Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-09 / 98. szám

Budapest, 1915­. péntek, április 9. MAGYARORSZÁG’ várnak hírt a régen esedékes Öt gőzös felől. A’ Lloyds március 31-ike óta 60 százalékkal emelte fel az angol kereskedelmi hajók biztosítási díj­tételét. Az „U 29“ elsüllyesztése Berlin, április 8. A­­«Yossische Zeitung»-ban K a I a­u ten­gernagy rámutat arra, hogy az angol admi­ral­itás feltűnően hallgat az «U. 29.» elsülyesz­­­­lésének részleteiről. Ha az angol admiralítás- Inak zavartalan örömre volna oka, akkor nem volna ilyen szófukar, ellenkezőleg igyekezne az eseményt minél előbb teljes m­egvilágítás­­ban közölni, hogy megnyugtassa­ a közvéle­ményt és a semleges hajózást. Úgy látszik azonban, hogy az elsülyesztés körülményei olyanok, amelyeket az angol admiralitás ta­nácsosnak tart elhallgatni. Talán az történt, hogy egy angol segédjármű, talán semleges zászló alatt, a búvárhajó jelzésére azonnal megállt, a buvárhajót azután köze­ledésekor hirtelen nehéz ágyukkal vagy bőm-, bakkal orozva megtámadta. — A­­Deutsche Tageszeitung hasábjain Rowend­ow Ernő gróf tengerészeti szakíró a következőket mondja: Nagyon feltűnő, hogy az elsülyesz­­tés részleteit az angol admiralitás eddig nem tette közzé. Kétségtelen, hogy a titkolódzás­nak különös okai vannak. Valószínűleg nem áll Anglia érdekében ezeket a részleteket közzétenni, mert szégyenére válnának az an­­oloknak.. Nem tudunk mást képzelni, mint egy a brit jármű a búvárhajót akkor lepte meg, amikor éppen egy gőzös legénységének megmentésével volt elfoglalva. Ebbéli mun­kájában az angol jármű a német buvárhajót könnyű szerrel megsemmisíthette. (M. T. I.)" Angol tiltakozás az Eitel Friedrich miatt , London, április 8. A „Morning Post“ jelenti Washingtonból.­­Az angol kormány tiltakozott a Prinz Eitel Friedrich iránt tanúsított előzé­kenység ellen, amely lehetővé tette, hogy a hajó nagyobb teljesítőképességre tegyen szert. erán. április 8. A Prinz Eitel Friedrich sorsáról a legellen­tétesebb hírek érkeznek. A Daily Chronicle né­hány nap előtt azt a newyorki jelentést közölte, hogy a newportilnewsi kikötőben levő német gőzös húsvét vasárnapján tomboló viharban kimenekült a kikötőből és hogy az angol cir­káló­hajók­ a szökést nem vették észre. Ezzel szemben a Daily News azt jelentette, hogy a szökés nem sikerült. Másnak a Reuter-ügynökr­ség azt­ jelentette, hogy az amerikai kormány rendeletére április 7-én a hajót véglet­ inter­nálták, mert a kitűzött határidőig nem hagyta el a semleges amerikai kikötőt. A Reuter-jelen­­tést most viszont, megcáfolja a Central News egy newyorki jelentése, amely azt közli, hogy az amerikai kormány semmiféle intézkedést sem tett, a hajó a kikötőben van, de valószínű, hogy nem kerüli el sorsát: internálják és le­szerelik, mert semmi remény sincs, hogy elme­nekülhessen. Visszatartott német gőzös Washington, április 6. (Reuter jelentése.) Németország felszólalt az andenwald gőzösnek Portorikóban való visszatartásáért. A „Harwich“ megvizsgálása Amsterdam, április 8. Az «Algemeen Handelsblad» jelenti. A H­a r v i­c­h nevű hajót ma a rotterdami dokk­ban megvizsgálták. Kitűnt, hogy a hajófenék­nek mégis a színe sincs megrongálva. Ebből ki­tűnik, hogy­­az a jelentés, mintha a hajó egy német búvárhajónak nekiment volna, nem egyéb koholmánynál. Az angol hajózás korlátozása London, április 8. A London Gazette szerint a hajózást a Dee folyón és Port of Wester körül, valamint a porlandi kikötő bejáratánál