Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-06 / 95. szám

4 Japán megkezdte 1 . a hadműveleteket (?) Amsterdam, április 5. (A Magyarország tudósítójának expressz­­távirata.) Londonból táviratozzák. A Dally Telegraph-nak jelentik Londonból. A Kína és Japán között megindult tárgyalások meg­hiúsultak. Japán a Peking­­ Mukden vasút­vonal ellen irányuló támadással megkezdte a katonai hadműveleteket. H. S. A japán miniszterelnök nyilatkozata London, április 5.­­A­ Reu­ter-ügynökség jelenti Tokió­ból­ .Okuma miniszterelnök a Reuter­­s ügynökség képviselőjével folytatott beszél­getésben kijelentette, hogy a Kínával folytatott tárgyalások befej­e­­pánt javaslatai összhangban vannak az an­gol­­szövetséggel és a többi hatalmakkal kötött szerződésekkel. A Japán Santungban csak azt követelte, amit Németországnak engedélyezett. Japán békülékeny jegyzéke London, április 5. A Daily Telegraph jelenti Pekingből: Ja­pán Kínának a japáni csapatmozdulatok ellen tett tiltakozására békülékeny jegyzéket küldött, ami máris érezteti hatását a tárgyalásoknál. Két hatalom buzgón törekszik elejét venni an­nak, hogy Kínában új zavargások törjenek ki. Befejeződnek a tárgyalások Pakis, április 5. A Temps pétervári levelezője jó forrásból úgy értesül, hogy a japán-kínai tárgyalások legközelebb befejeződnek. A kínai kormány beleegyezik Port­ Arthur bérletének 99 évvel való meghosszabbításába. Új kölcsön Kínában London, április 5. A Daily Telegraph jelenti Pekingből. A Hongkong—Sanghai-bank megállapodott a Bank of Communication nevű kínai bankkal 24 millió mexikói dollárnyi belföldi kölcsön azonnali kibocsátásában. A szerb harctérről A macedóniai rémuralom Szófia, április 5. A bolgár táv­­iroda jelenti: Kostendilból jelentik, hogy a szerbek Zarevo Selóban 11, Iliovóban 15 és Rzalowitzában 40 embert meg­öltek. Kostindolban, ahol az áldozatok száma még nem­ ismeretes, egész sereg férfit és asz­­szonyt letartóztattak. Popovics Vojne őrnagy­­vezetése alatt hat szerb banda faluról­ falura jár és állandó félelemben tartja a lakosságot. A kocsani kerületben a szerbek garázdálkodása napról-napra elviselhetetlenebb. Ilyen a hely­zet most Macedóniában. Szófia, április 5. A bolgár táv­­iroda jelenti: A strumnicai parancsnok táviratozza, hogy nagyszámú mu­zulmán, férfiak, asszonyok és gyermekek, teg­nap a szerbek üldözése elől bolgár földre me­nekültek. A menekültek elmondták, hogy a valan­­dovói és tikvesi kerület összes falvainak lakos­sága a szerb hatóságok borzalmas eljárásán felháborodva, tegnap reggel fellázadt és lemé­szárolta a szerb erökét. Csakhamar csapatmeg­­erősítések érkeztek vasúton Üszkübből és Cser­­gheliből. A csapatok harcba bocsátkoztak a fel­kelő lakossággal. A lázadók az egész napon át a falvakban maradtak, végül azonban a csa­patok ágyú- és puskatüze menekülésre kény­­szerítette őket. A határra érve, megölték három szerb őrség katonáit és Csepe­li és Zlehevo bolgár falvakba nyomultak. Intézkedés történt, hogy a lázadók, kik a bolgár határon megje­­ lKI AG­YAKORSZA» Budapest, 1915. kedd, április­ 6. lennek vagy meg fognak jelenni, lefegyverez­­tessenek. Megtámadott orosz szállítóhajók Bécs, április 5. Szófiából jelentik a „Morgen“-nek. Az Echo de Bulgarie, a bolgár kormány hivatalos lapja jelenti Bechliből. A napokban történt ko­rán reggel, hogy egy orosz szállítógőzös csoport, amely öt gőzösből és három uszályból volt összeállítva, a Dunán felfelé haladt. A Magura Gradisténél lévő román határőrség váratlanul tüzelni kezdett az orosz szállítóhajókra. Több mint húsz lövést adtak le, mire az orosz gőzö­sök sietve eltávoztak a bolgár határ felé és foly­tatták útjukat. Visszatartott szerb muníció Konstantinápoly, április 5. (A Magyarország eredeti táv­irata.) Az Osmanischer L’loyd je­lenti Szalonikiből, hogy oda több fran­cia hajó érkezett, amelyek Szerbia ré­szére repülőgépeket, tábori konyhai fel­szerelést, tüzérség részére muníciót és nagymennyiségű gyógyszert hoztak. A szaloniki vámhatóságok azonban a mi­niszterelnök utasítására a küldemény to­vábbszállítását megtagadták, csupán a­­gyógyszerek szállítását engedték meg. . ■ Németország kereskedelmi háborúja Anglia és a blokád Stockholm, április 2. ~ (Levélben érkezett.) (A Magyarország eredeti tudósítása.) Az Aftonbladet írja: Állandóan érkeznek hírek, hogy egyes napokon több angol hajót is sü­­lyesztenek el a német tengeralattjárók. Bár­hogy­ is igyekeznek az angolok ezeknek az ese­ményeknek a jelentőségét kicsinyíteni, meg­állapítható, hogy azok nagyon is komoly