Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)

1915-03-02 / 61. szám

n­ dos vizeken folyik, az óvatosság megkívánja, hogy a hajók lehetőleg Skótország északi csücskét körülhajózzák, mert általános érdek, hogy a semleges hajók lehetőleg a haditerüle­ten kívül járjanak. Feltehető, hogy a Skótor­szág északi részének megkerülésével való ha­józást az angol admiralitás lehetőleg meg­­ fogja könnyíteni. A semleges államok képvi­selői, ha még eddig nem tettek lépést, London­­donban ez ügyben lépéseket fognak tenni.­ Német repülőgép a Themse felett Hága, március 1. A" Nieuwe Rotterdamsche Gou­­­ran "-nak jelentik Londonból. Két légi jármű, láthatóan csak felderítő céllal, Sheerness erődítései és később a Themse fölé repült. Nemsokára erős köd ereszkedett le, ami a gé­pek további munkáját lehetetlenné tette. Megbénult a hajóforgalom Kopenhága, március 1. Londonból táviratozzák a Berlingske T i d e n d e-nek. A nagy hajósvállalatok és kiviteli cégek megszüntették az áruk b­e­h­a­j­ó­z­á­s­á­t, sőt el sem vámolják kivi­telre szánt cikkeiket, mert nem akad hajó, a­mely útra akarna kelni és a szállítási tételek megfizethetetlenül magasak. A kikötőkben nincs kirakodó munkás, idegen kereskedelmi közösök nem merik megközelíteni az angol kikötőket, részint az angol vizeken a német blokád miatt beállott veszedelem, részben pedig amiatt, mert az angol kormány le akarja foglalni az angol hajókat. Az amerikai kikötőkben berakott ha­jók sem indulnak angol és francia kikötőkbe a túl magas szállítási tételek miatt. Milánó, március 1. A Corriere della Sera közli, hogy a párisi Newyork Herald szerint a né­met tengeralattjárók blokádja következtében a nyugati harctéren lévő angol csapatok számára hadiszerekkel megrakott tizenöt angol szállító gőzös nem­­indul­hat út­jára. rÁltalános kiviteli tilalom az Egyesült­ Államokban Frankfurt, március 1. Newyorkból táviratozzák a Frankfur­­ter Zeitung-nak. Az amerikai Egyesült­ Államok kormánya nagyon aggódik az euró­pai kivitel teljes megbénulása m­iatt. W­i­l­­­son elnök azt kívánja, hogy a törvényhozás hatalmazza fel őt törvény útján az által­á­­n­o­s k­i­v­it­e­l­i tilalom kibocsátására; ezen az úton az Unió abba a helyzetbe jutna, hogy a hadviselő államok egyikét vagy má­sikát a szükséghez képest kény­szerí­the­tné, az amerikai kereskedelmi hajózás­­ érdekeinek tiszteletben tartására. Az északi államok akciója Amsterdam, március 1. A hollandi kormány csatlakozott a skan­dináv államok javaslatához, amely arra irá­nyul, hogy a semleges államok lépjenek fel együttesen az angol hajóknak visszaélése el­len, amennyiben azok csakugyan kitűzik a semleges lobogókat. A szerb harctérről A szerbek albániai hadjárata Szófia, március 1. A Kanibana jelenti: Az entente hatalmas beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Szerbia, a­meddig jónak látja, folytassa operációit Albá­nia ellen, mindaddig, amíg nem teremt telje­sen rendet Albániában. MAGYARORSZÁG Budapest, l'Jiu, Kijan, március 2 Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Genf, március 1.­ Az angol admiralitás jelenti, hogy egy angol flottakülönítmény, amely több páncélos­hajóból és cirkálóból állott s amelyet egy erő­sebb francia flottilla is támogatott. Carden viceadmirális parancsnoksága alatt új offen­­zívát kezdett a Dardanellák erődítményei el­len. Kumbálét és Hellesburnut, a két legelül levő erődöt heves tüzelés alá vették és bár számtalan gránát esett a két erődre, súlyos kárt nem okoztak. A többi erőd ellen intézett táma­dások eredményeit nem ismerik. Miután a tö­rök erődök a tüzelést hirtelen abbahagyták, a páncélosok parancsot kaptak, hogy előbbre­menjenek és kisebb szög alatt folytassák a bombázást és pedig a második rangú ágyuk­kal. A Dardanellák erődei azonban ekkor új­ból tüzelni kezdtek a hajókra. Az éjen át a tüzelés szünetelt, reggel azonban mindjárt több angol hidroplán és aeroplán, mely az Arkroyal páncélos cirkálón volt, felfedező repülésre in­dult a török erődök fölé és­­visszaérkezésük után jelentéseik alapján a flotta egy része is­mét felvette a tüzérségi harcot. Róma, március 1. A Dardanellák bombázását az itteni poli­tikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel kisérik. Az angol lapok tudvalévően azt jelen­tették, hogy a szövetségesek, mielőtt a Dar­danellák bombázásához kezdtek volna, meg­nyugtató kijelentéseket tettek Ró­mában az akciójuk célja felől. Mér­­­­tékadó helyen ezt a hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolják. Az esti lapok azt mondják, hogy az olasz kormány a Dardanellák kér­désében érdekelt