korlátozták. A német búvárhajók ébersége Egy, svéd gőzös kapitánya Svájcban élő egyik barátjának írta a következő levelet, melyet a «Voss. Ztg.» reprodukál. Alkalmasint érdekelni fog, ha hallasz va­lamit Brazíliából Európa felé tett legutóbbi utamról. Németország büszke lehet az ő bá­tor tengeralattjáróira. Február végén ha­jónkkal az angol csatornához értünk," anél­kül, hogy csak sejtettünk volna is valamit a tengeralattjáró hajóknak Anglia és Francia­­ország ellen való harcairól, mert hajónkon nem volt drótnélküli távíró-készülék. . Mint­hogy már napok óta nem voltak csillagászati megfigyeléseink, alig­ vártuk a napfelkeltét, mert úgy véltük, hogy a csatorna bejárata előtt vagyunk. A nappal szürkülni kezdett. De a vagyra­ várt sugaras nap helyett­­ ke­leten, a látszat szerint, hatalmas cethál me­rült föl hatalmas fejével a tenger mélyéből. Embereimmel együtt találgattuk, hogy ha emelkedik ki az állat hátából. Mikor a pa­rancsnoki hídról vizsgáltam, nem is gondol­tam tengeralattjáró hajóra, mert nem lát­tam még ilyen hajót. Csakhamar a vélt cet­­hal házából kiemelkedő tárgyra a ném­et hadi lobogót vonták föl. Meglassítottuk hajónk já­rását és megmutattuk a mi lobogónkat, egy­úttal a megkülönböztetési jelt. A tengeralatt­járó — mert az volt — további kívánságára közöltük jelzőlobogók révén, hogy honnét jövünk, mit szállítunk és hova megyünk. A tengeralattjáró parancsnoka aztán személye­sen is meggyőződött a hajó eredetéről, Isiert­ai hajó neve nagy aranyos betűkből volt olvas­ható a hajó orrán. Minthogy­ hajónk rako­mánya, amely kávéból áll­ott, egy semleges, államnak volt szánva, a buvárhajóról meg­­­adták a jelzést, amely ekképp hangzott:­ «Folytathatja útját!» Ez körülbelül a csatorna­ közepén volt, délkeletre Kap Lizárdtól. Egy második német buvárhajóval Ply­­­mouth- és Alight-sziget közt találkoztunk. Kívánságára papírjaimat magam vittem át. Ezeknek átvizsgálása után a parancsnok sa­ját anyanyelvemen így szólott hozzám­ :«Nem" akarjuk" az ön kávéját elsózni. Menjen Isten hírével! Szerencsés utat kívánok!». Búcsú­zóra egy pohár bort is ittunk. Mialatt mi tel­­­jes gőzzel tovább indultunk, a bátor német­ kékkabátosok megint a tenger­ mélyébe mere­­rültek.­­ Grigston és Dover között harmadszor me­­­­rült föl e­lrövid utunk alatt német búvárhajó, melynek parancsnoka is épp oly szeretetre­méltó elbánásban részesített bennünket, úgy hogy rövid megállás után tovább mehettünk.­ Dover mellett, az erődítési ütegek területén­ azután egy angol torpedóüldöző állta utunkat,­ szigorúan megvizsgálva rakományunkat, és a papírjainkat. Az angol tiszt föllépése már korántsem volt olyan barátságos, sőt rideg és bizalmatlankodó volt. örvendek, hogy le­génységemet már jó eleve figyelmeztettem, arra, hogy egy szót se szóljanak a német­­ búvárhajókkal való találkozásainkról. Mikor azután a brit tiszt egyenesen kérdezte tőlem, hogy nem láttunk-e német­­«fókákat», azt fe­leltem: «Nem vagyok hivatva a barátaim ellen való árulásra.» Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Dzsavid bég a katonai helyzetről Bécs, április 8. A Neue Freie Presse berlini levelezője beszélgetést folytatott Dzsavid béggel, aki rövid időre Genfbe utazott és ismét vissza­tért Berlinbe. A török államférfit minde­nekelőtt teljes határozottsággal kijelentette, hogy genfi utazása semmi összefüggésben nincs azokkal a híresztelésekkel, mintha Törökország külön békét akarna kötni. „Törökország — úgymond Dzsavid bég — egyáltalában nem gondol békére és erre nincs is semmi oka. Konstantinápoly és a Dardanellák katonai helyzete teljesen kielé­gítő, fia az ellenség megismétli támadásait, akkor épp oly fogadtatásban fog részesülni, mint első ízben. A sereg és az erődök készen állanak. Az erődökben elég muníció van és hogy a szárazföldi sereg elég munícióval rendelkezik, abban senki sem kételkedik. Konstantinápolyban mindenki meg van győződve, hogy a Dardanellák elleni táma­dás hiábavaló. A török fővárosban a han­gulat igen kitűnő. Éppen ma kaptam onnan levelet, amelyből kitűnik, hogy a város soha sem volt olyan nyugodt, mint­­ most, Törökország híven kitartva szövetségesei mellett fogja végigküzdeni a háborút.“ Az oroszok készülődése Bukarest, április 8. Az Universul-nak jelentik Konstanzá­­ból, hogy megbízható értesítés szerint Odesz­­szában lázasan szerelik föl azokat a hajó­kat, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy az orosz " expedíciós csapatokat Törökor­szágba szállítsák. Hir szerint a hajók már néhány nap múlva el fognak indulni. Na­ponként sok csapat érkezik Oroszország kü­lönböző részeiből Odesszába. A katonák be­hajózásának helyét szigorúan titkolják s a tisztek közül is csak a vezérkar tagjai tud­nak róla. Odesszában az orosz flottának a Boszporuszban való hadműveleteit úgy ma­­gyarázzák, hogy ezeknek inkább felderítés a céljuk, hogy a Törökországba szállítandó csapatok biztossága dolgában a szükséges intézkedéseket megtehessék. Az oroszok ab­ban reménykednek, hogy a török flotta nem fogja megakadályozhatni a csapatok átszál­­­­ítását* filysta mai hajóknak sík tengerre való kifutása l­igetv­­kockázatos volna. , A szultán nyilatkozata ■: . . . Berlin, április 8.­A’ „Berliner Tageblatt“ konstantinápolyi levelezőjének a szultánnal való beszélgetését közli, aki többek közt ezeket mondotta: — Bámulom a német és az osztrák és aná-í­gyar csapatok bátorságát." A németeknek a Dar-­ danellák megvédésénél is jelentős részük van­. .— A szultán környezetéhez fordulva,, igy foly­tatta : Nem hallatlan jogtalanság-e az, hogy Oroszország csak azért akarja Konstantiná­­polyt, hogy gabonáját kivihesse? Ez azon­ban sohasem fog sikerülni nekik. Erről meg vagyunk győződve. Az ostromlók maguk is belátták, hogy a Dardanellákat nem lehet elfoglalni. A Medzsidie elsülyedése Konstantinápoly, április 8- A Medzsidie egyik tisztje részletesen­ elbeszéli a cirkáló elsülyedését és csodálat­tal emlékezik meg arról a vitézségről és hi­degvérről, amelyet a török hajó parancsnoka, tisztjei és legénysége tanúsítottak, midőn a Medzsidie aknára futván, felrobbant. A­ mentőcsónakokba mindaddig nem szállottak be és a mentőöveket mindaddig nem vették föl, migl a parancsnok be nem látta, hogy már lehetetlenség tovább a fedélzeten maradni és míg a­­mentőcsónakokba szállásra ki nem adta a parancsot. A tiszteket és a legénységet török torpedórombolók mentették meg. A Medzsi­die parancsnoka az egyik torpedórombolónak­ azt a parancsot adta ki, hogy T­o­r­p­e­d­ó11 é­l­­jön a cirkálóra, amelynek hátsó része még kiemelkedett a tengervízből. Orosz hadizsákmány Konstantinápoly, április 8. A Milli-ügynökség a következő közleményt teszi közzé: Április elsejétől kelt kommüniké­jükben az oroszok azt állítják, hogy a kauká­zusi arcvonalon két ágyút zsákmányoltak. Két hasznavehetetlen tábori ágyúról van szó, amelyeket mi az oroszoktól zsákmányoltunk és utóbb Artwin felé való előnyomulásunk al­kalmával, a rossz utak miatt, elpusztítva al- hagytusk*­ st

Next