ér­vágást jelentenek Anglia testén. Abban a biztos tudatban, hogy Nagybritannia uralko­dik a tengerek fölött, az utolsó hetven év alatt országuk főfoglalkozásának csaknem kizárólag az ipart és kereskedelmet tartották. Az angol földmivelés állandóan csökkent. Nagy darab földeket parlagon hagytak, füvet növesztettek, hogy lovaiknak legyen mit legelni. Még na­gyobb területeket alakítottak át vadászpar­kokká. Ennek és más körülményeknek követ­keztében jelenleg Angliában csak négy hónapra való gabona terem s a szükséglet háromnegyed­részét importálni kell. De az angol ipar is tel­jesen az idegen országokból való importálástól függ. Angolország legfontosabb keresete a pa­mutipar, amely teljesen fennakadna, ha egy­szer nyersanyagot nem tudna kapni. A gyapjú­­cikkek gyártása szintén teljesen a behozataltól függ, mert Anglia a birkatenyésztés terén is inkább a fajnemesítésre törekedett. Mindez nagyon is érezhető egyoldalúságra vezetett. Majdnem minden, ami életszükségletükre kell, idegen területekről kerül az országba, viszont majdnem mindent, amit otthon termelnek ipari terméket, kivisznek az országból. Ez a kö­rülmény tette oly dominálóvá az angol keres­kedelmi flottát. Ezt a domináló szerepet most veszély fenyegeti. Természetes, hogy egy vi­lághatalom nem fog mindjárt összedőlni, de ebben a tengeri háborúban egy drámai mo­mentumtól már nem tudnak szabadulni: ez a láthatatlanul támadó ellenség. Ha ez az ellen­ség mindig nem is tudott hathatósan mű­ködni, az angolok kénytelenek voltak óriási ellenintézkedéseket tenni. De a forgalmuk le­bonyolításában beállott lassúság is annyi kárt jelent rájuk nézve, mint a hajóik elpusztulása. Az angol külkereskedelem körülbelül harminc milliárd korona értéket képvisel évente és min­dent a tengeren kell szállítania, tengeren, a­mely alatt német búvárhajók leselkednek . , , Meg van állapítva, hogy az angol hajók késése is már több száz millió kárt okozott Angliának. A küzdelem még nem dőlt el. A németek meg akarják valósítani Napóleon tervét: igazi halálos ütést mérni Angliára! Anglia kereste vé­delmére . . . Az „U 40“ áldozatai Rotterdam, április 5. A három angol halászbárkának az U. 10. által történt elsülyesztéséről a Courant a kö­vetkezőket jelenti : Amikor a Jason nevű ha­lászgőzös az U. 10. jelzését nem vette figyelembe ez kétszer feléje lőtt- A gőzös legénysége erre sietve csónakra szállt, mire a Jasont, valamint két másik közelben levő halászbárkát az U. 10. elsülyesztett és egy negyedik­­halászbárkának parancsot adott, hogy a csónakban levő le­génységet a Tyne torkolatához vigye, ami meg is történt. A megmenekült legénység elmondja, hogy a németek nagyon udvariasak voltak és kenyérrel, kávéval és dohánynyal kínálták meg őket. A német legénységből sokan tudnak angolul. Az elkobzott német hajók eladása London, április 5. Az angol kormány megengedte azoknak az angol hajóvállalatoknak, amelyek elkobzott német hajókat akarnak vásárolni, hogy a vé­telárat négy részletben fizessék le és pedig az első részletet az üzlet megkötésekor, a további hármat egy éven belül. A francia hajósvállalatok hasonló kedvez­ményben részesülnek, amennyiben az állam garantálja a vételár lefizetését. A Balkán A román kormány a fegyvercsempészés ellen Bukarest, április 5. Félhivatalosan jelentik: „Minden külföldi vasúti kocsi, amely az országba jön, vagy a határon, vagy az első állomáson az ország bel­sejében alaposan átvizsgálandó. Ha olyan áruk vannak benne, amelyeknek Románián át való szállítása tilos, akkor a vasúti vagonok vissza-­ küldendők.“ Ez a rendelet arra vezethető vissza, hogy az utóbbi időben az orosz hadvezetőség * több ízben tett kísérletet hadianyagoknak Ro­mánián át való becsempészésére Szerbiába. TÁVIRATOK. A portugál válság Paris, április 5. A „Journal“ jelenti Lisz­i­szabonból Madridon át. Az igazságügyminisz­ter Monteiro kamarai elnököt felmentette a legfőbb bíróságnál viselt állásától, miáltal a radikális republikánusok haragját és fel­háborodását a végletekig fokozta. A republi­kánusok ugyanis a kormány eme intézkedé­sében a parlament és az alkotmány megsér­tését látják. A kongresszus első ülésén egy­hangúlag elhatározták, hogy a küszöbön állói választásoknál az ellenzék a legheve­sebb agitációt fogja kifejteni. A kongresszus ülésén az épületet a rendőrség mánián át Szerbiába való becsempészésére. TELEFONSZÁM: Főszerkesztő . . . 23--51 Felelős szerkesztő 94--94. Szerkesztőség . . 23-51 IsitertírS3á?i .... b40 Nyomda (lapzártakor) 89-40 Kiadóf h­ivatal ... IS--97

Next