semleges államokból had­viselő államokba bármilyen zászlóval ellátott hajón a hadignyegszállítást. A szerb harctérről Az albánok újabb betörése­ ­ Bukarest, március 3. (A Magyarország eredeti távirata.) Nis­­ből jelentik: A sajtóiroda közli, hogy az al­bánok újabb betörést kíséreltek meg a Drina felső részén. A betörők nem nyomul­hattak mélyen szerb területre, mert a szerb csapatok visszaszorították őket. A szerbek vesztesége nem nagy. A Rockefeller-bizottság Szerbiában n __, . Bukarest, március 3. (A Magyarország eredeti távirata.) Nis­­ből jelentik az itteni lapoknak, hogy a Rockefeller-bizottság Szalonikin át Szer­biába érkezett. A misszió élén Harry James hírneves amerikai író, Ernest Biguell, az amerikai Vöröskereszt tagja és J. Rosen állanak. A misszió, a nisi jelentés szerint, meg fogja állapítani, hogy az osztrák és ma­­­gyar monarchia által annak idején megszál­lott területeken a monarchia katonái nem követtek-e el kegyetlenséget? (!) Egyben az ínségbe jutott lakosság fölsegítésének ügyé­vel is foglalkozik. ***&■■■■ MMttí­ V­ Tüntetések a szerb belügyminiszter ellen Nis, március 3. (Szófián át.) A szerb­ kormány betiltotta a­­szociáldemokrata Rddnicske Novine című új­ság megjelenését, mert a lap a szerb-bolgár uniót és a szerb köztársaságot, tehát a Kara­gy­orgyevics dinasztia detronizálását sürgető cikkeivel a hadviselés érdekeit súlyosan meg­sértette. A lap betiltása ellen az egész ellenzéki sajtó tiltakozott. Ennek agitációja folytán nagy tömegek demonstráltak Protics belügy­miniszter ellen, aki a betiltó rendeletet kiadta. A tüntetéseknek és a közvélemény nyomásának olyan ereje lett, hogy a kormány kénytelen volt két nap múlva a lap betiltását vissza­vonni. (Pol. Hir.) ” A?­­- t Törökország A Dardanellák ostroma .A bombázás hatása Berlin, március 3. Konstantinápolyból jelentik a «National­zeitung»-nak. Tény az, hogy a Dardanellák­ európai partján az angol-francia hadihajók bombázásától két török parti erőd sú­lyosan szenvedett Az angol hadiha­jók­ ágyúi ugyanis nagy távolságra visznek, úgy hogy a parti erődök ütegei nem védhetik ki. Szerencsére az angol flotta ágyúi nem min­dig találnak célt. Az ellenséges flottát ismét megerősítették. A támadó flotta jelenleg 40 nagy csatahajóból ál­l, nem számítva a kísérő cirkálókat és a torpedónaszádokat. háborúja Az angol admiralitás jelentése Frankfurt, március 3. A Reuter-ügynökség jelenti Londonból, hogy az angol admiralitás a következő jelen­tést adta ki: A Dardanella-erődök bombázásánál feb­ruár 2­1-én a francia és angol hajórajok négy erődöt elhallgattattak. Ezután a tengerszorost a bombázó hajók négy angol mértföldnyi tá­volságban megtisztították. Február 26-án há­rom angol csatahajó behatolt a tengerszorosba és bombázta a Dardanus-erődöt. Kum Káték­nál és Sedd il Bahr-nál csapatokat szállítottak partra, melyek az erődök elpusztításának mű­vét befejezték. Ugyancsak elpusztították az erő­dök ágyúit m­a­ Dardanellák­­ bejáratánál­ ,4-h­adioperációk tovább folynak.­ Veszteségeink: négy halott és nyolc sebesült. Az admiralitás egy korábbi jelentése így hangzik: A Dardanellák bejáratát a legfontosabb erődök és a c­apellesi ütegek védelmezték. Minthogy az idő kiderült, csütörtökön reggel, jóllehet délnyugati irányból szél fújt, megújí­tották a támadást a fentebbi erődök ellen. A Queen Elisabeth, Agamemnon és Caulois nevű angol hajók hosszabb időn át nehéz ágyukkal lőtték az erődöket. A tüzelésre a capellesi üte­gek feleltek. Egy gránát tizenegyezer yardnyi távolságról eltalálta az Agamemnont és meg­ölt három embert, ötöt pedig súlyosan megse­besített. Az Irresistible és Gatalois páncélos­hajók jól irányzott tüzelésüket folytatták az Orkham­e- és Kam Kaleh-erődök ellen. A Queen Elisabeth a legnagyobb pontossággal agyúzta Capellest és elhallgattatta az ottani ágyukat. A Vengeance és Cornwall hajók erre messzvivő ágyúik védelme alatt közelebb ha­a­toltak.­­­­ A kaukázusi mohamedánok új sejk-ül-islamja Berlin, március­ 3. Kopenhágából táviratoztakOrosz lapje­­lentések szerint a cár a belügyminiszter javas­latára Ah­undah Ali Mahomedet a kaukázusi­­ mohamedánok sejk-ül-islamjává nevezte ki. Azt hiszik, hogy ezzel az intézkedéssel új Híve­­ket szereznek a cár részére a Kaukázusban, a­hol különösen a kurdok tömegesen csatlakoz­­­­nak­ a szent háború zászlaja alá. A japán—kínai konfiktus Japán invázióval fenyegette meg Kínát v­. Berlin, március 3 é , Hamburgiból táviratoztak­­­­Ideérkező londoni jelentések szerint a japán-idoai konfliktus kezd­­veszedelmesen kiélesedni Pekingből Londonba érkező jelentések sze­rint Kína ugyan még formálisan nem utasí­totta vissza japán követeléseit, azonban be­avatott körök tudják, hogy ez biztosan meg fog történni, annál is inkább, mert a kínai kormány már tudatta a pekingi japán kö­vettel, hogy eddigi engedményeit sem te­­­­kinti véglegeseknek, fejelentéseinek egy ré­szét pedig végleg visszavonja. A japán követ­ők­ szerint a kijelentésre azzal felelt, hogy, Japán haladéktalanul szárazföldi csapatokat fog az észak-kínai kikötőkben partra szállí­­tani, annál is inkább, mert Japán állampol­gárainak érdekeit kell megvédelmeznie kínai szervezett bandák támadásaival szem­ben. Londonban biztosra veszik, hogy az amerikai cirkálók legkésőbb 8—10 napon belül meg fognak jelenni a kínai vizeken. Budapest, március 3. Ellenzéki vezérek tanácskozása. A függet­lenségi és 48-as párt elnöki tanácsa péntek­en délután 5 órakor ülést tart a párt közhelyi­ségében. Ezt követőleg délután 6 órakor az ellenzéki pártok elnökségei tartanak pártközi megbeszélést. Használjunk hadisegély-postabélyeget ! Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egylet­nek ! Segítsük a hadbavonuultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! TELEFONSZÁJ Főszerkesztő . . . 23—51 Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség . . 23—51 Interurbán • . . . b 40 Nyomda (lapzártakor) 80—40 Kiadót ngetel . labdöfő

Next