hatalmakkal a legszorosabb­­ érintkezésben van és nem lehetetlen, hogy An­glia, tekintettel arra, hogy a Dardanellák for­­szírozása a semleges államokra is a legna­gyobb fontossággal bír, közölte szándékait Rómában is. Bizonyos, hogy az egész ak­ció és Görögország csöndes együtt­működése már régebb idő óta elő volt készítve és hogy az olasz kormány abban a helyzetben volt, hogy e fontos kér­désben a maga álláspontját is tudassa az ér­dekeltekkel. Rotterdam, március 1. A Tim­­e­s katonai munkatársa foglalkozik azzal a két tervvel, amely most az ellente­­körökben­ felmerült. Az egyik a német ten­gerpart megtámadását, a másik pedig a Dardanellák partjaira való csa­pa­­­sz a 1111 ás­t tervezi. A cikkíró az utóbbit tartja könnyebben keresztülvihető­­nek. Ha az angolok — írja — a német ten­gerpartot akarják megtámadni, akkor a tá­madó­seregnek jóval nagyobbnak kell lenni, mint a német védekező seregnek, tehát ez a harc nem volna előnyére az angoloknak. Vi­szont a másik terv keresztülvitele a törö­köknek jóval nagyobb haderejét kötné le, mint az angoloknak. Róma, március 1. B­e 11 o 1 o admirális, a Dardanellák ki­tűnő ismerőjét megkérdezték, hogy milyen eredménye lehet az angol-francia akciónak. Az admirális így válaszolt: — Emberi számítás szerint nem lehet át­hatolni a tengerszoroson. A szoros a na­­garai szakaszon olyan, hogy azon­nál hajóz­ni lehetetlen. A szövetségesek­nek Nagara előtt csapatokat kell part­­raszállítaniok, ha K­onstantinápolyba­­­akarnak jutni. Oroszország és Konstantinápoly Szófia, március 9. «Oroszország és Konstantinápoly» címen a Trgovinszki Glasznik cikket közöl, amelyben a többi közt ezeket írja: Anglia és Franciaország Konstantinápolyt és a Darda­­nellákat Oroszország kezére játszotta. Anglia és Franciaország Oroszországgal szövetségben háborút visel Törökország ellen s ennek a háborúnak egyik célja K­o­n­s­t­a­n­t­i­n­á­­polynak és a Dardanel­láknak Oroszország kezére való játszása és a Fekete-tengernek orosz tengerré tevése. Oroszország követelése elsősorban a Balká­non és Kisázsián való uralmára irányul, ami ellen a független balkán-népekenek teljes ere­jükből védekezniük kell. Konstantinápoly orosz kézen a Balkán-államok végromlását jelenti. Új török offenzíva a Szuezi-csatorna ellen Turin, március 1. A Stampa jelenti Kairóból. Egyszerre több jel szól amellett, hogy a törökök a Szuezi­­csatorna irányában új előnyomulásra készülődnek. A törökök naponta támadá­sokat intéznek az angol járőrökre. Ezek a táma­dások egyre terjeszkednek és lassankint az egész front területére ki fognak terjedni. Azt beszélik, hogy Maxwell tábornoknak, az an­gol főparancsnoknak visszahívása küszöbön áll. A tábornok működését nagyon súlyosan bí­rálják. A Balk Görögország és az orosz aspirációk Bécs, március 1. A Morgen jelenti Athénből. A pétervári vezető körök ama nyilatkozata, hogy Oroszor­szág Konstantinápolyt meg akarja hódítani, Athénben mély hatást tettek. A félhivatalos Patris annak a nézetének ad kifejezést, hogy a mostani pillanatban Görögországnak és Tö­rökországnak a legutóbbi konfliktus elintézése után mint jó szomszédoknak kell egymás mel­lett élniük’. Európára nagy veszély volna, ha Konstantinápoly orosz kézre jutna. Oroszor­szág azonban most olyan harcba keveredett, amely a cári birodalomra katasztrofálisan végződhetik. Ezért nem szabad arra gondolnia, hogy mit fog hódítani, hanem annak megvé­désére, amije van. Az orosz politikai körök most nagyon elégedetlenek Görögországgal,­ a­mely a német diplomácia támogatásával a Törökországgal való konfliktust békésen el­intézte. A római görög követ nyilatkozata Róma, március 1. Koromülasz római görög követ fo­gadta a R u­s­z­k­o je S­z­­­o v­o római levele­zőjét. Kijelentette előtte, hogy abban az eset­ben, ha Szerbia kompenzációt adna Bulgá­riának, Macedóniában, Görögország is elő­áll Szerbiánál követeléseivel. Annyit nem kér­nek, mint amennyiről a fáma beszél, s nem igaz, hogy követelésük az oh­ridai tavakig terjedő területre számít, hanem csupán Mo­­nasztírt és környékét követelik. Koromülasz úgy találja, hogy Monasztír átengedése még inkább szerb érdek, mint"1,amennyire görög érdek, mert így­ ismét közvetlen görög-szerb határ lesz. Ha azonban Görögországnak­ nem adják át Monasztirt és kerületét, akkor Szer­biát bolgár terület fogja elválasztani Görög­országtól, s ez nagy különbség. —­­Valótlan az, — mondta a görög kö­vet, — hogy Anglia­­ Gyprus-szigetét felkí­nálta volna Görögországnak, ha csapatokat­­ küldene Egyiptomba. Erről semmiféle tár­ i­gyalások nem folytak.. . ahogy, őszintes le-

Next